Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 31°C Még több cikk.

Határon túli boldogság Szegeden

Négy éve már, hogy felépült a szegedi Márton Áron Szakkollégium a Kálvária sugárúton. A régi munkásszállóból átalakított intézményt határon túli egyetemista diákok vették használatba. Hogyan élik mindennapjaikat, távol az otthonuktól?
Terülj terülj asztalkám. Divéki Zsolt Zentáról, Vinkó Tamás Palicsról és Domonkos László Törökkanizsáról. Fotók: Frank Yvette
A 150 főt befogadni képes intézményben tisztaság és csend fogad. Mintha a béke szigetére érkeztem volna. Kora délután persze sokan órán vannak, vagy egyéb ügyeiket intézik. A határon túli magyarnak, mint később megtudom, iskolakezdetkor több elintéznivalója akad.

Hazamegyek...

A palicsi Lovász Gabriellát mégis a szobájában találom. A lány végzett biológus, most PhD-ösztöndíjas az antropológián. Otthon nem tanulhatott volna magyarul, ezért választotta Szegedet. Öt év alatt megszerette a várost, rengeteg barátot szerzett. Az első évben még elveszettnek érezte magát, hazavágyódott. Mára megszokta a távollétet, hetente-kéthetente jár haza. Havi húszezerből él, ez szűkösen, de elég. Szülei pénzzel nem támogatják, ám az ételt otthonról hozza. Szeret a kollégiumban lakni. – Nem azt mondom, hogy tökéletes, és nem lenne jó egy saját lakás, de a körülményekhez képest megfelel – mondja. Jövőjét azonban otthon képzeli el, úgy tűnik, állása is lesz. – Latolgattam, hogy milyen lenne Magyarországon dolgozni, de inkább hazamegyek – tájékoztat a döntéséről.

Havi hatezerből az élet


A programtervező matematikusnak készülő Domokos Lászlót a kollégium egyik konyhájában találom. Barátaival éppen lekváros pirítóssal viaskodnak. – Az anyanyelvemen akartam tanulni – válaszol, amikor megkérdem, miért jött Magyarországra. A kollégiumot szupernek tartja, nem cserélné el semmilyen albérletre. Mikor megtudja, hogy a statisztikai adatok szerint egy felsőoktatásban tanuló egyetemista havi hetvenezret költ, majdnem a torkán akad a pirítós utolsó morzsája. Ők heti ezerötszáz forintból élnek, de nem panaszkodnak. László Magyarországot ugródeszkának tartja, álma, hogy Nyugaton dolgozhasson. Ez azonban nehéz lesz: a határon túli régiók tanácsai ugyanis olyan feltétellel javasolják a fiatalokat az Oktatási Minisztériumnak ösztöndíjra, hogy tanulmányaik befejezte után haza kell menniük, és ott állást vállalniuk.

Lovász Gabriella otthonosan érzi magát kollégiumi szobájában.
Honvágyra nincs idő


A Vékony testvérpár a közeli Szabadkáról jött Szegedre. Mikor belépek szobájukba, hellyel kínálnak. Lányszobát is megszégyenítő tisztaság fogad, de a falra kiragasztott poszterek azért elárulják: életerős férfiak lakhelyén járok. Ebbéli meggyőződésemet még az asztalon zöldellő fikusz sem tudja megváltoztatni. László negyedéves matematikus, öccse, Áron most kezdi tanulmányait. A határon túli elsősnek, mint mondják, sok feladata van: előbb diákvízumot, majd tartózkodási engedélyt kell igényelnie. Ez húszezer forintba kerül, és a fiúk úgy tudják, ezért csak Csongrád megyében kell fizetni, az ország többi pontján nem. Áronnak a honvágyra nem is volt ideje. Sűrűn látogatnak haza, és fagyasztott ételekkel megrakodva térnek vissza.

Lassan rájövök, hogy mi a szokatlan ezekben a fiatalokban: itt nincsen „mutterozás", nincsenek „ősök". Édesanyám, szüleim – így mondják. Örülnek, hogy itt lehetnek, tanulhatnak. Hálásak azoknak, akik ezt lehetővé tették számukra. Jó szakemberekké válnak majd, ehhez kétség sem férhet. Örülhetnek majd nekik a határ túloldalán.


Hallgatók a határon túlról

Kedvelt célpontja a Szegedi Tudományegyetem a határon túlról érkező diákoknak – véli Nagy Imre, az Oktatási Minisztérium ösztöndíjreferense. A Tisza-parti városba magyarul tanulni elsősorban a Vajdaságból érkeznek a határon túli magyar fiatalok.
A határon túli magyarok számára kiírt pályázatnak köszönhetően az országban 146, az SZTE-n 26 hallgató kezdi meg tanulmányait. Elsősorban a diákok szülőföldjén magyarul nem tanulható hiányszakokon fogadják a jelentkezőket. Így az SZTE 11 kara közül a jogtudományin 1, az orvostudományin 6, a bölcsészettudományin 5, az egészségügyin 3, a természettudományin 9, a zeneművészetin 2 nem magyarországi magyar kapcsolódik a képzésbe. Idén 72 jelentkező közül 26 határon túli magyar kerülhetett a Tisza-parti városba. A gólyák közül huszonegy Szerbia-Montenegróból érkezett, négy ukrán, egy román állampolgár.
Az alapképzésen kívül az országban 50, Szegeden 3 határon túli magyar hallgató doktori képzését támogatja az állam, magyarországi kutatási ösztöndíjat 41, Szegedre 3 fiatal kapott, részképzésen nálunk egy fiatal ismerkedik az SZTE-vel és a várossal.
Az állami ösztöndíjasokon kívül is tanulnak a szegedi egyetemen határon túlról érkezett diákok. Például a zeneművészetis gólyák közül 4 nem magyarországi diák önköltséges képzésben vesz részt. Ugyanakkor például a jogtudományi karon összesen 12, az élelmiszeriparin 19, az orvostudományin 42 diák; a természettudományi kar fölsőbb évfolyamain 82, a mezőgazdasági főiskolai karon 33 határon túli magyar hallgató hajt a diplomáért. 


Kiss Gábor Gergő

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Törött bokával érkezett haza Karcsika édesanyja

Isztambulban vasárnap megtámadták és kirabolták Bogosné Papp Edinát. Az asszony súlyos sérüléseket… Tovább olvasom