Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Időutazás a Délmagyarral: 100 év legidősebb szerzőnk olvasatában

Szeged - 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából időutazásra hívtuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantottuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának utolsó állomása: 2010.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának utolsó állomása: 2010.

Rengeteg témát érintett évszázados történetében lapunk, amelyet rendszeres olvasói Délmagyarként becéznek. E sokféleségnek egy-egy darabját mutatta föl lapunk 2008. június 21-én indított Időutazás a 2010-ben 100 éves Délmagyarországgal című sorozata. A cikközön lezárásaként a 93 éves Rakonczai János főiskolai tanárt kértük mérlegkészítésre, hogy fölvillanthassuk: mi minden maradt ki a százrészes sorozatból.

Újságírók és levelezők

Száznál is több újságíró portréját rajzolta meg az Időutazás Arcél-sorozata, de legalább ennyi egykori és mai újságírói, szerkesztő, levelező életútjának vázlatát lehetett volna összegyűjteni. A szegedi sajtótörténet szereplőinek kiteljesedő tablóján Rakonczai János is helyet követelhet, hiszen ő lapunk ma élő legidősebb szerzője.

Hetvenöt éve olvassa lapunkat Rakonczai János. Első cikke 1939-ben látott napvilágot, a legutóbbit tegnap is írta. Fotó: Frank Yvette
Hetvenöt éve olvassa lapunkat Rakonczai János. Első cikke 1939-ben látott napvilágot, a legutóbbit tegnap is írta.
Fotó: Frank Yvette

– Nagy elődök – a szegedi piaristáknál tanuló iskolatársaim –, Bibó István, Ortutay Gyula, Sőtér István, Straub F. Brunó – hatottak pályámra. Az ilyen és hozzájuk hasonlóan korszakos személyiségekről manapság nemigen írnak – korholja a mai sajtót. – A szegedi egyetem bölcsészhallgatójaként határoztam el: Strasbourgba megyek. Onnan küldtem beszámolót a Délmagyarországnak: 1939. augusztus 13-án, vasárnap jelent meg – mutatja első cikkét: „A francia belpolitikai harcok hatása a nemzet egységére. Levél Strasbourgból". A kolumnás cikk fölött: „(A Délmagyarország levelező munkatársától)", alatta az aláírás: Rakonczai János. – Azóta is érdeklődöm a külpolitika iránt. Ezt a vonulatot, a hírmagyarázatot hiányolom a lapból – fogalmazza meg újabb kritikáját. Szerinte a hírlapírók mellett a levelezőknek is teret kellene adni, mert egy lap sokszínűségének egyik biztosítéka, hogy sokféle szerzőnek ad teret.

Legidősebb szerzőnk, Rakonczai János legelső cikke. (Nagyításért kattintson a képre!)
Legidősebb szerzőnk, Rakonczai János legelső cikke.
(Nagyításért kattintson a képre!)

Termékeny rivalizálás

– Az írásra Vér György biztatott, amikor az akkori Aradi – ma Victor Hugó – utcai szerkesztőségben felkerestem – emlékezik, miért tartotta magától értetődőnek, hogy a „Délmagyarnak" ajánlja föl írásait. Később is jelentek meg itt cikkei. Fájlalja, hogy manapság kiszorultak a napilapból a helytörténeti írások, ezért az e témákat középpontba állító olyan kisebb, helyi folyóiratoknak adja tanulmányait, mint például a Szegedi Műhely.
A rivalizálást ösztönzőnek találja Rakonczai József: „első szerzősége idején" a Délmagyarországon kívül más lapok is jelen voltak a piacon. Sőt: a megye kisebb városainak olvasóközönsége is eltartott helyi újságokat.

– Szegednek ellopták a lelkét: nem képes saját értelmiséget kitermelni. E folyamat visszafordításában az újságnak is lenne szerepe – mondja a vásárhelyi születésű Rakonczai János, aki szerint az olyan helyi kezdeményezésekről nagyobb terjedelemben és gyakrabban kéne írnia a helyi lapnak, mint például a Dugonics Társaság élete, vagy a színházi előadások kritikája, vagy az iskolai és tömegsport.

