Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Hozhat hasznot a vörösiszap?

Szeged - Eldőlt: energianövényeket fognak termeszteni a vörösiszappal szennyezett földeken. Hozzáértők szerint a kísérlet be fog válni – a kérdés az, hogy vajon ezzel együtt támogatja-e az állam a környezetbarát üzemanyagok előállítását és használatát, vagy továbbra is a Mol-nak kedvez.
Kísérleti mezőgazdasági telepeken energianövényeket fognak termeszteni Devecser és Kolontár térségében – jelentette be a múlt héten a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. A hír annyiban érinti Csongrád megyét, hogy a közelmúltban a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. felajánlotta, ingyen ad napraforgó-vetőmagot erre a célra. A céget eddig nem értesítették, elfogadják-e az árut. Az MgSZH bejelentése azért is érdekes, mert Magyarországon néhány évvel ezelőtt eldöntetett: egy sor biodízel- és bioetanol-gyártó üzemet építenek, régiónkban is terveztek ilyet. Ez a program egyelőre nem valósult meg, mintha az államnak eddig nem lett volna érdeke az alternatív energiaforrások kihasználása – talán, mert a Mol révén nagyon fontos üzlet számára a kőolaj és a földgáz. Az érintettek most arra kíváncsiak, a vörösiszapömlés lehet-e vízválasztó ezen a téren.

– Ma már nincs technológiai akadálya annak, hogy a cukrot, olajat tartalmazó növényekből bioüzemanyagot készítsünk, ugyanolyan jót, mint ami a kőolajból származik; a tudományos háttér felkínálta a környezetet kímélő lehetőséget, viszont nem tud hatni a gazdaságra, sem a politikára – feleli felvetésünkre a vetőmag-felajánlás kezdeményezője, Frank József növénynemesítő, Széchenyi-díjas akadémikus, a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

– Tényleg alaposan át kell gondolni, szabad-e élelmiszernek való növényekből energiát nyerni. Szerintem is az elsődleges szempont az, hogy az élelmiszerellátást ezek a programok ne veszélyeztessék – mint ahogy az nemrég Mexikóban történt, ahol az Egyesült Államok felvásárolta bioetanol-gyárainak a kukoricatermés jelentős részét. Elsősorban élelmiszert termeljünk, de ha van kapacitás – és rendszerint van olyan termésfölösleg, amelyet nem tudunk eladni –, lehet üzemanyagot készíteni. Ahhoz azonban, hogy ilyen gyárakat érdemes legyen építeni, kiszámítható viszonyokat kell teremteni. A bioüzemanyag nem mindig versenyképes a kőolajárral, mert az hol csökken, hol nő. Ez azonban spekulatív ár: azon múlik, épp mennyit termelnek ki, ez pedig nagyrészt a kőolajüzletben érdekelt cégektől függ. Ezt pedig lehet ellensúlyozni állami támogatással. Eldönthető, mekkora jövedéki adóval érdemes terhelni a forgalmazást úgy, hogy az előállítási, szállítási költséggel együtt a bioüzemanyag még versenyképes legyen a kőolajból nyert hagyományos vetélytársával.

Amiben cukor vagy olaj van, abból lehet bioüzemanyagot készíteni. A kérdés az, milyen feltételekkel éri meg? Fotó: Schmidt Andrea
Amiben cukor vagy olaj van, abból lehet bioüzemanyagot készíteni. A kérdés az, milyen feltételekkel éri meg?
Fotó: Schmidt Andrea

Az állami támogatásnak komoly hatása lehet. Nagy-Britannia a nyolcvanas évek közepétől csökkenteni akarta a búza vetésterületét, és olajlent kezdett termeszteni. Kiderült, a szigetországban nagyon nagy hozamok érhetők el, és az állami támogatás révén hamarosan 180 ezer hektáron vetették, s mivel a szegedi gabonakutató lenfajtái megfeleltek, zömmel ezeket használták. Ebből az intézetnek évi 100–120 milliós licencdíjbevételei is voltak.

