Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Húsvétkor kétezer forintért adják a bárányhús kilóját

Itt a húsvét, vele a tárkonyos bárányleves, a sült báránycomb ideje. A régió juhászainak sikerült eladniuk a tervezett mennyiséget, ha nem is Olasz-, de Görögországban – az értékesítést szervező cég segítségével. Magyarországon egyébként kétszer annyi juh is elférne, mint amennyi most legel.
Húsvét táján megnő a bárányok népszerűsége Fotó: Tésik Attila
Mindjárt itt van húsvét, a bárányhúst is keresik ilyenkor a vásárlók, mint jellegzetes ünnepi ételalapanyagot. – Az igazi húsvéti bárány az úgynevezett tejesbárány. Félbevágva, 4-5 kilósan árusítjuk – mondja Csengeri József, a Mars-Hús Kereskedőház Bt. üzletvezetője; az itt kapható bárány a Hortobágy mellől származik. Elejéből készül a legigazibb tárkonyos bárányleves, a combját sütni szokták. Persze, az említettek a valamivel nagyobb, félbevágva 6-7 kilós, negyedelve-darabolva is kapható bárányból is kitűnően elkészíthetők, ebből már pörköltet is főznek. A bárányhús kilónként 1980–2200 forint; máskor, nem húsvéti időszakban olcsóbb lenne, de akkor meg nem keresik – mondja az üzletvezető. Egyébként a báránynál valamivel olcsóbb birkát is fogyasztják húsvétkor, a fiatal jerkét – a tűzdelt birkacomb például kitűnő.

Hogyan sikerült az idei export? – Majdnem veszélybe került idén az olaszországi báránykivitel ügye – mondja Kálló Gábor, a Dél-alföldi Juhászati Kft. ügyvezető igazgatója. Mégpedig azért, mert az olaszok a nagy súlyú bárányt veszik, s a követelményt Magyarország ugyan kitűnően tudja teljesíteni – nálunk hamar ellenek a juhok –, de ebben az évben későre esik húsvét, és az idő előrehaladtával a spanyol, bolgár és román konkurenciánál is volt ideje a portékának megnőni.

A kft. azonban, előre látva a helyzetet, még húsvét előtt igyekezett minél több bárányt értékesíteni Görögországban, ahol a kis súlyú áru is kelendő. Sikerült is, mégpedig kedvező áron.

Duplázhatnák a juhállományt

A juhágazatnak Magyarországon nagy szerepe lenne az Európai Unió szempontjából is fontos gyepes élőhelyek fönntartásában. – Jelenleg egymillió anyajuh legel a magyar pusztákon, de ennek duplájára volna szükség. A gyepterületek, birka hiányában, egyre inkább elcserjésednek, elgazosodnak – mondja az ügyvezető igazgató, aki környezetvédelmi szakember is. Kaszálással messze nem lehet olyan minőségben fönntartani egy-egy gyepterület élővilágát, mint juhlegeltetéssel. A szántóföldi művelésből kivont területek hasznosítása is legeltetéssel történhetne leggazdaságosabban – az erdősítés, a halastavi hasznosítás mellett.  

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vásárra viszik a bőrüket

Egyre többen tetováltatnak magukra ábrákat, de a tetoválóművész szerint az emberek többségében még… Tovább olvasom