Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Huszárlányok a frontvonalon

Szőreg - 165 évvel ezelőtt, 1849. augusztus 5-én a magyar seregek vereséget szenvedtek a Haynau vezette császári csapatoktól Szőregnél. A csatában 34 ezer magyar katona harcolt, köztük számos huszárruhába bújt nő is. Nekik állítottak emlékművet vasárnap a Szőregi út és a Thököly utca sarkánál lévő körfogalomban.
 Hiszen a mi Károlyunk tulajdonképpen leány!

Lebstück Mária talán a legismertebb szabadságharcos nő, akinek tetteiről operett is készült, Huszka Jenő Mária főhadnagya. A gazdag kereskedőcsaládból származó lány férfinak öltözve Karl Lebstück néven küzdött a honvédség oldalán. A 18 éves Mária kalapot vásárolni indult a forradalom reggelén, és nem sejtette, hogy estére szabadságharcos lesz belőle. A pesti utcákon tolongó emberáradat vitte az események sűrűjébe, s hogy beállhasson a seregbe, egy cipész ismerőséhez szaladt, akitől álruhát kapott. Titkára jóval később, egy sebesülés során derült fény, ám orvosa hallgatott. Ekkor már hadnagy volt. A szabadságharc legkiemelkedőbb hadvezére, Görgey Artúr attól tartott, hogy Mária kém, és meg akarta öletni. 1949-ben kismama lett a harcosból, és fogságba esett. Szabadulása után, 1851-ben testvéréhez költözött Győrbe, majd hozzáment egy szobafestőhöz.

A szőregi csata az 1848–49-es szabadságharc utolsó ütközete volt. Haynau osztrák hadvezér 25 ezer katonája augusztus 4-én lépte át a tiszai töltés vonalát. A 34 ezer magyar honvédet a lengyel származású Dembinszky Henrik altábornagy irányította. A csatában körülbelül ötszáz huszár vesztette életét, köztük számos nő is, mint a helybeli Szalóki Zsuzsanna, akiről csak halála után derült ki, hogy férfiegyenruhába öltözött nőként harcolt.

A szőregi Huszárlány emlékművet Lantos Gyöngyi és Máté István szobrászművész tervezte, amellyel a szabadságharcban elesett lányoknak és asszonyoknak állítanak emléket. Az alkotást Rózsavölgyi József önkormányzati képviselő és Kothencz János, a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje avatta fel az elmúlt vasárnap, Thorday Attila újszegedi plébános szentelte fel, a Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület ágyújának díszlövéseivel kísérve.

A reformkor nemzeti lelkesedése nem csupán a férfiakat ragadta magával. Voltak nők, akik nem érték be azzal, hogy férjeiket buzdítsák hazafias tettekre, és kilépve a női szerepekből maguk is fegyvert ragadtak. Pontos számokat nem tudunk arról, hogy hány nő harcolt a szabadságharc idején, mivel legtöbbjük álnéven, álruhában szolgált, ám a Bem József tábornok csapataiban harcoló nőket névről is ismerhetjük. Megyesi Karolina és Viola Anna huszonkilenc ütközetben vett részt.

Vasárnaptól emlékmű emlékeztet a huszárlányokra a szöregi körfogalomnál. Fotó: Schmidt Andrea
Vasárnaptól emlékmű emlékeztet a huszárlányokra a szöregi körfogalomnál. Fotó: Schmidt Andrea

Erdélyben tevékenykedett egy Nina nevű hölgy, akit a seregben mindenki Somogyi Endreként ismert. Itt harcolt még Ligeti Kálmán álnév alatt a mezőhegyesi Pfiffner Paulina is, aki színészi karrierjét adta fel azért, hogy kiállhasson a szabadságharc mellett. A harcok egyik legvitézebb hölgye Bányai Júlia volt, aki az erdélyi harcok során tűnt ki. A szabadságharc kitörésekor férje, Sárossy Gyula nevén jelentkezett a honvédseregbe, ahol kezdetben közlegényként, később a 27. honvédzászlóalj főhadnagyaként vett részt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Taroltak a szegedi amatőr alkotók

Huszonhetedszer rendezték meg a Nyugdíjas Vers- és Prózaíró Pályázat eredményhirdetését. Tovább olvasom