Kedves témák

– 1945 után sokan elnémultunk: nem tartottuk tanácsosnak leírni a gondolatainkat – utal a „Délmagyar" akkori témaszegénységére Rakoczai tanár úr, aki aki a francia, latin, angol, orosz nyelv oktatója. Az ötvenes évek elején a legendás Baross-gimnáziumban tanított, majd a főiskolára kerülve „a szláv nyelvekhez kulcsot adó" oroszt oktatta. Bölcsészkari oktatóként, az idegen nyelvi lektorátus vezetőjeként nehezen viselte az 1956 utáni légkört – az élelmiszeripari főiskolán találta meg a nyugalmat. Nyugalomba vonulása óta pedig hat könyve jelent meg. Legutóbb Bryan Cartledge angol nyelven írt nagyszerű Magyarország-történeti művéről írt recenziót. Közben kedves témája maradt minden, a szegedi egyetem fejlesztésével kapcsolatos információ.

„Egyetembúcsúztató és -köszöntő" – összegzi Időutazás-sorozatunk az 1940. év legfontosabb történéseit. E kiemeléssel ugyanúgy egyetért Rakonczai János, mint hogy idén többször is hírt adtunk a szegedi univerzitást gazdagító beruházásokról, a mérnökképzésről. Például január 14-én arról, hogy: „közel egymilliárd forintos beruházás indul a Szegedi Tudományegyetemen: a Moszkvai körút 9. szám alatt úgynevezett zöld épületet kap a mérnöki és a természettudományi kar. Tegnap aláírták az új egyetemi ingatlan több mint 900 millió forintos az összegű építési szerződését – az SZTE részéről Szabó Gábor rektor és Tráser Ferenc gazdasági főigazgató, a közbeszerzési pályázaton nyertes kivitelező, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. részéről pedig Szalados László vezérigazgató".
Április 8-án pedig arról, hogy „korszerű, sürgősségi betegellátó osztályt (SBO) alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új klinikai tömbjének földszintjén. Az európai uniós forrásokat is tartalmazó, közel 700 millió forintos támogatási szerződést tegnap írták alá. A 19 ágyas SO1 szintű sürgősségire várhatóan 2011 őszétől szállítják a mentők a régió betegeit".

– A Dél-Alföld elmúlt évszázadának keresztmetszetét adja az Időutazás-sorozat – véli legidősebb szerzőnk, aki örülne, ha a Délmagyar egykori cikkeinek, fotóinak válogatása kötetbe foglalva is napvilágot látna.

Kronológia: 2010

Január 6.: Kitör a Costa Rica-i fővárostól, San Josétől keletre található 3340 méter magas Turrialba vulkán. Március 17–20.: Magyarországra látogat Károly walesi herceg és felesége, Kamilla hercegné. Április 10.: A szmolenszki légi katasztrófában életüket vesztik a Lengyel Köztársaság legfelsőbb állami és katonai vezetői, köztük Lech Kaczyński államfő. Április 11.: A magyarországi országgyűlési választások első fordulója, amely a Fidesz–KDNP győzelmével zárul, miután megszerzi a szavazatok 52,73 százalékát. Április 14.: Kitör az Eyjafjallajökull vulkán Izlandon, amely nagy mennyiségű vulkáni hamut lövell magából, és emiatt napokra leáll Észak-Európa légi közlekedése. Április 25.: A magyarországi országgyűlési választások második fordulója, amelyen a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többségre tesz szert. Május 14.: Megalakul az új Országgyűlés, ezzel a Bajnai-kormány megbízatása megszűnt, és ügyvezető kabinetként működik tovább, az új kormány megalakulásáig.

