Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: 3 éves terv a 100. márciuson

Hatvankét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminckilencedik állomása: 1948.
A századik újesztendő című vezércikkünk is jelzi, hogy az 1848-as forradalom centenáriuma a most kezdődő év minden politikai rendezvényében jelen lesz.

Amnesztia és fricska

„Valóra váltjuk Kossuth, Petőfi, Táncsics eszményeit: a szabad, erős, virágzó Magyarországot – Rákosi elvtárs újévi nyilatkozata", „Ifjúsági mozgalom 48 szellemében", „Az új év egyik legfontosabb problémája a munkásegység" – harsognak az ünnepi címek. De az első hétköznapokon is ez a vezető téma: szegedi Nemzeti Bizottság üléséről tudósító azt is közli, hogy „a centenáriumi év a komoly újjáépítés éve lesz", de „nagyszegedi kultúrverseny", s „amnesztia-rendelet készül" – a centenárium alkalmából.

Fricskának szánja a névtelen szerző, hogy megírja: „némán köszöntötték a centenáriumi évet a szegedi harangok" – miközben „a főváros és a magyar falvak lakossága" harangzúgással köszöntötte a jubileumot és Petőfi születésnapját.

Újraértelmezett örökség

„Kossuth példája megtanít: A nemzet sorsát nem szabad elvénhedt rendszerekhez kötni" – fogalmazta újra a 48-as örökséget Mód Aladár az MKP politikai akadémiáján – adjuk hírül március 13-án. De ez mind semmi: „A 48-as márciusi hangulatú szakszervezeti összvezetőségi ülésen Szeged valamennyi számottevő üzeme munkaversenyre hívta ki a vele rokon szegedi és vidéki üzemeket".

Nemzeti színű keretbe foglaltuk Petőfi Nemzeti dalát, vörös fejléccel írtuk a címlapon: „Világ proletárjai egyesüljetek! Délmagyarország", mellette a két dátum – 1848 és 1948" foglalja keretbe a Kossuth-címert. Kolumnás vezércikkben magyarázza a főszerkesztő, Ferencz László, hogy mit jelent ma „Kossuth-Petőfi-Táncsics szellemében" élni, dolgozni és gondolkodni.
Szent-Györgyi Albert „egyetemi nyilvános rendes tanár az élettan" terén elért eredményeiért részesült Kossuth-díjban. Az elismerést először osztják ki a centenáriumi ünnepen: – többek között – „a nemzet három nagy halottja: Bartók Béla, József Attila és Derkovits Gyula" Kossuth-díjas lesz. A szegedi orvoskar „három Kossuth-díjat hódított el": Jancsó Miklós, a szegedi egyetem gyógyszertani professzora, Straub F. Brunó, a biokémia professzora, valamint Ivanovics György, a kórtani professzor részesült az elismerésben. A szokásos hat oldallal szemben 10 kolumnás lapunkban vázoljuk: „Így kezdődött a szabadságharc Szegeden", barangolunk a szőregi csatatéren, részletesen beszámolunk Kossuth 1848. október 4-i szegedi nagygyűléséről, közöljük Móricz Zsigmond írását Rózsa Sándor Szegeden címmel.

Március 15. már 1945-ben is kiemelt tömegrendezvény volt Szegeden – a centenáriumra újraértelmezték. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Március 15. már 1945-ben is kiemelt tömegrendezvény volt Szegeden – a centenáriumra újraértelmezték. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

„Az országgyűlés törvénybe iktatta 1848 emlékét" – tudatjuk az ünnepről szóló, március 17-én jelentkező tudósítások élén. „A diadalmas márciust ünnepelte Szeged" – hangsúlyozzuk, mikor arról is beszámolunk, hogy „lobogódíszben, ünnepi külsőségek között, izzóhangulatú nagygyűlésen emlékezett meg Szeged a százéves évfordulóra". A városháza előtti megemlékezésen „Perjés László, a szegedi 48-as ifjúsági bizottság elnöke" azt hangsúlyozza: „a 48-as időkből nagy tanulságot vonhattunk le a mai idők számára. Ez a tanulság az, hogy a magyar nép csak akkor tudja boldogulását megtalálni, ha végleg a népi demokratikus erők mellett találja meg a helyét, mert csak így biztosíthatja jövő boldogulását".

