Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Húsz éve jönnek a külföldi diákok

Két évtizede folyik a szegedi egyetemen angol nyelvű orvosképzés. Versenyképességét jellemzi, hogy a mai napig teljes kapacitással működik, noha a térségben másik hatvan intézmény konkurál vele. A külföldi hallgatók közül sokan ma is hálásan gondolnak az egykori magyar alma materre.
Külföldi orvostanhallgatóknak tart órát Görbe Anikó tanársegéd a biokémiai intézetben. Fotó: Gyenes Kálmán
Huszadik éve immár, hogy a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán – illetve annak jogelődjében, a SZOTE-n – külföldi hallgatókat képeznek angol nyelven. A nyolcvanas évek derekán még csak két intézmény volt a kelet-közép-európai térségben, amelyik ilyesfajta oktatást kínált, mára a versenytársak száma hatvanra emelkedett. A szegedi idegen nyelvű orvosképzés népszerűsége azonban töretlen: az idén is maximálisan betöltötték a felvehetők keretszámát, a képzés teljes kapacitással folyik.

Mint dr. Szabó Gyula, az orvos- és gyógyszerészkari idegen nyelvű képzés tagozatvezetője elmondta, jelenleg körülbelül száz elsőéves külföldi hallgató tanul angol nyelven – évek óta működik azonban német nyelvű orvosi oktatásuk is. Az angolul folyó orvosi képzést választók a világ minden részéről, az összes kontinensről érkeznek, számarányukat tekintve azonban az évek alatt érdekes változás következett be. Sok görög diák jött például a kilencvenes évek közepén, mára azonban számuk mintegy a negyedére fogyott – miközben például az amerikai vagy a norvég hallgatóké a négyszeresére nőtt, és kiugróan magas a képzésben a német diákok részvétele is. Az iráni és az izraeli tanulók száma évek óta kiegyensúlyozott, de más arab, illetve afrikai országból egyre kevesebben érkeznek Szegedre tanulni.

Az Észak- és Nyugat-Európából jövők magas számát a professzor azzal magyarázza, hogy nálunk alacsonyabbak a tanulmányi és a megélhetési költségek, így az ottani államoknak olcsóbb ezt finanszírozni – akár állami ösztöndíjakkal is –, mint fönntartani, kiépíteni egy saját, nagy műszer- és szakemberigényű egyetemi képzést. Az itt végzett szakemberek később visszatérnek hazájukba, hogy ott kamatoztassák a nálunk tanultakat.

A tagozatvezető kifejtette, hogy ’85-ben azért indult el elsősorban külföldi diákoknak a ma évi nyolc-kilencezer dollárba kerülő angol nyelvű oktatás, hogy az állami finanszírozású egészségügyi képzésben fennálló forráshiányt ellensúlyozzák, műszereket vásároljanak, felújításokba foghassanak. Mint Szabó Gyula professzor rámutatott, ez az egyetemnek a mai napig kényszerbefektetés, hiszen az állami források szűkössége ugyanúgy jellemző ma is az orvosképzésre, mint húsz éve.

A végzettek később sem szakadnak el teljesen az egyetemtől és a várostól, hiszen sokan küldenek a titkárságnak a képzésért hálás köszönőleveleket, vagy kérnek igazolásokat további tanulmányaikhoz. Másokat a hasuk hoz vissza a városba: a magyar konyha varázsa miatt hajlandók akár több ezer kilométert is utazni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárt a Fekete Ház

Több mint két hónapig nem látogatható a szegedi Fekete Ház. Az épület felújításának kezdetén ugyanis… Tovább olvasom