Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Horn Gyula megérezte a változás szelét

Horn Gyula, a rendszerváltás utáni harmadik miniszterelnök, az egyik legismertebb magyar politikus külföldön, szerdán hunyt el. Temetésére külföldi politikusok seregét várják.
Elhunyt Horn Gyula. A nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legfontosabb politikusát 80 évesen, hosszú kórházi kezelés után érte a halál. A politikustársadalom megrendüléssel fogadta a hírt. De mit hagyott örökül, milyen ember volt, és hogyan ítélhető meg munkássága a történelmi változások fényében?

Kettős megítélés

– Megítélése a mai napig kettős, hiszen ő maga és családja  a szocializmus tipikus kedvezményezettjének számított, ugyanakkor a rendszerváltás után választást nyert pártjával, és miniszterelnök lett – mondja Arató Krisztina, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének intézetigazgató-helyettes egyetemi docense.  Édesapja szállítómunkás, édesanyja gyári munkás volt, nagy szegénységben éltek.

– Az 1945 után beköszöntő szocializmus nekik, ahogy a munkásosztály más tagjainak is, felemelkedést hozott. A gyerekek tanulhattak, egyetemre, főiskolára járhattak. Ő a rendszerváltás előtt egészen a külügyminiszteri posztig vitte, ám a rendszerváltás utáni korszaknak is emblematikus figurája lett – folytatja.

1956-os szerepvállalás

Puszit adott a szakácsnak

– A 80-as évek elejétől ismerem, ismertem. Az első találkozásunkkor már megfogott a szerény, őszinte, emberséges, de határozott magatartása. Minden kérdésre azonnal, de átgondoltan válaszolt, már akkor érződött a szavaiban a „reform" gondolkodás – meséli Simicz József, Deszk egykori polgármestere, aki szintén alapító tagja volt az MSZP-nek. – 1997-ben, amikor készült a deszki sportcsarnok, váratlanul bejelentettem a testületnek, hogy ő fogja avatni. Akkor még csak blöfföltem, de bíztam Gyulában, tudtam, nem fog cserbenhagyni. Igazam lett. Nagyon finom pörkölteket, levest, süteményt készíttettem. Mindenből fogyasztott, végül kihívatta a szakácsot, és megpuszilta – folytatja a volt polgármester. – Emberi nagysága, politikai tudása, elvhűsége mindenkire ráragadt, aki komolyan vette. Mondatait, szavait tanítani fogják nemsokára, mert kevés ilyen ember van sajnos – fejezi be.

Sokat emlegetett és a mai napig sem pontosan tisztázott szerepvállalása az 1956-os forradalom idején megítélését csak még bonyolultabbá teszi.

– 1956 decembere és 1957 júliusa között a pufajkás osztag tagja volt. Saját visszaemlékezése szerint a feladatuk a közrend védelme volt, mivel a forradalom idején és az azt követő hónapokban sokan fosztogattak. Mások szerint a forradalmárok ellen léptek fel. Nem tudjuk pontosan, hogy ő mit tett, de egyvalami egészen biztos, a Kádár-rendszer legmagasabb kitüntetését kapta meg szerepvállalásáért, és később részt vett a rendszer konszolidációjában – világít rá Arató Krisztina

De a szocializmus iránt elkötelezett politikusból hogyan lett a rendszerváltás utáni magyar demokrácia harmadik miniszterelnöke? Észrevette és megértette, hogy változik a világ? – Nézőpont kérdése, hogy ki mit gondol erről. Lesz, aki opportunistának, lesz, aki haladó szelleműnek mondja majd. Én úgy gondolom, megértette és elfogadta az új körülményeket. Tudomásul vette, hogy a szocializmus összeomlott, és ő nem ragaszkodott doktriner módon a régi rendhez, megérezte a változás szelét. Nem véletlen, hogy nem a Thürmer Gyula-féle MSZMP-ben folytatta tovább 1989-től – válaszol a politológus.

