Délmagyar logó

2018. 08. 20. hétfő - István 19°C | 32°C Még több cikk.

Hiller: Alapvető cél a szerethető, nyitott iskola

„Nehéz év áll mögöttünk. A gyermeklétszám csökkenéséből adódó szükséges intézkedések törvény, törvénymódosítás formájában megszülettek. Innentől a nyugalom megteremtése és szerethető, nyitott iskolák létrehozása a cél" – nyilatkozta Hiller István, az oktatási és kulturális tárca vezetője.
„Nehéz év áll mögöttünk. A gyermeklétszám csökkenéséből adódó szükséges intézkedések törvény, törvénymódosítás formájában megszülettek. Innentől a nyugalom megteremtése és szerethető, nyitott iskolák létrehozása a cél" – nyilatkozta Hiller István, az oktatási és kulturális tárca vezetője. A kormány a magyar közoktatás elmúlt fél évszázadának legjelentősebb fejlesztését kívánja megvalósítani. Csak az idén 100 milliárd forintnyi pályázati lehetőség nyílik meg az intézmények előtt.

„Alapvető célunk, hogy szerethető, nyitott iskoláink legyenek. Olyan iskolák, ahova diák és pedagógus egyaránt, de még a szülő is szívesen jár be. Nyitott iskola alatt azt értem, hogy a pedagógusok többet tudjanak elmondani a szülőknek arról a munkáról, ami az iskolában folyik, a szülők pedig valóban érdeklődjenek, aktívabban vegyenek és vehessenek részt gyermekük iskolai életében. Ez több mint oktatáspolitika: az együttműködés új szakaszát szeretném elkezdeni, amelynek az előttünk álló fejlesztési lehetőségek keretet adnak, és amely alapot biztosít a szerethető és nyitott iskolák működéséhez. A közoktatást olyan helyi közügynek tekintjük, amelyben együttműködésre van szükség az országos hatóság, az oktatási és kulturális minisztérium, tehát a kormányzat, az önkormányzat, a fenntartó és az iskola, valamint az iskolán belül a gyermek, a szülő és a pedagógus között" – mondta a miniszter.

Csökkent az általános iskolások száma

Nyilvánvaló, hogy az uniós források megnyitásával olyan lehetőségek állnak az oktatási tárca előtt, amelyekről korábban nem gondolkodhattak. A fejlesztések előtt azonban szembe kellett nézni az iskolákat, majd később az egész társadalmat érintő kérdéssel, a gyereklétszám drasztikus csökkenésével.

Az általános iskolás korú gyermekek létszáma – összevetésül – az 1980–81-es tanévben 1 millió 180 ezer körül volt, 2006 nyarán, amikor befejeződött a 2005/2006-os tanév, már csak 860 ezer. A most elkezdődött tanévben 823 ezer általános iskolás korú gyermek kezdi meg a tanévet. És mivel már megszülettek azok a kicsik, akik az elkövetkező években lesznek iskolások, elmondható, hogy 2010-ben körülbelül 750–755 ezer lesz a számuk Magyarországon. Ezzel a problémával először az oktatásügy szembesül. Idén éri el az általános iskolákat, jövőre a középiskolákat, majd az egyetemeket. Néhány év múlva foglalkoztatási kérdéseket fog fölvetni, másfél évtized múlva alapvetően a szociális helyzet egyik meghatározó eleme lesz, és nyilván a későbbiekben a nyugdíjrendszer alakulására is hatással lesz.

„Az általános iskolákkal szemben az a legfontosabb elvárásunk, hogy a diákok jól megtanuljanak írni, olvasni, számolni és értsék az elolvasott szöveget. Hisz minden további oktatás csak ezzel együtt lesz sikeres. Mind a középiskola, mind az egyetem csak biztos alapra tud építeni. Ezek hiányában a diák egész további életében csak pótolni fog. Az a célunk, hogy mindenkinek legyen szakmája" – tette hozzá az oktatási miniszter.