Talpjegy és flanel

„A múlt évben szénporral igyekeztem a fűtés látszatát kelteni, az idén pedig 18 mázsa fát tudtam bevenni télire. tavaly magam vertem talpat a cipőmre hulladékból, az idén talpjegyet kaptam. A gyerekeimnek nem volt cipője, most a szakszervezettől 19 forintért tudtam nekik cipőt venni. Azután az új status is hozott 60 forintot, ami a X. fizetési osztályban jelentős összegnek számít" – hasonlítja össze jelenlegi helyzetét a tavalyival Tóth István irodatiszt. „L. I." riportjában „Nagygyörgy Mária üb. tab." is megszólal: „Tavaly olajjal főztünk, az idén 740 munkás közül 320-nak volt malaca". Koszorús István pedig azt nyilatkozza: „Telve áruval a polcok. Megindult a gyártás minden vonalon." A tápai újgazda felesége, Tari Istvánné pedig annak örül, hogy flanelt vehet, és tervezhet: lovat szeretnének, házat építenének.

Fordulatok

A 3 éves tervet mindenhatónak tünteti fel a propaganda. „ Megjavítja a szegedi talajviszonyokat" – állítjuk január 4-én. A bírálat is hangsúlyozódik: „Többet a hároméves tervért Szegeden" – javasolja „N. L.", majd pontosít: a Délmagyarország „egészséges, építő vitát szeretne kialakítani maga és a legilletékesebbek, a szegedi üzemek vezetői, üzemi bizottsági tagjai, bizalmijai és tervmegbízottjai között". A rádióban „Tombácz Imre elvtárs, az MKP nagyszegedi végrehajtó bizottságának elnöke, Róna Béla pénzügyi tanácsnokkal és ifj. Komócsin Mihály elvtárs, Szakmaközi Bizottság titkárhelyettesével" beszélgettek hétfőn a budapesti rádióban Szeged hároméves tervéről. Február 12-i összefoglalónkból kiderül, hogy a nyilatkozók szerint „gyümölcskertté kell alakítani hároméves tervünk során a várost körülvevő földeket". „A mezőgazdaság géppel való felszerelésére kilenc tanyaközpontban szerveznek meg gépállomást". „A népi demokrácián belül lerakjuk helyi viszonylatban a parasztdemokrácia gazdasági alapjait." „Földhözragadt szegény parasztság a tanyákon, munkanélküliséggel küzdő munkásság, pangó ipar és kereskedelem a városban jellemzik a Horthy-idők Szegedjét. Van éppen elég behoznivalója a hároméves tervnek..."

A politikai fordulatot készítik elő az olyan propagandacikkek, mint amelyik címében hangsúlyozza: „A tisztulás fontos kérdés a Szociáldemokrata Párt részére", vagy a január 11-én az MKP III. pártkonferenciáján elhangzott Rákosi Mátyástól idézése: „Tartósan rendezni kell a köztársaság és az egyház viszonyát". Illetve a február 17-i címlap: „A jobboldali szociáldemokraták elleni küzdelem jegyében zajlott le a két munkáspárt szegedi közös aktívaülése". vagy a február 25-i: „Az egységes magyar munkáspárt a megvalósulás felé közeledik". Ha valaki nem tudná, március 7-én Komócsin Zoltán vezércikkben hangsúlyozza: „Balra tartunk."

„Megizmosodott és politikailag előretört a Magyar Kommunista Párt" – kezdődik a február 4-i kolumnás tudósítás az egyre dominánsabb politikai szervezet nagyszegedi konferenciájáról. Bizonyára olvasóinknak is feltűnik, hogy a többi párt nyúlfarknyi tudósításaival szemben egyre negatívabb a szociáldemokraták megítélése, egyre nagyobb terjedelmet kapnak a kommunisták. A két párt egyesülése, június 12. után kész a fordulat: a Magyar Dolgozók Pártja mindent ural.

