Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 12°C | 17°C Még több cikk.

Hegedűiskolát alapított a szegedi muzsikus

Szeged - Szabadúszóként zenekarokban játszik, saját hegedűiskolájában és zeneiskolákban 40 növendéket tanít Papp Lilla hegedűművész, a szegedi színház egykori zenekarának koncertmestere, aki már 22 éve él Franciaországban. A francia konyhára már áttért, de magyar állampolgárságához ragaszkodik.
– Szegeden töltöttem legszebb diákéveimet. A Tömörkény-gimnáziumba jártam, majd Szecsődi Ferenc hegedűművész növendékeként szereztem diplomát a zeneakadémia helyi tagozatán. 1990–92-ben másfél éven át a Szegedi Nemzeti Színház koncertmestereként dolgoztam; ezzel az együttessel főleg operetteket és musicaleket játszottunk, de a szimfonikusokkal is felléptem az operaelőadásokon és a filharmóniai koncerteken. Pál Tamás Salieri Kamarazenekarának is tagja voltam, az Aix-en-Provence-i Fesztiválra is eljutottunk az egyik korai Mozart-operával. Barátnőm, Pokorny Nelli gyerekkori ismerősétől, az akkoriban a Párizsi Magyar Intézetben dolgozó Csernus Sándortól kapott egy levelet: Alain Besson brácsás keres a vonósnégyesébe egy hegedűst. Nelli három gyerekkel nem mert belevágni egy ilyen kalandba, én viszont francia nyelvtudás nélkül is vállalkoztam rá, és 1992-ben kimentem Bordeaux-ba – meséli a kezdetekről franciaországi otthonában telefonon Papp Lilla.

Papp Lilla francia növendékeiből alakított vonószenekarával játszik Agenben, egy tangókoncerten. Fotók: DM/DV
Papp Lilla francia növendékeiből alakított vonószenekarával játszik Agenben, egy tangókoncerten. Fotók: DM/DV

 A francia konyha szerelmese

– Ha valaki be akar illeszkedni, és erőfeszítéseket tesz ezért, szívesen fogadják a franciák. Ha elkülönül, csak a saját kultúráját, hagyományait őrzi, kevésbé elfogadók. Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, de elfogadtam a francia szokásokat és a kultúrát. Legalább 2-3 évig tartott, amíg beilleszkedtem. A francia konyhából mindent átvettem, mert imádom! Finom, kidolgozott, kevésbé zsíros, és sokkal egészségesebb, mint a magyar. Amikor idekerültem, nem tudtam elképzelni, hogy szinte nyers húst egyek; az olívabogyót és az olívaolajat sem szerettem. Ma már szinte mindent azzal készítek, mert megszerettem. Rengeteg tengeri halat, csigát, kagylót, homárt, langusztát eszünk.

Amikor bevették a vonósnégyesbe, állásba is került, és biztatónak tűnt a jövője, ám a következő évben anyagi nehézségek miatt feloszlott az együttes. Addigra megtanult franciául, és élettársával, Alain Bessonnal – aki szigorú nyelvtanárnak bizonyult, így ma már választékosabban beszél sok született franciánál – együtt koncerteztek. 1993-ban együtt jöttek vissza Szegedre, ahol Weininger Richárd segítségével Alain mesterkurzusokat tartott, és a Ságvári-gimnáziumban lektorként dolgozott. Franciaországba visszatérve koncerteztek, tanítottak. Meghívták fellépni a szegedi Weiner Kamarazenekart is.

– Született egy fiunk, aki ma már 20 éves. Imádja a francia konyhát, szakácsnak tanult. Alainnel négy éve szétváltak az útjaink, időközben Agenben alapítottam egy saját hegedű-magániskolát, ahol 15 növendékkel foglalkozom. Négy másik zeneiskolában is tanítok, így jelenleg összesen 40 növendékem van. Agen egy 33 ezer lakosú megyeszékhely félúton Toulouse és Bordeaux között. Csak a Garonne folyó választja el a 25 ezres Passage d'Agentől, amivel már szinte egybeépült. A polgármesteri hivatal a kulturális központban biztosított a hegedűiskolám számára ingyenes helyiséget. Jól beilleszkedtem a helyi közösségbe, elfogadtak, megbecsülik a tudásomat. A 30 tagú női karommal már 7 éve dolgozunk együtt, szigorú vagyok velük, ezért sokat fejlődtek. Velük és a zömmel a növendékeimből alakult vonószenekarral mutattuk be nemrégiben nagy sikerrel Nagy Imre Erik Ave Mariáját a helyi katedrálisban. Fellépek Erik Horváth tűzijáték-fesztiválján is, amelyet Agentől 40 kilométerre rendeznek meg. Imre készített nekem digitális zenekari kíséretet, azzal játszottam élőben Brahms V. magyar táncát és Monti Csárdását óriási sikerrel – sorolja a fellépéseket Lilla, aki minden évben igyekszik hazalátogatni Szarvason élő 95 éves édesapjához és a nővéréhez. Csak azt sajnálja, hogy kevés az a tíz nap, amit itthon tud tölteni.

˝Jól beilleszkedtem a helyi közösségbe, elfogadtak, megbecsülik a tudásomat.˝ Fotó: DM/DV
˝Jól beilleszkedtem a helyi közösségbe, elfogadtak, megbecsülik a tudásomat.˝ Fotó: DM/DV

– Megtaláltam a számításomat Franciaországban. A hazai eseményekről édesapámtól és az internetről tájékozódom. Sajnos a mi megyénkben még lassú az internet, nem lehet tévét nézni rajta. Megszerettem ezt a vidéket, 200 kilométeres körzetben minden itt van: a hegyek, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger is. Az autópályán mindenhova gyorsan el lehet jutni. Spanyolországba is át szoktam járni koncertezni és vásárolni. Például a cigaretta és az alkohol feleannyiba kerül, mint nálunk, ahol büntetőadókkal sújtják – mondja a Szegedről indult hegedűs, aki 22 év alatt kicsit maga is franciává vált.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farkas is sorolta a közpanaszokat

A kormány azt ígérte: senki nem járhat rosszabbul. Ehhez képest hat éve inflálódik a közszférában dolgozók havi keresete - mondta Farkas Andrea. Tovább olvasom