Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Hundertwasser, a zöld gondolat alkotója

Szeged - Úgy tartotta: a fáknak ugyanolyan joguk van házban lakni, mint az embereknek. Elismert képzőművészként kapcsolódott be az építészetbe, és elköteleződése a környezetvédelem iránt elválaszthatatlan az alkotásaitól: egy ember, aki az életét alakította művészetté. Friedensreich Hundertwasserről Nátyi Róbert művészettörténészt kérdeztük.
Friedrich Stowasserként született 1928-ban a két világháború közötti Ausztriában, Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasserként halt meg 2000-ben a művész, akinek ezidőtájt két kiállítást is szenteltek Közép-Európában. Szegeden szeptember 25-éig mutatnak be válogatást a képzőművész-építész sokszorosított grafikáiból a bambergi Böttingerhaus Galéria anyaga alapján, de a nyugat-magyarországiaknak sem kell sokat utazniuk. Bécsben a Hundertwasser Museum kiállítása novemberig tárja fel dokumentumok, felvételek segítségével környezetvédő munkásságát, magángyűjteményekből kölcsönkért képei mellett.

– Csodaszép! – suttogta egy idős, törékeny hölgy a szegedi kiállításon A ház az ember tükre című nyomat előtt: a képek melletti feliratokat olykor unokái olvasták fel, a két lány nem lehetett több húszévesnél.

A festő-építész-környezetvédő életműve összekapcsolódott a természetvédelemmel.
A festő-építész-környezetvédő életműve összekapcsolódott a természetvédelemmel.

– Kétségtelen, hogy ha valaki egy Hundertwasser-képet vagy grafikát lát, a hatása alá kerül. A vonalak, az egészen élénk színek, elképesztően bátor színpárosítások erőteljesen hatnak a nézőre – hangsúlyozta Nátyi Róbert művészettörténész. Mégis építészeti munkásságát ismeri jobban a közönség, aki valaha járt általa tervezett épületben, garantáltan nem felejti el a szabálytalan, girbegurba falak, élénk színek, akár hullámzó padló adta élményt. Holott képzőművészként indult, a szakma nem is építészként tartja számon.

Formálni a társadalmat

– Az építészet jött – óhatatlan volt, hogy az a fajta társadalmi-környezetvédelmi elkötelezettség, amely már nagyon fiatal korában is jellemezte, és megjelent a korai grafikáin, festményein is, előbb-utóbb olyan területre is kiterjed, amelynek erősebb társadalomformáló ereje van – magyarázta a szakember. – A sokszorosító grafikával azért kezdett el foglalkozni, mert azzal széles körben lehet a közönséghez jutni. Ebből a szempontból az építészet ragyogó lehetőség, mert jó esetben évtizedekig, évszázadokig áll az épület. Meghatározza az utca- és a városképet, az emberek nem tudják elkerülni, az ízlésformálásban nagyon fontos szerepe van. Logikus folyomány volt az életművében, hogy eljuthatott, már világhírű művészként, az építészeti feladatokig.

Válogatás egy termékeny alkotótól

Borzasztóan gazdag a Hundertwasser-életmű, a nyomatok közül minden korszakból, nagyobb sorozatból, őt érdeklő problematikából egy-egy sorozat néhány darabját válogattuk be – beszélt a szegedi kiállításról a művészettörténész. A festményein, interneten és albumokban fellelhető alkotásain ugyanaz a képi világ jelenik meg, mint az itt bemutatott sokszorosított grafikákon. Ezeken kívül láthatóak még Hundertwasser tervezte porcelánok, bélyegsorozatok, és a biblia.

