Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Hazajött Hollandiából - meghalni

Algyő - Apáczai Csere János életéről szóló drámát mutatott be péntek este az algyői Móra Ferenc Népszínház. Telt ház volt, és a közönség izgult, mert az egyik szereplőt az előadás előtt két órával berendelték munkahelyére. A rendező ugrott be helyette.
A gonosz erdélyi fejedelmet alakító Cseszkó Mihályt – aki „civilben" a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság tiszthelyettese – Kátó Sándor, a népszínház művészeti vezetője helyettesítette: jelmezben, nagy, régi fedelű könyvvel a kezében, abba nézett bele, amikor kellett. A beugrás miatti izgalom azonban nem ártott az előadásnak, amely Apáczai Csere János életét mutatja be: a fiatal, tehetséges tudós, pedagógus, a Magyar Enciklopédia szerzője Hollandiában, apósa házában lakik, professzori állást kínálnak neki az utrechti egyetemen, mégis hazatér feleségével együtt Erdélybe, hogy modern pedagógiai módszerekkel a legkorszerűbb tudást adja át a fiataloknak. Tiszta, jó szándékkal érkezik, erkölcsös életet él, de a messziről hazatérteknek kijáró irigység fogadja. Ő pedig nem hajlandó a megalkuvásra, ami a szívén az a száján, és ezzel magára haragít majdnem mindenkit. A fejedelem beledobatja a Marosba, a meghűlés pedig a tüdőbeteg ember számára a halált jelenti.

Népszínházi bemutató Algyőn. Fotó: TiszapART Televízió (galéria)
A népszínház hazai előadásainak sajátossága, hogy a közönség ismeri a színjátszókat, és ez eleve szorosabb kapcsolatot teremt a darab és a befogadó között. Ennek köszönhető, hogy a néző érzékenyebb azokra a fordulatokra, mondatokra is, amelyek aktualizálhatják a művet. A faluház nagytermében a Nyugat-Európába szakadt, onnan hazatérő, változtatni akaró fiatal története szemlátomást szíven ütötte a jelenlévőket: majdnem mindenki családjában, rokonságában van külföldön dolgozó fiatal.

A mű a második világháború előtt született, szerzője, Kovách Aladár a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, rövid ideig igazgatója volt, 1947-ben emigrált, 1979-ben halt meg Bécsben. Ilia Mihály irodalomtörténész, aki szintén eljött a bemutatóra, levelezett a szerzővel.

Ismerte a darabot Tóth Károly alkotmányjogász is, aki azt mondta, óva intette Kátó Sándort attól, hogy egy másfél éves kisgyereket is színpadra vigyen, mert kiszámíthatatlan, mi fog történni. A kisfiú – Kiss Ákos – azonban nagyon nyugodtan és természetesen alakította Apáczai Csere János (Fodor Ákos) és Aletta van der Maet (Simonits Andrea) kisfiát. Pieter van der Maet megformálója Dubecz György, Kat, a hollandiai házvezetőnő Pál Anita, Bora, az erdélyi szolgálólány Szabó Szilvia, Bese András, fiatal tanár Kiss Róbert, Kereszturi, Apáczai barátja Kothencz Tibor, Basirius professzor Ádok Róbert, Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony pedig R. Nagy Mária.

Népszínházi bemutató Algyőn. Fotó: TiszapART Televízió (galéria)

– Nagyon kemény, hátborzongató darabot láttunk, nem ismertem ezt a drámát – mondta Ambrus Attila, a Brassói Lapok című erdélyi hetilap főszerkesztője, dédszülei révén szintén apácai, aki az előadás kedvéért utazott több száz kilométert. – Nem az az Erdély rajzolódik itt ki, amit a mítoszokból és a történelemkönyvekből ismerünk; tényleg nem tartozik ez a legdicsőbb időszakához az önálló fejedelemségnek.

Nyomasztó a kontraszt, amely a polgári, nyugodt holland közeg és az elmaradott, babonás haza között mutatkozik, és a színpadra állított Erdélyben a mai összkelet-európai állapotokra ismerhetünk. Ugyanazok az ármánykodások és gazemberségek: könnyen ki is szalad az ember száján, hogy itt a XVII. század óta semmi sem változott. Közben ez mégsem igaz, mert ennek a vidéknek a szülötte volt Apáczai is, akinek a munkája nem ment veszendőbe. Erdélyben nagyon hamar kiépült a közoktatás hálózata, és a múlt század végén ez volt az a mentsvár, amely a szocializmus éveit elviselhetővé tette, és fölnevelte azt a generációt, amely azután elindította a romániai forradalmat.

A népszínház – szokásához híven – a hazai bemutató után tájolni fog a darabbal, várhatóan Erdélyben is játssza, így Apáczai Csere János szülőfalujában, Apácán is.

Olvasóink írták

  • 1. klj_54 2011. április 30. 12:53
    „Ma pont akkora a kontraszt a holland és a magyar valóság között!
    Sőt ma még rosszabb, mert kurmányunk nem előre, hanem visszafelé tekergeti az idő folyását:(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább tart nyitva a tiszaszigeti határátkelő

Áttér a nyári nyitva tartásra a tiszaszigeti határállomás. Tovább olvasom