Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Hozzánk is megérkezett a madárinfluenza

Ellenőrzik a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskára és Csátaljára vezető utakat, és megtiltották a baromfitermékek adásvételét, miután kiderült: madárinfluenzában pusztultak el a közelben talált hattyúk. Tegnap Esztergomnál már tizenegy döglött hattyút leltek. A miniszterelnök bejelentette, a kór megérkezett hazánkba, hozzátette: állatbetegségről van szó. Ezt hangsúlyozta a Csongrád megyei tiszti főorvos is, aki szerint mindenki éljen úgy, ahogyan eddig.
A hattyúkkal most baj van: Németország és Ausztria után ide is ezek az állatok hozták be a madárinfluenzát. A képen egy gyepmester döglött hattyút szed össze az esztergomi Tabán-híd közelében Fotó: MT
Magyarországra sajnos megérkezett a madárinfluenza – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a témában tartott tegnapi, rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón, az Országházban. Az ülést azután hívták össze, hogy a Dunán Esztergomnál tizenegy döglött hattyút találtak. A tetemeket elszállították, megvizsgálják, eredmény hét-tíz nap múlva várható. Ám a kormányfő egy olyan esetről is beszámolt, amelyről korábban nem szóltak a hírek: a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskán és Csátalján kilenc elhullott bütykös hattyú tetemére bukkantak. Süth Miklós országos főállatorvos azt mondta, a vizsgálatokat még február 5-én, 6-án és 9-én végezték el, s mostanra kiderült: a madarak közül három a H5 vírustörzstől betegedett meg. További laboratóriumi vizsgálat kell ahhoz, hogy kiderüljön: a H5N1-es – állítólag az emberre is veszélyes – változat okozta-e a madarak pusztulását, vagy egy másik vírus. A betegségről tájékoztatták az unió illetékes szerveit is.

Elzárt községek

A szomszéd megyében a védelmi bizottság tegnap délután négy órától az ilyen esetekre elfogadott uniós forgatókönyvnek megfelelően az érintett települések három kilométeres körzetét közúton lezárta. E községekben a szárnyasoktól származó termékek mozgását megtiltják, 10 kilométeres körben pedig ellenőrzik a feldolgozásukból származó termékek adásvételét. A korlátozást 21-30 napig tartják fenn. A fő cél: megakadályozni, hogy ez a betegség átterjedjen a magyarországi tenyészállományra, a háziállatokra. Ha ez mégis megtörténne, akkor be lehet oltani az ilyen állatokkal kapcsolatba kerülő embereket az unióban elsőként nálunk elkészült vakcinával.

Óvják a baromfiakat

Az Európai Unió összesen 109 ezer 500 euróval finanszírozza a
Mindenki éljen úgy, ahogyan eddig

Kovács Ferenc Csongrád megyei tiszti főorvos lapunk kérdésére leszögezte: ez egy állatbetegség, nagyon kicsi az esélye annak, hogy a vírus olyanná alakuljon, ami emberről emberre terjed, ezért mindenki éljen úgy, ahogyan eddig. Hozzátette: ország- és világszerte túlzott médiafigyelem irányul a madárinfluenzára: 800 ezer vírus van a földön, és jó néhány sokkal veszélyesebb is létezik. Lapunk konkrét kérdésére elmondta, nyugodtan lehet tojást, baromfihúst enni, ahogyan eddig. A tyúkólban tojást gyűjteni nem lett veszélyesebb művelet, mint amilyen eddig volt. 
madárinfluenza megelőzésére, kezelésére szolgáló magyar tervet. Az unióban május 31-éig meghosszabbították azoknak az előírásoknak a hatályát, amelyek a madárinfluenza terjedését hivatottak megakadályozni tavaly ősz óta. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző-állomás igazgató főállatorvosa lapunk kérdésére elmondta, ezután is betartandó minden korábbi előírás, amelyek közül a legfontosabb, s a legtöbb embert érintő az, hogy a baromfiaknak fedett helyen kell enni, inni adni, hogy az egészséges és az esetleg beteg vadmadarak se tudjanak leszállni az itatóra. Magyarországon az állatorvosok folyamatosan ellenőrzik a vadászatok terítékét. Szigeti Sándor azt mondta, hogy a megyei állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző-állomás 62/551-850-es számát, vagy a 30-746-3373-as mobilt hívhatják, akik bejelentést tennének gyanús körülmények között elpusztult madarakról.

Hattyúk a Tiszán

A két Bács-Kiskun megye település közelében költenek a bütykös hattyúk. Ilyen madarakon vették észre a kórt az elmúlt hetekben Németországban, Ausztriában, korábban Horvátországban is. A Tiszán, Szegednél olykor fölbukkanó példányok Kasza Ferenc amatőr ornitológus szerint többnyire az északi országokból, Lettországból, Litvániából érkeznek. Tél elején az ottani, zordabb időjárás elől délre húzódnak, azután visszamennek. A nálunk élő tőkés récék télen délre vonulnak, az északon élők viszont nálunk telelnek. Ezt onnan lehet tudni, hogy a gyűrűzött madarak útja követhető. A Dunánál azonban valóban fészkelnek hattyúk, és a Balatonon is. Elgondolkodtató: a tavaly ősszel Horvátországban talált, s madárinfluenzásnak bizonyult példány például néhány héttel azelőtt még a Balatonban úszott.

Háziszárnyas eddig nem fertőződött

A magyarországi házi szárnyasokat nem érinti a betegség: eddig kizárólag vándormadarakban mutatták ki a H5 vírustörzset – hangsúlyozta Süth Miklós országos főállatorvos. Tavaly mintegy 11 ezer szárnyast vizsgáltak az országban, és eddig nem találtak fertőzöttet. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzátette: urai a helyzetnek, számítottak a betegség megjelenésére, a felkészülési tervek készen voltak. Ezt valószínűleg arra válaszul mondta, hogy az első hírek hallatán kora délután Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának sajtószóvivője azt nyilatkozta, „a magyar kormány nem tesz semmilyen óvintézkedést az emberek biztonsága érdekében".  





Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kíváncsiság és empátia

Ezek a hetek sokak számára a döntéskényszer hetei: február közepéig-végéig választani kell a… Tovább olvasom