Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Ratkó-gyerekek a béketáborban

Szeged - Ötvenhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvennegyedik állomása: 1953.
„Tervünk a gyermekekért – Dolgozóink gyermekeire korszerű óvodákban vigyázunk" – indul a január 1-jei, három részes képriport. Így csinál kedvet a lap a gyermekvállaláshoz, ami ekkor, az úgynevezett Ratkó-korszakban kötelező.

Új szülőotthonok

Ratkó Anna 1950 és 1953 közötti egészségügyi minisztersége idején a drasztikus abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme hirtelen megugrik.

A „felszabadulás előtt mindössze két szülőszoba volt, ma már hét modern szülőotthon működik a megyében. Bölcsőde egyáltalán nem volt, a hároméves és az ötéves tervben hat állandó és 12 idénybölcsőde létesült csak a községekben. Ebben az évben újabb három állandó és hét idénybölcsőde létesült, s a férőhelyek száma ezzel 750-re emelkedik. Ezenkívül a megye nagyobb üzemeiben nyolc bölcsőde működik, amelyek közül egyedül a Szegedi kenderfonógyárban 60 gyermek részesül szakszerű gondozásban. A megye bölcsődéire ebben az évben mintegy 350.000 forinttal többet fordítanak, mint tavaly" – magyarázzuk február 26-án. „Amíg a felszabadulás előtt 14,2 százalék volt, jelenleg már csak 6 százalék a megyében a csecsemőhalandóság".

Anya és gyermeke a középpontban – az országos díjat nyert fényképen. Fotó: Liebmann Béla
Anya és gyermeke a középpontban – az országos díjat nyert fényképen.
Fotó: Liebmann Béla

Vita a nevelésről

Gyerekanyag kell a kultúrforradalomhoz is. A hazafias nevelésről vita bontakozik ki lapunk hasábjain. Olvai Ferenc levéltárvezető arról ír január 8-án, hogy „kultúrforradalmunkat a levéltárak is mindinkább eredményesen szolgálják".

Iskolai riportot adunk – három fotóval dúsítva – „az MTH 600-as ipari" tanulóotthonából, négyszáznál több ifjúmunkás életéről január 15-én.„A mi ipari tanulóink tanulnak, mert jó szakemberekké akarnak válni. Teljes odaadással hajolnak a könyvek fölé, becsületesen és lelkesen hajtják végre gyakorlati munkájukat. A munka után jut idejük bőven szórakozásra. Tudnak őszintén, tiszta szívből énekelni. A járókelők megállnak, amikor szép egyenruhájukban végigvonulnak Szeged utcáin s zeng, harsog a dal ajkukon: A béketábor legyőzhetetlen,/ A béke útja biztos út..."

Arcél: Liebmann Béla (1899-1996)

Liebmann Béla.
Liebmann Béla.

Szeged első fotóriportere Temesvárott született 1899. június 23-án. Eredetileg optikusnak és orvosi műszerésznek tanul, majd autodidakta módon elsajátítja a fényképezés alapismereteit. Nyomtatásban az első fényképfelvétele 1919-ben jelenik meg Temesvárott, ahol lefényképezett egy Zeppelint. 1921–1923 között Budapesten szabadúszó fotóriporter, felvételeit közli a Színházi Élet, a Pesti Hírlap és a Tolnai Világlapja. Szegeden 1923-ban telepedik le, a Délmagyarország szerkesztőségi fotóriportereként több, aláírás nélküli fotója is megjelenik. Ugyanakkor 1930-tól optikus műhelyt, látszerészeti és fotó üzletet nyit. „Hét évtizeden át fényképezi a Tisza-parti város életét – írja róla Győri Lajos. – Készít építészeti fotókat, városképeket, műemlékfelvételeket, portrékat", 1931-től pedig a Szegedi Szabadtéri Játékok fotósa – megörökíti a városba érkező színészeket, politikusokat, művészeket, tudósokat. Archívumából 250 ezer negatívot őriznek Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban, valamint Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában, illetve a Magyar Távirati Iroda Fotógyűjteményben.

A gyerekek hazafias neveléséről vita indult lapunk hasábjain 1953-ban. Fotó: Liebmann Béla
A gyerekek hazafias neveléséről vita indult lapunk hasábjain 1953-ban.
Fotó: Liebmann Béla

Alkotásaiból több mint száz tárlatot rendeztek. A Csongrád megyei sajtótósok részére 1985-ben alapítványt hoz létre, melynek kamatjövedelmével a sajtónapon a legtehetségesebb fotóriportereket díjazták. Munkásságát Szeged városa 1989-ben Pro Urbe-díjjal ismerte el.

