Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Horvátország már EU-tagként csábít

A közelség, a biztonság, a kedvező árak, a természet szépsége miatt választja a legtöbb külföldre utazó magyar turista Horvátországot. Szomszédunk mától az Európai Unió 28. tagállama, de a csatlakozással nem válik automatikusan a schengeni övezet és az eurózóna tagjává, így továbbra is lesz határellenőrzés, és kunát is kell váltani. A magyar átlagturista családdal, autóval megy az Adriára, 8 éjszakát tölt ott, és összesen 156 ezer forintot költ utazásra, szállásra, étkezésre, szórakozásra.
– Eddig négy alkalommal állították meg a magyar turistát a határon: először a magyar rendőr és a vámos, majd a horvát rendőr és a vámos is ellenőrizte az utazókat. Ezentúl nem lesznek vámosok, a magyar rendőr és horvát kollégája együtt, egyszer állítja meg az átutazót. A nyaralás végéig érvényes útlevélre vagy személyi igazolványra természetesen ezután is szükség van, hiszen Horvátország nem vált automatikusan a schengeni övezet részévé – foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletének vezetője. A turisztikai szakember hosszú évek óta segíti információkkal a Horvátországba utazó magyarokat, szinte nincs is olyan kérdés, amelyre ne tudná kapásból a pontos választ.

A magyar turisták körében is népszerű Trogir. A város az UNESCO kulturális világörökség jegyzékében is szerepel. A szerző felvétele
A magyar turisták körében is népszerű Trogir. A város az UNESCO kulturális világörökség jegyzékében is szerepel.
A szerző felvétele

– 2012-ben 332 ezer magyar állampolgár 1 millió 811 ezer vendégéjszakát töltött Horvátországban – ez körülbelül 2-3 százalékkal volt kevesebb, mint a megelőző évben. Nem tekintjük ezt komoly visszaesésnek, hiszen nem jelentős mértékű ahhoz képest, hogy milyen a gazdasági helyzet Magyarországon és Európában. A magyar turisták fele magánszállásokon (apartmanokban), 25-25 százaléka pedig kempingekben és hotelekben száll meg. A magyarok körében tavaly a Kvarner-öböl térsége – Krk, Rab, Cres és Losinj szigete, Kraljevica, Crikvenica – volt a legnépszerűbb úti cél. A Horvátországba utazók körülbelül 28 százaléka, több mint 90 ezer ember választotta a határhoz legközelebb eső tengerparti régiót. A második helyen, 18 százalékkal az Isztria áll – évente közel 60 ezer magyar megy a félsziget valamelyik településére, például Rovinjba, Porecbe, Pulába. Tavaly több mint 51 ezren nyaraltak a spliti székhelyű közép-dalmát régióban, amely a népszerűségi versenyben így a harmadik helyet szerezte meg. Negyedik Zadar és az észak-dalmát térség lett, ahova tavaly a magyarok 14 százaléka, mintegy 46 ezer turista utazott. A vonzó, de nehezebben elérhető dubrovniki régióban 14 ezren vakációztak. Az is érdekes adat, hogy 11 ezer magyar turista hajón töltötte horvátországi szabadságát – sorolja a beszédes számokat Skenderovic Marin.


Készült tavaly egy reprezentatív felmérés arról, hogy miért szeretik a magyarok Horvátországot. A válaszokban első helyen említették a közelséget és a helyismeretet – ennek köszönhetően akár az utolsó pillanatban is tudnak dönteni az adriai nyaralásról. Második helyen szerepelt a közös múlt, történelmi tapasztalat és az azonos értékrend. Fontos szempont a biztonságérzet és a szívélyes fogadtatás is. A Gallup Balkan Monitor kutatásából pedig az derült ki: a horvátok Magyarországot, a magyarokat tartják a legjobb, legkedvesebb szomszédjuknak. Skenderovic Marin szerint ez azt mutatja: a szimpátia kölcsönös, és ennek a pénz uralta világban is nagy a jelentősége.