*

Kronológia

1948. január 30.: Indiában meggyilkolják Mahatma Gandhit. Április 29.: Törvény a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról. Május 14.: Izrael állam megalakulása, kitör az arab–izraeli háború. Június 2.: Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt. Július Július 29.–augusztus 14.: A XIV., londoni olimpiai játékok magyar hőse Papp László. Július 31.: Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt. Augusztus 3.: Szakasits Árpád az új államfő. November 26.: A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt. December 10.: A korábbi Dinnyés Lajos helyett az új miniszterelnök Dobi István. December 26.: Letartóztatják Mindszenthy József hercegprímás-érseket.

*
Arcél: Koncz László (1912–1952)

Koncz László „nem újságíró volt, nyomdászként működött, de ha kellett, maga is papírra vetette gondolatait, amelyek mindenkor a munkásosztály érdekeit, előrehaladását szolgálták" – olvasható a lapunk fél évszázados jubileumára kiadott emlékkönyvben. „Szegeden tanulta a nyomdászmesterséget, s itt lett 1930-ban tagja az illegális Kommunista Pártnak, amelyhez hű maradt haláláig. Szeged felszabadulásának már az első napjaiban azon fáradozott, hogy itt nyomdát biztosítson az új kiadványoknak, röplapoknak, plakátoknak.


Ő szervezte meg az 1944. november 19-én megindult Délmagyarország számára is szükséges nyomdai feltételeket, amelyek nem kis gondot jelentettek az akkori viszonyok között." S ettől kezdve a lap felelős kiadója és a megalakult szegedi Hírlapkiadó Kft. vezetője. A „nyomdák államosítása után egyesített igazgatásukat látta el, míg tüdőbaja újból ágynak nem döntötte, s 1952. április 24-én fiatalon, 40 éves korában sírba nem vitte".

*
Az új jobb híd, mint a régi

A nép hídjának nevezték az avató ünnepségen a Tisza új ékességét. A szegediek november 21-én vonulhattak az új közúti hídra. Fotók: Móra Fernc Múzeum, történeti osztály

„A gyaloghidat december 10-e körül szét lehet bontani", mert elkészül a közúti híd – jelentette be Gerő Ernő közlekedési miniszter szegedi látogatásán – tesszük közzé május 27-i lapunkban.

A nép hídjának nevezték az avató ünnepségen a Tisza új ékességét. A szegediek november 21-én vonulhattak az új közúti hídra. Fotók: Móra Fernc Múzeum, történeti osztály
A nép hídjának nevezték az avató ünnepségen a Tisza új ékességét. A szegediek november 21-én vonulhattak az új közúti hídra. Fotók: Móra Fernc Múzeum, történeti osztály

„Az újszegedi oldalon folyó hídmunkálatokat" megtekintette május 26-án Gerő Ernő közlekedési miniszter – helyi nagyságok kíséretében. „Meghallgatta Lébényi László, a hídépítés vezetőjének, Fekete János, a MÁVAG szerelési munkák vezetőjének, a munkásoknak a jelentéseit, majd megállapította, hogy az építkezés teljesen tervszerűen folyik és a közúti híd még ebben az évben elkészül".

„A munkaverseny lázában égnek a derék hidász dolgozók", amiről személyesen is meggyőződhetett Gerő. Látogatása végén kijelentette: „A szegediek sokkal jobb hidat kapnak, mint a régi volt. A régiről tudom, hogy állandóan mozgott." Lapunk munkatársa, „(g. a.)" megkérdezte, „Gerő elvtárs" pedig válaszolt: „a vasúti híd építését az ötéves terv keretébe beleillesztették".


„A hídon dolgozó különböző munkáscsoportok szinte vetélkednek egymással a rájuk eső feladat minél gyorsabb elvégzésben" – írjuk november 17-én. „Elkészült a villamos felső vezetéke." „Épül a tribün." „Jöhet már a teherpróba!" „Vasárnap, november 21-én átadják Szeged közelebbi és távolabbi környéke lakosságának, az üzemekben, gyárakban dolgozó többi munkásnak, a jövő évi kenyerükért harcot folytató dolgos kisparasztnak és az irodák, intézmények haladó értelmiségének".

