Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Időutazás a Délmagyarral: Hadijelentések a doni csapdából

Szeged - Hatvanhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincnegyedik állomása: 1943.
„Győztes harcok közepette lépik át az újév küszöbét" a „tengely és szövetségesei" – szól a legelső hadijelentés, január 1-jén az első oldalon. Fogaskerékhez hasonlítja az arcvonalat a tudósító: a „bolsevista téli offenzíva hatodik hete után a 4 ezer kilométer hosszúságú keleti arcvonal három szakaszán, amelyre a szovjet hadműveletek korlátozódnak, nevezetesen a Volga és a Don között, továbbá a Don-kanyarulatban és a Don középső folyásánál", mert „a szovjet csapatoknál néhány helyen, különösen a Dontól délre sikerült különböző szélességű és mélységű éket verni a csupán támaszpontokkal védett arcvonalba".

A táj bömböl és vonaglik

 „Az ellenség harctevékenységének bizonyos fokú megélénküléséről számol be" a honvéd vezérkar 36. számú hadijelentése. Anekdotázik január 8-án Óvári-Óss József zászlós „Az elveszett paradicsom – a Don mellett" című helyzetjelentésében. Egy nappal később Ferencz Gyárfás aláírással közlünk pillanatfelvételt a „Donmenti állások"-ról: a „vállalkozás", vagyis három bunker felrobbantása közben „pokollá változik a táj... A még elébb csendes vidék ordít, bömböl, ugat és vonaglik... Tüzérségünk és gyalogságunk nehézfegyverei, tűzgépei zárótűzzel támogatják rohamjárőrünk munkáját. (...) Kézigránát kézigránátot ér, miközben a vörös aknavetők is ugatni kezdenek... Kegyetlenül verik a Don vonalát..." A harmadik „haditudósító", „Füzy Lajos hdp. őrmester" „Karácsony a föld alatt" címmel ír a magyar honvédek napjairól, de mikor január 17-én megjelenik szövege, már egyáltalán nem idilli, inkább drámai lehet a helyzetük. 

Hasonlítgatás az első háborúval

Megdöbbentő számokat tárunk – a sorok között olvasó elé a január 10-i címlapon: „A honvédvezérkar főnökének heti jelentése" szerint „A bolsevizmus ellen küzdő magyar hadsereg 1942 augusztus 20-tól december 31-ig a következő veszteségeket szenvedte: Hősi halott 109 tiszt, 2147 legénységi, összesen 2256 fő; sebesült 305 tiszt, 8712 legénység, összesen 9071 fő; eltűnt 46 tiszt, 2013 legénység, összesen 2059 fő, tehát veszteségünk augusztus 20. óta összesen 13.332 fő."

Légvédelmi gépágyú tüzelőállásban – a Donnál.
Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Mérsékelni igyekszik a döbbenetet a magyar hadijelentéshez illesztett kiegészítés, mely a fenti adatokat összehasonlítja az első világháború veszteségeivel. Megállapítja: „az 1915. áprilisi kárpáti húsvéti csatában 3 hét alatt a mai donmenti arcvonal felét kitevő arcvonalon küzdő Bühm-Ermolli-hadsereg kereken 45 ezer főt vesztett, míg a Don mentén ma küzdő honvédsereg 4 és fél hónap alatt (...), s kétszer olyan hosszú arcvonalon: mindössze 13.332 főt. (...) Vagyis a Pfanzler-Baltin-féle hadsereg annakidején 58.407 főt vesztett..."


Gyűjtés a honvéd családokért

A hátország rezdüléséről árulkodik, hogy az új esztendő első napján Horthy Miklósné országos gyűjtésre hív „a honvéd családokért". Mert „negyedik esztendejében jár a világszerte tomboló háború, s hazánk immár második éve fegyveres résztvevője, szenvedője, de minden megpróbáltatás ellenére is a nemzet örökkévalóságában hívő harcosa a népek sorsát eldöntő küzdelemnek".

Helyi bizottságok alakulnak, de „gyűjteni csak pénzt szabad" – az akció február 7-én zárul. A hadisegély mértéke: 50-200 pengő lehet, miközben „gondoljunk értünk küzdő véreinkre" – írjuk január 10-én.


