Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Hungarikumok: idióta mánia vagy minőségi termékek?

Szeged - Nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek Horváth Zoltán szegedi televíziós, aki azt kéri a kormányfőtől, álljon ki a szegedi halászlé mellett, akár úgy, hogy közbenjár a hallé hungarikummá minősítésének érdekében. Uj Péter újságíró, a 444.hu főszerkesztője viccnek nevezte, hogy bürokratikus szervezetek minőségi kontroll vagy igény nélkül döntik el, hogy mi eléggé magyar, és így próbálnak identitást építeni.
Hatalmas indulatokat kavart a közelmúltban megjelent nemzetközi Gault&Millau étteremkalauz halászcsárdákról írt kritikája, amelyben földbe döngölték a szegedi halászlét és a szegedi halászcsárdák ételeit a kiadvány kritikusai. A szakemberek ítélete siralmas képet festett a kóstolt ételekről.

A kritikát annyira szívére vette Horváth Zoltán, a Törzsasztal Borászati és Gasztronómiai Magazin szerkesztője, hogy I. Szegedi Halászlé Szabadságharcz címmel nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy a szegediek öntudatukban sértve érzik magukat az elfogult és durva kritika miatt. Horváth ezért azt kéri Orbántól, hogy álljon ki a szegedi halászlé mellett, adjon „menlevelet", „szabadságlevelet" akár azzal is, hogy közbenjár a szegedi halászlé hungarikummá minősítésének érdekében.

Csabai és gyulai. Több nap mint kolbász. Fotó: Segesvári Csaba
Csabai és gyulai. Több nap mint kolbász. Fotó: Segesvári Csaba

– Egyetértek a kezdeményezéssel – jelentette ki Elekes Zoltán, a Pálma Reklámstúdió ügyvezetője, a jövőre hetedik alkalommal megrendezendő szegedi Hungarikum Fesztivál szervezője, amikor a tévés újságíró ötletéről kérdeztük. Elekes szerint a Dél-Alföld rendelkezik a legtöbb minőségi termékkel, hungarikummal. – Amikor elkezdtük a fesztivált, a hungarikumtörvény előkészítésének utolsó fázisa folyt. Egyeztettünk a törvényt előkészítő csapat több tagjával, és elkezdtünk gondolkodni. A célunk az volt, hogy a gyerekeink is megtudják, mit ettek, ittak az őseik, és milyen kulturális örökséget halmoztak fel – magyarázta a fesztivál szervezője.

Elekes elmondta, a kiállítókat úgy válogatják össze, mindannyiuknak át kell esniük a minőségi ellenőrzésen. – Mi Magyarország legjobb kolbászát, lángos- és rétessütőjét keressük. A fesztiválon senki nem talál olyan terméket, amelyet Kínában gyártanak, de magyar nemzetiszín lobogó van rajta – hangsúlyozta a Pálma Reklámstúdió ügyvezetője.

– Hatalmas álöntudattal hazudtuk magunknak, hogy a magyar konyha és persze a magyar élelmiszeripar világhírű. Ez az öncsaláshullám még mindig nem csengett le, sőt bizonyos formában újjáéledt. Ezt a minden elemében idióta hungarikummánia jól mutatja – fogalmazott Uj Péter újságíró, a Gault&Millau étteremkalauz egyik munkatársa. A 444.hu főszerkesztője, aki tagja a Molnár B. Tamás-féle Magyar Gasztronómiai Egyesületnek, és a nemzetközi Gault&Millau étteremkalauz szerkesztésében is részt vesz, viccnek nevezte, hogy „mindenféle bürokratikus szervezetek mindenféle minőségi kontroll vagy igény nélkül eldöntögetik, hogy mi eléggé magyar, és így próbálnak identitást építeni".

* * *

Piaci rés Szegeden: a karcagi birkapörkölt

Utánanéztünk, milyen hungarikumok kaphatók Szegeden. Természetesem csak a kézzel fogható dolgokra voltunk kíváncsiak.

Halasi csipke. Fotó: Schmidt Andrea
Halasi csipke. Fotó: Schmidt Andrea

A legkönnyebben beszerezhető hungarikum egyértelműen a pálinka. Minden boltban, étteremben és kocsmában kapható. Herendi porcelánt forgalmazó üzletet egyet találtunk, az Oskola utcában bukkantunk rá. Csabai és gyulai kolbász, tokaji aszú, szikvíz és Béres csepp is kapható Szegeden. A hízott libából előállított termékek elnevezés érdekesen cseng. Elsőre azt hihetnénk, hogy ki kell menni tanyára, hogy háztáji libát vegyünk. Ehhez képest a konzerv libamájpástétom, amit bármely bolt polcáról le lehet emelni, már hungarikumnak számít. A matyó népművészet termékeit – terítőt, babát, párnát és blúzokat – a Somogyi utcai FolkArt népművészeti boltban lehet megvásárolni. Az egyetlen kézzel fogható termék, amelynek nyomát sem találtuk, a karcagi birkapörkölt. Hagyományos birkapörkölt a legtöbb étteremben kapható Szegeden az általunk megkérdezett vendéglátós szerint, de a Jász-Nagykun-Szolnok megyei specialitásnak nyomát sem leltük. Pedig nem sokban különbözik a hagyományos birkapörkölttől. A karcagiak a birka fejét, körmét és farkát megperzselik, úgy teszik a bográcsba.

* * *

Magyar Nemzeti Értékek Piramisa

Tavaly októberben alakult meg a Hungarikumbizottság, amely idén első alkalommal jutalmazta Hungarikum-díjjal a hungarikumokat a Hungarikumgálán.