6000 pedagógusnak új munkahelyet

A pedagóguslétszám 1980 óta nemhogy csökkent volna, hanem 27 ezerrel nőtt. E társadalmi változások eredményeképp megszületett intézkedések következtében – előzetes adatok szerint – idén 8856 pedagógus kerül ki a munkaerőpiacra. A fenntartók elsődlegesen álláshelyeket szüntettek meg, amelyek közül betöltetlenek is voltak (mintegy 1200–1400), 2638 pedagógus vonult nyugdíjba, igénybe vette a Prémium évek kormányzati program kínálta lehetőséget, vagy lejárt a határozott idejű szerződése. Új munkahelyet tehát megközelítőleg 6000 pedagógusnak kell találnia. A felmérések szerint nagyjából 30 százalékuk marad a közszférában (szociális területen, gyermekvédelemben vagy kulturális szférában). Átképzésükre az uniós források bevonásával 16 milliárd forint áll a kormány rendelkezésére különböző programok formájában, amelyről az iskolák már július első napjaiban megkapták a tájékoztatást.

Modern számítógépes hálózat, romló ingatlanok

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Szonda Ipsos közvélemény-kutatót bízta meg azzal, hogy készítse el az 1989–90-es tanév óta legátfogóbb, országos közoktatási felmérést, amelyben 2749 önkormányzati iskolát vizsgáltak. Ennek alapján elmondható: az iskoláink több mint háromnegyede felújításra szorul. 55 százalékuk részleges és 30 százalékuk teljes rekonstrukciót igényel. Az elmúlt években, elsősorban 2002-től jelentős iskolafelújítás történt, amely mintegy 270–280 iskolát érintett. 2002 óta annyi iskolát újítottak fel, mint amennyit 1990 és 2002 között összesen. Az iskolaépületeinknek 4 százaléka gazdaságosan fel nem újítható. Itt – amennyiben szükség van rá – új iskolát kell építeni, mert a felújítás többe kerülne, mint egy új iskola elkészítése.

Intézményeink kihasználtsága 78 százalékos. Az iskolák 91 százalékának van számítógépterme, 82 százalékának tornaterme vagy tornacsarnoka, 81 százaléknak könyvtárterme vagy könyvtárszobája. Általánosságban azonban elmondható, hogy az iskolaépületek és az iskolák infrastruktúrája fejletlenebb, mint az utóbbi évek fejlesztése eredményeként a számítógépes ellátottság és az internetes ellátottság. Az intézmények 92 százalékában van internet, miközben a tantermek megvilágítása csak 57 százalékban megfelelő, a mosdók állapota pedig az iskolák több mint felében nem kielégítő.

Reformhoz százmilliárdok

A kormány nemrég hirdette meg új, átfogó iskolafelújítási programját. E program keretén belül csak iskolafelújításra, infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 124 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 és 2013 között. Az idei tanévkezdéssel párhuzamosan 50 milliárd forintot meghaladó pályázatokat írnak ki az ország mind a hét régiójában. E fejlesztésekhez az oktatás hatékonyságát elősegítő tartalmi, módszertani programoknak is kapcsolódniuk kell. Az elkövetkező hét évben erre valamivel több mint 200 milliárd forint kerül kiírásra. Bármelyik fenntartó pályázhat: legyen az önkormányzat, egyház, alapítvány vagy egyesület. A tartalomfejlesztési program lényege, hogy az egyes iskolák, pedagógusközösségek olyan helyi sajátosságokra épülő tanítási módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítik a tanári munka hatékonyságát.

A tárcavezető szerint közoktatásunkat szélsőségek jellemzik. Míg az egyik oldalon diákjaink kiemelkedő sikereket érnek el a nemzetközi versenyeken, addig sok kortársuk még az általános iskola elvégzése után is alapvető szövegértési problémákkal küzd.

„Alapvető célunk az esélykülönbségek mérséklése, a szegregáció megszüntetése. Jelenleg két ugyanolyan tehetségű diák között hét-nyolcszoros különbség is lehet attól függően, hogy hol tanul, milyen körülmények között él – hangsúlyozta Hiller István. – Én tanárember vagyok, pontosan tudom, hogy a legjobb tervek, fejlesztési programok és a legmegfelelőbb anyagi feltételek is csak akkor épülnek be és válnak valóban a tantermek valóságává, ha a magyar pedagógusokkal, tanítókkal és tanárokkal együttműködést tudunk megvalósítani, hiszen szükségünk van az ő tapasztalatukra, tudásukra. Fejlesztés és együttműködés csak együtt lehet sikeres."

Az írás az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával készült.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szupernyolcas erotika a 60-as, 70-es évekből

Szeged - Erotikus témájú, szupernyolcas technológiával készült filmeket vetítettek csütörtökön a… Tovább olvasom