Házassági kölcsön, csomag

„Az idén is folyósítanak házassági kölcsönöket" – „Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1943-ban tovább folytatja a támogatásra szoruló szegény családok megsegítését és szociális védelmét", de „a hadbavonultak megsegítése" is fontos – tudatjuk január 8-án. Ugyanakkor január 17-én arról adunk hírt, hogy „névre szóló csomagok küldhetők 12 kg súlyhatárig a harctéren lévő munkaszolgálatosoknak" – elsősorban téli holmik kerülhetnek a dobozokba. „A szójaliszt a világ legtáplálóbb élelmiszere bevonul a magyar háztartásokba" – elemezzük január 21-én a legfrissebb „háborús ajándékot".

A német termelési eredményeket dicsőíti Ujlaki Nagy Árpád, aki január 14-én közölt írásában táblázatokkal is igazolja: a „Németbirodalom önellátása" egyértelmű – „mezőgazdasági terményekben". Ugyanakkor egy nap múlva képet adunk „A Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság háborús tevékenységéről" is.

„Százhúsz kiképzett nő légoltalmi egészségügyi gyakorlatáról" írunk január 26-án, miközben rögzítjük: „eddig 800 szegedi nőt szerveztek be és képeztek ki egészségügyi szolgálatra". Az is ijesztő, hogy „az új termés-beszolgáltatási rendelet" szerint „ötven búzaegységet kell beszolgáltatni a közellátás céljára". 

Bulváros dezinformálás

Még a csillagok is „haragszanak ránk" – hangzik a bulváros megfogalmazás január 3-án Kozma Bélától: „drágaságot, természeti csapásokat, nagy politikai változást és új háborús fordulatot jósol Európának a 'döntő' 1943-as évre a leghíresebb párisi asztrológus, aki szerint azonban a végén minden jóra fordul".

A tények kezdik átírni az eleddig hurráoptimizmustól csöpögő címlapot. Már a német hadijelentésbe is betüremkedik a valóság: bár január 12-én is elsősorban a sikereké a szó, hogy „Visszaverték a 16 hadosztállyal indított sztálingrádi bolsevista támadást", de elismerik, hogy „súlyos harcokban". Két nappal később már az is olvasható, hogy „a déli arcvonalon az ellenség helyenként 20-30 fokos fagypont alatti hőmérséklet mellett folytatja támadásait.

undefined


„A hősiesen harcoló magyar honvédség dicsérete a német sajtóban" – örvendezünk január 16-án. „Helyi előnyöket ért el", a „nagyszabásúnak szánt bolsevista roham ereje lankadóban van" állítja a 17-i címlap, de azt is elárulja: „január 12-én reggel 20 fokos hidegben, rendkívül sűrű ködben, igen erős tüzérségi előkészítés után indultak rohamra a bolsevista tömegek, amelyeket nagyszámú harckocsi támogatott. Miközben „csapataink mindennemű légi tevékenység nélkül, pusztán a maguk erejére utalva voltak kénytelenek a hatalmas túlsúllyal rohamozó ellenséges tömegekkel szembeszállni".

„Saját veszteségeink szintén súlyosak" – ismeri el a honvédvezérkar január 19-én közölt 39. hadijelentése. „Csapataink a számszerű túlerővel szemben hősiesen küzdenek. Részben mozgó harcmodorunkkal súlyos veszteségeket okoztunk az ellenségnek", amely „az időjárás viszontagságaihoz hozzászokott válogatott szibériai" csapatokból áll.

Csomagot nem vesznek fel „a kettes számmal kezdődő tábori postaszámokra" – utal burkoltan a Donnál rekedt magyar katonák tragédiájára a január 20-i hír, ami az intézkedést a mozgó harcmodorra, illetve a „kedvezőtlen időjárás (hóviharok)" miatti nehézségekre fogja.

„Ha veszteségeink az eddigieknél nagyobbak is, távol állunk azoktól a számoktól, amelyeket az ellenséges híradások közöltek" – igyekszik megnyugtatni január 22-én a közvéleményt Nagy Vilmos honvédelmi miniszter és Kállay Miklós miniszterelnök.

