Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Honfoglalás akciójelenetekkel

Szeged – A komáromi Magyar Lovas Színházban elvárás, hogy vágta közben is képes legyen a színész énekelni. Pintér Tibor művészeti igazgatót, musical- és operettszínészt, a Sziget Színház igazgatóját kulisszatitkokról faggattuk, és azt is megtudtuk: ő kilencéves korában lett a lovak szerelmese.
– A mindenki által jól ismert Honfoglalás című magyar film jelenetei újra életre kelnek július 30-án egy háromszéki történelmi emlékhelyen, Sepsiszentgyörgy mellett, az Óriáspince-tetőn. Nehéz feladat egy filmet színpadra megálmodni?

– A Franco Nero főszereplésével bemutatott Honfoglalás gyönyörű képekből összevágott mozifilm, dramaturgiailag azonban kevésbé izgalmas, kevéssé meseszerű hollywoodi történet. Mi nem féltünk hozzányúlni. Mai musicalszínészszemmel folyt az alkotómunka: a színpadi változatban nincs hiány akciójelenetekben. Azt kértem, hogy vigyünk bele szerelmi szálat is. Hasonlít a film alaptörténetéhez, de több drámai ponttal kiegészül.

Pintér Tibor: Bonyolult az ének és a vágta közötti összhangot megteremteni. Nálam azonban elvárás.
Pintér Tibor: Bonyolult az ének és a vágta közötti összhangot megteremteni. Nálam azonban elvárás.

Vezérek lovon

– Ebben a darabban is, és úgy általában a lovasszínházban a jelenetek lovakhoz köthetők. Laikusként azt gondolja az ember, nagyfokú koncentrációt igényel lovon a színpadra ügetni és valószínűleg más így énekelni is.

– Háromszéken, az Óriáspincetetőn közel 50 ezer ember előtt debütálunk, először ültetjük lóra a színészeinket ebben a produkcióban. Nagy a tét. Mondjuk többek számára nem ismeretlen a szituáció, Hujber Feri például tud lovagolni, Vadkerti Imrét most tanítjuk. Egyébként mind a hét vezér lóra ül majd. Hogy a kérdésre válaszoljak, nekem nem okoz gondot – mert kilencéves korom óta lovagolok –, de egyébként nagyon nehéz lovon énekelni. Bonyolult az ének és a vágta közötti összhangot megteremteni. Nálam azonban elvárás, mert a mi színházunknak pont az a bája, hogy a ló természetes mozgása közben adjuk elő a tudásunkat – még ha néha el is csuklik a hangunk. Olyan ez, mint a vezetés, aki gyakorlott, az tud közben enni, cigizni, olvasni... Amikor már ösztönből érzi az ember az állat ritmusát, könnyebb a színházi feladatra koncentrálni.

– Előfordult, hogy előadás közben megbokrosodott egy ló?

– Több ilyen esetre emlékszem, például, amikor Papadimitriu Athinával a Trója című rockoperát próbáltuk. Emlékszem, bevonult a színpadra fekete ruhában, egy gyönyörű fehér lovon. Már korábban, a próbák alatt is megfigyeltük, hogy a kanca fél a fényektől, nyugtalanná válik. Egyébként az állat igazi gazdája volt a vétkes: ha nem érzékelteti határozott mozdulatokkal, hogy ki a főnök, a ló veszi át az uralmat, az lesz, amit ő akar. Athinával is ez történt, besétált a lóval a színpadra, az pedig a hátsó lábaira állt, elkezdett ágaskodni. Mondtuk neki, hogy kezdjük elölről, kap egy másik lovat, de bátor volt és lelkes, nem akarta, ezen vitte végig a darabot. Azóta ez a jelenet bejárta az egész országot. Úgy néz ki, mintha valami hollywoodi filmforgatásba csöppentünk volna. Másnapra lecseréltük Athina lovát és a premiert egy jól idomított félvérrel csinálta végig.

Pintér Tibor - Kell még egy szó

– Kelet-Közép-Európában egyedülálló a komáromi lovasszínház. Hogyan sikerült megvalósítani?

– Önfenntartó színházi létesítmény vagyunk, a jegyekből finanszírozzuk a működéshez szükséges költségeket. Büszkék vagyunk erre, hiszen a mai világban, amikor a színháztól inkább csak elvesznek, ez nagy teljesítményre utal. És valóban, Európában sincsen a miénkhez hasonló műfaj. Minden lovasnép lovas show-ja különbözik egymástól, a miénk inkább a színházra fókuszál. A magyar operettek kilencven százaléka tökéletesen alkalmas arra, hogy legalább egy lovasjelenetet csempésszünk bele: mert mezőgazdasági környezetben játszódik, például egy kastélyparkban.

Életünk végéig tartó szerelem

– Amikor kilencévesen, Balatonalmádiban felült egy lóra, a szülei nem féltették? Nem beszélve arról, amikor látták, hogy többet le se száll onnét...

– Az emberbe vagy mélyen bele van kódolva, vagy nincs a lovak iránti szeretet. És ha igen, akkor életünk végéig tartó szerelemmé alakul. Kicsit nehezebb, ha felnőttkorban ismerkedik meg az ember az állatokkal, mert akkor már a félelem is dominál. A szüleim nem akartak lebeszélni a lovaglásról, igaz, egy időben eltiltottak tőle, mert rossz hatással volt a matematikajegyeimre.

– Úgy tudom, hegedült is...

– A szüleim művészi pályára szántak, én pedig a lótenyésztést választottam, és egy olyan iskolát Pápán, ami érettségit adott és lehetőségem nyílt a professzionális lovaglásra is. Valóra vált az álmom: díjugrató versenyző lettem. Utána felvettek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Valahol a szüleim és az én álmom is valóra vált.

Az emberbe vagy mélyen bele van kódolva, vagy nincs a lovak iránti szeretet.
„Az emberbe vagy mélyen bele van kódolva, vagy nincs a lovak iránti szeretet."


– Volt, hogy hasznát vette állattenyésztői képesítésének? Vezetett már le például ellést?

– Azt azért nem, de sokszor magam adtam be az injekciót a lovaimnak. Rutinból ellátom őket és amikor hozzák a takarmányt, nem tudnak megvezetni: észreveszem, ha például penészes.

– Sokat változott, mióta édesapa?

– Rengeteget – és erre büszke vagyok. A fiatal színészek általában úgy állnak neki a pályának, hogy övék minden nő, övék minden szerep. Csak az a baj, ha ez tíz–tizenöt év elteltével is így marad. Nekünk ugyanis az a feladatunk, hogy példát mutassunk. Nagyon örülök annak, hogy egyre ritkábban találkozom az alaptalan előítélettel, miszerint nőcsábász vagyok.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előlép Antal Fiatal lánya

Új és látogatottabb helyre költöztetik a klinikakertbeli carraraimárvány-szobrot. Tovább olvasom