Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Húzzák, de ki tudja, meddig

Szeged - Ahány cimbalom, annyi cigányzenekar – tartja a mondás. Húsz éve tizenkét banda muzsikált Szegeden, mára a városhatáron belül csak Rajta Béla és társai maradtak. Több ezer dalból álló repertoárjukból a külföldi vendégek kívánságait is könnyen teljesítik.
„Hogyha nékem sok pénzem lesz..." A jól ismert nóta feltevése napjainkban pusztán költői, legalábbis ami a roma muzsikusok megélhetését illeti. Két évtizede még kis kivételtől eltekintve minden bárból, étteremből a hegedű hangja szólt, ma már keresve is nehéz találni működő cigányzenekart. Rajta Béláék szerencsések, ők heti öt nap a Roosevelt téri halászcsárda teraszán csinálhatják azt, amihez a legjobban értenek.

– A rendszerváltás előtt tizenkét banda muzsikált Szegeden, legalább 6–8 fővel – emlékszik vissza Virágh Mihály, a cimbalmos. – Mára Szegeden mi maradtunk, mint látja, csak hárman.

Általános tévhit, hogy a cigányzenekarok cigányzenét játszanak. Ez csak nevében igaz, hiszen a magyar nótáktól a dzsesszen és a keringőkön keresztül a külföldi slágerekig mindent tudniuk kell. A látszólag könnyű foglalkozás a genetikai adottságok mellett komoly, több évtizedes felkészülést igényel.

Muzsikusok találkozója

Vasárnap délután 6 órától a szegedi városháza udvarán rendezik a VII. Országos Cigányzenekari Találkozó gálaműsorát. A bandák mellett fellép Madarász Katalin nótaénekes, Czutor Róbert cimbalomművész és Ajzelt József prímás.
– A legtöbben hatéves korunk óta foglalkozunk zenével. Az elemi iskola és a konzervatórium elvégzése után jönnek a kemény inasévek, ahol nekünk is meg kell másznunk a szamárlétrát – magyarázza a prímás, Kecskés Sándor. – A családunkban én képviselem a negyedik generációt, az apám, a nagyapám és a dédapám is prímás volt.

Utánpótlás sajnos egyre kevésbé akad. Már a rendszerváltás idején látszott ugyanis, hogy nehéz idők jönnek a romazenészekre, ezért a legtöbb muzsikus csemetét elküldték szakmát tanulni. Aki mégis a pályán maradt, az komolyzenére váltott.

– A lányom öt éve operaénekes Oslóban – mondja Rajta Béla, a zenekar vezetője. – Sajnos a hazai vendéglátózásban egyre inkább kiszorítják az egyszemélyes, szintetizátoros fellépők a hagyományos zenekarokat. Mióta megszűnt a zenészvizsga mint értékmérő, boldog-boldogtalan próbál a mulatós zenéből megélni. Ez gyakran a minőség rovására megy – kesereg Béla, a nagybőgős.

Zenekarával bejárta már egész Európát, játszottak Németországban, Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, Romániában és a volt Jugoszláviában. A halászcsárdában tizenegy éve keddtől szombatig dolgoznak, a vasárnap és a hétfő szünnap. Hétvégén a családok úgyis otthon főznek, hétfőn meg még kevesen mennek vendéglőbe mulatni. A heti pihenőnap persze itt sem szentírás. Nem egyszer előfordult már, hogy egy nagyobb létszámú külföldi turistacsoport miatt vasárnap is bejöttek zenélni. A japán vendégek nem hittek a fülüknek, amikor az általuk választott, legkevésbé közismert nótákat is kisujjból kirázta a banda.

Késő estig húzzák a talpalávalót, miközben a vendégek jóízűen vacsoráznak. Gyakran kérnek tőlük dalokat, de szűkös évek járnak, a vonóba tűzött papírpénz már nem dívik. Az úri közönség inkább meghívja a zenekart egy italra, és tovább vígad. Akár sírva is, ha a helyzet úgy hozza.