Mikor a cáfolat az igaz

Magyar hősök címmel indított sorozatunkban az egy-egy honvéd erőfeszítései méltatjuk. Például január 22-én Nagy Béla szakaszvezető érdemeit, akinek harmadmagával, Uryw fölött sikerült megmentenie egy magyar repülőt – 1942. augusztus 12-én. Most azonban „Sztálingrádnál 50 fokos hidegben és 2 méter magas hóban" harcolnak a német katonák, a magyarokat pedig a Donnál „kerített be az ellenség". Az utóbbi „hírt a miniszterelnök a Magyar Élet Pártjában már csütörtökön megcáfolta", s éppen ezért vasárnap, január 24-én nagyon is hihető. Mint a január 31-i, a magyar csapatok voronyezsi csatájáról" a harmadik oldalon „eldugott" részletes tájékoztatóba rejtett pontosítások: „A donmenti harc (...) a magyar haderő bátor helytállásának örökké fényes bizonyítéka, egyben cáfolata annak az ellenséges állításnak, mintha ezt a harcot 'elveszítettük volna'. A donmenti harcot a magyar hadsereg nem 'veszítette el, csak veszteségei voltak." Ezek nagysága „még pontosan meg nem állapíthatók", de „korántsem akkorák, amint az a közvéleményben elterjedt. Ennek bizonyítására katonai helyen megemlítik, hogy a 2. hadsereg egyharmadrésze most is harcban áll az ellenséggel, teljesen rendezetten és vesztesége csekély." „Illetékes helyen a leghatározottabban hangsúlyozzák, hogy a 2. hadsereg 'megsemmisüléséről' terjesztett hírek nem egyebek propagandahazugságnál."

Kronológia:

1943. január 1–3.: A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére.

Január 16.: 20.30-kor a magyar 2. hadsereg vezetése kiadja a parancsot: – a visszavonulás biztosítása, valamint a szovjet támadás lassítása érdekében – Osztrogozsszkot minden körülmények közt tartani kell. A szovjetek megsemmisítik a miskolci 13. gyalogezredet, az egység nagy része elesik, kisebbik része fogságba kerül.

Január 18.: A magyar 2. hadsereg leharcolt részei számára az Oszkol völgyben jelölnek ki gyülekezőhelyet.

Január 24.: A 2. hadsereg maradványai kiváltak az arcvonalból.

Január 27.: Megsemmisül a magyar 3. gyalogezred. Február 2.: Friedrich Paulus tábornagy 6. német hadseregének utolsó erői is kapitulálnak Sztálingrádnál.

Február 7.: Szent-Györgyi Albert a németellenes magyar ellenzék képviseletében, Isztambulban, angol megbízottakkal tárgyal.

Április 24-május 30.: A „doni poklot" megjárt csapatok hazaszállítása.

Július 31.: Bajcsy-Zsilinszky Endre memorandumot nyújt át Kállay Miklósnak, követelve a kormány irányváltoztatását, a háborúból való kilépés módozatainak kimunkálását.

Augusztus 3.: Meghal Glatffelder Gyula püspök.

Augusztus 23–29.: A népi mozgalom balatonszárszói találkozója.

November 18.–december 1.: A teheráni konferencián F. D. Roosevelt amerikai elnök, W. Churchill brit miniszterelnök és J. V. Sztálin szovjet vezető vesz részt.

Arcél: Osváth Tibor Ottó (1906–1963)

A Szegeden 1906. május 28-án született Osváth Tibor Ottó 1924-től 1942-ig a Szegedi Napló, majd a Délmagyarország munkatársa. Közben 1931-33. között a szegedi színház főtitkára volt. 1937-ben a Szegedi Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Például 1938-ban Magyar Salzburg vagy magyar Szeged címmel írt cikket. 1943-ban, majd 1947-től a lap megszűnéséig (1951) a Budapesten megjelent Friss Újság szerkesztője. Szerkesztésében jelent meg a Magyar színháztörténet 1920-1949 című kötet. 1956-tól haláláig (1963. augusztus 2.) a Ludas Matyi című lap tördelőszerkesztője volt.


Bezár az Emke

„Híres, fényes kávéházai voltak a régi Szegednek, másfajta kávéházak, mint a maiak, ott, ezek mögött a tükörablakok mögött szövődött a város szellemi életének száz és száz fonala, az emberek második otthona volt a kávéház, ott találkozott a sajtó, a színház, az irodalom és a közigazgatás. Ma már csak az emlékekben él a Hétválasztó, a Feketesas, a Belvárosi, a Korzó, s több rég letűnt kávéház" – írja Osváth Tibor Ottó január 6-án, mikor búcsúztatja a „63 esztendős kávéházat", „a meglévők között legrégibb" Emkét, amit hivatalosan Horváth kávéháznak neveztek.