Arcél: Darvasi László (1962–)

„1962-ben születtem, és nagypapának éppen el volt törve a lába. Úgy bicegett föl a szülészet harmadik emeletére. Aztán a gyerekkor, ahogy Mészöly Miklós mondja, elmúlt, és bár nem erre készültem, de egyszerre csak egy erő úgy döntött bennem, hogy író legyek. Holott tanítással kezdtem, és szerettem is az iskolát, elcsábított az újságírás, és akkor el is dőlt az, hogy a munkaeszközöm a szó, a mondat, a nyelv lesz. És persze a képzelet. Írok mindenfélét, tárcát és nagyregényt, drámát és elbeszélést. Ez önmagában nem erény, csupán adottság. Sok könyvem jelent meg, legutóbb a főként Szegeden játszódó Virágzabálók, lefordítottak vagy tíz nyelvre, igazán szerencsésnek mondhatom magam. Most éppen, új novellák és egy színdarab mellett, mesekönyvet is írok."

Az újság gondozója, a lapkiadó

Kiadója gondoskodásának köszönheti évszázados létét a Délmagyarország. Keveset írunk a kiadóról. Pedig – miközben a lapkiadás üzleti-gazdasági vállalkozás – a kiadó tehet a legtöbbet a sajtó függetlenségének biztosításáért, a közéletben játszott pozitív, tényfeltáró szerepének megszilárdításáért, presztízsének erősítéséért. A kiadói szakemberek felkészültségén és odaadásán is múlik, hogyan dolgozhatnak a frontvonalban például a hírlapírók. Tudják ezt a Frank Yvette fotóján látható – a Délmagyarország Kiadó adminisztrációs, gyártási és terjesztési részlegén dolgozó – munkatársaink is. A titkárság az alfája és omegája a hatékonyan működő kiadónak. Az adminisztráció pedig rögzíti a hirdetéseket, amelyeket a „gyártás" készít el. A PR- és marketingrészleg szervezi az olvasói nyereményjátékokat, rendezvényeket, és koordinálja a támogatásokat.

Fotó: Frank Yvette
Fotó: Frank Yvette

A Csongrád megyében működő öt ügyfélszolgálati irodában olvasóink személyesen találkozhatnak kolléganőinkkel, és megvásárolhatják a szakácskönyveket, a koncertjegyeket, valamint az apróhirdetéseket is feladhatják. A kereskedelmi részleg és a nyomda munkája könnyen elképzelhető. A terjesztési csoporthoz tartozók azon fáradoznak, hogy – pontos cím alapján – minden háztartásba eljusson a napilap. Az informatikusok nélkül ma már nem készülhet egyetlen újság sem: ők biztosítják a számítógépek zavartalan működését, hogy a Délmagyarország munkatársai is biztonsággal közlekedhessenek, s a lap megjelenhessen az információs szupersztrádán.

Márciusi tél hóval

Csongrád megye. „Szerda éjszaka 22 órakor kezdett szakadni a hó, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. 14 járműve éjféltől szórta, takarította az utakat, járdákat, megállókat. Tegnap reggel, a fagypont körüli hőmérséklet miatt csúsztak az utak, lefagyott a Belvárosi híd, lelassult a forgalom, lépésben araszoltak a járművek. Nap közben 3–4 fokkal melegebb lett, és latyakosak, sónedvesek voltak az utak, a megyében mindenhol olvadni kezdett a 7–8 centis hó" – ad március 12-én időjárási helyzetképet Dombai Tünde. „Péntek hajnalban és reggel fagyra, valamint további pár centis hóra kell számítani – tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat szegedi állomásának munkatársa, Aszalos István. Az előttünk álló hosszú hétvégére 8–10 fokos, kora tavaszi kellemes idő várható, némi széllel, felhős éggel, kevés napsütéssel. Ez eltakarítja az 1 napos márciusi tél utolsó hófoltjait is.

Fotó: Veréb Simon
Fotó: Veréb Simon

A következő héten marad az enyhe időjárás; számottevő csapadékra nem kell számítani". Hozzáteszi: „1951 óta jegyzik a hótakaró adatait, azóta az évek felében maradt meg hótakaró márciusban. Átlagosan 5 napon havazott, és 2 napon terítette be fehér lepel az országot. Legtöbb havat, 19 centiset, 1955-ben, 1956-ban és 1986-ban mértek. Havas volt az ezredforduló óta 2003, 2004, 2005 és 2006 márciusa, átlagosan 10 centi hóval. A mögöttünk álló télen 42 nap borult hófehérbe". Fontos információ az olvasó számára az is, hogy „apad a Tisza, tegnap 544 centi volt a vízállás, ezért délután 4-kor visszaengedték a forgalmat a vízügyesek a szegedi rakpartra. Az előrejelzés szerint a következő egy héten újabb lezárásra nem kell számítani".

