Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Hódít a musical és a rockopera

A Szegedi Szabadtéri Játékok idén ünnepli 75. születésnapját. A fesztivál megszervezését kezdettől pártfogolta a Délmagyarország. A július 7-i nyitó előadásig hét részből álló sorozatban elevenítjük fel a Játékok történetét lapunk korabeli beszámolóit is felhasználva.
Nagy Anikó (Báthory Erzsébet) és Vikidál Gyula (gróf Thurzó György) 1988-ban A bestiában. DM/DV-archív
Prózai ősbemutató volt a nyolcvanas évek első előadása: Páskándi Géza Tiszatájban közreadott történelmi drámájával, a Kálmán királlyal debütált a Dóm téren Ruszt József rendezőként. A címszerepet Balázsovits Lajos alakította. Karolosz Trikolidisz vezényletével Gregor József nagy sikert aratott Falstaffként, de általános vélemény volt, hogy a Verdi-opera nem való a szabadtérire. Annál inkább a Carmen, amelyre Pál Tamás vezényletével, Mészöly Katalin és Ilosfalvy Róbert főszereplésével közel 17 ezer néző volt kíváncsi. A Szegedről indult Csemer Géza és Szakcsi Lakatos Béla Piros karavánja Vámos László rendezésében az operettszínház csapatával került színpadra. 1981 nyarán a világhírű Jevgenyij Nyesztyerenko fellépése sem volt elegendő ahhoz, hogy telt házasak legyenek az Ivan Szuszanyin előadásai.

A cigánybárót viszont több mint 26 ezren látták. Schiller Tell Vilmosát Trokán Péterrel a címszerepben Ruszt József állította színpadra. Siker volt Seregi László balettprodukciója, a Spartacus. A következő nyáron A trubadúr, a friss Háry és a permiek vendégelőadása, A hattyúk tava számított újdonságnak. 1983- ban rendezték a szabadtéri újraindulása óta a 25. évadot, ezalatt Az ember tragédiáját 170 ezren, a Háry Jánost 140 ezren, a Hunyadi Lászlót 130 ezren látták a Dóm téren. A sikerdarabokat ezúttal egyszerre tűzték műsorra. A Tragédiát Vámos László Bubik Istvánnal, Tóth Évával és Balkay Gézával vitte színpadra. Kelen Péter mutatkozott be Hunyadiként, míg Szilágyi Erzsébet szerepében a szegedi operaegyüttes új sztárja, Misura Zsuzsa remekelt.

1984-et a fordulat éveként említik a krónikások. Minden korábbi rekordot megdöntve közel 46 ezer néző váltott jegyet Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király hét előadására. Vikidál Gyulát, Nagy Ferót, Victor Mátét és Deák Bill Gyulát forrón ünnepelte a publikum. Egyes szereplők esetében ekkor alkalmazták először a Dóm téren a play back hangtechnikát. „...piros-fehér-zöld zászló kúszik föl lassan a fogadalmi templom egyik tornyára, a másikból tűzeső hull alá, a keresztek, a címerek, a szobrok az épületen földöntúli fényben ragyognak, a dóm pompázatosan nyitott három kapuja mögül misztikus, kékesfehér füst gomolyog elő, a zene fortisszimója Himnuszba csap át. A szó szoros értelmében nehéz leírni a hatást. A kép igézően, lenyűgözően gyönyörű. Az ember enyhén remegve, szédülten néz föl a magasba.

Látvány felsőfokon. Ilyesmikért találták volna föl a szabadtéri színpadokat?" – írta lapunk kritikusa. Az évad további előadásai, Gounod Faustja és Kacsóh Rákóczija meg sem tudták közelíteni a rockopera sikerét. A következő nyárra János a vitéz címmel Victor Máté rockosította Kacsóh daljátékát, amit Varga Miklóssal, Katona Klárival, Gregor Józseffel a főszerepben láthatott a közönség. Ugyancsak a szegedi basszista énekelte Sarastro szerepét az Oberfrank Géza vezényletével bemutatott Mozart-operában. Markó Iván és a Győri Balett, valamint a Novák Ferenc vezette Néphadsereg Művészegyüttese közösen hozta létre A szarvassá változott fiak című táncprodukciót.

1986-ban magyarországi bemutatóként tűzték műsorra Szikora János rendezésében a Jézus Krisztus Szupersztárt. A Rockszínház csapata Gregor Józseffel, Vikidál Gyulával és Deák Bill Gyulával kiegészülve hatalmas sikert aratott. 1987-ben Huszti Péterrel Cyrano és Szinetár Miklós rendezésében a Nyomorultak musicalváltozata volt a sláger. A következő nyáron a csejtei vár úrnőjéről, Báthory Erzsébetről szóló musicalt, A bestiát ősbemutatóként vitte színre a Rockszínház csapata Nagy Anikóval, Kaszás Attilával, Vikidál Gyulával a főszerepben. Ruszt József nemzetközi szereplőgárdával rendezte meg Verdi Don Carlosát.

„Tartsák fenn ezt a fesztivált mindenáron! Az a város nem érdemli meg a színpadot, amelyik nem viseli el a kísérletezést, s nem vállalja föl a kísérletekkel együtt járó kockázatot. Gondoljanak erre is" – nyilatkozta lapunknak Novák Ferenc, a Csíksomlyói passió koreográfusa. 1989-ben a Győri Balett táncelőadása, a Párizs gyermekei, Puccini Turandotja, Lehár örökzöldje, A mosoly országa, valamint A jövendőmondó néptáncgála zárta az évtizedet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rózsaünnep lesz a hét végén Szőregen

Az idei nyolcadik szőregi rózsaünnep hagyományos és különleges programokkal várja a virágkedvelő… Tovább olvasom