Szimbólum lett a vasfüggöny átvágása

– Amikor az MSZP megalakult, a politikusok, köztük Horn Gyula is elfogadta a demokratikus alapelveket. Valószínűleg tudták, hogy ez lehet az egyetlen útja a szocialista párt „életben maradásának", 1989- re már komolyan lehetett érezni a változás jeleit a világban – véli a szakértő. Amikor pedig Alois Mock osztrák külügyminiszterrel jelképesen átvágta a vasfüggönyt, a változás meg is érkezett. Kelet-németek ezrei indultak meg nyugat felé, Horn Gyula pedig egy csapásra nemzetközi hírű politikus lett.

Horn Gyula a 2004-es MSZP-kongresszuson a szegedi sportcsarnokban, mellette Lendvai Ildikó. Archiv fotó: Schmidt Andrea
Horn Gyula a 2004-es MSZP-kongresszuson a szegedi sportcsarnokban, mellette Lendvai Ildikó. Archiv fotó: Schmidt Andrea


– A rendszerváltás egyik szimbólumává vált a vasfüggöny átvágása, közvetlenül a berlini fal leomlása és a lengyel Szolidaritás mozgalom mellett. Ezzel tett szert európai ismertségre politikusként – mondja Arató Krisztina.  Egy évvel ezután meg is kapta a nemzetközi Károly-díjat, amelyet Aachen városa adományoz azoknak a politikusoknak, akik a legtöbbet teszik Európáért. Az eddigi listán pedig olyan nevek szerepelnek, mint Henry Kissinger, Winston Churchill vagy Angela Merkel.

Az 1990-es választásokat ugyan elvesztette az MSZP, ám a következő négy évben mégis az ország egyik legnépszerűbb politikusává küzdötte fel magát. Az 1994-es választásokat már toronymagasan nyerte a párt, ám mégsem egyedül, hanem koalícióban kezdtek kormányozni. – Önmagában az MSZP is többséget szerzett, mégis az SZDSZ-szel közösen alakítottak kormányt. A rendszerváltás után négy évvel az „utódpárt" egyedüli kormányzása politikai kockázattal járt volna. Bár a koalíciós kormányzás kompromisszumokat, pozícióharcot és állandó egyeztetést feltételez a koalíciós partnerrel, mégis vállalta: a rendszerváltás egyik legnagyobb nyertese, az SZDSZ adott legitimitást az alakuló kormánynak. Az MSZP-t ekkor folyamatos támadások érték, bizonyítaniuk kellett, hogy nem akarják visszaforgatni a történelem kerekét, ezért döntöttek a koalíció mellett – fogalmazott a polito-
lógus.

Népszerűsége megingott, amikor bejelentették a Bokros-csomagot, de még ezután is vissza tudta szerezni az emberek megbecsülését. A megszorítások eredménye mégis kevésnek bizonyult: az 1998-as választásokat elvesztette.
Az ellenzékben töltött négy év alatt mindössze ötször szólalt fel a parlamentben, a következő ciklusban is csak négyszer. Igazán elemében az emberek között érezte magát. A lakossági fórum az ő műfaja volt, szeretett találkozni a választókkal: közülük valónak érezte magát, még híres balesete sem akadályozhatta meg 1994-ben, hogy az emberek közé menjen. 2004-ben az MSZP európai parlamenti választási listájának második helyén állt, de a szavazás előtt bejelentette, nem vállalja a képviselőséget. Három évvel később került kórházba, ahol hat éven keresztül ápolták.



Botka László sokat tanult Horn Gyulától

– 1994-ben, amikor Horn Gyula kormányt alapított, én voltam az egész parlamentben a legfiatalabb képviselő. Rengeteget tanultam tőle, igazi államférfinak tartom, akinek a politikai viták és harcok ellenére is mindig az ország érdeke volt a legfontosabb – mondja Botka László, Szeged polgármestere, az MSZP választmányi elnöke. – Figyelemmel, támogatással, atyai szeretettel fordult a fiatalok felé. Tudta, hogy a rendszerváltás után, a demokratikus Magyarországnak szüksége van egy európai baloldalra, és amikor ránk, fiatalokra nézett, látta, hogy van jövője annak, amit tesz – folytatja. – Nagyon határozott világképe volt, de képes volt az ellenvéleményeket is meghallgatni. Ahol csak lehetett, kereste a kompromisszumokat. Egyértelművé tette, nem gondolja, hogy egy demokráciában a pillanatnyi többség bármit megtehet az országgal: miniszterelnökként azonnal változtatott a szabályokon, így ellenzék nélkül nem lehetett alkotmányt módosítani. Ez igazi demokratikus hozzáállás, sokat lehetne tőle tanulni napjainkban is – teszi hozzá. – Hihetetlen módon értett a hétköznapi emberek nyelvén: úgy el tudott magyarázni egy politikai problémát, nehézséget, hogy az bárki számára világos lett. Úgy gondolom, ez egy nagyon különleges politikai adottsága volt. Sokat járt Szegeden és Ópusztaszeren is, nagyon szerette a várost. Immáron 2007 óta nem láttuk őt, de mindig úgy beszéltünk róla, mintha ott lett volna köztünk. Ahogy még sokakat, engem is szíven ütött a halála – fejezi be Botka László.

