Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 3°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: A tömegek szocialista nevelése

Szeged - Ötvenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenedik állomása: 1959.

„A tömegek további kulturális felemelkedését segítik elő a Szegedi Szabadtéri Játékok is – mondotta tegnap este megnyitó beszédében Kállai Gyula elvtárs." Ezzel a július 26-i címlapon kezdődő tudósítással adunk súlyt az újrainduló „Szegedi Ünnepi Heteknek". De az államminiszter és MSZMP PB-tag kijelentésének címbe emelése iránytű is, hogy „mindenki tudhassa": miért tartja szem előtt az új hatalom a lenini jelszót: „Tanulni, tanulni, tanulni..."

Szputnyikok Szegeden

Nagy a tudomány becsülete. Az új év első lapszámában a Szegedi Tudományegyetem rektora, korábbi főszerkesztőnk, Antalffy György professzor írja le, miért fontos „a politikai-erkölcsi nevelés színvonalának emelése". Célkitűzése, hogy „az egyetemen folyó oktató-nevelő és kutatómunka az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatba kerüljön az egyetem falain kívül folyó gyakorlati élettel".

Reneszánszát éli az ismeretterjesztés. Az év szenzációját, a Nap felé száguldó szovjet kozmikus rakétát például nem csupán a Pravdából átvett cikkel, hanem Kulin György magyarázatával mutatjuk be január 6-án. A gellérthegyi Uránia csillagvizsgáló tudósa hangsúlyozza: „A naprendszernek a kilenc nagybolygón kívül százezernyi kisbolygója van, ezek egyike lesz a szovjet műbolygó is", amely „az idők végtelenjéig kering a világűrben". E témát január 22-én megjelent írásában a szegedi egyetem elméleti fizikai intézetéből Horváth János is érinti, mikor „az első és második kozmikus" sebességről, az irányítástechnikai problémáról értekezik. Megállapítja: „a kozmikus rakétával a Szovjetunió bebizonyította, hogy bőkezűen támogatja az olyan kutatásokat, amelyek (...) az emberi megismerés, végső soron az emberiség békés fejlődésének célját szolgálják".

Még a szabadtéri újraindítását is nevelési eszköznek minősítik – az új nyitány: Erkeltől a Hunyadi János. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Még a szabadtéri újraindítását is nevelési eszköznek minősítik – az új nyitány: Erkeltől a Hunyadi László. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

„Szputnyikok Szegeden" – hívjuk föl a figyelmet január 27-én a Magyar-Szovjet Baráti Társaság nagyszerű kiállítására, melyet „a KISZ Dózsa György utcai székházában" január 30-ig lehet megnézni. Addig a három szputnyikot „közel hétezren tekintették meg. (...) A bemutatott szputnyik-modellek és a különféle rajzos, képes szemléltető dokumentumok nagy sikert arattak."

A gyakorlati szempontú megközelítés persze uralkodó: például rendre közlünk cikket a „Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet" munkatársaitól. Így például január 30-án Nagy Miklós írja le, hogyan „hasznosítsuk a legújabb tudományos és gyakorlati eredményeket a korszerű kukoricatermesztésben".

„A tájjelleg domináljon" – ez az elve a szegedi nyári szabadegyetemnek, amelyet – tudatjuk február 26-án – jövőre terveznek megszervezni.

A tudomány kiterjesztése az mozgalom, amelyről február 17-én írjuk: „Legyen mindenki a munkahelyén újító!" Ezt, a gyakorlatból táplálkozó tudás (újra)hasznosítását anyagilag is ösztönzik: „az elfogadott újításokért 7343 forint 50 fillért fizettek ki a Jutagyárban 1958 második fél évében".

Mozgalom az olvasás is: „Szeressétek a könyvet, a tudás forrását! – tanította Gorkij, s Kisteleken sokan magukévá teszik ezt a szép intelmet" – állítjuk február 18-án. A statisztika szerint „1958-ban például 1018 olvasója volt a könyvtárnak, köztük 305 paraszt. (...) Elolvastak összesen 33 717 szépirodalmi, történelmi, ismeretterjesztő és egyéb könyvet".

Iskola városon és falun

„A munkásosztály műveltségének emeléséért" történik minden – derül ki „(–s –ó)" április 10-i cikkéből. Ősszel munkásakadémiát indít a TIT – olvasható június 21-én a hír.

