Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Háry meséitől boldogabbak leszünk

Szeged - Kíváncsian várja Béres Attila, a Háry János rendezője, hogyan fogadják, miként értelmezik majd a nézők a metróaluljáróban induló és egy hatalmas kártyaváron folytatódó produkciót.
– A Háry története a nagyabonyi kocsmában játszódik, mi azt gondoltuk, ezt a kocsmát kicsit kitágítjuk: egy metróaluljáróban találkozik három ember, a bíró, a deák és a pór. Rejtélyes módon egy utolsó utáni „égi metróval" megérkezik Háry János is. A metróaluljáróban elevenedik meg a történet, majd kikerülünk a mesébe, amit egy óriási kártyavár jelképez. Bízom benne, a nézők megfejtik a szimbólumrendszert, hasonlót vagy egészen mást gondolnak majd róla, mint mi, és élményt jelent számukra – mondja Béres Attila, a Kodály-daljáték rendezője.

– Háry nem hazudik, hanem olyan történeteket mesél, amelyektől tovább élünk, boldogabbak leszünk. A célom az volt, hogy ezek a mesék ne csak három embernek, egy zárt közösségben hangozzanak el, hanem a teljes magyar társadalomnak szóljanak; ezért találtam ki a metrót. Háry meséi úgy hatnak ránk, mint amikor az olimpián feláll a dobogó legfelső fokára a magyar vízilabda-válogatott, és a magyar nemzet azt gondolja, úgy érzi: a következő években jobban tudok élni.

Béres Attila játszotta Gerard Depardieu helyett Napóleon szerepét a szerda esti próbán. Fotó: Hollósi zsolt
Béres Attila játszotta Gerard Depardieu helyett Napóleon szerepét a szerda esti próbán.
Fotó: Hollósi Zsolt

Béres Attila is kíváncsian várja, hogy a Napóleon szerepét alakító francia világsztár, Gérard Depardieu mit tesz majd hozzá a produkcióhoz. Maga próbálta be a jelenetet helyette.

– Csodálatosnak tartom, hogy Öreg Háryként a szegedi Király Levente, a Nemzet Színésze meséli el ezeket a történeteket, az ő tapasztalatával, tudásával, életfilozófiájával. Lokálisan is erőssé teszi ez a produkciót, sokat ad a történethez. Az előadás nagy része Bodrogi Gyula vállán nyugszik, Gálvölgyi Jánossal és Szabó Győzővel ő szállítja a humort a darabba. Sikerült megtalálnunk az abszolút ideális Háryt: Homonnay Zsolt prózai színészi képességei lenyűgözők, emellett fantasztikusan énekel. Meg kell említenem a Csíkszeredáról elszármazott miskolci színészt, Zayzon Zsoltot is, akinek fordítóként a produkció egyik legviccesebb jelenetét köszönhetjük: Háry nem érti meg a székely embert.

Béres Attila rendező a Dóm téren. Fotó: Karnok Csaba
Béres Attila rendező a Dóm téren. Fotó: Karnok Csaba

Háry meséit egyébként úgy értelmezzük, mint kiselőadásokat, így színház a színházbant játszunk. A bécsi udvar úgy jelenik meg, mint a süteményeken a marcipánfigurák: sokat elmondunk ezzel arról, hogy mit gondolunk arról a világról. A színháznak fontos feladata, hogy reflektáljon a mára, mi is próbálunk. Annyi irónia van ebben a produkcióban, amennyire ironikusan szemlélem azt, ami körülöttem történik. Annyi nemzeti érzés van benne, amennyire én Erdélyben születtem, és van egy egészséges nemzeti öntudatom. Annyi cinizmus van benne, amennyire cinikusan tekintek arra, ami tőlem függően és függetlenül velem történik – fogalmaz a rendező.

A miskolci modell

– Praktikus okokból igazgatóhelyettesként fölmondtam ugyan a Miskolci Nemzeti Színházban, de továbbra is ott maradtam rendezőként és a művészeti tanács tagjaként. Kiss Csabának igazgatóként bizonyos kérdésekben más és határozott véleménye volt, amihez alkalmazkodnom kellett. Az a konstrukció, amit Miskolcon öt rendezővel elindítottunk, modellértékű lehet. Nagyobb felelősséget tudtunk így vállalni a színházért, a társulatért, mintha egy-egy produkciót vendégrendezőként állítottunk volna színpadra. Kiss Csaba érdeme, hogy erőteljes kommunikáció indult a várossal. Az iskolák diákjai építették a díszletek egy részét, az egész városnak fontossá lett a színház. Két előadásunkat hívták meg a POSZT-ra, az ország legjobb negyven produkciója közé négy miskolcit választottak be. A nézőszámunk egy-két év alatt 80 ezerről 130 ezerre ugrott. Fontos az is, hogy nem egyetlen ízlés határozza meg így a színházat – sorolja miskolci eredményeiket Béres Attila, aki Jordán Tamás szombathelyi színházában is minden évadban rendez.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem lesz WC az M5-ös leállósávján

2008 óta évente átlagosan 15 százalékkal nő a röszkei határforgalom. Az M5-ösön veszteglő autósok WC-ért kiáltanak, de a leállósávot közlekedésbiztonsági okok miatt nem lehet mosdóvá alakítani. Tovább olvasom