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. SP 2013. június 24. 21:24
    „"...megérezte a változás szelét..."

    De nem érezte meg a szagát.
    Lerohadt a gazdaság, az életszínvonal és vele együtt minden.”
  • 25. imre57 2013. június 24. 08:40
    „Az egyik legnagyobb tette volt,hogy Deszken megpuszilta a szakácsot.”
  • 24. acidrain 2013. június 24. 08:11
    „Horn Gyula megérezte a változás szelét - köpönyegforgató”
  • 23. queenmargareth1 2013. június 24. 07:43
    „Dobo1 én a szánalmat érzem és látom az írásodban.”
  • 22. DobóI 2013. június 24. 05:21
    „A helyes cím így hangzik: Horn Gyula megérezte a változás szeszét..”
  • 21. breki123 2013. június 24. 02:49
    „10.történész
    Tőled csak hamisakat lehetne tanulni! A 830 ezres taglétszám stimmel,csak az nem sz MSzP,hanem az MSzMP volt kisokos!”
  • 20. DobóI 2013. június 24. 02:45
    „Látom Margaret királynő, hogy komoly megbízható adatforrásból dolgoztál. Csak nem Burány Sándor szoci "ex-munkahelyteremtő" sugallta Neked az adatot, ugyanis az általa 2002-ben beígért 400 ezer munkahely helyett 10 % feletti munkanélküliséget produkáltak a szoci. A képen tündöklő városi albínó gorillánk is csak munkahelyek eltüntetésében szerezett érdemeket..”
  • 19. queenmargareth1 2013. június 23. 22:02
    „Orbán ideje alatt tíz vagy százezrek lettek munkanélküliek és így hajléktalanok.”
  • 18. SP 2013. június 23. 20:27
    „Horn ideje alatt
    sok üzemből, gyárból embereket sokaságát rúgtak ki mindörökre.

    Bokroscsomagoltak nekik.

    Útilapu
    a lábukra, irány a munkanélküliség.

    Kedvenc
    pufajkájában helyezzék örök nyugalomra.
    Mondjanak búcsúbeszédet számára az akkor hajléktalanná váltak.”
  • 17. Egyolvasó 2013. június 23. 19:06
    „Ez az egy igazság van a földön. A halált nem lehet lefizetni, elvisz ha van pénzed ha nincs, és hogy kit hova visz? Azt az életben elkövetett tettei után tudja csak meg.”
  • 16. achilleus 2013. június 23. 18:58
    „Sajnos nem másolható belőle, de ez az interjú Németh Miklóssal igencsak részletesen foglalkozik azzal, kinek mi volt a szerepe a határnyitásban, csak egy mondat: "Kétszáz méteren vissza kellett építeni a drótot, hogy tudjanak mit vágni."
    http://veol.hu/cimlapon/exkluziv-interju-nemeth-miklos-egykori-miniszterelnok-a-hatarnyitas-huszadik-evfordulojan-1347333 (Egyéb nagyon tanulságos részek is vannak benne, az index - másodlagos forrásként - így idéz: "Németh Miklós elmondta: augusztus 25-én közölte a döntést Helmut Kohl német kancellárral, aki azonban kért egy kis időt "mert erre fel kell készülni". Németh Miklós szerint azt is megbeszélték, hogy a két külügyminiszter, Genscher és Horn "kommentálja majd az ügyet". A volt kormányfő utalt arra is, hogy mégsem így lett, mert - miként fogalmazott - "az én kedves kollégáim elkotyogták egy éppen hozzánk látogató NSZK-s szociáldemokrata politikusnak". Németh Miklós szerint a német politikus pedig elmondta Bonnban, hogy "mi, szociáldemokraták elintéztük". Erre azonnal felhívta őt Horst Teltschik, a kereszténydemokrata Helmut Kohl nemzetbiztonsági tanácsadója, idézte vissza a volt kormányfő.
    "Horn is, Kovács László is, Nyers Rezső is elismerte külön-külön, hogy ők voltak. ")”
  • 15. achilleus 2013. június 23. 16:21
    „14. v.imre 2013.06.23. 15:53
    Megerősítésként; egy interjúrészlet -a dokumentumokra hivatkozó - Oplatka András történész-újságíróval:
    http://www.kisalfold.hu/szieszta/fuggonybonto_nemeth_miklos/2063663/