Így ünnepelte Eszék és Zágráb Horvátország csatlakozását az Európai Unióhoz. Fotó: MTI/EPA/AP (galéria)


Horvátország persze nem csak a tengerparti régiókból áll. Az Adria után a magyaroknak először a világörökség részévé vált Plitvicei-tavak ugranak be, mert sokan nagyra értékelik a szinte érintetlen természet szépségét. Egyre többen, különösen a fiatalok felfedezik Zágrábot is, ahol sok olyan nagy koncertet rendeznek, amely felkelti a magyarok érdeklődését is. Például 2009 szeptemberében a U2 koncertje miatt egyik hónapról a másikra 327 százalékkal megugrott a horvát fővárosban a magyarok által eltöltött vendégéjszakák száma. Egyre több olyan fesztivált rendeznek országszerte, amely önmagában is komoly vonzerőt jelent.


– Igazi pihenést, nyugodt kikapcsolódást szerintem az adriai szigetek biztosítanak – mondja Skenderovic Marin.

– 1244 szigetünk van, közülük ötven lakott. Személyes kedvencem Vis – erről sem lehet elmondani, hogy ne ismernék, hiszen már magyar tulajdonú ingatlannal is találkoztam ott. A magyarok mindenhol jelen vannak az Adrián, nemigen lehet már számukra ismeretlen úti célt javasolni. Nagyon szép város Varazdin is, és szoktam ajánlani a Velebit-hegységet, különösen az ottani nemzeti parkot azoknak, akik szeretnek túrázni. 1933-ban kiépítettek ott egy 56 kilométer hosszú pazar ösvényt, amelyről feledhetetlen élmény látni a csodálatos Rab- és a Pag-szigetet. Nemrégiben vittem egy kisebb magyar csoportot, akikkel három nap alatt mentünk végig ezen az ösvényen. Mindenkinek nagyon tetszett. Az Adria számára egyébként nem a Balaton az igazi konkurencia, mi inkább abból a több mint egymillió magyar turistából szeretnénk minél többet Horvátországba csábítani, akik mindenképp külföldön, valamelyik tengerparton szeretnének nyaralni. Aki nagyon spórol, biztosan itthon marad. A magyarok imádják a tengert, nem véletlenül létezik régóta a „Tengerre, magyar!" szlogen. A két ország árszínvonala között igazából nincs még 15-20 százalék különbség sem, csak az utazás kerül kicsit többe az Adriára, mint lemenni a Balatonra.

A magyar és a horvát benzinárak között nincs akkora eltérés, hogy érdemes lenne sakkozni a tankolással. Számottevő tétel azonban az autópályadíj, amivel érdemes előre számolni. Legyen nálunk kisebb címletben is kuna – 1 kunáért most 42 forintot kérnek. Euróból nem mindig tudnak visszaadni, ha nincs kunánk, válasszunk inkább olyan kaput, amelynél bankkártyás fizetésre van lehetőség! Például Letenyétől Rijekáig 110 kunát (4620 forint), Zadarig 162 kunát (6800 forint), Splitig 221 kunát (9280 forint) kérnek az autópálya használatáért – persze ugyanennyire kell számítanunk visszafelé is.

A 8. hajósnemzet vagyunk az Adrián- Fotó: DM/DV
A 8. hajósnemzet vagyunk az Adrián- Fotó: DM/DV

– A Dalmáciába vezető autópálya kiépítését egyelőre Plocéig tervezik, ennek az utolsó szakaszát valószínűleg az év végéig átadják, így a jövő nyáron már biztosan lehet rajta közlekedni. A továbbépítése Dubrovnik felé kérdéses, mert nagyon keskeny az a tengerparti sáv, ezért nem biztos, hogy szerencsés lenne egy autópályával kettéválasztani. Viták zajlanak arról is, hogy a Peljesac-félszigetre hidat kellene építeni, és ezzel ki lehetne kerülni a Bosznia-Hercegovinához tartozó rövid neumi partszakaszt, amely a határátkelő miatt sok nehézséget jelent nemcsak a turistáknak, hanem az ott élőknek is – beszél a horvát tervekről Skenderovic Marin.