undefined

Az újjáépítés idején, 63 éve „a Klauzál térre Strőbl József szegedi kávéház-tulajdonos és vendéglős szép emeletes házat" épített, „amelynek egész földszintjét kávéháznak rendezte be". „A világháború alatt vette át a kávéház bérletét Dávid Sándor, akinek az idejében az úgynevezett polgári úri körök mind jobban kezdtek kimaradni az ekkor Emkének nevezett kávéházból, s ezeknek a helyét inkább az éjszakázó rétegek foglalták el. Dávid Sándor egészen a harmincas évek elejéig vezette a kávéházat." Ekkor vette át tőle „Horváth Szilárd, egy felvidéki pénzintézeti tisztviselő, aki nagy ambícióval látott hozzá, hogy feltámassza a kávéház régi, fényes korszakát", ám „az utóbbi évek mindenféle korlátozásokkal járó viharai erősen végigcsapkodtak az Emke kávéházon is". A „Klauzál térre nyíló sarokajtaja rövidesen, még ebben a hónapban bezárul", mert „az Emke kávéház helyén márciusban az egyik budapesti pénzintézet fiókja nyit kaput".

Az újszegedi vurstliban

„…A felszabadult játékkedv, látnivaló, pihenni akarás jellemzi az újszegedi Vigadó háta mögött lévő Népligetet" – állítja július 28-án megjelent, Felderítő úton az újszegedi vurstliban című riportjában Kiss Ottó Miklós.

undefined

„Az árnyas és padokkal keretezett újszegedi sétányon (…) minden férfi mellett van egy nő, hiszen itt is áll a mondás, hogy minden zsák megtalálja a maga foltját még ma is, amikor a cérna nyaralni ment. Megtalálják egymást a kimenős katonák a jókedvtől, megelégedettségtől boldog Marik, Tecák, Julisok Mekkájában, az újszegedi vurstliben." „Lebben a szoknya… Az első, ami szembe ötlik a vurstli látogatójának, a motor hajtotta lánchinta", aztán a hajóhinta, majd a lövölde, s „a jellemet boncoló láda, amelynél csak a születési évet, hónapot és napot kell az ott lévő korongon megjelölni, és az ember már 'tudja a jellemét'." De itt várakozik „Sybilla, jövőbe látó papagáj, tengeri malac, amelyeknek az a hivatásuk, hogy föltúrják a jövőt".

undefined

A gyors fényképésznél „mosolyogni kell, hogy három perc múlva papírra merevedve örüljünk és mosolyogjunk". A „dobbal hirdetett cirkuszban (...) látható a 'római császár teljes díszben', amint a cirkusz sátránál ügyes kézzel megsétáltatja az igazgató. Az pedig tényleg nagy látvány, amikor egy császárt dróton rángathat a szegény ember is. (…) Mielőtt a vurstlit végleg elhagynánk, tornászok, akrobaták szórakoztatnak bennünket."

„Elhagyva az újszegedi Népligetet, bebarangoljuk a gyönyörű parkot. (…) Minden pad foglalt, minden szív megtelt. Viruló, nyári, termékeny érzéssel…"

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1943-ból.

Műkorcsolyázó

A KISOK műkorcsolyázó tanfolyamát lezáró versenyen, a városligeti műjégpályán 7 leány közül „második lett Palócz Magda, Szeged, 23.6 ponttal" (január 6. szerda).

Lopott autóban a szökött fegyenc

„Csütörtökön délelőtt a Szent György-utcai városi bérház elől ismeretlen tettes ellopta dr. Magyari István rendőrorvos autóját. A tettes az egyik szegedi fogház szökött fegyence: Déri József 32 éves asztalossegéd, akit nemrég ítéltek halálra." Az Opel Olympia kocsi Kalocsán került elő (február 6., szombat).

Fekete Kéz rablóbanda

„Öt kiskorú szegedi suhanc 'Fekete Kéz' rablóbandája éjszakánként betörni és lopni" járt. „A rendőrtiszt a beteg fantázia kóros rögeszméivel telített lelkiségben, az ügyész a családi élet erkölcsi alapjának megrendülésében, a bíró a nevelés hiányában, vagy elhibázottságában látja a gyermekbűnözés elterjedtségének okát" (március 21., vasárnap).