    "- Ha a határnyitás történelmi tettéről fel kellene állítani képzeletbeli dobogót, akkor az ön szemében melyik három magyar politikus léphetne fel ide?
    - Sorrendben Németh Miklós kormányfő, Horváth István belügyminiszter, Horn Gyula külügyminiszter és különdíjat adnék még Pozsgay Imrének. (...)
    - A rendszerváltást követő harmadik miniszterelnökünk határnyitásban játszott szerepét hogyan ítéli meg?
    - Külügyminiszterként Horn Gyula nem volt abban a helyzetben, hogy önállóan hozzon meg nagy horderejű döntéseket. A végső szót a miniszterelnök mondta ki, övé volt a politikai felelősség. Tisztában vagyok vele, hogy éles ellentétben áll azzal, amit a német közvélemény Hornról tart. Horn egyébként az augusztus 17-i kormányülésről készült jegyzőkönyv szerint ott és akkor még ellenezte a határnyitást. A végső döntés után - ez augusztus 22-én volt - viszont azonosult a határozattal, lojálisan képviselte, s ő és a külügyi apparátusa jelentős szerepet játszott a lépés diplomáciai biztosításában."”
  • 14. v.imre 2013. június 23. 15:53
    „8. történész 2013.06.23. 11:38

    Tudod, kedves történész, amikor Pozsgai Imre nyíltan felvállalta 56 elismerését már úgy tehette, hogy belülről már érett a helyzet a változásra a kritikák miatt. Amit magam is gyakoroltam (volt kisz titkárom tanúsíthatja) már 1966 óta) Horn ekkor még hallgatott. Horn még akkor ia a változást hozó hajó farvizén evezett, amikor Németh Miklós lett a miniszterelnök. Én Pozsgainál maradtam, nem pedig minden mindegy alapon őt háttérbe szorítottan az újonnan ébredő, magukat előrébb soroló pártvezetőket követve. Németh Miklós is ezért nem vállalta újra a 94-es jelölést, mert éppen mint Horn magának tulajdonította konkrétan éppen a határnyitás kérdését, holott az megelőzően kormányzati döntés volt. Horn volt a kaméleon, a beszédei közben folyton az orrához kapkodó, ami a pszichológusok szerint a szónokló jelleméről árul el nem éppen hízelgő jellembéli tulajdonságot. Ez volt a tisztességes a részemről, a kilépés. Igen is büszke vagyok rá, mert nem lettem kaméleon. Nem követtem az ideológia nélkül maradt, a liberálisokkal később az országot kiárusítók útját, pártját, akiket sokan még mindig imádnak. Holott nincs is átgondolható társadalom képük. És ami mindennél fontosabb az MSZP-ből való kilépésemet követően nem léptem be semelyik másik pártba. Egyszerű állampolgár vagyok annyi ismerettel, hogy az eladósított állam adósságát csak pénzzel lehet visszafizetni, nem pedig dumával. Az Orbán kormány pedig fizet, mint a katonatiszt. Mert ezt hagyta rá örökül a balliberális rablóbanda. Az IMF 4.300 milliárd forint értékű euró hitelt 2011-2014 évekbeni visszafizetés terhével vette fel Bajnai. Azért viszket most a fenekük, hogy e soron kívüli csődmentő hitel teher megszűnésével könnyebb lesz kormányozni, virulni. Szerintem meg úgy tisztességes, hogy a terhet kényszerülően vállaló állampolgárok majd annak az Orbánnak adjanak folytatás lehetőséget, aki ezt a soron kívüli terhet részben a bankok, a multik és külföldi szolgáltató rablóbanda megadóztatása módján lerendezi.