A nő feladata

„A dolgozó nők feladata a békekongresszus felhívásának megvalósításában" címmel január 25-én Nagy Károlyné MNDSZ megyei titkár ír vezércikket lapunkban. A nőknek „a régi, maradi szokásokkal kell szakítaniuk". Azt kell megérteniük, hogy „minél többet és jobbat termelünk, annál jobban erősödik népgazdaságunk, annál több új gyárat, családi házat, iskolát, bölcsődét, napközi otthont építünk", így a gyerekeket is biztos helyen tudhatják, míg sztahanovistaként dolgoznak. Vagy a termelőmunkát nem végző, de a csongrádi gimnáziumhoz kötődő „Bartók Józsefné, aki nem fiatal asszony, mégis fáradtságot nem ismerve dolgozik a Szülői Munkaközösség tagjaival. A vidéki gyerekek ruháját kijavítják, a koreai gyerekek részére takarót kötöttek, az iskolát szépítik, gazdasági vonatkozásban is támogatják."

Legfőbb kincsünk: a gyermek címmel Liebmann Béla fotói az augusztus 20-án nyílt Juhász Gyula utcai óvoda életéből villantanak föl két képet – október 2-án. Megtudjuk: az oviban „naponta több, mint 160 gyermek áll gondos felügyelet alatt. A napközis óvoda megnyitása már az új kormányprogram megvalósulásának egyik kezdeti bizonyítéka." Magyarázatként az is olvasható, hogy „az óvodában lévő gyermekek gondtalanul élvezik az őket körülvevő szerető gondoskodást, amíg szüleik munkahelyeiken a kormányprogram megvalósításáért végzik békés munkájukat".

A néptánc bemutató a tömegrendezvény tartozéka. Fotó: Liebmann Béla
A néptánc bemutató a tömegrendezvény tartozéka.
Fotó: Liebmann Béla

Tápai tánc: Sodrófonó

„Két évvel a Mojszejev-együttes szegedi szereplése után" a „Magyar-Szovjet Barátsági Hónap közeledtével nagy szeretettel idézik a szegedi dolgozók azoknak a napoknak az emlékét, amikor szovjet vendégek jártak körükben – szól a visszaemlékezés február 13-án. – Különösen felejthetetlen marad szereplésük a tápéi együttes tagjai számára, akik (..) tőlük tanulták meg azt, mennyi mindent lehet színpadra vinni, hisz a nagy sikert aratott Buljba című táncuk csak egyszerű krumpliültetést ábrázolt. Ez adta meg a tápéiaknak azt a gondolatot, hogy munkájukat elevenítsék meg. Így született meg az azóta nagy sikert aratott Sodrófonó című népi játékuk, amely az apáról fiúra szálló mesterségét, a gyékényszövést mutatja be. (...) A szovjet tapasztalatok hasznosításával megerősödött, most már 120 tagú együttes nagy lelkesedéssel készül a megyei bemutatóra."

Újító orvosegyetem 

„A Szegedi Orvostudományi Egyetem dolgozói számos újítással segítik az oktató és tudományos munkát. Az 1952-es évben 122 újítási javaslatot nyújtottak be. A dolgozóknak közel 10 százaléka vesz részt a mozgalomban. Több elfogadott javaslat nagy összegű valutát takarít meg népgazdaságunknak. Dr. Forró László tanársegéd és Ábrándi Endre gyakornok újítása a külföldről importált 20-25 ezer forintos mikromanipulátorokat helyettesíti. A binoculáris preparáló mikroszkópra szerelt csuklós szerkezettel ellátott tűvel igen vékony állati nyirokerekbe is könnyen adnak injekciót" – írjuk január 7-én. „Rövidesen megnyílik az orvostudományi újítók szegedi irodája, ahol az újítók tapasztalataik kicserélésével, szakkönyvek, folyóiratok tanulmányozásával növelhetik tudásukat." „A rák gyógyításával foglalkozó orvosok" vándorgyűlését január 11-én tartják. „Népi demokráciánk gondoskodott róla, hogy a legfélreesőbb tanyán is hozzájuthasson mindenki az ingyenes rákszűrő vizsgálathoz."


Fotó: Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának fotótára
Szegeden 1949 óta 10 helyen folyik ilyen vizsgálat és szép számmal jelentkeznek is ezeken az asszonyok (1952-ben például 4000), de még mindig sokan vannak, akik panaszaik ellenére sem jönnek, pedig az volna a kívánatos, hogy panaszok nélkül is legalább évente egyszer vizsgáltassa meg magát minden 30-35 évet betöltött nő, mert csak így előzheti meg a baj elhatalmasodását".