Befőzési cukor


 „Háztartási célokra csak annak a családnak utalnak ki befőzési cukrot, ahol apró gyermekek vannak éspedig minden tizenkét éven aluli gyermek után félkilónyi mennyiséget" (július 8., csütörtök).
Bérkocsiviteldíjak. „Újszegedre, akkora távolságra, amelynek megtételéért a bérautó 4 pengőt kér, a bérkocsis 8 pengőt követelt", s „az éjszakai órákban csak horribilis felárral lehet kocsit kapni és például a hajnali vonatokhoz alig lehet bérkocsist találni, aki fuvart vállaljon." Akadt, akit „Tápéra 20 pengőrét" fuvaroztak. „Új díjszabást kell megállapítani a konfliskocsik részére" (augusztus 10., kedd).

Tosca

„A szegedi színtársulat dédelgetett kedvence: az ifjú operaegyüttes, nagy ambícióval és lelkesedéssel készül Puccini Tosca című operájának előadására." „T. Török Emil helyettes igazgató vezényli a Toscát." „Dr. Dalnoky Viktor, az operatársulat főrendezője szintén nagyon bizakodó." A legifjabb magyar Tosca: Soós Katalin. „Scarpia megszemélyesítője: Katona Lajos" (november 18., csütörtök).
Világháborús étrend. „Papp Viktor: Hogyan kell olcsón főzni háborús időben?" című, az első világégés idején megjelent könyve „nagyon propagálja a kukoricát, málélisztet mindenféle formában, valamint a házinyúlhúst, amelynek fehérjetartalma igen nagy" (november 25., csütörtök).

Szent-Györgyi az izmokról

„Világhírű vendége volt a Debreceni Tisza István Tudományos Társaságnak. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzor tartott előadást a belklinika előadótermében" az „izommal kapcsolatos kutatási eredményéről". Azt mondta: „Tulajdonképpen mindegy, hogy milyen szervet vizsgálunk. Az élet mindegyik szervben egyformán nyilvánul meg, mindegyik ugyanazt az alapvető funkciót tárja elénk." Elmagyarázta: „Milyen mechanizmus teszi képessé az izmot, hogy egyszerre röviddé és vastagabbá váljék?" „A kutatások eredménye azon fordul meg, hogy az ember nyitott szemmel járjon és minden apróságot megfigyeljen. A legnagyobb élményem volt tudományos kutatásaim alatt, hogy az izomból sikerült kikészíteni egy olyan szálat, amely bizonyos körülmények között összehúzódott és munkáját a mikroszkóp alatt meg lehetett figyelni. Ez volt az actomyosin." „Sikerült előállítani az izomrángás jelenségét." „Hangoztatta, hogy a természetben lustaságot lehet tapasztalni, amely sohasem végez felesleges munkát. Különösen érdekesek a hullámokon végzett kutatások…" „Történelmi jelentőségűvé avatta ezt az ülést azzal, hogy új vizsgálatairól itt számolt be először Szent-Györgyi professzor" (december 17., péntek).

Népjólét

A szegedi Népjóléti Szövetkezet „költségvetésének 70 százaléka, körülbelül 960 ezer pengő" a sokgyermekes családok legsúlyosabb gondjának, a lakás megoldása. „Alsóközponton tizenkét 400 négyszögöles telken épült családi ház építése" befejezést nyert, 18 házat még építenek. „Csengelén 10 családi ház építése volt tervbe véve." „A Horthy-telepen a tervbe vett 20 lakásból 11 már falegyenben van, a tetőszerkezet most készül." „Baktóban a Külsőbaktóból áttelepített 31 belvízkárosult család lakóépülete – amelyhez kocsiszín, istálló, sertésól is épül – a napokban teljesen elkészül." „Ebben az évben 40 tehenet juttatott a szövetkezet tanyai sokgyermekes szegény sorsú családoknak." „3200 napos csibét" osztottak szét, megjavíttatták a „Diákkaptár által összegyűjtött" 1000-1200 pár cipőt, majd szétosztották a rászorulóknak (december 22., szerda).

A Dugonics Társaság jubileuma

„Szeged volt az, amely a maga humusával annyi jelentős magyar írónak, akik Pestre, Egerbe, máshová származva, vagy itt a termő televény ölén maradva mindvégig magyar zamatot, színt és eredetiséget adtak a nagyon pesti magyar literatúrának" – idézzük Juhász Gyulát, amikor „a Dugonics-Társaság jubileumi esztendejében visszatekintünk ötvenéves múltjára, meg kell állapítanunk, hogy kevés olyan vidéki város van, amelynek szellemi életében egy irodalmi társaság olyan komoly hivatást töltött volna be, mint éppen Szegeden". E szervezet „olyan országosan nagy írói nevekkel dicsekedhetik", mint Móra Ferenc, Tömörkény István, Juhász Gyula, Sz. Szigethy Vilmos." Ekkor a társaság elnöke: Banner János, főtitkára: Firbás Oszkár (január 2., csütörtök).