Csákányi, Kulka, Járai is a szigeteket szereti

Kulka János évek óta a Zadarból hajóval elérhető, csodás klímájú, csupa zöld Ugljan szigetére jár vissza nővére családjával és barátaikkal.
Az adriai vakáció a gondtalan együttlét, a sok beszélgetés, az esti rikikipartik és a nagy közös főzések ideje. Csákányi Eszter is azt vallja: igazi nyaralás és kikapcsolódás számára az, amikor elutazik egy kevesek által ismert adriai szigetre, ahol távol a világ zajáról és a turisták tömegeitől, csodálatos természeti környezetben akár félmeztelenül is zavartalanul napozhat. – Amikor tavaly lent voltunk a horvát tengerparton, elmentünk egy egynapos kirándulásra Brac szigetére, Bolba is, amely egy fantasztikus hely. Az Aranyszarv homokpad belenyúlik az égszínkék tengerbe, nagyon szeretnék ott egyszer egy egész hetet eltölteni – mondja Járai Máté, a Győri Nemzeti Színház népszerű művésze, aki azt reméli, idén sem marad ki az életéből a horvát Adria.


A 8. hajósnemzet vagyunk az Adrián

2012-ben Horvátországban 11 ezer magyar turista 63,7 ezer vendégéjszakát töltött hajókon – mindkét adat közel 10 százalékos csökkenést mutat 2011-hez képest. A Horvát Idegenforgalmi Közösség szerint az Adrián a múlt évben 182 magyar bejegyezésű hajónak (120 motorosnak, 59 vitorlásnak és 3 egyéb vízi járműnek) volt állandó kikötőhelye. A tranzitforgalomban megforduló magyar regisztrációjú hajók száma egy év alatt 10,1 százalékkal, 1627-re csökkent – közülük 981 motoros, 640 vitorlás és 6 egyéb vízi járműként kért kikötési engedélyt. A visszaesés ellenére a magyar még mindig a legjelentősebb hajósnemzetek közé tartozik Horvátországban. Az állandó hellyel rendelkező vízi járművek kategóriájában a horvátok, az osztrákok, a németek, a szlovénok, az amerikaiak, az olaszok és a britek után a magyarok a 8. helyen állnak, az ideiglenesen lehorgonyzó hajók esetében pedig a 10. hely a magyaroké. Az Adria horvát partszakaszán 98 kijelölt kikötő működik, ezekben összesen 14,4 ezer hajónak volt tavaly állandó kikötési engedélye, a tranzitforgalomban pedig 181,6 ezer motoros vagy vitorlás jacht és egyéb vízi jármű fordult meg. Az összesített forgalom évről évre emelkedik – tavaly 10 százalékkal 660 millió kunára (mintegy 27 milliárd forintra) nőtt a kikötőkben befolyt bevétel.

Változó vámszabályok

Horvátország EU-csatlakozásával megszűnik a határátkelőkön a vámvizsgálat, ugyanakkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erősíti a mélységi ellenőrzést, sűrűbbek lesznek a piacokon, vásárokon a szúrópróbaszerű akciók. Változnak a vámszabályok: borból a korábbi 4 helyett 90 litert, sörből 16 helyett 110 litert, cigarettából 40 szál helyett 800-at hozhatnak-vihetnek az utazók. Megszűnik a vámmentesen behozható áruk 300 eurós értékhatára, nem kell bejelenteni a 10 ezer eurót meghaladó készpénzt, értékpapírt, nem kell vámoltatni a hajókat sem. A csomagolt, szavatossági idővel ellátott élelmiszerek korlátozás nélkül szállíthatók.

A világörökség része a szinte érintetlen természeti csoda, a Plitvicei-tavak vidéke is.
A világörökség része a szinte érintetlen természeti csoda, a Plitvicei-tavak vidéke is.