Olvasóink írták

39 hozzászólás
12
  • 39. flexsnake 2009. augusztus 18. 14:52
    „38. de azért a Bösendorferem már nevezhetem annak ;)”
  • 38. Túróvarázs 2009. augusztus 17. 20:58
    „35. hozzászólás flexsnake
    Igazi zongoristákra gondoltam.
    A Yamaha PSS-270 még nem zongora :(”
  • 37. velemenynyilvanito 2009. augusztus 17. 16:42
    „szerintem a magyar is ilyen ahoz nem kell cigany lakodalomba menni!”
  • 36. Mathiasking 2009. augusztus 17. 11:20
    „Volt valamelyikőtök már cigány lakodalomban vagy cigány bálban? Az nem semmi ami ott van. Na ezek aztán adják magukat. Rongyrázás és éhezés! Először a fuxot magára, aztán meg a disznó részeged a földön. Ezt nagyon tudják.”
  • 35. flexsnake 2009. augusztus 17. 11:05
    „34. kösz, megvagyok :D”
  • 34. Túróvarázs 2009. augusztus 17. 09:04
    „33. hozzászólás cat49
    Tökéletesen egyetértek. Kár,hogy a gyerekeik nem igazán folytatták a szülök hagyományait. Bár a Miklós bácsi fia nagyon jó muzsikus, de a szakszervezeti munkát már nem vitte tovább.

    25. hozzászólás Mignon 2009.08.16. 21:02
    "Örülnek egy cikknek, interjúnak B. Apollóval!!!!!!!!"
    Itt a cikk:
    http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/berenyi_apollo_az_ezerdalos_barzongorista/2084615/

    Apollónál voltak szegeden sokkal jobb zongoristák is, a cikkben nem térnek ki rájuk. Engem az is érdekelne velük mi lett?”
  • 33. cat49 2009. augusztus 17. 07:14
    „Apollo valóban kiváló szórakoztató zenész, de amit Mignon emleget, az még abban az időben volt, amikor még szervezetten muzsikáltak a romák. Az öreg Kiszin M. volt az OSZK (országos Szórakoztatózenei Központ regionális vezetője és a zenész szakszervezet elnönke is 1989-ig. Rettegtek tőle a gagyi romazenészek, de helyzetbe hozta a jókat. Szelektált és kijárta nekik, hogy legyen hely, ahol dolgozhatnak. Amire nyilván Rajta Béla is emlékezhet, hiszen úgy került ő is "helybe". És ne feledkezzünk meg Káté Kálmánról sem, aki világjáró szegedi prímás volt nem túé régen bekövetkezett haláláig. Ő is vendéglátózott sokáig. Tisztességes megélhetés volt ez a roma muzsikusoknak. Ráadásul kemény A, B, C kategóriás OSZK vizsgához volt kötve, ami tanult zenészeket feltételezett. Nem lehetett annak idején egy szál szintetizátorral sem gagyi zenésznek lenni!! Klasszikusokat, jazzt, mindent kellett tudni, kottát olvasni, s nemcsak C dúrban egy ujjal, hogy a többit majd a gép megoldja, csak be kell progizni. Az öreg Kiszin Szegeden csak a legkiválóbbakat engedte "kenyérhez" jutni.
    A zenehallgatás meg ízlés dolga. Ezen nem kéne vitatkozni, cigányozni meg pláne nem.”
  • 32. Túróvarázs 2009. augusztus 16. 23:56
    „25. hozzászólás Mignon
    És most hogy jön ide B. Apolló?
    Bárzongorista, nem cigányzenész...”
  • 31. hehe 2009. augusztus 16. 23:15
    „ÉN MAJD HA NYUGDIJAS LESZEK DIUMISUNG ZENÉRE FOGOK MULATNI .”
  • 30. Felhőfejes 2009. augusztus 16. 22:26
    „Most érkeztem haza a rendezvényről, amelyik színvonalas és jó hangulatú volt (És természetesen abszolút teltházas). A zenekart magasan képzett muzsikusok alkották - a befejező műsorrész pedig, Madarász Katalinnal, a világ bármely színpadán megállta volna a helyét.
    Amennyi kevés szó elhangzott, az mind a magyarságunkról, a magyar-cigány közös zenei örökségről, s fennmaradásának fontosságáról szólt. (Ne feledjük, e műfajért sokra tartanak bennünket a világban, s azt se, hogy a cigányzene - magyar nóta megszületéséhez és sikeréhez mindkét etnikum művészeti örökségére és találékonyságára szükség volt: máshol ez nem alakult ki, pedig sokfelé élnek még cigányok.)”
  • 29. hb 2009. augusztus 16. 22:00
    „moderálva off”
  • 28. szegedifiú 2009. augusztus 16. 21:28
    „moderálva durva”
  • 27. velemenynyilvanito 2009. augusztus 16. 21:21
    „szegedifiu teged csak sajnalni tudlak meg a kortarsaidat akik epp igy gondolkodnak mint te!!!azert tart itt az orszag mert annyi ertelmisegi van benne!!!!!”
  • 26. hb 2009. augusztus 16. 21:17
    „szegedifiú akkora baromságokat ír hogy fáj ha olvasom
    egy klasszikust idézve: el lehet menni más tájékra ha ennyire utálod a magyar kultúrát...”
  • 25. Mignon 2009. augusztus 16. 21:02
    „Nagyon jo ciganyzene volt a Szegedben, a Tiszaban, a Hajon, a regi-Hungiban, a Bajszarban, a
    2 Körössyben, az allomasnal a Tothban, az ujszegedi Tothban, Matyasban, a Felsövarosi kocsmaban,
    a Lila Akacban, a Kek Csillagban, a Gyöngyviragban, a Hintaloban, a Radoban, a Csirkeben,
    a Nejlonban, a Nagyallomas ettermeben is volt egy idöben, a Sarkanyban stb., stb.

