Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Hetek múlva összesítik a tűzkárt

Még mindig nem tudható pontosan, mekkora a kárt okozott a minapi tűz az ásotthalmi szakiskola erdejében. A bajai út mellett a napokban sikerrel „fogta meg" a talajon terjedő lángokat az erdőgazdaság fönntartotta tűzgátló sáv, azaz tűzpászta – több száz hektáros fenyőerdőt mentve meg a fölperzseléstől.
Csongrád megye még szerencsés is volt – ha egyáltalán lehet szerencséről beszélni az erdőtüzekkel kapcsolatban. Nálunk a legnagyobb tűz az ásotthalmi szakiskola területén pusztított, mintegy hét és fél hektár erdőt semmisítve meg részben vagy egészben. Ez is nagy terület, de például Bács-Kiskunban közel ezer hektár égett le.

– Hogy a kár pontosan mennyi az ásotthalmi esetben, még nem lehet tudni; két és fél, három és fél millió forint közé tehető – mondja Nagy Zsolt, a Csongrád megye erdeit tekintve is illetékes Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal osztályvezetője. Teljes körű fölmérést még nem végeztek, nem is végezhettek, mert még mindig nem derült ki, hogy a tűz károsította állomány mekkora részét pusztították el valóban a lángok, s mennyi az, ami még újrasarjadhat. A megmaradásra a lombos fáknak van legnagyobb esélyük. A tűzvész hevességére jellemző, hogy – bár a fenyők esetében a tíz-harminc éves állomány a legveszélyeztetettebb, mert koronájuk közel van a talajhoz, ahonnan fölcsapnak a lángok – félszáz éves fák is károsodtak itt. Ezek koronájába ugyan nem tudott feljutni a tűz, de törzsük olyan erősen megégett, hogy mind többükről derül ki: nem hajt ki többé. Hetek, hónapok múlva dől el, mennyi fa marad meg.

A tűzoltók készen állnak

A legnagyobb kár az ásotthalmi szakiskola erdejében keletkezett. Ezen kívül egy Ruzsa melletti fenyvesben, egy szatymazi akácosban, és egy Derekegyház környéki területen is több millió forintos károkat okozott a közelmúltban a tűz – tudtuk meg Szöllősi Sándortól, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjétől. A tűzoltók továbbra is készenlétben állnak. Az erdőkre nem jellemző az öngyulladás: ha csak a villámcsapást nem számítjuk, szinte kizárólag emberi felelőtlenség – lásd: eldobott cigaretta; napsugarakat vonzó üvegcserép –, vagy a továbbra is érvényben lévő tűzgyújtási tilalom megszegése miatt kapnak lángra. De évekkel ezelőtt már gyújtogatás is okozott erdőtüzet a megyében.  
A tragédia oka még mindig nem pontosan tisztázott, ami a legvalószínűbb: eldobott cigarettacsikk okozta.

Tűz ellen – legalábbis szerencsés esetekben – van orvosság. – A bajai út mellett épp a közelmúltban „fogott meg" egy erdőtüzet az általunk kialakított, karbantartott tűzvédő pászta – mondja Fazekas József, a Dalerd Zrt. vezérigazgató-helyettese. A tűzvédő pászta jó három méter széles, föltárcsázott sáv az erdő mellett. Növényzetmentes, s így megakadályozza, hogy az avartűz továbbterjedve elérje az erdőt. Korábban állami támogatással tartotta karban területén a tűzvédő sávot a Dalerd, most már saját pénzből.

De máshogyan is lehet védekezni a tűz ellen – legalábbis egyes esetekben. Mivel leggyúlékonyabb a fenyő, az erdőgazdaság a kitermelt fenyveseket úgy fásítja újra, hogy foltokban, sávokban lombos fát rak helyükre. Ezek megfogják a terjedő erdőtüzet, s a lángok nem terjednek a végtelenségig.

Az elszenesedett törzseket, a tuskókat ki kell termelni, teljes talajelőkészítést végezni, a területet csemetékkel újra beültetni, s azokat folyamatosan gondozni. A helyzetet súlyosbítja: a tűz a humuszt is kiégeti a talajból, és pótlására – a területek nagysága miatt – nincs lehetőség. Minél többször pusztítanak el egy területet emberi felelőtlenség miatt a lángok, annál nehezebben éled újra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Minden szabályt megszegnek a szegedi autósok

Szegeden közlekedési káosz van. A megyei főkapitányság közlekedési osztályának vezetője tompít: a… Tovább olvasom