Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Hetvenöt éve szentelték fel a dómot

A szegedi fogadalmi templom felszentelésének hetvenötödik évfordulóját ünnepli a város. Az ország egyetlen, XX. században épült katedrálisa a világon csaknem egyedülálló szépségű neoromán templom, amelynek felépítését Szeged népe saját ügyének tartotta. A dómmal együtt az egykori Templom tér is egységes épületkompozíciót kapott.
Fotó: Schmidt Andrea
Szeged szimbóluma a kettős tornyú, dóm rangra emelt, Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett fogadalmi templom. A különleges hangulatot árasztó neoromán alkotás idén hetvenöt esztendős, 1930. október 24-én szentelte fel moóri Glattfelder Gyula csanádi püspök. Története kalandos, hiszen megépítéséhez le kellett bontani egy, a helyén álló katolikus templomot, amelyet az elmúlt évszázadok súlyosan megrongáltak. Az egész város összefogott egy új, monumentális püspöki székesegyház megépítéséért. Ám, a tervnek ellenzői is akadtak...

Itt állott a Dömötör-templom

1883-ban Tisza Lajos, a város újjáépítésével megbízott királyi biztos véglegesen elrendelte, hogy a székesegyházat a belvárosi Dömötör-templom helyén állítsák fel. A plébánia vezetője, Varga apát azonban egy kört szervezett, hogy megakadályozza a középkori eredetű, egyébként a barokk külső jegyeket viselő épület bontását, az új katedrálist a Dugonics térre javasolták volna. Indokuk: Szeged egyik legősibb épülete került veszélybe a bontással.

Csak az 1990-es években derült ki, hogy valóban milyen régi is a Dömötör-templom, hiszen egykori, gótikus tornyát annak a falában találták meg, építészeti stílusjegyeit pedig a XIII. századra datálták – ez, az egykor északi torony épen is maradt, ma is a Dóm téren áll. Az ősi templom legnagyobb része egyébként 1444-ben, egy nagy földrengésben elpusztult, majd utóda a török betörésekor, 1543-ban leégett. Ezután barokk templomként épült újra, ám Varga apát halálával és az új polgármester, Lázár György javaslatára mégis a bontás mellett döntöttek – helyet adva az új székesegyháznak.

Épületbe álmodott fogadalom

A szegediek, mindenekelőtt az „egyházfenntartó kegyuraság képviselő-testülete" a várost csaknem teljesen elpusztító, 1879-es nagy árvíz levonulását, és az építések megkezdését követően, 1880. november 28-án ünnepélyes fogadalmat tett, hogy az újjáépítés emlékére monumentális templomot emelnek. A XIX. század végén is elképesztően nagy költséget igényelt egy templom építése. Az anyagiak előteremtésére jött létre a Szent Erzsébet Egylet a királyné védnöksége alatt, Dáni Ferenc főispán és Kremminger Antal plébános vezetésével.

Megalakult a Fogadalmi Templomépítő Bizottság is, amely 1902-ben pályázatot írt ki a tervekre, majd 1909-ben Schulek Frigyest bízták meg az épület megtervezésével és felépítésével. Anyagi okokból némileg kisebbre formálták az idős mester elképzelését, erre ő nem vállalta tovább a művezetést, és Foerk Ernőt kérték fel a részlettervek elkészítésére és a munkálatok műszaki vezetésére. Az ünnepélyes alapkőletételre 1914. június 21-én került sor, a munka megkezdődött, de az I. világháború félbeszakította az építkezést. Csupán 1923-ban folytatódhatott a munka, közadakozásból, tégláról téglára épülhetett tovább a templom. A kupola 1924. augusztus 30-ra készült el, a Tisza felőli tornyot 1925-ben, a város felőlit egy esztendővel később adhatták át.

A belső építkezést jelentősen visszavetette a gazdasági világválság, ám a püspökség alapításának 900. évfordulójának közeledtével sürgetni kellett a munkálatokat, így 1930-ra átadható állapotba került a székesegyház. Ennek az esztendőnek a júniusában Glattfelder Gyula püspök vezetésével küldöttség indult Muranóba, amelynek célja az volt, hogy Szegedre hozzák Szent Gellért püspök földi maradványait, ereklyéit. Október 24-én ötnapos ünnepségsorozat kezdődött, amelynek fénypontjaként felszentelték a fogadalmi templomot.

Nem csupán templom, térkompozíció

A dóm építésének megkezdését követően felmerült a gondolat, hogy a templom körül egy egységes kompozíciójú épületegyüttest alakítsanak ki. A kiírt pályázaton Rerrich Béla tervei bizonyultak a legalkalmasabbnak, a Dömötör-torony megmentése és restaurációja is a mérnök nevéhez köthető. Az épületsor skandináv ihletésű, burkolásukra, pedig az akkoriban újdonságnak számító, mázas klinkertéglát választották ki. Ezzel egy építészeti kompozícióba került a püspöki rezidencia, az azzal összeköttetésben álló hittudományi főiskola, a szeminárium és az egyházmegyei kincstár, míg a déli és a keleti oldal épületeibe az építkezés alatt Szegedre költöző kolozsvári egyetem kutatóintézetei költözhettek be. A kivitelezés költsége meghaladta a négymillió pengőt.

A város nevezetességei közé sorolható a Templomról immár Dómra átnevezett tér árkádrendszere, hiszen a Rerrich-épületek boltívei alatt a város és az ország nevezetes személyeit ábrázoló szoborportrék, domborművek lelhettek végleges otthonra – sajátos hangulatot kölcsönözve ezzel a belváros szívének.

Méltán Szeged büszkesége

A Magyarok Nagyasszonya-templom búcsúját október 8-án üli, felszentelésétől számítva ezreket vonzottak az egyházi ünnepek a mozaikos burkolatú térre. Ez az egyházmegye legmagasabb temploma, tornyai 81 méterre magasodnak a földszinti padozattól számítva – mindkettő „túlélte" a második világháború utolsó hónapjainak aknatámadásait, a szilánkok hasította sebek máig láthatóak a tornyok helyiségeiben. A Tisza felőli „rejti" egyébként hazánk második legnagyobb, 86 mázsás harangját. A város felőli toronyban található a Lélekharang, a Szent Teréz-, a Magyarok Nagyasszonya- és a Szent Imre-harang is.

Méreteit tekintve is igazi katedrálist tisztelhet a dómban minden látogatója: a templom külső hossza 81, legnagyobb szélessége 51 méter, a karzaton áll Európa egyik legnagyobb templomi orgonája.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bombákat találtak a szegedi reptéren

Második világháborús lövedékeket találtak tegnap a szegedi repülőtér építése közben a munkások. A… Tovább olvasom