Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Horváth Szatmár az agy betegségein agyal

Szeged - Orvos és biológus, a pszichiátriai klinika pácienseit gyógyítja, miközben az agy betegségei közül a skizofrénia és az Alzheimer-kór okait kutatja. Horváth Szatmárral, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikája adjunktusával beszélgettünk.
– Az Alzheimer-kór kialakulásáért felelőssé tehető új, speciális fehérje szerepének meghatározásával foglalkozik. De hogyan kerül ez a fehérje az emberi szervezetbe?
– A herpeszvírusnak az idegsejtekbe jutását segíti ez a fehérje.

– Vagyis e mentális betegség, az Alzheimer-kór alapja egy fertőzés lehet?
– Tény, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek szervezetében nagyobb százalékban mutatják ki a herpeszvírust, mint más személyekében. A herpeszvírussal az emberek 95 százaléka találkozik élete során. E vírus megfertőzheti az agyat is, ahol alvó jelleggel szunnyadhat, de időnként, például stressz hatására aktiválódik, és előrehalad a fertőzés. Ez a vírus azokat az agyi területeket támadja meg, amelyek a viselkedésért, az érzelmekért és a memóriáért felelősek.

– Hogyan született az ötlet, ami ehhez a vizsgálati irányhoz vezetett?
– Az orvos és a biológus szakot párhuzamosan végeztem a szegedi egyetemen. Mikor doktoranduszként a TTIK összehasonlító élettani tanszéken Toldi József professzor laborjában dolgoztam, az idegrendszert fertőzni képes vírusokat használtunk idegi pályák jelölésére. Ott merült föl, hogy bizonyos változások módosítják a vírus terjedését, s e folyamat nagyon hasonlít a memória kialakulására. Herpeszvírust használva merült föl, hogy szerepet játszhat-e azoknak a betegségek kialakulásában, amikor a memória zavart szenved.

Az Alzheimer-kór és a skizofrénia titkait kutatja az orvos-biológus egyetemi adjunktus, Horváth Szatmár. Fotó: Frank Yvette
Az Alzheimer-kór és a skizofrénia titkait kutatja az orvos-biológus egyetemi adjunktus, Horváth Szatmár.
Fotó: Frank Yvette

– De a vírus az agynak miért pont a memóriáért felelős részét támadja meg?
– Az idegsejtek nem egyformák, a felszínükön lévő lipid kettős réteg, amelybe fehérjék ágyazódnak. A vírus azokat a sejteket fertőzi meg leginkább, amelyek az anyagcsere szempontjából a legaktívabbak. Márpedig a memóriafunkció kialakulásában részt vevő idegsejteknek nagy az anyagcseréje és aktivitása, s másfajta fehérjéket hordoznak magukon, mint az egyéb funkciójú idegsejtek. Az egyik fehérje, a herpeszvírus bejutásában központi szerepet játszik. E fehérje nagyon hasonló módon hasítódik, alakul át, mint az amyloid fehérje előalak.

3 kontinens 1 célért

A transzgenetikus egérmodelleket Japánból kapja Horváth Szatmár. Miután elvégzi az állatok magatartás- és agyi aktivitásvizsgálatát, az Amerikai Egyesült Államokba küldi az állatok részleges genetikai analízisét, hogy összevessék az ottani humán mintákkal. A három kontinensen átívelő együttműködést Horváth Szatmár szervezi, mert a cél közös: a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór legyőzése.

Ez a hasonlóság miért fontos?
– Az „amyloid béta" fehérje központi szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában. Az általunk vizsgált nektin fehérje nagyon hasonló módon alakul át, mint az úgynevezett amyloid prekurzor protein. Mert nem az egész fehérje a káros, hanem kis hasítási terméke. Ezért azt gondoljuk: hasonló lerakódást okoz az általunk vizsgált „nektin1" hasítási terméke, mint az amyloidé.

– Miben segítenek az állatmodelles kísérletek?
– Genetikailag módosított egereink felhalmozzák a nektin hasított formáját, s bennük az Alzheimer-kórhoz hasonló lerakódást találunk azokon az agyterületeken, amelyek az Alzheimer-kórban érintetteknél is láthatóak. Most azt vizsgáljuk, hogyan változik meg a genetikai aktivitás ezekben az állatokban. Bizonyítottuk, hogy ez a fehérje jelen van azokban az amyloid lerakódási gócokban, plakkokban, melyek az Alzheimer-kórban elhunyt beteg szervezetéből származnak. Most kezdtük a sejtszintű kísérleteket, hogy feltárjuk: a többi, az Alzheimer-kórban szerepet játszó fehérjével milyen interakcióban, kapcsolatban van a nektin. Vagyis kutatási irányunk félútján járunk.

Alzheimer-kór

A megszokottól eltérő a viselkedése, bizonyos emlékeket más színben lát, paranoid színezetű a gondolkodása az Alzheimer-kóros betegnek. Minél tovább aktív az ember szellemileg és fizikailag, annál később jelentkeznek az Alzheimer-kór tünetei. Az Alzheimer-kóros betegek kevesebb mint 1 százaléka genetikai okból szenved ettől a bajtól. A többségnél nem mutatható ki genetikai hiba. Ez utóbbi csoportban az úgynevezett véletlenszerűen kialakuló Alzheimer-kór tünetei 65 éves életkor után, vagyis öreg és agg korban jelentkeznek.

