Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Hogy karácsonyoznak a buddhisták?

Szeged - Ahány nemzet és vallás, annyiféle karácsonyi szokás. Az ünnep alatt mégis minden a szeretetről, a családról, az ajándékozás öröméről és a meghittségről szól. Legyen szó kínai vagy tanzániai keresztényekről, zsidókról, buddhistákról vagy éppen hindukról. Szegeden néztünk körül.
A gyermekeim elhiszik: a Jézuska hozza az ajándékot. Szép ez a karácsony: mézédes, finom a fenyőfa illata – fogalmazta meg az 50 éves Xu Zhong Ping, mit jelent számára a karácsony, amit református keresztényekhez illően ünnepel a családjával.

Kínai–magyar vegyes karácsony

A szegedi Cserepes sori piacon dolgozó, sanghaji születésű árus 17 éve él Magyarországon, megkeresztelkedett. Feleségével, Szabó Ibolyával 10 éve házasok, két gyönyörű, koromfekete hajú kisfiút nevelnek. A gyerekek ilyenkor pénzt kapnak ajándékba. Változatos náluk az ünnepi menü: Ibolya halászlét, töltött káposztát főz és bejglit süt, míg kedvese elkészíti az elmaradhatatlan bambuszos csirkét rizzsel.

A hatalom képviselői, miután 1949-ben magukhoz ragadták az állam irányítását, vagy bezárták, vagy lerombolták a templomokat Kínában, ezért elég kevés, legfeljebb 80 millió keresztényről tudnak az országban. Ők megünneplik Jézus születését. Ezenkívül rengeteg külföldi él Pekingben, a karácsony ezért is közismertebb. Sok szálloda és a gazdagabbak otthona fényárban úszik ilyenkor, és a kínai karácsonyfát a „fények fájának" nevezik. A Szegeden élő kínaiak közül sokan ellátogatnak karácsony napján a Cserepes sori piacon kialakított imahelyre. Esznek, isznak, énekelnek és imádkoznak.

A szegedi Xu Zhong család. Kínai apa, magyar anyuka, kínai-magyar gyerekek. Fotó: Segesvári Csaba
A szegedi Xu Zhong család. Kínai apa, magyar anyuka, kínai-magyar gyerekek.
Fotó: Segesvári Csaba

Xu Zhong Ping elmondta: ők kétszer ünnepelnek. A kínai újév az Újhold első napjával kezdődik, és tizenöt nappal később, teliholdkor, fejeződik be. Kínában az év legszebb ünnepe, mely a családról, az ősök tiszteletéről szól. Idén január 25-én kezdődik – Kínában ilyenkor az emberek nem dolgoznak, minden bolt zárva. – Mi is megünnepeljük a 2000 éves hagyományt, csak nem olyan nagy felhajtással. Dolgozunk. A húsos táska azonban biztosan nem marad el – tette hozzá a kereskedő.

Tanzániában pilaut esznek

A tanzániai születésű, lutheránus keresztény Emánuel Sweya szegedi barátnőjével és annak családjával karácsonyozik. Az ötödéves gyógyszerészhallgató elmesélte: a kínai szokásokhoz hasonlóan náluk otthon mindenki pénzt kap ajándékba. Sokkal jobb, mint Magyarországon. Itt mindig muszáj kitalálni valami ajándékot. Nehezebb. Ha otthon összegyűlik a család, több mint 30-an ünnepelnek, és a fűszeres rizsből vagy kukoricadarából és felszeletelt marhából vagy csirkehúsból készített, kókusszal ízesített nemzeti étek, a pilau biztosan nem maradhat el.