Kronológia

1953. január 10.:
Minisztertanácsi rendelettel eltörlik a kereseti és vagyonadót. Január 23.: Minisztertanácsi határozat a Magyar Televíziós Vállalat létrehozásáról. Március 5.: A szovjet generalisszimusz, Sztálin halála.

A DM március 5-i címlapja
A DM 1953. március 5-i címlapja

Március 9.: Sztálin temetésén Rákosi Mátyás vezetésével vesz részt a magyar kormány- és pártküldöttség. Március 16.: Húsvét hétfőjét rendes munkanappá minősítik. Március 25.: Másnap reggelre 239 vasutast hurcol el otthonából az Államvédelmi Hatóság a MÁV-nál tartott megfélemlítő akció keretében. Április 29.: A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) alakuló közgyűlése. Május 6.: Jugoszláv határsértések miatt küld jegyzések a Külügyminisztérium a jugoszláv követséghez. Május 17.: Országgyűlési választások (a jogosultak 98 százaléka leszavaz, 98 százalékuk a Hazafias Népfront jelöltjeire.) Június 2.: II. Erzsébet brit királynő megkoronázása. Június 13.: A Rákóczi-szabadságharc megindulásának 250. évfordulóján országos ünnepségek. Június 17–18.: Kelet-Berlinben kitör a felkelés a munkanormák és a kommunisták ellen. Június 27–28.: Az MDP központi vezetőségének ülése feltárja a pártvezetés alapvető hibáit. Július 4.: Megalakul az új kormány, élén Nagy Imrével, aki a parlament elé terjeszti reformer programjavaslatát. Július 26.: Az internálás és az 1951-ben elrendelt kitelepítés (kitiltás) megszüntetéséről minisztertanácsi határozat születik. Augusztus 2.: A termelőszövetkezeti tagok háztájiját 1/2-ről 1 katasztrális holdra növelik. Augusztus 9.: Engedélyezik a kisiparosok ipargyakorlását. Augusztus 12.: A Szovjetunió felrobbantja első hidrogénbombáját Szibériában. Augusztus 18.: Az újságíróképzés bevezetése az 1953–54-es tanévtől az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán. Augusztus 20.: Felavatják a budapesti Népstadiont. Augusztus 23.: Csökkenti a parasztság adóját a minisztertanácsi rendelet. Szeptember 7.: Az SZKP első tikárává választják Hruscsovot. Szeptember 19.: A termelőszövetkezetek megszilárdításáról és a tagjai anyagi jóléte érdekében nyújtandó kedvezményekről minisztertanácsi rendelet. November 25.: A magyar labdarúgó Aranycsapat a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzi a hazai pályán 90 éve veretlen angol válogatottat. December: Hugh Hefner kiadja a Playboy első számát a felöltözött Marilyn Monroe-val a címlapon és ruhátlanul a belső oldalakon.

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1953-ból.

Petőfi, a bolsevik. „Lunacsarszkij saját kora 'bolsevikjének' nevezi Petőfit és a világirodalom legnagyobb költőforradalmárának – írja „Lobogónk: Petőfi" című, a költő születése 130. évfordulója alkalmából születő szövegében „Horváth Márton elvtárs"
(január 1., csütörtök).

Zenei gimnázium. „Az 1952-53. tanévben megnyílt Szegeden is a zenei gimnázium, mint a szakképzést szolgáló intézmények egyik faja." Hiba a szakmai sovinizmus: „a növendékek egy része elsősorban muzsikusnak érezte magát, s csak azután gimnáziumi tanulónak"
(február 12., csütörtök).

Csilingelő villamos. A Szegedi Villamosvasút Dorozsmán kívül „külön villamosjáratot épített a Kisvasút állomáshoz, a Marx téri piachoz és az új Rákosi-hídon is csilingelő villamosok szállítják Újszegedre a dolgozókat." A szállított személyek száma az előző évhez képest 1950-ben villamoson 42,7 százalékkal, 1952-ben 12,2 százalékkal nőtt
(március 29., vasárnap).

Börtön cukorért. „Elnyerte méltó büntetését Fenesi Lajos áruhalmozó. Hétévi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték a 15 mázsa cukor rejtegetéséért"
(április 18., szombat).

Képviselőjelöltek. Csongrád megye képviselőjelöltjei: „1. Révai József népművelési miniszter. 2. Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnöki tanácsának elnökhelyettese, földműves. 3. Borbás Lajos, a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetének elnöke, kubikos. 4. Nagyistók József, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese, földműves. 5. Nagy Sándor, Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író, Szeged. 6. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kossuth-díjas orvostanár. 7. Lövő Ferenc gyári munkás, Hódmezővásárhely. 8. Katona Sándor termelőszövetkezeti elnök, Makó. 9. Vigh Istvánné szövőgyári munkás, Szeged. 10. Várkonyi László alezredes, Kecskemét, nyomdász. 11. B. Papp Mihály, a városi tanács elnökhelyettese, Makó, mezőgazdasági munkás. 12. Dombi Jánosné, termelőszövetkezeti tag, Tömörkény. 13. Karácsonyi Béla Kossuth-díjas egyetemi docens, Szeged"
(május 5., kedd).

