Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Heti 45 perc jut a technika és életvitel tantárgyra

Szeged - Az élet gyakorlati oldaláról alig szereznek tapasztalatot a diákok az iskolában, amely elvileg „az életre nevel". Az egyetlen ilyen tantárgy a technika és életvitel, míg például Dániában a foglalkozások 10 százaléka gyakorlati jellegű.
Egyetlen szegedi iskolához sem tartozik már tankert, de mutatóban akad még technika szaktanterem. Ám a technikaóra heti 45 percét sok helyen megkurtítják.

Papírhajtogatás és unalom. Ez jut elsőként az egyetemista Jutka eszébe, amikor arról kérdezem, mivel telt az általános iskolai technikaóra. Hitetlenkedve hallgatja anyját, akivel épp arról nosztalgiázunk, hogy az ördöglakat hajtogatásától kezdve a kertásáson és a kötényvarráson át a rántáskészítés fortélyáig mi mindent tanultunk meg a gyakorlati ismeretek nevű órán.

– Heti 45 perc alatt a technikaórán az alapanyagokat és az alapműveleteket sem igen lehet megismertetni az általános iskola nyolc évében – véli Szalai József. A szegedi tanügy-igazgatási szakértő ellenpontként említi: Dániában a kötelező óraszám 10 százaléka a gyakorlatorientált képzésé, miközben ott az ehhez szükséges feltételeket is megteremtik.

Edényalátét készül – tanári segédlettel fúrnak-faragnak a szeged-tápai iskola hatodikosai.
Fotó: Frank Yvette

Kétszáz éve még gazdasági és kertészeti gyakorlatokat oktattak a magyar iskolákban, ma e tantárgy heti egy tanórára karcsúsodott, s technika és életvitel elnevezéssel fut. A rendszerváltozás előtt az iskola melletti gyakorló kertben szereztek tapasztalatot a mezőgazdasági munka titkairól és szépségeiről a tápai gyerekek. De például az újszegedi Fő fasori iskolához is tartozott tankert. Ma már e helyeken sincs lehetőség az ilyen terepgyakorlatra.

– Alsóban a papírmunkára koncentrálunk, míg a fölső tagozatos diákok fával is dolgoznak, és a háztartástan keretében a konyhai fölszerelésről beszélgetnek, és együtt szendvicset készítenek – ad összképet a Gedói Általános Iskola szokásairól az igazgató, dr. Kissné Szamosközi Brigitta.

– Ötödikben a papírral, hatodikban a fával, hetedikben a fémmel, nyolcadikban az elektronikával ismerkedünk, de a végzősökkel az egészséges étkezési szokásokról is beszélgetünk, teríteni tanulunk. A különböző anyagokkal 10-15 percig ismerkedünk, aztán azokból olyan tárgyakat (például fotóalbumot, elhúzható tetejű dobozt, drótékszert) készítünk, amelyeken örömmel dolgoznak a diákok. A Praktika folyóiratban nagyon sok ötletet találok – avat módszerének titkaiba Tápén, a Petőfi Sándor Általános Iskola Bálint Sándor Tagiskolájában Véghné Láczay Györgyi. A matematika–technika szakos tanár büszke az épp edényalátétet készítő hatodikos diákjaira, kézműves szakkörére és az iskolai technika szaktanteremre.

Utánzás vagy alkotás

„A technika a megvalósításra, a működésre koncentrál, elsősorban a tevékenységre épít. Nem az utánzásra, hanem az alkotásra, az önálló problémamegoldásra készít fel, és így jelentősen hozzájárul a rugalmas gondolkodásra neveléshez" – fejti ki véleményét Hamrák Anna a www.oki.hu honlapon olvasható tanulmányában. Ezzel szemben szülői tapasztalat, hogy technikaórán például a légkondicionáló unalmas termékismertetője hivatott a gyerek figyelmét a működésre irányítani, a problémamegoldás pedig például gyufásdobozból barkácsolt házmakett készítésében merül ki.

Olvasóink írták

  • 4. szemtanú 2008. február 06. 08:52
    „Sajnos igaz, amit mondok: környezetemben a humán egyetemi végzettségű személyek még a fogyasztásmérők adatait sem képesek leolvasni, kiírással közölni, bemondani. Gyakran hallani a tévében, rádióban, mint küszködnek a tized, század tört értékek kommunikálásával.”
  • 3. Mese 2008. február 05. 14:05
    „Én is a Bálint Sándorba jártam,mi is sütöttünk-főztünk,volt fúrás-faragás. Nagyon szerettem azokat az órákat.”
  • 2. Szabolcs 2008. február 05. 10:25
    „Koromnál fogva (sajnos) nekem volt un. gyakorlati órám. Ötödik osztálytól nyáron 2 alkalommal be kellett mennünk a gyakorló kertbe dolgozni, különben azt mondták nem engednek a következő évfolyamba. Kibírtuk, sőt jó is volt találkozni az osztálytársakkal ...
    Pista bácsi pedig sok hasznos dologra megtanított a kerben. A tanév során pedig a lányok megtanultak varrógéppel varrni, sőt szabni is tudni kellett 1 szoknyát, tanultunk főzni, a takarításról is még nekem is mondtak akkor újat, még ma is emlékszem rá és úgy csinálom. A fiúknak meg sok fiús dolgot tanítottak...Ami biztosan hasznunkra vált.
    A rendszerváltással sajnos sok ilyen jó dolgot is megszüntettünk, pedig nemcsak munkára nevelte az ifjúságot, hanem hasznos időtöltés is volt.”
  • 1. NTK 2008. február 05. 09:02
    „Hát igen! Az ilyen órák elhagyásával jutottunk el oda, hogy manapság az emberek zöme már mestert hív ha egy szöget kell beverni. Tisztelet a kivételnek. A komolyabb házkörüli barkácsmunkákról meg már ne is beszéljünk.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem adnák a Bartókot a civil csoportok

Szeged - A Bartók Béla Művelődési Központban működő csoportok hétfőn közösen tiltakoztak a ház bezárása ellen. Az alternatívaként felajánlott intézmények nagy részével elégedetlenek. Tovább olvasom