Skizofrénia molekuláris szinten?

– Idegtudománnyal foglalkozó biológusként és orvosként érdekel a skizofrénia, ez a csak emberre jellemző betegség, amelyről nagyon keveset tudunk. Mi azt modellezzük, mi van az agyban a skizofrén betegeknél. A megváltozott génexpresszió (a gén átíródása fehérjévé) következményeit vizsgáljuk. Két létező molekuláris modell újszerű ötvözésével sikerült olyan genetikailag módosított egértörzseket előállítanunk, amelyekben bizonyos idegsejttípusokat szelektíven hatástalanítva modellezni tudjuk a skizofrénia molekuláris agyi mechanizmusait. – mondja Horváth Szatmár. A Szegedi Tudományegyetem kutatója, pszichiátere eredményük jelentőségét abban látja, hogy a kutató társadalomnak olyan modellrendszert adtak, amelyen lehet tesztelni gyógyszereket. A szegedi orvos-biológus társszerzője volt annak a Mirnics Károly kutatóprofesszor vezetésével készült tanulmánynak, amely a skizofrénia idegrendszeri hátterét transzgenikus, azaz génrendszerükben módosított állatokban vizsgálta. Kutatási eredményeiket a neves Molecular Psychiarty folyóirat is közölte.

Olvasóink írták

  • 8. TUTI 2011. március 28. 07:07
    „Először, már bocsánat, félre olvastam a cimet! Azt hittem, hogy már az április elseje humorkodás része a cikk.
    DE azután rájöttem, hogy én vagyok egy magyar szamár, ha a nagyon komoly DM-rol ilyet feltételezek! :)
    :):)


    Hajra Pick SZEGED!...és Magyar KUTATAS!”
  • 7. Mignon 2011. március 27. 22:20
    „Bocsanat a betük elüteseert, de azt hiszem erthetö amit irni akartam.

    Szoval, szerintem nem lelki, hanem igenis mas betegsegröl van itt szo.”
  • 6. Mignon 2011. március 27. 22:18
    „Akkor (tudtam idaig is...) szomszedok vagyunk, de kegves mazsolaszolo!

    Reagen elnök ur 93-eves koraban halt meg Alzheimer-ben.
    Van egy bajor (altalam nagyon tisztelt) enekes, zenesz müvesz,
    Fredel Fesl, nincs meg 60-eves sem es Alzheimerje vann...

    De, Szegeden is ismertem valakit anno, aki
    55-evesen korhazba került, es amikor a felesege latogatoba jött, mondta:
    -"Ki maga...?
    Nem ismerem."

    Az orvos a siro asszonynak mondta, hogy
    -"Asszonyom.
    Ez az utolso stadium, amikor nem ismer meg senkit..."

    Nekem ezt az ezzel a problemaval talalkozott emberek meseltek el.”
  • 5. mazsolaszolo 2011. március 27. 22:03
    „4. Kedves Mignon,

    Sok betegségről szeretnék azt hinni, hogy "csak" agyi és gyógyszerrel gyógyítható. Mert ez a kényelmes és a látványos út; erre adják a gyógyszergyárak a sok pénzt, ebből lehet látványos és fényes, gyors karriert varázsolni, meglehetősen sok emberi munka, türelem, kitartás, hosszú és fáradságos terápia folytatása nélkül.
    Természetesen szükség van a gyógyszerekre IS, de nem azok fogják megoldani a dolgokat. Egy már skizofrénné vélt ember esetében elég nehéz az élet gyógyszer nélkül - az volna a cél, hogy minél kevesebb ember válhasson azzá azok közül, akik még menthetőek volnának.

    Annak ellenére, hogy én Németországban élek, azt mondom, hogy aki otthon akar dolgozni és van erre lehetősége, az tegye. Otthon is vannak betegek - sok is - és minden segítség elkél. Sok sikert a doktor úrnak!

    Szép napot:)”
  • 4. Mignon 2011. március 27. 21:18
    „Kedves mazsolaszolo!

    Szerintem nem "lelki", hanem csak valami "agyi" vagy hasonlo problema illetve betegseg lehet ez.
    Ellent mondok Neked,
    de gondolataimat nem tudom semmivel alatamasztani.

    Csak gondolataimat irtam le.”
  • 3. mazsolaszolo 2011. március 27. 21:12
    „Egy ezzel a probléma: az skizofrénia nem az agy, hanem a lélek betegsége. (És jó eséllyel a másik is.)”
  • 2. Mignon 2011. március 27. 18:07
    „Fiatal, okos, szakember, specialista, törekvö, celtudatos, ambiciozus, mobil,
    flexibel, tudos, vidam es egy igaz ember.

    Az ilyen tulajdonsagokat nagyon tudjak becsülni Nyugaton...!”
  • 1. Mignon 2011. március 27. 17:12
    „Minden tiszteletem Horvath urnak!

    Ha ö iskolai papirjaival es kivalo szaktudasaval Nemetorszagba vagy az USA-ba menne,
    1 even belül allampolgarsagot kapna...
    (Csak nehogy eszebe jusson neki ez a hülyeseg, mint nekem.)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegeden tart részországgyűlést az MSZP szerdán

Ujhelyi: a Fidesz húsvéti tákolmánya váltja fel Magyarország alkotmányát. Tovább olvasom