Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Húszéves a Szegedi Kortárs Balett (3.)

Emlékképek. Néhány adat. Sorsfordító dátumok és emberek. Történetek. Pár régi és új fotó – a balettről. Ezt ajánljuk szíves figyelmükbe ennek a hétnek a napjain, hiszen – láss csodát – huszadik évadja érkezett el a Szegedi Kortárs Balettnek.
Amint sorozatunk véget ér, szombaton, ünnepi előadásban bemutatja a társulat Juronics Tamás új művét, a Hattyúk tava modern feldolgozását.

„A Szegedi Balett a modern táncművészet elsőszámú, igen jelentős hazai műhelyévé vált" – írták a kritikusok az első öt év után. Az együttes vezető táncosa, Juronics Tamás koreográfusként is gyakorlottnak számított '93-ra – mégis sokan voltak akkor, akik Imre Zoltán távozása után a szegedi balett végét jósolták. Szerencsére nem így lett. Juronics – Pataki Andrással – átszervezte a csapatot, nevet is váltottak (akkortól van Szegedi Kortárs Balett), de ami ennél sokkal lényegesebb: stílust, táncnyelvet is. Magyarországon alighanem Juronics volt az első, aki az európai kortárs tánc elemeiből saját, eredeti táncnyelvet kreált. Amikor átvette az együttest, 24 éves volt.

Számokban

Összesen 32 külföldi vendégszereplést bonyolított le a Szegedi Kortárs Balett '93-tól az ezredfordulóig. Voltak – akkor már másodszor – az olaszországi Cividaléban a Mittelfesten, többször is Izraelben, a leggyakrabban német városokban, de Varsóban, Londonban, Lisszabonban és a brüsszeli Europalián is. Az ebben a hét évben bemutatott 25 színpadi táncmű közül 12 darabot külföldi vendégkoreográfus komponált, 13-at Juronics Tamás – aki mostanáig, az e hét végén bemutatandó Hattyúk tavával együtt, több mint 40 önálló művet alkotott.

Csak néhány cím a következő, hét éves, itthon és külföldön igen sikeres periódusból, Juronics koreográfiái közül: Kroki, A porond, Trió, Tavaszi áldozat, Homo ludens, Sárember, Szilánkok, Trallala, Tor. Nem maradtak el a külföldi alkotók, jött megint Galvan és megcsinálta a Requiemet, itt koreografált Itzik Galili, Ben Craft, Uri Ivgi, Myriam Naisy és mások. Juronics '97-ben megkapta a legrangosabb szakmai díjat (Pataki már egy évvel korábban Harangozó-díjas lett, legutóbb pedig, 2002-ben Barta Dóra). A kortárs együttes szegedi és tágabb hazai közönsége egyre bővült, Juronicséknak valóságos rajongótábora formálódott a fiatal színházjárókból.

Az ezredfordulóra a topon volt a csapat – vezetőivel együtt. Juronicsnak nemcsak a koreográfusi, hanem a táncos pályáján is nagyot fordított A csodálatos mandarin. Mint „öreg" táncos, már korábban fontolgatta: abbahagyja. Miután eltáncolta a Mandarint, mintha új erőre kapott volna, megint főszereplő lett a színpadon is. A hetedik évében volt az újjászervezett együttes, a Mandarin után jó lett a másik klasszikus est (Sztravinszkij) is, valóságos díjeső borította el őket, megkapták a Szegedért Alapítvány kuratóriumi díját, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a legjobb társulat díját, Juronics a Dömötör-díjat.

És akkor derült égből villámcsapás: Korognai Károly direktor kitette a szűrüket a színházból. Juronics és Pataki sokkos állapotban ültek az irodájukban és azt hitték, rosszul hallottak. „Most az fog eldőlni, lehet-e, érdemes-e ebben az országban művészeti értéket létrehozni. Egyelőre nem hiszem el, hogy egy rossz színigazgató személyes sértődöttsége bárkit érdekelhet – szakmai szempontból" – próbált összegezni Juronics.

Fogalma sem volt senkinek, hogyan tovább. A városvezetők hímeltek-hámoltak, a nézők tüntetni mentek a művészbejáróhoz, petíciókat fogalmaztak. A kínos szóváltásoktól sem mentes évadzárón Juronics még átvette az Imre Zoltánról elnevezett színházi díjat, aztán a táncosok szétszéledtek – pénzt keresni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnyílt a szegedi múzeum japán kiállítása

Szeged - Egyedi természetlátást tükröznek a Móra-múzeum tegnap megnyílt tárlatának japán tárgyai és… Tovább olvasom