Sikk lett a szalonspicc

Elnyerte a már régóta megérdemelt helyét a szikvíz azzal, hogy hungarikum lett – állítja Bánffi István, Szeged legismertebb szódásmestere.
A szegedi Bánffi Istvánnak még a dédnagyanyja kezdte el a szikvízkészítést több mint száz évvel ezelőtt. Tavaly a Munkáltatók Országos Szövetsége által adományozott Év Vállalkozója Díjat kapta meg a város legismertebb szódásmestere. Talán nincs is olyan bolt Szegeden, ahol ne lehetne kapni a szódájából.

– Azzal, hogy a szikvíz is hungarikum lett, véleményem szerint elfoglalta régi, jól megérdemelt helyét a magyar élelmiszerek között – mondta Bánffi István. Egyelőre úgy néz ki, hogy logók kerülnek a palackjaira, ami azt jelzi, hogy hungarikumról van szó. Ez marketingszempontból is előnyt jelent. A szegedi szódásmester bízik abban, hogy a szikvíz igazi magyar termékként több támogatást kap majd a címkének köszönhetően.

– A másik nagy öröm, hogy kezd újra divatba jönni a fröccs, ami ugye csak szódával az igazi. Látom a fiatalokon, hogy előszeretettel fogyasztják. Kiváló ital, mert egész este lehet inni, nem hat olyan gyorsan, mint a tömény szesz. Szalonspicces lesz tőle az ember – vallja Bánffi István.

A Hungarikumbizottságot a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012-es hungarikumtörvény hívta életre, amely magában foglalja a magyarság csúcsteljesítményeit, azokat az értékeket, amelyeket tizenegy évszázada az ország határain belül és kívül felhalmozott.

A 16 tagú Hungarikumbizottság – amelynek Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az elnöke – 2012. október 18-án alakult meg és kezdte el működését. A bizottság tagja többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Simicskó István sportért felelős államtitkár, Zelnik József, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Halász János kultúráért felelős államtitkár, Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Csomorné Orbán Krisztina főosztályvezető, akit a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, valamint Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető, akit a nemzetpolitikáért felelős miniszter delegált a testületbe.

A törvény szerinti nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme többszörösen összetett, alulról építkező rendszerben, az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisában történik. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen – ahogy fogalmaznak a Hungarikumbizottságról szóló tájékoztatóban – a helyi értékeket a helyiek ismerik legjobban. A helytörténészek, muzeológusok, néprajzosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták sok helyen már el is készítették a helyi értékek listáját, amely folyamatosan bővíthető. A lokális, települési értéktárak mintájára alkotják majd meg a megyei és tájegységi értéktárakat az önkormányzatok, a Magyar Értéktárat pedig a helyi, ágazati és külhoni értéktárak összesítése során a Hungarikumbizottság állítja össze. A Magyar Értéktárban nyilvántartott egyes, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a törvényben nevesített Hungarikumbizottság hivatott egyedi értékelés eredményeként hungarikummá minősíteni.

A magyar operett, így a szegedi Huszka Jenő slágerdarabja, a Mária főhadnagy is szerepel a hungarikumok listáján. Jelenet a Szegedi Nemzeti Színház produkciójából. Fotó: Schmidt Andrea
A magyar operett, így a szegedi Huszka Jenő slágerdarabja, a Mária főhadnagy is szerepel a hungarikumok listáján. Jelenet a Szegedi Nemzeti Színház produkciójából. Fotó: Schmidt Andrea

November végén Ópusztaszeren a Hungarikumbizottság döntésével öt új taggal bővült a hungarikumok gyűjteménye. Emellett öt új elem került be a Magyar Értéktárba. Az ópusztaszeri döntés nyomán a gyulai kolbász, a szikvíz, a magyar operett, a Kassai-féle lovas-íjász módszer és Puskás Ferenc életműve került fel a jelenleg 24 hungarikumot tartalmazó listára. Ugyanekkor a Magyar Értéktárba került Mathiász János szőlőnemesítő életműve, a Hercz és a Pick téliszalámi, a Zsolnay porcelán és kerámia, valamint a badacsonyi kéknyelű őshonos magyar szőlőfajta.

Az első díjazott a tokaji aszú és a tokaji borvidék

Idén először jutalmazták Hungarikum-díjjal a hungarikumokat. A Budapesti Operettszínházban december elején megrendezett első Hungarikumgálán a tokaji aszú és a tokaji történelmi borvidék kapott először Hungarikum-díjat. A Hungarikumgáláról a Duna és a Duna World készített összefoglalót, amelyet december 23-án és 26-án több alkalommal is láthatnak a nézők a fenti csatornákon. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikumbizottság elnöke elmondta: a Hungarikumgála figyelemfelhívó, a magyarság önbecsülését erősítő pillanat.

Legenda a matyó rózsákról

A legenda szerint egyszer egy matyó legényt elrabolt az ördög. Az elrabolt fiú kedvese sokat rimánkodott, adja vissza neki. Erre az ördög azt mondta: akkor kapod vissza a szerelmedet, ha elém hozod kötényedben a nyár legszebb virágait. Bajban volt a lány, hiszen télvíz idején jártak. Ám végül kitalálta, hogyan teljesítheti az ördög kívánságát. Ráhímezte kötényére a kert gyönyörű rózsáit, és azt vitte cserébe a párjáért. A legenda szerint így született meg Mezőkövesden a matyó rózsák őse.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az idősek otthonának napsugara Rutai Ildikó

Önzetlenségéért, odaadó munkájáért rajonganak a ruzsai Napsugár Idősek Otthonának lakói Rutai Ildikó főnővérért. Tovább olvasom