Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Húsz év alatt harmincezerrel csökkent a megye lélekszáma

Fogy a magyar, vele fogy a Dél-Alföld is: 1980 óta harmincezerrel csökkent Csongrád megye lélekszáma. Drasztikusan kevesebb gyermek születik, csökkent a házasságkötések száma is. Mindezért többek között a gazdasági lemaradás okolható.
Fogy a magyar – hallhatjuk mindenfelől, s nem véletlenül: hazánk lakossága a nyolcvanas évek óta folyamatosan csökken, 1990 óta több mint 300 ezerrel vagyunk kevesebben. Ez is riasztó adat, de Csongrád megye esetében még nagyobb a fogyás mértéke. Szűcs Annától, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatóságának tájékoztatási és információszolgáltatási osztályvezetőjétől megtudtuk, megyénk lélekszáma az 1980-ban regisztrált 456 ezer 300-ról 2006-ra 423 ezer 585-re csökkent. Több mint harmincezerrel vagyunk kevesebben – mintha Makó teljes egészében kiürült volna.

Ebben számos tényező játszik szerepet: 26 éve például 2117-tel több gyerek született, mint tavaly. Igaz, a halálozás csökkent, 6500-ról 5504-re, de negatív az egyenleg: tavaly 1701 fős fogyást tapasztalhattunk. Hogy kevesebb gyermek születik, kapcsolatban van a házasságkötések számának mérséklődésével: ma már csak feleannyi, 1725 a megyében a boldogító igen.

Megyei legek

A megye két északi kistérségében, a csongrádiban és a szentesiben volt a legnagyobb, négyszázalékos a népességcsökkenés 1996
és 2003 között. Csupán egyetlen, a mórahalmi kistérség lakónépessége növekedett a vizsgált időszakban, főképpen a magas belföldi vándorlásnak köszönhetően – hiszen születési és halálozási mutatói egyaránt igen kedvezőtlenek.

Csongrád megye Területfejlesztési Koncepciójának 2007-es felülvizsgálata szerint az országosnál továbbra is rosszabbak a Csongrád megyei mutatók. Kedvezőtlen például az itteni korszerkezet: az országosnál alacsonyabb a fiatalkorúak, ugyanakkor magasabb az időskorúak aránya – a megyeiek egyre nagyobb hányada 40-59 éves, vagy 60 feletti. Hogy kevesebben születnek, kompenzálhatná a kedvező vándorlási egyenleg, ám a tanulmány szerint Szeged elvesztette vonzó szerepét: több mint hétezren költöztek el tavaly a megyéből hazánk más tájaira, gyaníthatóan a Dunántúlra.

A Dél-Alföld ugyanis egyértelmű gazdasági hátrányban van hazánk nyugati feléhez képest. Gazdasági fejlettség szempontjából Csongrád a 9. a megyék rangsorában. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatóságának akkori igazgatója már 2002-ben figyelmeztetett: Csongrád négy helyet csúszott le az országos rangsorban – a lemaradó megyék közé. Ebben a kedvezőtlen gazdasági szerkezet és a fejlődést megalapozó beruházások elmaradása egyaránt szerepet játszik. Az oly sokáig megváltóként várt autópályán sem érkezett meg eddig a belföldi-külföldi-multinacionális tőke.

Az említett tendenciák Szegedre is érvényesek. A lélekszám 170 ezer 794-ről 163 ezer 259-re mérséklődött 1980 óta – igaz az ötezres Algyő kivált. A születések száma 2428-ról 1561-re csökkent, a tavalyi évben 307-tel lettünk kevesebben. Bíztató adat ugyanakkor, hogy többen költöztek ide, mint ahányan elhagyták a várost, sőt a megyében itt a legkedvezőbb a születési ráta. Ám abban mindenki egyetért: a negatív demográfiai folyamatok megfordítására nincs esély a közeljövőben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

VIP-vendégek a szegedi szabadtérin

Szeged - Nem kuriózum, hogy a nagyobb cégek sport- vagy éppen kulturális eseményre invitálják… Tovább olvasom