Jézust bódiszatvaként tisztelik

– Buddha a májusi teliholdkor világosodott meg, ezért számunkra ez az egyetlen kiemelt időszaka az évnek. Egyébként nálunk minden nap ünnepnap. Jézus számunkra egy bódiszatva, azaz szimbolikus, történelmi személy, akit tisztelünk, becsülünk – mesélt a kereszténységhez való viszonyáról Takács Éva. A 36 éves tanárnő 11 éve buddhista. Elmondta, vallási hovatartozása ellenére az unokatestvére ragaszkodott hozzá, hogy kislányuknak a keresztanyukája legyen. – A szüleim katolikusok, én is meg vagyok keresztelve. A nagypapámmal és a szomszéd nénivel ritkán templomba is elmegyek, csak nem vetek keresztet, jó kívánságokat gondolok. A karácsonyt hagyományos magyar szokások szerint ünneplem a szüleimmel, ha pedig úgy érzem, itt az ideje, összeülünk a barátaimmal, akik szintén buddhisták, és meditálunk – osztotta meg velünk Éva a karácsonyi szokásait. A fiatal nő Tibetben és Mongóliában leginkább elterjedt, Gyémánt Út – Szegeden nagyjából 25 főt számláló – buddhista közösség tagja.

A buddhista Takács Éva (jobbról) a szentély előtt barátaival meditál. Fotó: Karnok Csaba
A buddhista Takács Éva (jobbról) a szentély előtt barátaival meditál.
Fotó: Karnok Csaba

Hanuka – ajándék a gyerekeknek

Az egyetlen olyan ünnep, amely nem bibliai elbeszélésből ered, egy hadi eseményre emlékezik. Az az ünnep, amely leginkább híd az ősi zsidóság és a mai modern világ között. A zsidók (Makkabeusok) időszámításunk előtt 164-ben sikeres lázadást robbantottak ki a szíriai görög IV. Antiochosz ellen. Megtisztították és újraavatták a jeruzsálemi szentélyt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül felszentelést jelent. A fények, a születés ünnepének is szokták nevezni a nyolcnapos hanukát: miután a Makkabeusok megtisztították a szentélyt, csupán egy napra elég kóser olajat találtak, amellyel meggyújtották a szent gyertyatartót, a menórát. Úgy tartják, csoda történt: nyolc napig égett. Ennek tiszteletére a zsidók az ünnep első napjától számítva mindennap újabb gyertyát gyújtanak a nyolcágú menórán, amit az ablakba tesznek. Az első napon a gyerekek pénzt kapnak ajándékba, majd minden további napon apró meglepetésekkel örvendeztetik meg őket. Idén a hanuka kezdete december 21. – mindig közel esik a karácsonyhoz, emiatt is hasonlók a zsidók és a keresztények ajándékozási szokásai.

– Vasárnap délután a főrabbi meggyújtotta a hanuka tiszteletére az első gyertyát a Dóm téren, egy időben az adventi gyertyagyújtással. Tegnap pedig együtt ünnepeltünk a Zsidó Hitközség Gutenberg utcai dísztermében: a gyerekek szaladgáltak, ajándékokat kaptak, énekeltünk, vacsora után pedig fánkot ettünk – mesélte vidám ünnepük részleteit Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője.

Ahol a a liba és a kacsa is ünnepel

A karácsony szépségét és eszmei mondanivalóját, illetve a hindu vallás sokszínűségét is mutatja, hogy a balástyai tanyavilágban megtalálható Nandafalva kis hindu közösségében is sokan ünneplik családjukkal a karácsonyt. Mindnyájan a keresztény kultúrkörben nevelkedtek, életük része az ünnep. Csak azzal a különbséggel, hogy ők a libát és a kacsát is hagyják ünnepelni. Vegetáriánusok. Ettől függetlenül a magyar konyha finomságait, például a bablevest, a mákos gubát elkészítik ilyenkor. A fenyőfát pedig mindenképpen gyökerestül szedik ki – tudtuk meg Leveles Zoltántól, aki tervezi, hogy ellátogat az éjféli misére a szegedi fogadalmi templomba. Eddig kisebb templomokba ment karácsony éjjelén.

Olvasóink írták

  • 1. freeman 2008. december 26. 04:14
    „En nem tudom.

    Tisztelet a mas hitüeknek!!

    De, en nem tudnek meg 5-percig sem "török-ülesben"-ülni!!!
    (Kezem, labam, hatam fajna!!
    Aszketa meg nem leszek!!)

    Mindegy!

    Egy gyönyörü karacsonyt Nektek is!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kamarás Iván: Nem vagyok hősszerelmes

Szeged - Nem szereti a romantikus szerepeket, mégis gyakran láthatjuk hősszerelmesként. Kamarás Iván főszereplésével mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Victor Hugo Királyasszony lovagja című színművét. Tovább olvasom