Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Hosszú várólista: fél évbe is telhet a szívkatéterezés

A szegedi klinikai központban többféle várólistát kezelnek: országost, regionálist és intézményit. Szervátültetésre több, nagy értékű beavatkozásokra akár egy évet is várni kell. A teljesítménykorlát „saját" várólistákat is eredményez a szegedi klinikákon.
A szegedi klinikai központban többféle várólistát kezelnek: országost, regionálist és intézményit. Szervátültetésre több, nagy értékű beavatkozásokra akár egy évet is várni kell. A teljesítménykorlát „saját" várólistákat is eredményez a szegedi klinikákon, amiről csak akkor kerülhet le a beteg, ha már sürgősségi esetnek számít.

Év elején a szegedi klinikai központban is megalakult a intézményi és régiós várólisták koordinációját végző úgynevezett várólista-bizottság. Mint vezetője, Bodosi Mihály, az idegsebészeti klinika professzora elmondta: elsőként a központi transzplantációs várólisták jelentek meg. Az egyes, regionális koordinációval megbízott intézmények – mint a szegedi klinikai központ – ide regisztráltatják azokat a pácienseket, akiknek valamilyen szervre lenne szüksége. Vesére például átlagosan két-három évet is várni kell.

Egy másik, szintén országos összesítésű várólista a nagy költségű beavatkozásoké. Ezeknek egy részére éves kontingenst határoz meg az egészségbiztosító, azaz előírja, hogy az országban hány ilyen beavatkozást, vizsgálatot vagy műszerbeépítést finanszíroz. A kontingensek többnyire elegendőek az időszakra – ez viszont azt jelentheti: valaki csak egy éven belül kerül sorra. Más, drága ellátásoknál az intézmények teljesítményvolumen-korlátjának (tvk) terhére finanszírozza az OEP a beavatkozást. Ezeknél könnyen előfordul, hogy a halaszthatónak ítélt ellátások nem férnek bele a havi tvk-ba, így csúszik az időpontjuk. A legkritikusabb ilyen ellátásnak a régióban a szívritmus-szabályozáshoz kapcsolódó speciális vizsgálatok – adott esetben egyben gyógykezelések – számítanak. Erre jelenleg 102 beteg vár a Dél-Alföldön, közülük havonta 20-25-öt tudnak az intézményi tvk terhére ellátni – így a beavatkozásra 4-5 hónapot is várni kell.

Alakulóban a különbség

Mint Bodosi professzortól megtudtuk: a helyi várólista-bizottság helyzetét nem könnyíti meg, hogy az illetékes parlamenti bizottság most dolgozik az előjegyzési és várólisták közti különbségtételt megalapozó rendelkezésen. Így egyelőre nehezen különböztethető meg a kettő. Részben ez az oka, hogy az előírások ellenére szegedi klinikák honlapjain nem kapunk arról információt: meddig kell várni Szegeden egy-egy beavatkozásra. A professzor arra kérte az egyes klinikák vezetőit: június végéig jelezzék, hogy az előjegyzési rendszeren belül kezelhetőnek látják-e a betegforgalmat – vagy szükséges hosszabb várólisták felállítása.

Az intézményi várólisták kialakulásának fő oka Bodosi professzor szerint a biztosító által kifizetett teljesítmény korlátozása, azaz tvk. A szívkatéterezés néven ismert diagnosztikai és gyógyítási eljárásra például kétszer annyi szakember és kapacitás lenne, mint amennyit havonta kifizet a biztosító. Így aztán fél évbe is beletelhet, amíg valakit megvizsgálnak. Jelenleg hatszáz beteget jegyeztek elő szívkatéterezésre, további száznak azonban egyelőre időpontot sem tudnak adni a tvk alakulásának kiszámíthatatlansága miatt. Az akut, azaz azonnali ellátásra szoruló betegek kezeléseit ugyanis nem lehet betervezni – s ezek adott esetben elvihetik a havi tvk jelentős részét. Az óriási igény miatt hasonlóan sokat – 3-6 hónapot – kell várni a „degeneratív gerinc- és ízületi betegségek" kezelésére, főként a csípő- és térdprotézis-beültetésekre is.

A professzor hozzátette, az átlagéletkor meghosszabbodása és a szív- és érrendszeri betegségek széles körű hazai elterjedtsége is jelentősen megnöveli az ellátási igényeket – amit a finanszírozás nemigen követ. A várakozás alatt rendszeres kontrollra járnak a betegek, és ha orvosilag szükséges, sürgős esetként azonnal műtőasztalra kerülhetnek. Bodosi professzor azt mondja, a túl hosszas várakoztatás miatt az idegsebészeti műtétek hetven százalékát sürgősségiként végzik – noha eredetileg tervezhetők voltak.

Úgy véli, a várólisták idővel azt eredményezik: bár a betegek fizetik a tb-járulékot, az iszonyú sor miatt inkább pénzért, magánkórházakban végeztetik majd el a műtéteket. A másik veszély, hogy amíg nem végzik el a kellő műtétet valakin, kiesik a munkából – vagyis hónapokig lehet táppénzen, akár rokkantosíthatják is. A vezető szerint a teljesítménykorlátok eltörlése már csak ezek elkerülése miatt is fontos lenne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy igazi boszorkány a szegedi platánok alatt

Amit a szervezők csak remélni mertek, az tökéletesen beigazolódott, Szeged egyetlen valódi… Tovább olvasom