Napi hírek

Változékony időjárás. „Hetek óta tart a változékony időjárás: a mínuszokat melegrekord követte, tegnap pedig több helyen is havazott a megyében. A hideg- és melegfrontok egymást követik felettünk egész héten, ezt leginkább az idősebbek és a szívbetegek érzik meg" (január 4., hétfő).

Patikabumm. „Tiszát lehet rekeszteni Szegeden patikákkal: az elmúlt két évben 22 új nyitott és egy zárt be. A gyógyszertári élesedő verseny a városokban dúl, a széleket és a kistelepüléseket nem érinti. A beteg az előnyöket kínáló helyre húz" (január 5., kedd).

Bezárt a Virág. „Új tulajdonosa van a Virág cukrászdának, amely már több mint egy hete zárva tart. Szeged patinás cukrászdáját februártól egy frissen alapított, budapesti székhelyű cég üzemelteti, amelynek lapunk információja szerint egy ciprusi cég a tulajdonosa. A korábbi működtető ellen felszámolási eljárás indult, mivel több mint félmilliárd forint tartozást halmozott fel" (január 29., péntek).

Cigányház. „Legalább 12 és fél millió forint veszett kárba azzal, hogy az Amaro Kher cigány közösségi ház az enyészeté lett. Az épületet most telekáron, 20 millió forintért hirdette meg értékesítésre az IKV Zrt. A kisebbségi önkormányzat elnöke szerint a pénztelenség miatt jutott erre a sorsra a ház. Hogy a közel 80 ezer eurós pályázati összeg hová tűnt, továbbra sem tudni" (február 9., kedd).

100 nap múlva. „Megkezdtük a visszaszámlálást: 100, 99… A Délmagyarország mint a vidéki sajtó doyenje, legrégebbi napilapja május 22-én lesz 100 éves. Az ünnepi finomhangolást már jó ideje megkezdtük, 100 hétre tervezett időutazás-sorozatunkkal már a 86. évben járunk. A centenáriumi év csúcspontjától 100 napnyi járásra begyújtjuk újabb „rakétagyorsítóinkat", figyelmünket, szívünket még inkább a jeles napok felé fordítjuk. Historikus sorozatunk mellett mostantól mindennap jelentkezünk egy-egy míves idézettel hátsó oldalunkon a 100 éves Délmagyarországról, hetente kérünk egy kis délmagyaros sztorit ismert és kevésbé ismert emberektől, no és persze egy-egy újságírótól" (február 12., péntek).

Öt karambol. „Öt baleset is történt a 451-es úton, Csongrádnál tegnap reggel. Olyan nagy köd volt, hogy a felezővonalat is alig lehetett látni, mégis próbálkoztak páran előzéssel. Egy Mercedes ekkor frontálisan ütközött egy kamionnal, a személyautó vezetője és utasa súlyosan megsérült. Az útlezárást későn vette észre egy román autóbusz: a sofőr elrántotta a kormányt, árokba hajtott. Személyi sérülés nem történt, de a Kiskunfélegyháza felől érkező tűzoltóautó is későn észlelte az álló járműveket. Árokban kötött ki. Egy rendőrnő lámpával körözött, hogy felhívja a kocsik figyelmét a veszélyre, a hölgyet azonban elcsapta egy német kamion, súlyos sérülésekkel vitték kórházba. Az ötödik baleset ismét előzés közben következett be" (február 20., szombat).

Belvíz. „Tovább növekedhet a vízzel borított földterület nagysága a következő napokban várható esőzés miatt. Magyarországon 110 ezer, Csongrád megyében közel 20 ezer hektárnyi terület áll víz alatt. A megszokottnál kétszer több mennyiség hullott, s ilyen mennyiségű vizet képtelen elnyelni a talaj felső rétege. Térségünkben január óta 88 milliméter csapadék hullott, és 8000 hektár vetett termőterületet rombol a belvíz. A védelemre januártól mostanáig több mint 140 millió forintot költött az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig)" (február 24., szerda).