    Ezek jutottak hirtelen eszembe.

    De erröl, többet es szakszerüen tudna nyilatkozni Apollo, aki ma is zenesz,
    regebben is mar a zenesz szakszervezet elnöke volt!

    Örülnek egy cikknek, interjunak B. Apolloval!!!!!!!!”
  • 24. besenyo 2009. augusztus 16. 20:36
    „Már megkaptam a magamét a konzervatív hozzászólásaimért, no meg a koromért is, mégis megkockáztatom érvényre juttatni azon véleményemet, hogy abban a reakciós, soviniszta, nacionalista stb. időkben Magyarország hírnevét a cigányzene is jelentette. Ha valamit jelent ma az a név, hogy Kodály vagy Bartók vagy Liszt, akkor gondolom, nem kell tovább bizonygatnom a véleményemet.
    Egyébként az nem cigányzene volt, hanem olyan magyar és keleteurópai zene, amelyet cigányzenészek játszottak.
    Ez olyan mintha a mai rock zenét angol zenének neveznék, mivel legtöbbször angol nyelven adják elő.”
  • 23. szegedifiú 2009. augusztus 16. 19:51
    „11.
    Ekkora baromságot rég olvastam! Összemosni a cigányzenét a népzenével!
    14.
    .<moderálva>....
    Én utálom a cigáynzenét és a magyar nótát. Amikor jó 50-es 60-as hölgyek próbálnak valamit előadni és csak nyivákolás jön elő belőlük az szörnyű!
    Szerencére lassan kihal ez a "műfaj". A mai fitalaok nem vevők rá!”
  • 22. flexsnake 2009. augusztus 16. 19:14
    „Majd biztos meg is írják mennyiért játszanak óránként. Egy szintis egy 10esért egész este nyomja.
    És már meg is van a megoldás. Játszanának inkább ingyen.”
  • 21. flexsnake 2009. augusztus 16. 19:13
    „19. nem tudom, de csak húrok voltak rajta meg két pálcika :D”
  • 20. Carlo 2009. augusztus 16. 18:32
    „moderálva sértő”
39 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Válságban is telt ház a kocsmákban

Szeged - A nehéz gazdasági helyzetben egymás után húzzák le a rolót a boltok, ugyanakkor kocsma ritkán zár be hazánkban. Tovább olvasom