Pedig nem indult előnyös helyzetből. Édesanyja zsidó volt, édesapja állástalan gépésztechnikus, aki vakbélgyulladásban meghalt gyermeke első születésnapja után – írja Harry Rand, a Hundertwasser című könyv szerzője. Anyja beléptette a Hitlerjugendbe, hogy ne szenvedjen hátrányt származása miatt, a háború végén bujkáltak. – A zsidó származás a 30-as, 40-es évek Ausztriájában óriási visszahúzó erő, de úgy gondolom, Hundertwassernek nagyon nagy törései nem voltak, miután képzőművész lett belőle – mondta a művészettörténész: viszonylag gyorsan bekapcsolódhatott a művészeti életbe. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter azonban hangsúlyozta a 2007-es Szépművészeti-beli kiállítás megnyitóján: Hundertwasser érzékenységét a világ bajaira, szépségeire felfokozta a tény, hogy az Anschluss után 69 rokona elpusztult a nácik táboraiban, köztük nagyanyja és nagynénje.

Világhírű autodidakta

A „varázslatos különcnek" is nevezett művész képzés tekintetében nem csak az építészetben, a képzőművészetben is autodidakta maradt, soha nem fejezett be egyetlen iskolát sem. A bécsi Képzőművészeti Akadémián három hónapig bírta, míg a híres párizsi École des Beaux Arts-on egy napot töltött el. A feszélyező kereteket a későbbiekben sem viselte el: szinte az egész világot bejárta, részben Regentagnak (esős nap) keresztelt hajóján, amelyen műtermet is berendezett. Japán, Egyesült Államok, Afrika, Tahiti, India, Nepál, Velence, Új-Zéland – néhány állomás az életéből. Második felesége japán volt.

– Számomra Hundertwasser nem is annyira képzőművészként vagy építészként érdekes – bár a festményei, grafikái is professzionálisak. Hanem a szimpatikus gondolkodásmód, amit képvisel, és amit a saját stílusában átvisz a képekre – világított rá Nátyi Róbert. – Amit ő fiatal korában elhatározott, azt végig tudta vinni töretlen, egyenes vonalon, ami nem sok embernek sikerül. Van, aki az életét alakítja művészetté – ő ilyen ember volt, és ez hatott ki az összes munkájára. Építészete, grafikai munkássága ugyanezzel a problémakörrel foglalkozik, amely napjainkban is borzasztóan aktuális: az ember és a természet harmonikus együtt élésével.

Készül a szegedi Hundertwasser-tárlat. Fotó: Schmidt Andrea
Készül a szegedi Hundertwasser-tárlat.
Fotó: Schmidt Andrea

Girbegurba vonalait, az ezerféle színt, formát, a felhasznált anyagok változatosságát tekintve felmerül a kérdés: ki, mi volt hatással a művészre? Az a gondolat, hogy az egyenes vonal bűn, mivel a természetben nem létezik, a bécsi szecessziótól ered. Klimt és Schiele műveivel is nagyon sok azonos vonást találunk, de hatott rá az építész Adolf Loos is – derült ki a művészettörténészt kérdezve. Hozzátette: Hundertwassert nehéz lenne beilleszteni egy irányzatba. – Életművét átszövi az embert óvó gondolkodás: éljünk összhangban a természettel! Nekünk már természetes, hogy vannak mozgalmak, amelyek a természetet védik. Ő viszont az első aktivisták közé tartozott, akik már az 1950-60-as években megverték a vészharangot – és azalatt a fél évszázad alatt is mennyit pusztult a Földünk! Valamit már nagyon korán megérzett, és a művészetét alárendelte ennek a fajta gondolkodásmódnak.

Fák és emberek a házban

Gondolatai és alkotásai egyaránt szembementek a „hivatalos" építészeti, festészeti áramlatokkal. – Elég, ha csak az olyan kiáltványokra gondolunk, hogy a fának ugyanolyan joga van a lakhatásra, mint egy polgárnak, vagy az ablakhoz való jog – említett két példát Nátyi Róbert. Néhány Hundertwasser-házban a fa valóban lakó, említette meg a szakember: a nappaliból nő ki, vagy külön helyiséget kapott, mint egy igazi bérlő. Ez ütközik bizonyos köztisztasági, építési és más törvényekkel, ezért nehezen illeszthető be a hivatalos keretekbe. Az ablakhoz való jog pedig annyit jelent: ha az ember beköltözik egy épületbe, ameddig az ablakon ki tud hajolni, azon a területen joga van ahhoz, hogy átalakítsa, tetszése szerint díszítse az épület homlokzatát. Hundertwasser mellesleg a konfekcióruházatot is ellenezte. Ha megnézünk néhány róla készült fotót, láthatjuk, hogy akkor extrémnek számító viseletekben jelent meg, gyakran saját kézzel készített ruhákban.