    Ne feledd történész, én még az 1990 májusi rendszerváltó választás előtt léptem ki az MSZP-ből, nem a 10% eredményt sem hozó májusi választások után. Ezt megelőzően még egyáltalán nem éreztük úgy, hogy süllyed a hajó. Ekkor még az MSZP ült a Parlamentben néhány rendkívüli választáson bekerült személlyel színesítve. Történész, már megbocsáss, de Te sem vagy több nálamnál a megélt tapasztalatokat tekintve. Ne vesd a szememre önálló ítéletemet Horn Gyuláról és erről a balul elsült rendszerváltozásról. Horn egyáltalán nem volt Magyarország leghíresebb, legnépszerűbb politikusa. Csak egy alkalmi percember. Kik és miként tolták őt Pozsgai és Nyers elé? És ne feledjük Németh Miklós szavait, aki nyíltan foglalt állást akkor, 1994-ben a felkérésre: "Nem, ezekkel újra nem! Mert sok a csúsztatás az emlékezetükben."”
  • 13. Zotya100 2013. június 23. 15:16
    „történész: a helyesírásod botrányos!”
  • 12. IVY 2013. június 23. 14:02
    „Vajon a mennybe került?”
  • 11. gondolom 2013. június 23. 13:54
    „Bluemann vagy mi a <moderálva>, bizonyítani tudott, hogy Horn lőtt? Hány éves vagy te szerencsétlen ? Kuyulu anyucika is drótozott fejjel hozott a világra, így beszélj a fönöködről Vikikédről. Anyucikád ha volt megtaníthatott volna ,hogy halott emberrőll.......”
  • 10. történész 2013. június 23. 12:56
    „830 ezer körüli ilyen-olyan MSZP tag volt és ebből pár száz magyarázza miért is lépett ki.Talán -mert ezt mondja az utca népe-azért mert ott már nem lehetett konchoz jutni.Szerintem senki sem kérdezi ,hogy te miért léptél ki és ha van válasz senki sem hiszi el.magán ügy..”
  • 9. roxper 2013. június 23. 12:27
    „5.
    Ha csak ennyi megszorításunk lenne most is, de nem, csak idén 3 bokros-csomagnyi 1800 mrd különadót vasalnak be rajtunk, közvetlenül v közvetve... :(”
  • 8. történész 2013. június 23. 11:38
    „3. v.imre 2013.06.23. 10:01

    Írásod jellemez már ne is haragudj.Pont olyan vagy mint akikről írogatsz 87 körüli időben csak nem vörös a kaméleon hanem sárga.De ettől Horn az újkori Magyarország leghíresebb és legnépszerűbb politikusa volt.Nem te-hálla ahhoz te kicsi vagy-fogod őt megítélni hanem a történelem.Már leírtam de ismét megteszem...:Sok mostani politikus csak kronológiai időrend miatt fog szerepelni a történelem színpadján akkor amikor őt a nagy tetteket végrehajtó dolgok emberének fogják tartani.
    Az ,hogy állítólag mi volt az most párt ideológiád.Az akkori kormány legitim,törvényes volt és ha védtte akkor a törvényt védte.Mert ugye a törvény ma is szent..
    Az ,hogy most idézgeted,hogy kiléptél a pártból stb. tudod a süllyedő hajó..és .miért is léptél be?? Vagy most miért is vagy olyan más színű párt katonája??”
  • 7. queenmargareth1 2013. június 23. 11:08
    „most bedrótozott fej nélkül teszik sokkal több megszorítást.Majd, ha vezéretek meghal, szintén le lesz tiltva a hozzászólás?
    Pedig ezek is a szocializmus jöttek, meg éltek meg jól.melyikőtök ment oda a halálos ágyához számon kérni a sérelmeteket?”
26 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elégették a szegedi boszorkányokat a Múzeumok Éjszakáján

A híres szegedi 1728-as boszorkánypert elevenítették fel a szervezők a Múzeumok Éjszakáján szombat este Szegeden. Tovább olvasom