Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Három szappanért már nem vihető el a fél bolt

Nem indul bevásárlóturizmus Magyarországról Romániába, hiszen semmivel sem olcsóbbak a termékek, mint itthon. Ez derült ki a romániai nagyszentmiklósi ármustránk után. Bartók Béla szülővárosában az emberek az uniós tagságtól egyelőre megszorításokat várnak.
Olcsó áruk boltja - Miki Doina a pult mögött. Fotó: Gyenes Kálmán
Nem egészen egy óra alatt érünk Szegedről a romániai Nagyszentmiklósra. Útközben a kiszombori határátkelőn mindössze néhány percet várakozunk, míg a fotós kolléga személyi igazolványát, illetve az útlevelemet közösen ellenőrzi a romániai és a magyar határőrség. Az átkelőtől nyolc kilométer Csanád, ahol Szent Gellért püspök szarkofágját őrzik. Innen már csak tíz perc, és a világhírű zeneszerző, Bartók Béla szülővárosában találjuk magunkat.

A főtéren a parkolásért nem kell fizetni a tizenháromezres lélekszámú városkában, ahol magyar szót csak elvétve hallani. Mivel Románia legnyugatibb városában, amely Temesvártól 64 kilométerre fekszik, nem éri el a magyar anyanyelvűek száma a tíz százalékot, ezért magyar feliratot sem látni. Kilenc óra tájban a központi tér szegletében egy kis ablaknál többen is várakoznak: lángosillat csapja meg az orrunkat.

Egy új lejért, azaz durván 80 forintért négytenyérnyi sima lángost lehet bepakolni a gyomorba. Megéri – jegyezzük meg egymásra nézve, de ezért nem igazán tesz meg senki ötven kilométert.

Mi lehet a nagy biznisz a cigaretta- és alkoholcsempészeten kívül? Egy benzinkút előtt elhaladva arra is gyorsan rájövünk, hogy már benzinezni sem érdemes az újdonsült uniós tagállamban, hiszen a 95-ös literje átszámítva 247 forint. Kicsit olcsóbb, mint nálunk, de ez ne ugrasszon be senkit, hiszen ősszel háromszáz felé közelített az ár.

A magyar és a romániai határőrök egymás mellett állva kézről kézre adják az úti okmányokat, és egy perc alatt végeznek az azonosítással. Fotó: Gyenes Kálmán
A San Medicago gyógyszertárban viszont egymásnak adják a kilincset az emberek. A belépéskor kiderül, hogy semmiből sincs hiány. A magyar viszonyokról jól tájékozott tulajdonos, Telbis Mária azzal fogad, hogy minden mennyiségben van Algopyrin, Quarelin és Demalgon is. Nevetve meg is jegyzi:

– Várjuk az algopyrines magyarokat. Majd hozzáteszi: – Persze itt sem fenékig tejfel minden, hiszen ha elfogy az állam által havonta megszabott gyógyszer-támogatási összeg, ami nálunk 11 ezer lej, akkor mindenkinek a teljes árat kell kifizetni a gyógyszerért – magyarázza a szabályokat a gyógyszerész.

A tér másik oldalán, a hazánkban is megtalálható áruházlánc üzemeltet élelmiszerboltot. A polcok roskadásig megpakolva mindenféle portékával. Átszámítva a liszt 150 forint, a cukor 300, a húszdekás instant kávé 1600, a tej 320, a banán 350, a narancs 200, a kivi 380 forint. A parizer kilója 1100, a turista szalámit pedig 1000 forintért mérik kilogrammonként. A füstös, nyerő-automatákkal jól ellátott Goal bárban presszókávét 120 forintért iszunk, egy korsó sört pedig 240 forintért guríthatnánk le.
Néhány méterrel arrébb, a cserépkályha fűtésű, bőrszagú cipőboltban, a Pantotexben az eladótól, Ambrus Máriától megtudjuk, hogy 309 lejes vagyis 25 ezer forintos minimálbérért dolgozik.

Gyorshatár

Lényegesen felgyorsult a határátlépés Romániába, miután keleti szomszédunk belépett az unióba. A magyar és a romániai határőrök egymás mellett állva kézről kézre adják az úti okmányokat, és egy perc alatt végeznek az azonosítással. A vámosok is inkább a cigit és az alkoholt keresik. Azt viszont nem tapasztaltuk, hogy bárkitől is elvennék az élelmiszerét, mert Romániában sertéspestist találtak.

– Egyébként a munkások az osztrák és az olasz nagy gyárban itt, Szentmiklóson átlagban 4-500 lejt kapnak – világosít fel az Erdélyből Nagyszentmiklósra települt asszony. Azt is elmondja, hogy a környéken az olaszok fektettek be a legtöbbet, de általában csak az olcsó bérmunkát használják ki. A jól tájékozott asszony szerint az unió egyelőre megszorításokat jelent Romániában is.

Egy házzal arrébb, a főként kínai termékeket áruló Miki Doina elismeri, a román termékek jobbak, de a hitványabb kínaira futja az emberek fizetéséből. Boltjában bélelt esődzsekit találunk 4000 forintért, míg az egészen jó kiállású babakocsi 18 ezer 800 forint, a talán két hónapot kibíró gyerekcipő 2000 forint.

Az árakat látva szinte biztos, egyhamar nem indul bevásárlóturizmus Magyarországról Romániába. Azok az idők ugyanis már elmúltak, amikor két-három zöldalma illatú szappanért meg lehetett venni a fél boltot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Korántsem lecsószezon

Új sorozatunkban – természetesen a teljesség igénye nélkül – olvasóinkat a vásárlásban… Tovább olvasom