Délmagyar logó

2018. 11. 19. hétfő - Erzsébet 1°C | 5°C Még több cikk.

Huszonnégyszer szúrt a testvérgyilkos lány

Másfél hete már, hogy egy családi tragédia országosan ismertté tette Zsombó nevét, de csak most, és csak lapunkban szólal meg egy gyászoló hozzátartozó, a nagymama. Nagyobbik unokája megölte a kisebbiket. A gyilkossá vált lány a nagyszülő szerint imádta a testvérét, "csak" a felnőtteken akart bosszút állni.
Helyszínelő rendőrök a zsombói családi ház előtt. Fotó: Schmidt Andrea
"Ha elém kerülne, a puszta kezemmel fojtanám meg!" – mondta az a nagymama, akinek kisebbik, fiú unokáját a nagyobb lány ölte meg másfél héttel ezelőtt Zsombón. A nagymama Emeséről beszélt, akit – bár nem „édes unokája" volt, menye előző házasságából született – a tragédiáig a sajátjaként szeretett. Immár tizenhárom éve. Annak ellenére, hogy a lány már kisgyerekként is problémás volt, hatéves kora óta többször pszichiátriai kezelés alatt állt.

– Viszonylag jól is tanult: magyarból és németből négyest kapott, egy kettese volt, a többi hármas. Csütörtökön a testvérével együtt hozta megmutatni a bizonyítványát, örültem, hogy nem kell pótvizsgára mennie. A kisebbiket meg azért dicsértem meg, mert csak egy négyese volt, a többi színötös. El is hívtam őket hamburgerezni és kólázni. Pár nappal később már gyászoltunk – mondta a nagymama, aki egy feltétellel volt hajlandó beszélni a szörnyű tragédiáról: ha nem írjuk le a nevét, és fotót sem készítünk róla.

 
A felnőtteket akarta bántani

A nagymama szerint a nagyobbik gyerek a felnőtteken akart bosszút állni szörnyű tettével: tizenhét évesen nehezen viselte, hogy korlátozni akarják. – A lány azt vette el az anyjától, amiről tudta, hogy kedves neki – fogalmazott a nagymama. Majd hozzátette: senki nem gondolta volna Emeséről, hogy ilyesmire képes. „Hiszen szerette az öccsét, mit meg nem adott volna érte!"

Viktor két hete, vasárnap ünnepelte tizedik születésnapját. Ez volt az utolsó alkalom, hogy az egész család mosolygott. Két nappal később a kisfiú meghalt, a féltestvérét rendőrök vitték el, a szülők pedig idegösszeomlással kórházba kerültek. Az édesanya jelenleg is öntudatlanul fekszik. Az apa egyszer már visszament a tragédia helyszínére.
– Van neki egy színes szentképe, rajta rövid ima. Azt olvasgatja. És azon a fürdőszobakövön aludt, amelyen a gyerek meghalt – mesélte megrendülten a férfi édesanyja.

– Mielőtt a szülők dolgozni mentek, mondták a kisfiúnak, hogy ügyeljen a testvérére, nehogy elmenjen otthonról a lány. Valószínűleg ez lehetett a baj – idézte fel az utolsó nap eseményeit a nagymama. – Gondolom, Viktorka vigyázott is rá, aztán vesztére bement a vécére. A nővére a háta mögött osont utána, előbb elvágta a torkát, majd huszonnégyszer belevágta a kést. Úgy összeszurkálta, hogy még a boncmester is azt mondta: ilyet még nem látott.

A nagymamának Viktor volt az egyetlen édes unokája. – Nagyon segítőkész gyerek volt – mondta. – A kertben szőlőmetszéskor egyedül hordta ki az ágakat, ha pedig épp nem volt dolga, hozta nekem a kávét, üdítőt. A babot – amit most már szedni kéne – együtt vetettük. Az övé sokkal szebb lett, mint az enyém.

Azóta nem beszélt gyilkossá vált unokájával. Nem tudta, hogy amikor a fiát és a menyét látogatta a kórházban, a mellettük lévő kórterem előtt a rendőrök Emesére vigyáztak. – Én lettem volna az első, aki a két kezével végez vele. Úgysincs már miért élnem – mondta.

– Elmondhatatlan az a fájdalom, amit érzek. Hiszen egy tízéves kisfiút veszített el a család. De amíg nem látom még egyszer, holtan, valahogy nem hiszem el, hogy ez megtörtént. Addig mindennap várom, hogy becsöngessen, és együtt menjünk a kertbe.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csatatérré vált a nagyszínház a nyári szünetben

A függöny helyén hatalmas nejlonfólia lóg a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol már felszedték a… Tovább olvasom