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1948-ból.

Belügyminiszteri jelentés. „Dénes Leó elvtárs, polgármester elküldte szokásos havi jelentését a belügymisztériumba Szeged múlt hónapi helyzetéről." Ebből kiderül, hogy „decemberben 88 ezer szegedi ellátatlan kenyérellátását kellett biztosítania a város vezetőségének. Erre a célra 6600 mázsa kenyérgabona-kiutalást kapott". „Ötszáz közmunkás végzi az újjáépítést" (január 10., szombat).

6 év, illetve 6 hó. „Mérlegel a munkásbíróság." „Könnyelmű életmódjáért feketézett" Rédai József kovácssegéd, aki „a búzát feketén vásárolta, s a lisztet is zugforgalomban értékesítette". Ezért hatévi fegyházra, ötévi jogvesztésre, Makóról kétévi kitiltásra és az ítélet hírlapi közzétételére ítélte" a bíróság. Ezzel szemben az árdrágító Nagy János vecsési munkanélkülit, aki mert a pesti Teleki téren 18 forintért vásárolt lúgkövet Szegeden 25-ért adta el, mindössze 6 hónapra büntette, mert éhező családján akart segíteni (január 13., kedd).

A Tisza-szálló bére. „A Postatakarékpénztár „bérbe veszi a Tisza-szálló kávéházi részének felét, valamint a mögötte lévő első nagytermet". A „megmaradó szállodai és éttermi rész" sorsáról is döntenek, mert a tulajdonosok, „akik a felszabadulás elől elmenekültek Szegedről, és csak alkalmazottaiknak köszönhető, hogy szállodájukat rendben visszakapták, most nem töltik be megfelelően feladatukat". Előrevetítjük, hogy a városé lehetne a Tisza, de addig is: az ott „foglalkoztatott vendéglátó-ipari munkások megélhetését" biztosították (február 5., csütörtök).

A munka hőse. „Sivár körülmények között, hat gyermek gondja mellett 200 százalékot termel és munkásszövetkezetről álmodik Tóth Ernő kender-rohammunkás". „A többi munkások 120-130 százalékával szemben Tóth 180-200 százalékot hoz ki hetente." Így „méltó társa a lemezgyári Bozsónak, dohánygyári Vertának és a deszki Kiri Ferencnek. Hős ő, a hétköznapok, a munka hőse" (február 15., vasárnap).

Algyői munkaverseny. Az algyői gazdák „kompot, szövetkezetet, öntözőművet és malmot létesítenének, hogy megnyerjék" a munkaversenyt. „Székháza és 20.000 forint tőkéje van a szövetkezetnek". Algyőn „98 százalékban a földeket már felszántották, s nagyrészt már be is vetették" (március 7., vasárnap).
Dohánygyári sportolók. „Az újító sakkbajnok labdarugó Berta István felvirágoztatta a dohánygyári dolgozók sportegyesületét" (március 28., vasárnap).

Móra örökösei. „Ásóval, csákánnyal, lapáttal" indul neki a Baross Gimnázium húsz diákja „Szadeczky és Korek tanár vezetésével Baktó környékére. Régi avar sírokat kerestek", s találtak régi kardot és ezüst karperecet (április 11., vasárnap).

Bulla Elma. „Bulla Elma vendégfellépése április 17-én, szombaton délután fél 6-kor és este 8-kor a Tiszában" (április 14., szerda).

Egyesülés. „A Szegedi kenderfonó elvtársai kezdik... Április 20-án egyesül először Szegeden két munkáspárti szervezet. Befejeződött a tisztogatás a Szociáldemokrata Pártban. A kizárás senkinek sem veszélyezteti életlehetőségét – mondotta Komócsin Zoltán elvtárs" (április 15., csütörtök).

Hadifoglyok. „Még több mint ezer szegedi hadifogoly van távol otthonától és így érthető izgalmat keltett a városban az a hír, hogy 4300 hadifogoly már megérkezett Máramarosszigetre." „Kedden vagy szerdán érkeznek meg az első szegedi hadifoglyok. Újonnan berendezett otthon, tiszta ágy, meleg étel és szerető gondoskodás várja a hazatérőket" (május 1., szombat).