Pick-győzelem. „A Pick Szeged férfi kézilabdacsapata fölényes, 35–25-ös győzelmet aratott a román Constanta elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen. Dragan Djukics együttese a második félidőben fordított" (március 8., hétfő).

Sakkzseni. „Hazánk legfiatalabb sakknagymestere lett a napokban a 13 éves Rapport Richárd, megdöntve Lékó Péter 1994-ben felállított rekordját. A fiatalember – akiről a The New York Times is írt – most Szegeden vendégeskedik, nagyszüleinél. A menü: napi 10 óra sakk, Kaszparov-könyv, rántott hús" (március 11., csütörtök).

Turistacsalogató. „Csongrád megyében több olyan turistacsalogató látványosság van, amellyel csak itt találkozhat a kiránduló. Szegeden a világ 4. legnagyobb zsinagógája, a dóm, a Dóm tér és a Dömötör-torony alkotta épületegyüttes, a vásárhelyi Emlékpont Múzeum, a makói Hagymaház, a kiszombori Rotunda, a dorozsmai szélmalom és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a maga nemében kuriózum. Akárcsak Fehértó az ornitológusoknak" (március 29., hétfő).

Szennyvíz. „23 megyei település pályázott sikeresen szennyvízcsatornázásra, szennyvíztisztításra. Sürgeti az idő a közel 13 milliárd forintos beruházásokat, az Európai Unió szabta határidő miatt. Néhol 4 település is összefogott. Legkésőbb 2015 végéig meg kell oldani a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítését minden 2000-nél nagyobb lélekszámú magyar településen" (április 7., szerda).

Búcsú Kass Jánostól. „Sok száz barátja és tisztelője, köztük rengeteg szegedi vett tegnap végső búcsút az életének 83. évében, március 29-én elhunyt Kass János Kossuth-díjas grafikusművésztől, Szeged szülöttétől és díszpolgárától a Farkasréti temetőben" (április 17., szombat).

14 képviselő. „Csongrád megyéből 14-en az országgyűlésben. Fidesz: teljes körű felhatalmazás" Csongrád megyéből mandátumot szerzett országgyűlési képviselő B. Nagy László, Bodó Imre, Bihács Zsolt, Farkas Sándor, Kalmár Ferenc, Lázár János, Magyar Anna, Mágori Józsefné, Nógrádi Zoltán, Vincze László (Fidesz–KDNP); Botka László, Ujhelyi István (MSZP); Varga Géza, Zagyva György Gyula (Jobbik). Csongrád megye hét választókerülete közül háromban „volt szükség második fordulóra" (április 26., hétfő).

Jár az 1-es. „Újból jár a szegedi 1-es villamos; tegnap reggeltől menetrend szerint viszi utasait. A rókusi csomópontban módosult egy megálló helye, nem járnak már a villamospótlók, és visszakapcsolták a Tisza Lajos körúti jelzőlámpákat" (május 10., hétfő).

Kiállítás. „A 100 éves Délmagyarország történetében kalandozhatnak a látogatók a Somogyi-könyvtár aulájában június 26-ig. (...) A vidék legrégibb napilapjáról szóló kiállítást – amelyet Kukkonka Judit, a helyismereti gyűjtemény könyvtárosa rendezett – a Délmagyarországról és munkatársaink tollából megjelent kötetek, valamint kiadónk szakácskönyvei és süteményeskönyvei zárják" (május 14., péntek).

Szeged ünnepe. „A város napját ünnepli ma Szeged, és vele arra emlékszik, hogy IV. Bélától 1246-ban városi rangot kapott" (május 21., péntek).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek?

Metrót, szerelemvasutat, óriáskereket és interaktív szökőkutat is álmodtak a gyerekek Az én városom – Milyen lesz Szeged, mire nagy leszek? címmel meghirdetett pályázaton. Tovább olvasom