– Ha azonban nincs egy végigvitt koncepció ezen a téren, akkor hiába épül bioetanolgyár: már a következő évben előfordulhat, hogy kevesebbet tud adni a termésért, mint a másik felvásárló, így pedig nyersanyag nélkül marad – mondja Frank. – Most az a helyzet, hogy az itt megtermelt repce egy része megy Nyugat-Európába, ahol biodízelt gyártanak belőle. Mert ott már régóta komolyan veszik, hogy ami az energiafelhasználást illeti, érdemes hosszú távra tervezni, és a közösség haszna az is, ha ugyanannyi autó kevesebb káros anyagot füstöl el.

Szalmabiznisz – itt és ott

Dániában több mint 20 millió sertést nevelnek, vagyis a takarmányt „bőrben adják el". A híg trágyát kiviszik a földekre – a kukoricához hűvös az éghajlat, de a búza komoly termést hoz –, az almos trágyából biogázt nyernek, ezzel állattartó telepeket fűtenek, s a hátramaradó anyagot virágföldként adják el. A gondosan felépített rendszerben a szalma fontos alapanyag: alom a jószágok alá. Nálunk korábban szokás volt elégetni, de beleforgatni a földbe ma is sok helyen dívik. Nemrég pedig még arról szóltak a hírek, hogy egy vállalkozó szalmatüzelésű erőművet akar építeni olyan helyre, ahová messziről kell szállítani a tüzelnivalót.

Biciklivel az autóversenyen

A Gabonakutató Nonprofit Kft. most olyan napraforgófajtán dolgozik, amely ízes olajat ad: olyat, amelyet nemcsak sütésre, de – mint az olíváét – desszertolajnak is lehet használni. Ez az intézet állította elő Magyarországon az első magyar hibridnapraforgót, itthon összesen 35 hibridje kapott állami minősítést, 1985 óta pedig 4 földrész 17 országában 61 vetőmagját minősítették államilag. Európa legnagyobb vetésterületen használt napraforgója, a Viki is a Gabonakutatóé, amelynek licencbevétele elérte az évi 150 millió forintot. Ma állami cégként úgy versenyez az európai piacon multinacionális vállalatokkal, hogy a marketingre nincs külön stábja, se kerete. Ez régebben még ment, ma már olyan – véli Frank –, mint amikor valaki biciklivel indul el egy autóversenyen. Kelet- Európa most olyan piac, amelyre lehet számítani: Oroszország 5 millió, Ukrajna 4,5 millió hektáron termeszt napraforgót, mégpedig jelentős részben „szotyolának", erre ott a nagy szemű, fekete fajtát szeretik. Hagyományosan a kicsi a fekete, a nagy a csíkos: a növénynemesítő feladata, hogy az ilyen igényeket kiszolgálja.

