Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Herczeg Flóra Presser-albummal jelentkezett

A Társulatban, az István, a király Rékájaként ismerte meg az ország Herczeg Flóra énekest, aki ismét musicalben szerepel: Czinka Pannát, a neves prímást játssza A fejedelem című darabban. A népdalok után Presser-lemezt adott ki, sok támadás érte miatta a jobboldalról. Most ismét népzenei műsorra készül – énekkel és zongorával.
– Jól tudjuk, hogy újra musicalben játszott: A fejedelem című darabban alakította Czinka Pannát, az Agria Játékokon. A legenda szerint ő szerezte a Rákóczi-indulót...
– Az egri várban mutatták be a rockmusicalt július 15-én. Czinka Panna alakjáról többet tudunk a legendáriumból, de azért vannak konkrét információk is az életéről. Czinka Panna alakjáról részint a legendáriumból, részint pedig a történetírásokból tudunk. A több mint száz éves – ám örök fiatal – cigánylány prímás, aki hegedűjátékával megbabonázza az embereket. Arra vár, hogy II. Rákóczi Ferenc eljöjjön és a szabadságharc, a nép élére álljon. A feladat nem egyszerű, mert amellett, hogy megszólaltatom a szép dalokat, hegedülnöm is kell, azt pedig nem tudok. De nagyon élvezem a munkát, és nagyon jó a csapat.

Herczeg Flóra. Fotó: DM/DV (galéria)

– Ön ezer szállal kötődik Egerhez: milyen élmény volt éppen ott újabb musicalben szerepelni?
– Nem Egerben születtem, de ott lakom pár napos korom óta. Nagyon a magaménak érzem a várost. A darab nem kizárólag egri produkció, éppen ezért külön örülök, hogy olyan nevekkel játszhatok együtt, mint Sasvári Sándor, Beleznay Endre vagy Dévényi Ildikó.

– A Társulattal, az István, a király jubileumi előadásában ismerte meg az ország, Réka szerepében. Utólag visszanézve, hogy gondol vissza arra az időszakra?
Néptánc, zongora, gitár

Herczeg Flóra 1984. december 16-án született Miskolcon. A néptánc mellett 7 évig zongorázni, 5 évig gitározni tanult, a népdalokkal 11 évesen kezdett ismerkedni, és 17 évesen országos versenyen első helyezést ért el Sellyén. Tanulmányait a Debreceni Egyetemen, francia szakon folytatta. 2007-ben jelentkezett „A Társulat" című műsorba, amelynek során a 25. jubileumát ünneplő Szörényi–Bródy rockopera, az István, a király díszelőadására keresték a 8 főszerepre alkalmas amatőr/profi színész-énekest. Flóra több mint 1000 indulóból nyerte el Réka szerepét. Az István, a királyt az elmúlt évek alatt kb. 200 000 ember előtt játszották. A hanglemez 1 hónap alatt lett aranylemez. Legutóbbi, Gonda László zongoristával közös albumának címe: Ringass még – Presser Gábor dalai.

– A Társulat volt számomra a nagy elindulás. Ha nem kerültem volna be, akkor most valószínűleg franciatanár lennék – ezen a szakon végeztem. Bár az is nagyon jó lenne, mégis örülök, hogy így alakult.

– Köttettek maradandó barátságok a közös munka, turnézás alatt?
– Már nagyon régen nem találkoztam a társulattagokkal, de Feke Pali nemrég fellépett Egerben, és összefutottunk egy gyors kávéra. Simon Bogival voltunk nagyon jó barátnők, de mostanában kicsit szétsodort bennünket az élet.

– Az István, a király előtt és után népzenével, világzenével foglalkozott, év elején viszont Presser-dalokból összeállított albumot adott ki, Gonda László zongoristával. Miért éppen Presser?
– A Társulatnak köszönhetően elkezdtem énekelni tanulni – nem arról volt szó, hogy nem akarok többé népdalokat énekelni, hanem elkezdtem komolyan venni, hogy az éneklés legyen a hivatásom. A népdaléneklés technikájával és stílusával nem lehet bármit elénekelni, csak népdalokat. Amikor az énektanulásnak köszönhetően az egy oktávos hangterjedelmemből lett két és fél, azt gondoltam, de jó lenne ezt kipróbálni másik műfajban. Az LGT és Presser Gábor világát nagyon szeretem, ezért állítottuk össze Presser-dalokból az új lemezt.