Egységes lap. „Révai József elvtárs, a munkáspártok nagyszegedi egységbizottsága, a város, az üzemek dolgozói üdvözlik az egységes munkáspárt lapját", a Délmagyarországot. „Immár nemcsak a Magyar Kommunista Párt szegedi lapjaként jelenik meg, hanem a szociáldemokrata testvérpárt lapjával, a Szegedi Népszavával egyesülve május elsején első ízben jelenik meg a szegedi dolgozók, a szegedi munkásság, az új egyesült párt, a Magyar Dolgozók Pártja hivatalos szegedi újságjaként" (május 1., szombat).

Miniszteri biztos a Csillag élén. Váratlan razziát tartottak a börtönben: „azonnali hatállyal elbocsátottak több tisztet és börtönőrt." Például „Király István főtörzsőrmester a legbizalmasabb kapcsolatot tartotta fenn a letartóztatott Falcione-féle összeesküvőkkel". „A bizottsággal érkezett Fekete György letartóztató intézeti hadnagy, aki miniszteri biztosként teljhatalommal vezeti további intézkedésig a fegyintézetet" (május 9., vasárnap).

Sorvasztja az üzemét. „A rigó utca végén van a Barna késárugyár." „Halára ítélte saját tulajdonosa, hogy a befektetett tőkéjét kivonhassa és akadályozza, hogy a maroknyi munkássereg az üzemet valahogy megmentse." „Az eredeti tulajdonost valahova elsodorta a háború. Az örökös, a mostani tulajdonos Eisner Lajosné" (június 2., szerda).

MINSZ. „A Magyar Ifjúság Népi Szövetségének nagyszegedi bizottsága a szegedi ifjúság egységnapját június 6-13-ig rendezi meg" – „1848 szellemében előre a magyar ifjúság jobb jövőjéért!" Lesz fáklyás felvonulás, nagygyűlés, sportünnepély, kiállítás, filmvetítés, a kultúrverseny győztes tánccsoportjainak műsora" (június 3., csütörtök).

Ábrahám Irénke hegedűje. „Hegedűt kapott Ábrahám Irénke", az „átokházi kis parasztleány". Ő „és társai bízhatnak a népi demokráciában, kitanítja, felneveli őket és részeseivé teszi a kultúrának, amiből ezer évig kirekesztették a falvak és tanyák népét" (október 3., vasárnap).

Apácák rémtettei. „Az újsomogyitelepi apácák felháborító bűntettei. Disznóknak adták a lisztet és a tejport, a népkonyháról nagymennyiségű élelmiszert oroztak el" a „magyar nép ellenségei" (október 10., vasárnap).

Gépmadár a Tisza felett. „Öt repülőgép áll az algyői röptér zöldellő gyöpén." „Az Országos Magyar Repülőegyesület tagjai két hónapos repülőtanfolyamon vannak" itt. „Megkezdődött a rendszeres oktatás az algyői sportrepülőtéren" (november 8., szerda).

Sándorfalva a második. „Sándorfalva a második helyre került az egyéni szövetkezeti versenyben. A termelési verseny keretében kezdődött meg a vetőmagigénylés" (november 27., szombat).

Bázisiskola. „Újabb három bázisiskolája van Szegednek" – e címmel büszkélkedhet „a vegyipari, a tanítóképző és az ipari leányiskola." Közben „a mindszentysta klerikális reakció a tanulókörök ellen uszítja a diákokat". „A bázisiskolák a különféle sportfelszereléseken felül még külön-külön közel félszáz kötetnyi könyvet kapnak" (december 12., vasárnap).

Uzsora ellen. „A napokban árverési csarnok nyílt meg Szegeden." „Az Állami Zálogház a nagyközönségnek kézizálognyújtással van segítségére, az Árverési Csarnok pedig normális árakon való vásárlási lehetőséggel áll állandóan a dolgozók rendelkezésére" (december 24., péntek).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Surján a vállalkozók pénzéről

Szeged - Nem érti a kormány magatartását Surján László, az Európai Parlament költségvetési… Tovább olvasom