Olvasóink írták

  • 19. Jánosvítéz 2010. november 10. 09:47
    „Magyarországon a földgáz fűtés kiváltása megújuló energiaforrások felhasználásával rendszerszerűen elkezdődött. A fűtéskorszerűsítés lényege: hogy a meglévő vagy új hő termelő helyeken a földgáz használatát kiváltják lágy- vagy fás szárú növényekből készült pellet vagy apríték tüzelőanyagra. Ezzel egyidejűleg a létesítmények kazánházaiba pellet kazánokat építenek be a földgáz fűtési technológia változatlanul hagyása mellet. Az új hőtermelési rendszerek jelentős költségmegtakarítást eredményeznek. De sehol nem olvasok arról, hogy a drága föl gázt egy jóval olcsóbb energianövényekből készült pelletre cserélnék, pedig ez Magyarországon beváltan működik. Szerintem egy pelletáló és energianád ültetvények kellenek Kolontárra.”
  • 18. jq 2010. november 03. 08:15
    „Azt iszod vacsora után, sőt fagyit is lehet csinálni belőle :) (amúgy passz)”
  • 17. maz 2010. november 02. 15:55
    „"desszertolaj" - ez mi ?????????”
  • 16. x 2010. november 02. 15:36
    „13. hozzászólás bakosandras 2010.11.02. 14:26
    A cikk jó és érdekes. Nem a cikkel van baj, hanem ezzel a bio-divattal, különösen vörösiszap-bázison.
    V.ö.:
    http://www.delmagyar.hu/forum/miert_budos_a_verto/26/2002751/?action=kifejt
    Idézet a cikkből: ... Kísérleti mezőgazdasági telepeken energianövényeket fognak termeszteni Devecser és Kolontár térségében ...
    Olvasói vélemény:
    "Vagy gyógyíthatatlan hülyék vagy szélhámosok. Egyik jobb,mint a másik: Ez a kérdés,válasszatok!"
    (Nem az én véleményem, hanem egy idős szakemberé.)”
  • 15. achilleus 2010. november 02. 15:31
    „Ami a megoldást illeti, hajlok arra, hogy 11. hozzászólás jq 2010.11.02. 14:16 véleményét tekintsem mérvadónak. Elegendő ránézni a Goggle Earth légifotóira, a rekultivált zagykazettákon fás növényeket telepítettek, és nem szántók vannak rajtuk. Ebből nekem az jön le, hogy meg tud élni erdő is ilyen aljzaton, másrészt az eróziónak (deflációnak) is kevésbé kitett a terület, és így nem keletkezik olyan termék, amely élelmiszerként is eladható, továbbá, ha nehézfémek is vannak a talajban, akkor azok az égetéskor nem kerülnek egyszerre nagy tömegben a levegőbe. Persze kisebb területeken lehet mással is próbálkozni, de az erdősítést látnám a legmegfelelőbbnek főleg az erősebben szennyezett, kevéssé mentesített területeken.”
  • 14. achilleus 2010. november 02. 15:19
    „13. hozzászólás bakosandras 2010.11.02. 14:26
    Kedves András! A cikk témája nagyon jó, viszont a Frank József által elmondottak annyira hangsúlyosak, hogy a felületesebben érintett egyéb kérdések meg-megvillantása, inkább rontja az összképet. Idegenbe váltva: az inkoherencia némi konfúzussághoz vezetett. Ettől függetlenül, ha osztályoznom kellene, 10-es skálán hetest adnék rá (10 a max), tehát összességében egy jó írásnak tartom, de a kommentelők már csak olyanok, hogy leginkább azokat a dolgokat hangsúlyozzák, ami nem tetszik nekik, de akkor én kiemelem külön is a témaválasztás fontosságát, időszerűségét, a riportalany tökéletes kiválasztását. Őszintén.”
  • 13. bakosandras 2010. november 02. 14:26
    „"Kevesebb jobb (és elég) lett volna, mert ez a cikk így igencsak konfúzus".
    Vagyis zagyva, zavaros.
    Sajnálom, én azt gondoltam, hogy érdekes, sokszínű.

    De hát azért lehet a delmagyar.hu-n kommentálni a cikkeket, hogy az újságírók nehogy elbízzák magukat.”
  • 12. Demanda 2010. november 02. 14:22
    „"...mert Magyarországon néhány évvel ezelőtt eldöntetett: egy sor biodízel- és bioetanol-gyártó üzemet építenek, régiónkban is terveztek ilyet..."

    Igen, pár éve sárgállott az Alföld Szegedtől a Tisza-tóig. Ha valaki járkált kocsival/vonattal, akkor mindenhol csak a repcét látta, a hülyének is megérte búza helyett azt vetni. Olcsóbb, igénytelenebb, bioüzemagyagnak (a támogatásokkal együtt) drágábban vásárolták fel, mint a búzát. Lett is aztán év végére kenyéráremelés, meg búzaimport százezernyi tonnával.

    Szóval óvatosan ezzel a hurráoptimizmussal a mindenféle energiafüvek felé, mert így is évről-évre szarabb a búzatermésünk, ha annak egy jó részét még ki is váltjuk ezekkel a vackokkal, akkor hipp-hopp itt terem az 500 forintos kiló kenyér.”
  • 11. jq 2010. november 02. 14:16
    „Mindenesetre élelmiszernek is alkalmas növényt nem volna célszerű ott termeszteni, mert (ismerve a hazai viszonyokat) biztos nem csak a bioüzemanyag-gyárba jutna belőle. Jobb volna erdősíteni, az a port is megfogná, és nem igényelne évenkénti talajművelést, ami megint csak szálló porral jár. A fa meg mehetne erőműbe, ahonnan a hamu és penye lerakóba kerül”
  • 10. egyszerűvállalkozó 2010. november 02. 13:01
    „6.tóthkomlósi: Lehet, hogy beletrafáltál? Nem lepődnék meg ezen (se).Ebben az országban bármi megtörténhet, és az ellenkezője is.”
  • 9. mákosrétes 2010. november 02. 12:02
    „jq 2010.11.02. 10:58

    lehet, hogy túl sok akciófilmet néztél?