– Van-e bármi jelentősége vagy nehézsége, hogy egy férfi szerző-előadó dalait énekli nőként?
– Nincs jelentősége. Olyan szempontból még szerencsés is, hogy ha például egy Cserháti Zsuzsa-lemezt adtunk volna ki, elkezdenék hozzá hasonlítgatni a hangomat. Ebbe az összehasonlításba így nem kellett „belefutni". Nem volt kardinális pont, hogy férfi vagy nő énekli a dalokat. A visszajelzések pedig jók az albumról. Jólesik, amikor régi barátoktól kapok egy üzenetet, vagy ismeretlenek mondják el: nagyon szép, sokat hallgatják. A népdalok viszont már elkezdtek hiányozni, ezért Gonda Lacival most dolgozunk fel belőlük egy szép műsorra valót.

Herczeg Flóra. Fotó: DM/DV (galéria)

– A Narco Polo, majd a Veszelka Kommandó nevű, világzenét játszó zenekarokban énekelt. Utóbbiban a bátyja dobolt: családi vonás a muzikalitás?
Ők irányították a híreket

A Társulat körül nagyon nagy volt a médiafigyelem. Nem próbálta Önöket kikezdeni a bulvársajtó? – kérdeztük Flórát. – Próbálkoztak, de a Társulatot elég jól „karbantartották" ebből a szempontból. Olyan hírek jelentek meg rólunk, amelyeket mi irányítottunk, és a bulvárral kapcsolatban senki nem is ment tovább. Szerencsére nem erre ment ki a játék.

– A Narco Polo és a Veszelka Kommandó tulajdonképpen egybefolyik, két-három éve lépnek fel az utóbbi névvel. Miután készítettünk egy lemezt, kiléptem a zenekarból. Én Polgár Lillát, az egri zeneiskola énektanárát váltottam énekesként, akihez én is jártam egy évig énekórákra, a bátyám jóval később lett a három dobos egyike. Édesanyám fuvolatanár, nem is volt kérdés, hogy mindhárman zenéltünk a testvéreimmel. Én néptáncoltam is hétéves koromtól.

– Első albumán magyar népdalokat énekelt, a bevétellel kárpátaljai és felvidéki magyar iskolákat segített.
– Egy álmatlan éjszakán jött az ötlet, hogy jó lenne ilyen módon segíteni a határon túli magyarokat. Még sok idővel később is jött visszajelzés egy kárpátaljai iskolától, hogy nagyon örültek az adománynak.

Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó - Tisza vize

– Korábban nyilatkozta egy interjúban: nem más kárára akar magyar lenni. Ezt hogy értette?
– Régebben felléptem sok olyan rendezvényen, ami máig elkísér, máig számon kérik rajtam. Olyan rendezvényeken, amelyen a szélsőjobbnak nevezett réteg vesz részt, és csak népdalokat énekeltem. Az utóbbi években ebből a társaságból kikeveredtem. Egyrészt elfoglaltabb lettem, nem értem rá fellépni. Másrészt sosem voltam az az igazi radikális, sok alapvető dologgal nem értettem egyet. A barátságok persze nem politikai alapon szerveződnek, máig vannak barátaim azokból a körökből, de elegem lett a nagy mellveregetős magyarságból – bocsánat. Sok volt a hangzatos duma, ám az ember, aki beszélt, a való életben egészen más volt. A legfontosabb számomra az, hogy jó ember legyen valaki, és csak azután következik, hogy milyen a nemzetisége. A jobboldalon emiatt sok támadás ért, ahogy a Presser-lemezért is. Úgy írtak róla cikket, hogy engem meg sem kérdeztek. Áldozatként mutattak be, akinek ezt kell énekelni, hogy észrevegyék.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi kobzosok sikere Londonban, Cambridge-ben

Londonban és Cambridge-ben vendégszerepelt a Szeged Kultúrájáért díjas Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobozművész. Tovább olvasom