Érdekességek

1970-1972 között Peter Schamoni készített róla dokumentumfilmet. Tervezett, épített át nyilvános vécét, benzinkutat, gimnáziumot, gyermekmegőrzőt, skanzent, kórházat, templomot is. Tervezett szőnyegeket, bibliát saját borítóval és illusztrációval, zászlót Új-Zélandnak, több bélyegsorozatot (például Ausztriának és az ENSZ-nek), ő alkotta az 1972-es müncheni olimpia plakátját. Ellene volt Ausztria belépésének az Európai Unióba.

– Nagyon szisztematikusan használta saját formanyelvét, majdnem mindegy, grafikáról, festményről, porcelánról vagy építészetről van szó – mondta a művészettörténész. A megvalósult épületeinél gyakran egy már meglévő rideg, vagy az ő gondolkodásában embertelennek tűnő épületet alakított át saját formanyelvére – ilyen a bécs-spittelaui szemétégető, vagy a bécsi Künstlerhaus (művészház) épülete. Nem feltétlenül ő volt az, aki a statikai, szerkezeti részt megtervezte. Amit megvalósított – találmányait is beleértve, kezdve a humuszvécétől –, mind arra vonatkoztak, hogy az ember a természettel nagyobb harmóniában éljen. Figyelemfelkeltő akciókkal is kiállt az ügy mellett.

– Ő is rájött, mint az 50-60-as években a képzőművészek nagy része Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, hogy performance-ekkel, utcai megmozdulásokkal, happeningekkel ki lehet lendíteni a közönséget a közönyösségükből – mondta a művész akcióiról a szakértő. Hundertwasser maga is több performance-et, happeninget rendezett, és kiáltványokat intézett a világhoz. Az egyik legnagyobb vihart kavart megmozdulásán, 1967-ben egy müncheni galériában meztelen felolvasóesten állt ki egyik elméleti alapvetéséért, miszerint az ember harmadik bőre a háza. – Ha valaki világhírű képzőművész, mint ő, ki tudja használni a marketinglehetőséget, ami a helyzetben rejlik – tette hozzá a művészettörténész. Hundertwasser céljai érdekében a médiát is felhasználta: a tetők füvesítéséért és az ablakhoz való jogért például a „Wünsch Dir was" című osztrák televíziós showműsorban is érvelt. A Queen Elisabeth II. nevű hajón kapott álmában szívrohamot 2000-ben – új-zélandi birtokán temették el egy tulipánfa tövében, kívánsága szerint koporsó nélkül, hogy maga is humusszá válhasson.

A Hundertwasser-ház Bécsben.
A Hundertwasser-ház Bécsben.

„Rokon lelkek": Gaudí és Vasarely

– Hundertwassert építészként Antonio Gaudíval szokták összehasonlítani, aki szintén nagyon „nehéz eset" volt – tudtuk meg Nátyi Róberttől. Majdnem megbuktatták a vizsgáján már az akadémián, a hivatalos építészet nem tudott vele mit kezdeni. Később is úgy tervezett, hogy terveket leadott a városi hatóságoknak, de ezeket menet közben teljesen megváltoztatta. Ez az organikus gondolkodás, amelyet Hundertwassernél is megtalálunk, egy beszabványozott gondolkodásmódba nehezen fér bele. Szellemileg Victor Vasarelyvel is rokonítható Hundertwasser, hiszen Vasarely is professzionálisan foglalkozott a sokszorosított grafikával, hogy széles társadalmi rétegekhez juthasson el, és a rideg francia panelvárosokat ő is a saját művészetével próbálta színesíteni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dés László: Ha megírok egy dalt, a nulláról indulok

Balettzenét ír jelenleg a Kossuth-díjas Dés László, számos sikerfilm, több musical zeneszerzője. Interjú. Tovább olvasom