    :-)))))))))))”
  • 8. mákosrétes 2010. november 02. 12:02
    „Boldog névnapot achilleus !

    :-)”
  • 7. jq 2010. november 02. 10:58
    „lehet, hogy túl sok akciófilmet néztél?”
  • 6. tótkomlósi 2010. november 02. 10:35
    „Lehet, hogy nem is biztos, hogy véletlen baleset történt????????
    Lehet, hogy így könnyebben jutottak területhez valakik??????
    Lehet, hogy így nem kellett kisajátítani, megvenni, odaadták maguktól?????
    Lehet?????????
    Lehet, hogy így ingyen új gátak épültek az új tulajdonosok földjei körül?????
    Lehet, hogy egyszer kiderül az "i-gazság"???????”
  • 5. jozko 2010. november 02. 10:21
    „Haszon?
    Inkább csak hatásos kármentés!
    Viszont állami állásfoglalás kívánkozik alternatív energia ügyben!
    Nagy lavinát indított el a vörös iszap, szó es róla...
    Valaki azért így is nagyot kaszálhat...

    Keiner:
    Teljesen jogos a kérdésed!
    Ha nem is a napraforgó, de az étolaj vagy az olajpogácsa bekerülhet a kereskedelembe mint élelmiszer vagy takarmány...
    Alakulhat egy újabb olajüzlet!

    Achilleus!
    "Címszereplő" vagy....
    Gratula .”
  • 4. Mike3 2010. november 02. 10:10
    „"mert Magyarországon néhány évvel ezelőtt eldöntetett: egy sor biodízel- és bioetanol-gyártó üzemet építenek, régiónkban is terveztek ilyet" - Pontosítsunk! kb 10 éve épült is ilyen, Kunhegyesen, EU támogatásból. Majd a kormány úgy döntött, hogy a MOL kapja az előállítás kizárólagos jogát, úgyhogy plomba, pecsét. Iszonyú mennyiségű üzemanyag rohad ott a tartályokban, az üzem pedig az enyészeté lett azóta gondolom.”
  • 3. keiner 2010. november 02. 09:55
    „Egy ? kellett volna a végen.

    bocs”
  • 2. keiner 2010. november 02. 09:52
    „ÉS garantálva van, hogy a napraforgo nem kerül máshova.”
  • 1. achilleus 2010. november 02. 09:19
    „"(...) mintha az államnak eddig nem lett volna érdeke az alternatív energiaforrások kihasználása - talán, mert a Mol révén nagyon fontos üzlet számára a kőolaj és a földgáz." - Ez mi? Újságírói magánvélemény, konkrét cég megnevezésével??

    Tényleg ezen a héten szavaz! http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=346029 - 2010-11-01 17:43
    "Ezen a héten szavaz a parlament a bioüzemanyagokról szóló törvényről is. Ha a képviselők elfogadják a tervezetet, akkor december 5-től minden benzinkútnál kötelező lenne legalább hat százaléknyi bioüzemanyagot értékesíteni."

    Még jó, hogy Frank József egy átfogó, a bioüzemanyagok felhasználásával kapcsolatban korrekt képet vázolt fel, ehhez képest sikerült teljesen belezavarni olyan dolgokat, amik csak zagyválják a képet (máskor meg hallgat például a Tokaj Hegyaljai szalmaerőmű befektetőinek érdekeltségi köréről, amelybe persze szociközeli világörökségpusztító körök invesztáltak volna, ha nem küldte volna el őket az új kormány a (na oda)/.

    - A lényeg, kevesebb jobb (és elég) lett volna, mert ez a cikk így igencsak konfúzus.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mestere munkáját folytatja Kádár Barbara - Rangos kitüntetést kapott a szentesi fazekas

Szentes - A Népművészet Ifjú Mestere díjjal tüntették ki a szentesi Kádár Barbara fazekast, aki… Tovább olvasom