Magyar konzul Splitben, rendőrök Zadarban

Idén is működik ideiglenes konzuli szolgálat Splitben. A kihelyezett konzul szeptember 15-éig segít a bajba jutott magyar állampolgároknak. A dalmáciai városban dolgozó diplomata konzuli kerülete Zadar, Sibenik-Knin, Split-Dalmát és Dubrovnik-Neretva megyére terjed ki. Szükség esetén az éjjel-nappal hívható 00-385/99-558-5555-ös telefonszámon érhetik el a magyar állampolgárok. A Külügyminisztérium szerint a leggyakrabban haláleset, kórházi kezelés, ellopott, elveszett úti okmányok pótlása, közúti balesetek, szabálysértési eljárások, káresetek és vámügyek intézése miatt hívták a Splitben állomásozó diplomatát. A négy dalmát megyén kívüli területekről továbbra is a zágrábi magyar nagykövetség konzuli szolgálatát kereshetik meg a bajba jutott magyarok. Idén is járőröznek magyar rendőrök a horvát tengerparton, ezúttal is Zadarban és térségében segítenek horvát kollégáiknak olyan rendészeti feladatok végrehajtásában, amelyek a térségbe utazó magyarokkal kapcsolatosak. A július 1-jén kezdődő és augusztus 30-áig tartó külszolgálat idején kéthetes váltásokban két-két rendőr tartózkodik Zadarban, közös járőrszolgálatot látnak el
a horvát rendőrökkel, önálló intézkedési jogkörük nincs. Tavaly leggyakrabban elveszett tárgyakkal, egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatban és útbaigazításokkal segítették a turistákat. Részt vettek azoknak a baleseteknek a rendőrségi eljárásaiban, amelyekben magyarok is érintettek voltak. Tavaly nyáron egyetlen halálos kimenetelű, magyar állampolgárt érintő közlekedési baleset sem történt a térségben, csupán szabálysértések, kisebb balesetek fordultak elő.

Olvasóink írták

30 hozzászólás
12
  • 30. hajnalzaj 2013. július 17. 20:05
    „" Nagyon szép város Varazdin is..." - szeretem ezt a magyar mentalitást: ez a város még mindig Varasd magyarul.
    Neve a magyar város főnévből származik -d helynévképzővel (forrás:Wikipédia). Tele van a magyar történelemhez kapcsolódó emlékkel. Tehát ne szégyelljük már, hogy közünk volt/van hozzá!Azt hiszem, a horvátoknak némileg erősebb a nemzettudatuk...”
  • 29. spiler 2013. július 02. 11:30
    „most sem olcsó...MINDEN KIS HELYEN AHOL 3-4 HÁZ VAN A HEGYEKBEN OTT IS LOBOG A HORVÁT ZÁSZLÓ”
  • 28. scott1 2013. július 02. 07:22
    „A horvát társadalom még megosztottabb politikailag mint a magyar... és talán még erősebb az euroszkepticizmusuk is mint a mienk, tavaly éppen ezért csinált olyan nagy propagandát az ország vezetése a népszavazás előtt!
    Csak a viszonylag alacsony részvételi aránnyal (50% alatti volt) magyarázzák sokan, hogy stabil többséget kapott az igenek aránya...”
  • 27. Ferrer 2013. július 02. 01:33
    „24. roxper
    Ez ^!”
  • 26. tirpák 2013. július 02. 00:18
    „10 éve voltam utoljára de arra emlékszem hogy drága volt a kaja 200ft egy kiló kenyér 500ft egy dobozos tej talán a sör volt normális áron csóró létemre kempingben sátoroztam ami duplája volt egy balatoni kempinghez képest ja és ha megszólaltam magyarul akkor mindenki fintorogva mágyárszkázott most mi a helyzet?”
  • 25. kontrapista 2013. július 01. 21:52
    „11.mediashreck
    Amit leírtál, az maga a
    HAZASZERETET
    Nem csak a barátod cselekedett ilyenformán, a Jugoszláv Néphadsereg horvát tagjai esküjüket megszegve a valós ( horvát) haza szolgálatába álltak az első hívó szóra.”
  • 24. roxper 2013. július 01. 21:00
    „Nem értem a horvátok miért nem kérték ki a szélsőjobbos szellemileg visszamaradott magyarok tanácsait, buták... :DDDD”
  • 23. gubanc 2013. július 01. 20:08
    „Nagymagyarkáim! Hogyan van az, hogy a horvátok ünneplik a csatlakozáást? Talán adjatok magyarázatot Ti is EU-t kioktatni akaró fideszes politikusok.”
  • 22. x 2013. július 01. 20:06
    „20. bertife, veszik is majd, mint a cukrot, semmi gond.
    http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/negyedannyi_a_jovedelmunk_mint_az_osztrakoknak/2302909/
    7. ... 2012.10.18. 15:26 ... A magyarok szegénységét nem a statisztikai átlag alapján, hanem az opátiai yachtkikötőben kell vizsgálni. A gondnok szerint 70%-a magyar tulajdon. A rengeteg mediterrán üdülő, a svájci bankok duzzadó széfjei "az elit magyarság" aranyával vannak kitömve. Itthon mindig szégyen volt a vagyon, vagy államosították, vagy megadóztatták. Így hát aki teheti, a határon túl költekezik.”
  • 21. booo 2013. július 01. 19:41
    „4. lukrecia - Bosznián keresztül sokkal rövidebb, nem szabad Zagrab fele menni annak aki Szeged környékéről indul.
    Mi Montenegrón keresztül mentünk, kicsi kerülő viszont a csodálatos Kotori-öblöt is megnéztük és pár napot ott időztünk.
    Megjegyzem nekem mindig az volt a véleményem, Montenegró sokkal kellemesebb hely mint Horvátország!
    Kedvesebbek, nem akarják a turistákat lehúzni és olcsóbbak is. Montenegróban 4x voltam és jövőre ismét célpontunk lesz!
    Ja, ők nem uniósak, de euró a fizetőeszközük. Albánia is észveszejtően fejlődik ám!”
  • 20. bertife 2013. július 01. 19:08
    „lukrecia:

    Nézd meg ezt a magyar oldalt. Nemhogy 200-en belül,hanem közvetlenül a parton rengeteg nyaraló eladó!!
    Csak legyen pénzed megvenni..:)
    http://www.immowandox.hu/horvato/index.php”
  • 19. bootscode 2013. július 01. 18:56
    „Na, őket is behúzták a csőbe.”
  • 18. booo 2013. július 01. 17:33
    „Részvétem a Horvátoknak! Nem biztos hogy jó döntés volt, pár év múlva kiderül amikor az EU szétveri az országukat, akár Magyarországot! Szerencsétlen szerbekkel is most kezdik meg a tárgyalást, nekik csak az EU útlevél kell, majd világosan látszik! Nem igaz hogy nem tanultak a Magyar viszonyokból!
    Igen, unió ellenes vagyok ebben a formában!”
  • 17. x 2013. július 01. 17:04
    „Növekszik az Európai-Unió-ellenesség?
    http://www.delmagyar.hu/forum/novekszik_az__europai_unio_ellenesseg/32/2004101/?action=kifejt
    Például: Egymilliárdos költséggel épül a nagymágocsi szennyvízhálózat. ... A projekt a nemzeti szennyvízprogram része, az Európai Unió a költségek közel 82 százalékát fizeti, a fennmaradó részt a lakosok állják. ...
    "Növekszik az Európai-Unió-ellenesség":
    - Miért csak "közel" 82%-ot fizet az EU?
    - A fennmaradó (több mint) 18%-kal a szegény magyarországi adófizetőket megterhelik?
    - A kivitelezők "csókosok" és haszonra fognak szert tenni, kizsákmányolják a dolgozókat?
    - És így tovább, ... ha van rajta sapka, ha nincs. Aki ellene van, az ellenzi, kész, punktum.”
  • 16. JungHeinrich 2013. július 01. 16:04
    „Tenyleg nem tudom miert kell ezt a szerencsetlen es fogyatekos magyar peldat hasonlitani a horvatokhoz vagy barkihez. Magyarorszag ujfennt a vesztes oldalon all ,de az EUban vannak akik elonyoket kovacsolnak a tagsaggal. Az EUban senki nem igert joletet, hanem a kozos piacban es vammentessegben rejlo lehetosegeket. Az hogy szurke kis hazank <moderálva> se kepes a kozosbol kivenni az sajat egyeni problemaja. A horvatoknak pedig sok sikert kivanok es azt tanuljanak a magyaroktol, gorogoktol, stb. ;hogyan ne <moderálva> el a jovojuket :-)”
  • 15. x 2013. július 01. 15:19
    „13. geza, nem verte senki szét Jugoszláviát, ugyanúgy a Szovjetúniót sem. Meggyengültek, feloszlottak. Jugóban nemzetközi beavatkozás és ellenőrzés nélkül még ma is ölnék egymást a népek, a szerbekkel az élen. Ellentétben a Szovjetunióval a két nagyhatalmi időkben Jugoszláviának még "esküdt" ellensége sem volt, a saját életképtelenségébe bukott bele. Amíg Tito lavírozott kelet és nyugati, majd blokkmentes hitelezői között, addig kölcsönből élt az ország. Miután a kölcsönök elapadtak - Uram bocsá a visszafizetésük esedékes lett volna - elszabadították a nacionalista poklot az ország tehetségtelen vezetői. Tetszettek volna a szerbek Szlovéniát, Horvátországot, Montenegrót, Vajdaságot egyenrangúként kezelni, akkor talán jobbnak látták volna a különböző népek a szövetségi államot. De mindegyik függetlenséget akart, elsősorban a szerbektől, másodsorban egymástól.”
  • 14. geza 2013. július 01. 14:59
    „Rekordszintre emelkedett az euróövezeti munkanélküliség
    Az euróövezeti munkanélküliségi ráta rekordszintre nőtt májusban, de így is kisebb lett a vártnál - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