Költözik a kiadó. „A Viharsarok és Délmagyarország Lapkiadó Vállalat kiadóhivatalát a Lenin u. 6. sz. alól a  Klauzál tér 3. sz. alá helyezte át." Az impresszumban az áll, hogy a „Délmagyarország politikai napilap" felelős szerkesztője és kiadója: Zombori János. „Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: Szeged, Lenin u. 11."
(június 9., kedd).

Faluvillamosítás. „Augusztus 20-ra kigyullad a fény Csanytelek, Baks és Tömörkény községben – A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepére tett felajánlására"
(augusztus 8., szombat).

Denevér. „A Szegedi Nemzeti Színház művészei lelkesen készülnek a Denevér szeptember 19-i bemutató előadására". Többek között Olgyai Magda, P. Bus Anna, Gaál József, Németh János, Pataki Béla, Károlyi István, Moldován Stefánia, a zongoránál Paulusz Elemér dolgozik a sikerért"
(szeptember 4., péntek).

Bírálat és önbírálat. „Az Apám című költeményemre már három vita-cikk zuhant, de egyik sem ütött agyon, hanem ellenkezőleg, mindegyik jó szándékkal, segíteni akarással van irányomban" – írja Lődi Ferenc
(szeptember 16., szerda).

Tatarozás. „200 új lakás építésére, az életszínvonal további emelése érdekében jegyeztek most békekölcsönt Szeged dolgozói is". A címlapfotó: a Vár utca, Sztálin sétány és a Deák Ferenc utca által határolt beállványozott épülettömb mutatja: „Szegeden a tatarozási munkák során egész utcasorokat, épület tömböket állvány övez, s a kormányprogram megvalósulása nyomán egyre szebb lesz városunk"
(október 3., szombat).

Pályaválasztó. „Az OTSB fellebbviteli bizottsága november 7-ével visszaadta a szegedi Petőfi pályaválasztói jogát. A november 8-án sorra kerülő Szegedi Petőfi–Bp. Vasas Dominó NB II-es mérkőzés már az újszegedi Sz. Petőfi pályán lesz"
(október 21., szerda).

Élüzemek. „Élüzemmé avattak négy szegedi üzemet." A „haladó világ legnagyobb ünnepét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját" ünnepelve élüzem jelvényt viselhet a Tisza Malom, a Szegedi Víz- és Csatornaművek, a Csongrád-Békési Borforgalmi Vállalat, a Szegedi Hűtőipari Vállalat
(november 7., szombat).

Labdagyár. „Kétezer játéklabda készül havonta a Szegedi Gumijavító KSZ-ben"
(november 25., szerda).

Vásároljon! „Szürke és kék csíkos KAMGÁRN öltöny ára: 1180 forint. kapható: áruházakban, szaküzletekben." „Szerezzen örömet: ajándékozzon!" „Sokezer vásárló volt vasárnap a szegedi üzletekben (...) A Lenin utcai Játékáru Boltban, ahol ugyancsak nagy volt a forgalom, egy fiatal házaspár„ hatéves Józsika nevű fiának játékot vásárol – „boldog örömmel"
(december 22., kedd).

Készítsünk szaloncukrot! „Negyed kilogramm cukrot egy deci tejjel felteszünk főni. Állandóan kevergetjük és miután forrni kezdett, még tíz percig tűzön tartjuk." Ha két ujjunk hegyére téve köztük vékony szálacska képződik, levehetjük a tűzről. „Porcelán tálba öntjük és újra állandóan kavargatjuk, közben ízesítőt adunk hozzá" – bármilyen essencia, apróra tört dió, csokoládé, kakaópor, rum, kávé. Ha „a tálban már sűrűsödni kezd, deszkára vagy márványlapra borítjuk. Vizes késsel elsimítjuk és apró kockákra vágjuk, aztán hagyjuk egészen megkeményedni"
(december 24., csütörtök).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar vizslát kapott ajándékba az angol lord

Szeged - Lapunk tulajdonosának nagypapája, Esmond Cecil Harmsworth, a második Rothermere vikomt egy magyar vizslát kapott ajándékba 1928-ban Bába Károlytól szegedi látogatása alkalmával. Tovább olvasom