Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Hirdetésben kérnek kölcsön az emberek

A legkülönbözőbb összegeket szeretnék felvenni a megszorult emberek – hirdetés útján. Vadidegenekkel írnának alá szerződést és kockáztatnák, hogy még nagyobb bajba kerülnek.
Százezer forintot kér kölcsön Róbert a Déli Apróban. Ötszázalékos kamatot ígér a hitelezőnek, és tíz hónap alatt fizetné vissza az összeget, vagyis havi 15 ezer forint lenne a törlesztőrészlet. A férfi felmondott korábbi munkahelyén, mert kihasználták, éjjel-nappal dolgoztatták – panaszolja. Most viszont munkát keres. A munkához autó kell, vett is egy öreg Opelt, de az átírásra már nincs pénze. Ezért kellene neki százezer forint – sürgősen.

Adóslista

Tizennyolc százalékkal nőtt tavaly a banki adóslistán lévők száma, a múlt év decemberében a BAR-listán (hivatalosan: Központi Hitelinformációs Rendszer lakossági adatbázisában) csaknem 370 ezer magánszemély 550 ezer mulasztását tartották nyilván. A listára azok kerülnek fel, akik legalább a havi minimálbér összegével – ez most 65 ezer 500 forint – több mint 90 napja tartoznak valamelyik hitelintézetnek. Nekik a hitel visszafizetése után további öt esztendőt kell várniuk, hogy lekerüljenek az adóslistáról és újra kölcsönért folyamodhassanak.

Róberttel sikerül találkozót megbeszélni lakásán, a tarjáni garzonházban. Az egész családot otthon találjuk, a hatéves Robi ugyanis csak délelőtt jár óvodába. A parányi lakásban igyekeznek lépést tartani az élettel: a kisfiú hol tévét néz, hol számítógépen játszik. Az autóra rálátni az ablakból, de nem lehet használni. Az is kiderül: a férfit rajtam kívül tegnap senki sem hívta, hogy gyorssegélyben részesítse. Hogy mit lép, ha nem jelentkezik senki? Kénytelen bármilyen munkát elvállalni – hangzik a válasz.

Éva harmincnégy éves, kölcsönt kérne hosszú távra. „Kihasználtak, emiatt adóslistára kerültem. Szeretném a gondjaimat megoldani, de segítség nélkül nem megy" – írja magáról a hirdetésben. Azt meséli, naiv volt, ezért úszott el a pénze. Férjével közösen birtokoltak egy falusi házat, de a hitel Éva nevére került. Amikor elváltak, abban állapodtak meg, hogy a férj a házban maradhat, amennyiben fizeti a részleteket. A volt házastárs azonban nem fizetett, így a házat elárverezték. Ekkor derült ki, hogy már másfél millió forint a kamattartozás, amit nem fedezett az árverésen az ingatlanért kapott összeg. Éva most 1,5 millió forintot venne fel valakitől, mert a bankok nem állnak vele szóba. A helyzet megalázó, kapott már olyan ajánlatot is, hogy „szolgáltatásért" cserébe az övé lehet a pénz.

Uzsorakamat

Az uzsorakamat informátoraink szerint havi tíz százalék, ha valaki egymilliót ad kölcsön hat hónapra, akkor 1,6 millió jár neki vissza. A szabadpiacon kölcsönt keresők mindent bevállalnak, csak uzsorakamatot ne kelljen fizetniük.
Mária ingatlanfedezetet keres egy 3 millió forintos hitelhez. Tanyát szeretne vásárolni, a vételár pont hárommillió. Amikor azt kérdezem tőle telefonon, hogy kell lebonyolítani az ilyen ügyletet, felkészülten válaszol: azt mondja, kell írni egy szerződést, hogy az illető fedezetként felajánlja az ingatlanát, amire aztán a bank hitelt nyújt. Ötvenezer jár az ügyvédnek, az ingatlan tulajdonosa 3 milliós kölcsön esetében 5-600 ezer forint „jutalékot" kap.

Mária azért nem kap bankhitelt, mert csak a minimálbért keresi meg. Arra a kérdésre, kapott-e már ajánlatot a hirdetésére, nemmel válaszolt. Ugyanakkor hozzátette: aki úgy hirdeti magát a Déli Apróban, hogy pénzt adna kölcsön, azonnal „elkel". Szinte abban a pillanatban, hogy a lap az utcára került.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs papír az automatához

A szegedi közlekedési társaságok bérletpénztárakat működtetnek, bizományos árusokkal szerződnek, de… Tovább olvasom