Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Hogyan kerülhetett ládadarab a sonkába?

Hernád - Szigorú minőségbiztosítás mellett készül az a csirkemellsonka, amelyben olvasónk műanyagláda-darabot talált. A Her-Csi-Hús Kft. üzemlátogatásra hívta lapunkat, hogy megmutassa, hogyan lesz a csirkéből sonka. Azt is megtudtuk, mi okozta a ládaszennyezést.
45 nap boldogság a csirkéknek

A nagyüzemi húscsirkét 38 nap alatt nevelik 2,3 kilósra. – A gyors növekedés eredménye, hogy nem olyan a hús íze, minősége, mint húsz éve. Angliában, Franciaországban, Hollandiában már rájöttek, hogy a hosszabb nevelés minőségibb terméket ad, így mi is bevezettük az angol nyelvterületen már ismert Happy Chicken mintájára a Boldog Csirkét – mondta Dupsi Norbert. A Her-Csi-Hús Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, a legalább 45 napig, természetes fénynél nevelt szárnyasok húsa sokkal ízletesebb, és kevesebb vizet tartalmaz, mint a nagyüzemi fajta.

– A minőséghibás terméket tartalmazó teljes tételt azóta az áruházláncból visszahívtuk. A kereskedelmi forgalomban már csak kifogástalan termékek elérhetők. Igaza volt a vásárlónak, amikor azt mondta: nem lehet ilyen súlyos hibát elkövetni – mondta Dupsi Norbert. A Her-Csi-Hús Kft. ügyvezető igazgatója gyárlátogatásra hívta meg lapunkat, hogy bemutassa, termékeik biztonságosak, a ládás esethez hasonló problémára még nem volt példa. Megírtuk, olvasónknak az egyik szegedi SPAR-ban úgy adtak el csirkemellsonkát, hogy a pultos látta, egy fekete műanyag láda sarka került a kész termékbe. A SPAR akkor elnézést kért.

A Szegedtől 130 kilométerre északra lévő hernádi Her-Csi-Húst Kft. 400 főt foglalkoztat, évente 5000 tonna hústerméket – csirkemellsonkát, párizsit, virslit – készít. Helyben vágnak évente közel 15 millió csirkét, majd dolgozzák fel a kisebb részben saját telepükön, nagyobb részben gazdáknál nevelt szárnyasokat.

– Nálunk semmi sem titkos, és mégis minden az, élelmiszer-biztonság szempontjából teljesen nyitottak vagyunk – kezdte a beöltözködés, kézmosás és -fertőtlenítés után a „tárlatvezetést" Somogyi Béláné. Az üzem minőségirányítási vezetője megmutatta, hogyan kerül a darabolóból óránként 5000 csirke a futószalagra. Onnan bontás után kétfelé indulnak a csirkemellek.

– A szomszédban filézett alapanyagokból készül a csirkemellsonka. A kutterekben – aprító keverő – előaprítjuk a húst, majd gyorspácoló berendezésben fűszerezzük, 6-7 órán keresztül érleljük – mondta. A sonkát ezt követően műanyag bélbe töltik, hőkezelik, hűtik és a raktárba küldik.

Munkások a csirkefeldolgozó gépsor mellett. Ma már erős ládába kerül a csirkemellfilé. Fotó: Segesvári Csaba
Munkások a csirkefeldolgozó gépsor mellett. Ma már erős ládába kerül a csirkemellfilé. Fotó: Segesvári Csaba

Hogyan kerülhetett ládadarab a sonkába? – A húsiparban és kereskedelemben elterjedtek az újrahasznosított M10-es ládák, amelyek a használat során törékennyé válhatnak. A frissen bontott csirkemelleket fóliával bélelt rekeszben tároljuk, ebben a fázisban fordulhatott elő, hogy észrevétlenül idegen anyag került az alapanyagba – folytatta a minőségirányítási vezető. Somogyi Béláné arról is beszélt, hogy az újrahasznosított műanyag ládák a fagyasztástól törékennyé válhatnak. A további problémákat megelőzendő kivonták a rendszerből a törékeny ládákat, és a félkész árut dupla fóliával védik.

Fémkupak a pizzás csigában

A Szeged Plazában lévő CBA-üzletben vásárolt olvasónk nemrégiben egy pizzás csigát. Azt írta, nem várt meglepetés érte, mert a pizzás csigában egy fém kupakszerűséget talált. Ez leginkább a ceruzák tetején található radírtartó fémre emlékeztette.


hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Senki sem elégedett a Quaestor-megoldással

Felháborodtak a Quaestor-kötvényesek: kiderült, hogy egyelőre legfeljebb 6 millió forintig kártalanítják őket. Valójában a 6 milliót se kapják meg, csak egy arányos részét. Tovább olvasom