Hamvadó cigarettavég

A szegedi származású Dr. Hegedűs Tamás karrierjének útjáról írva derül ki: ő a zeneszerzője a „kirobbanú sikerű" Hamvazó cigarettavég című, Karády Katalin által népszerűvé tett dalnak ugyanúgy, mint a Szegeden péntek este bemutatandó Kata-Kitty-Katinka című operettnek. Az első operett permierje alkalmából megszólaltatott zeneszerző úgy véli: „a katonadal a háború költészete" (január 6., szerda).

Dohányfélék

„A Dohányjövedék 167 fajtájú különféle dohányféleséget hoz forgalomba" – 26 féle szivart, 26 féle cigarettát, 14 cigaretta-dohány, 7 féle pipadohányt, „7 féle burnót és 3 féle növényvédelmi szer egészíti ki még a kollekciót". A mennyiség? „Négyszáztizenötezer cigarettát

Favédő rácsok

„Az új rendőrségi palota fűtőkazánjának elkészítése csak oly módon lehetséges, hogy ha a város a felhasználandó vasanyag mennyiségének megfelelő öntött ócskavasat ajánl fel az anyaghivatalnak. (...) A mérnökség már meg is kezdte úgy a Kossuth Lajos-sugárúti, mint a Széchenyi-téri fák védőrácsainak felszedését és összegyűjtését" (március 11., csütörtök).

Fertőtlenítő intézet

„Volt idő, amikor 24 óra alatt 1000 sebesültet fertőtlenítettek a rókusi tornacsarnokból átalakított intézetben." „Januárban volt, a téli visszavonulás után" az egyik este 300 sebesültet kaptak, s „24 órán belül újabb 700 sebesült érkezett". „A vöröskeresztes ápolónővérek" hősiességét dicséri, hogy volt olyan este, hogy 7-8 órán át teljesítettek szolgálatot. „A modern gáz, amivel ezeket a holmikat fertőtlenítik ugyanazzal a hatással bír, mint a Ciángáz, de az emberi szervezetre nem hat ki ennek a gáznak káros hatása. (…) Ennek a gáznak köszönhetjük, hogy Szegeden egyetlen fertőzés sem történt." „A forró tus áldásait élvezték legjobban a sebesültek" (július 11. vasárnap).

Bérkocsi viteldíjak

„Sok a panasz a szegedi békocsi viteldíjakra." „Újszegedre, akkora távolságra, amelynek megtételéért a bérautó 4 pengőt kér, a bérkocsis 8 pengőt követelt", s „az éjszakai órákban csak horribilis felárral lehet kocsit kapni és például a hajnali vonatokhoz alig lehet bérkocsist találni, aki fuvart vállaljon." Akadt, akit „Tápéra 20 pengőrét" fuvaroztak. Ezért „új díjszabást kell megállapítani a konfliskocsik részére" (augusztus 10., kedd).

Nyilasok alkonya

„A nyilas pártok és szervezetek szükségképpen érkeztek el a bomlási folyamathoz, amely elkerülhetetlenül nyílegyenes vonalban vezet az 'eszme' végvonaglásához és elsorvadásához. (…) Megritkultak a gomblyukba tűzött nyilaskeresztek, nem születnek évszámokhoz fűzött győzelmi jelszavak. Az idén már nem voltak nyilas fakanalak a búcsúban" (augusztus 18., szerda).

Szívbaj

„A szívbaj vezet Szegeden a halálokok között." A második: a légzőszervek megbetegedése. „Emelkedik a rák és a Tüdővész okozta elhalálozások száma" (augusztus 18., szerda).