    Májusban az elemzők által várt 12,3 százalék helyett 12,1 százalékra emelkedett a 17 tagú euróövezetben a munkanélküliségi ráta az előző havi 12,0 százalékról.

    A 27 tagú Európai Unióban májusban az áprilisival megegyező 10,9 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak.

    A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát májusban Ausztriában (4,7 százalék), Németországban (5,3 százalék) és Luxemburgban (5,7 százalék) regisztrálták. A munkanélküliségi ráta a legmagasabb májusban Spanyolországban volt 26,9 százalék, illetve (áprilisban) Görögországban, 26,8 százalék.

    Az Eurostat adatai szerint Magyarországon (áprilisban) 10,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, alacsonyabb az euróövezeti és az uniós átlagnál. Lengyelországban 10,7 százalék, a Cseh Köztársaságban 7,2 százalék, Romániában 7,5 százalék, Szlovákiában 14,2 százalék munkanélküliségi rátát regisztrált az Eurostat májusban.”
  • 13. geza 2013. július 01. 14:54
    „#11 Sajnálatos ami történt...:(
    Vajon kiknek állt érdekében Európa egyik legnagyobb -fennmaradt- országát szétverni ? (Jugoszlávia)”
  • 12. Ferrer 2013. július 01. 14:48
    „Az a helyzet, hogy a horvátok 5-10 éven belül úgy fognak elrohanni mellettünk, mint a sicc. Egyrészt alapból élhetőbb ország, jobban élnek a lehetőségeikkel, másrészt a horvátok nem annyira birkák mint mi. Úgyhogy az ilyen TELESTAR-féléken lehet majd röhögni, amikor oda mennek majd munkáért kuncsorogni.”
  • 11. mediashreck 2013. július 01. 13:18
    „1992-ben volt egy fiatal horvat ismerösöm itt Frankfurtban.
    Itt dolgozott, szülei is itt vannak, volt egy gyönyörü felesege es 2 pici gyermeke.
    Sokaig nem talalkoztam vele.
    Egyszer, ugy 1995 lehetett, talalkoztam edesapjaval, es kerdeztem mi van Jovan-nal?

    Sirva meselte nekem, hogy
    "Jovan visszament Horvatorszagba harcolni, es a szerbek lelöttek!
    Pedig mondtam neki, hogy ne menjen vissza!"
    Igy az edesapa.

    Soha nem gondoltam volna, hogy valamikor is közöm lesz ehhez a szörnyü haboruhoz.
    Szomoru ez, az özvegy fiatal asszony, es a 2 arva gyerek, valamint a szülök tragediaja.

    Ennek 20-eve, de mintha tegnap lett volna.”
30 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tour de Algyő: 170-en tekertek a mellrák ellen

Rózsaszín fátyollal és kalapokkal díszített PSZH – páncélos harcjármű – várta az Algyői Nőegylet szombati rendezvényének résztvevőit. Tovább olvasom