Egyetemi tanrend

„Ez a harmadik tanéve a szegedi egyetemnek, egyben a harmadik éve a jogi kar szüneteltetésének is. Az ígéretek és igyekezetek, a város áldozatvállalási készsége ellenére tehát a jogi kar felállása az idén sem valósul meg. A tanrendi részben az orvostudományi kar előadásai között Szent-Györgyi Albert, az egyetem Nobel-díjas professzora Kísérleti vegytanból hirdet előadásokat heti öt órában. (…) Figyelemre méltó szemináriumi előadást hirdet Ortutay Gyula magántanár Tápéról. Ortutay előadásával bevonul az egyetemre a falukutatás mint tudományág" (szeptember 2., csütörtök).

Textilüzérkedés

„Őrizetbe vették a textilüzérkedésen tetten ért Ketting Jánost és unokaöccsét. További négy letartóztatás textiláruval folytatott üzérkedés miatt." Mindez „nagyszabású textildrágítási, áruhalmozási és pengőrontási" bűnügy (szeptember 24., péntek).

Szobotka-féle birtok

„A legutóbbi kisgyűlés foglalkozott a több mint nyolc éve húzódó Szobotka-féle bérletügy likvidálásával. A város balástyai 210 holdas birtokát Szobotka István bírta bérföldként. Miután nagyobb bérösszeggel tartozott a városnak, a bérletet felmondta neki a város és (…) egy 112 holdas középbirtok és több kisbirtokra parcellázva részint árejtés nélkül, részint árejtéssel új bérlők kezére adja. A balástyai földből ezen kívül 70 holdnyi területet visszacsatolnak a közlegelő területéhez, amelyből annakidején elvették" (október 5. kedd).

Őszi orgonák

„Az épülő új református templom mellett a vadgesztenyefák második virágzását varázsolja elő az őszbehajló nyár. (…) Emberemlékezet óta nem volt példa ilyen hosszú, egyhuzamban tartó nyárra." A jelenséget „az anticiklonok, a Golfáram és a napfoltok", illetve a sarkvidék olvadásának természeti jelenségével magyarázzák a tudósok, akik szerint „110 évet kell várni a következő meleg őszre" (október 9., szombat).

Autóforgalom

„A belügyminiszter (…) az éjszakai, valamint vásár-és ünnepnapi használatra engedélyezett gépjárművek részére 'Ü' megkülönböztető jelzést rendszeresített. Az új rendelkezés értelmében motorkerékpárok és 'E' megkülönböztető jelzéssel ellátott személygépkocsik csakis hétköznapokon reggel 5 órát éjjel 11 óra 30 percig vehetnek részt a forgalomban". Aki megszegi a rendelkezést, „kihágásért 15 napi elzárással büntetendő". „Dr. Buócz Béla m. kir. rendőrfőkapitány helyettes" (november 6., szombat).

Tyúktolvaj

„Ajtai Mária cigányasszony a múlt héten bement több házhoz és kukoricával magához csalogatta a tyúkokat, hogy ellopjon közülük néhányat. (…) Amikor Mucsi János ny. rendőr-főtörzsőrmester házához ment be lopási szándékkal, Mucsi rajtakapta", ráadásul „a cigányasszonynál lévő lopott tyúk 'elszólta magát' a kendővel letakart garabolyban". „Tekintettel büntetett előéletére, a törvényszék 3 hónapi fogházra ítélte" (november 9., kedd).

Világháborús étrend

„Papp Viktor: Hogyan kell olcsón főzni háborús időben?" című, az első világégés idején megjelent könyve „nagyon propagálja a kukoricát, málélisztet mindenféle formában, valamint a házinyúlhúst, amelynek fehérjetartalma igen nagy". A második háborús év egyik vasárnapi étrendje: „aprólékleves, feketegyökér, pulykapecsenye aszalt szilvával, gesztenyepüré, narancs. Vacsora: hideg pulyka burgonyával és salátával, birkasajt" (november 25., csütörtök).

Intelligencia

„Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesületének szegedi csoportja rendezésében december 18-án, szombaton délután 6 órakor a Szukováthy téri egyetemi épület auditórium maximumában dr. Baranyai Erzsébet, az Új Iskola neveléslélektani kutató állomásának vezetője Az intelligencia vizsgálatáról tart előadást" (december 15., szerda).

Olvasóink írták

  • 1. legal 2009. február 07. 23:27
    „Hadijelentés: nagybátyám 1943 január 13-án esett el a Don-kanyarban...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megnyílt az Andy Warhol kiállítás - óriási az érdeklődés

Szeged - Óriási érdeklődés mellett nyílt meg péntek délután ötkor a Warhol-kiállítás Szegeden a… Tovább olvasom