Az alapozás is fontos: új iskolák épülnek – tudjuk meg lapunk híradásaiból – például két éve Gyálaréten. 1959-ben Szegeden általános iskolát húznak föl a móravárosi Kolozsvári téren – nyolc tantermeset, de Algyő-Újtelepen egy négy tantermeset, a szőregi Petőfi utcában meg egy két tantermeset. „Szeged legújabb iskolája, az újszegedi általános gimnáziumot" Rózsa Ferencről nevezik el – tudósítunk április 19-én.

A szegedi oktatás zászlóshajója: a Radnóti Miklós Általános Gimnázium, amelyet büszkén mutogatnak: többek között ott „látogatást tett a hazánkban tartózkodó kínai kulturális delegáció" – írjuk a január 23-i számban. „Élénk érdeklődéssel tanulmányozták a vendégek a jól felszerelt iskolai tanműhelyeket, az ott folyó politechnikai képzést és az iskola szertárait."

De az érettségiző munkásokról sem feledkezünk meg: Lődi Ferenc például június 7-i riportjában írja meg, hogy „a formázókanalat felcserélte a logarléccel Mihály Lajos vasöntő, mire a technikum utolsó évfolyamába lépett". Azt sem titkolja, hogy „nem mindenki örül annak, ha fiatal munkások olthatatlan tudásszomjjal nekivágnak a nagy óceánnak".

Életcélok

„A tanulás az istene, amikor hazajön, és beletemetkezik a könyvekbe. Ilyenkor a rádiót is ki kell kapcsolni. A munkáján és a tanuláson kívül a futballmeccs érdekli a legjobban. Mindketten szenvedélyes SZEAC-drukkerek" – meséli az asszonyka férjéről, Ábrahám Gyuláról. A ruhagyári vasalómunkás elhatározta: „Elvégzem a textilipari technikumot" – számol be „N. I." november 22-én „az uralkodó osztály" tagjáról.

„Mi az életcélja?" – kérdezi „S. I.", a „tizennyolcévesek válaszolnak". Az 50 diákot érintő felmérés eredményét ismertető február 12-i cikkből megtudjuk: „legnagyobb részük diplomával képesítést jegyzett be a rovatba. Tíz diák mérnök, nyolc orvos, hat tanár, huszonegy biológus, jogász, fizikus, vegyész vagy színművész akar lenni, s mindössze ötöt számláltam meg, akik vasutas, postás, mezőgazdász, illetve technikus pályára készülnek."

A politika átitatja a képzést. A szegedi marxista-leninista esti egyetem igazgatója, Szabó Gáborné mondja: „egyetemünkön összesen 330 elvtárs tanul. Az első évfolyam hallgatói a dialektikus materializmusból, a második és harmadik évfolyam hallgatói pedig a kapitalizmus politikai gazdaságtanából vizsgáznak". Kritikája, hogy „a hallgatók általában nem szívesen veszik elő a klasszikusokat, ehelyett szívesebben tanulnak népszerű brosúrákból. Talán ez is egyik oka annak, hogy egyik-másik elvtársban nem gyökerezik elég mélyen a marxizmus-leninizmus."

Pedig még az orvosegyetemi TDK témája is politikai. „Nagy jelentőségű a tudományos diákkörök tevékenysége a szocialista értelmiség kialakításáért folytatott harcban" – jelentjük ki április 2-án, mikor megnyílik Szegeden a medikusok IV. országos szakkonferenciája, amelyet „a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója tiszteletére" rendeznek.

Tanít a szabadtéri

„Szeged dolgozóinak több száz főnyi tömegei csoportosultak tegnap már kora este a Beloiannisz tér körül. (...) Ez az óriási érdeklődés is arról tanúskodott, hogy a szegediek mennyire helyeslik és magukénak érzik a szabadtéri játékok felújítását, új szellemű megvalósítását" – jelenti ki a július 26-i tudósító.

Persze az előkészületekről is rendre beszámolunk: például február 8-án arról, hogy „Megkezdődtek a szabadtéri játékok műszaki munkái. Készítik a tribün vasszerkezetének beton alapjait a Dóm előtt. Kecskeméten, Baján gyártják a tribün egyes alkatrészeit." „A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat (...) munkásai elkerítették a Dóm előtti hatalmas teret, a leendő nézőtér, a világítótornyok és a színpad helyét. A műszakiak kijelölték az ez évben első ütemként felépülő, 5063 személy elhelyezésére alkalmas tribün szétszedhető vasszerkezetéhez szükséges alapok helyét." Vagy május 10-én arról, hogy „hamarosan megkezdődik a közönségszervezés a Szegedi Szabadtéri Játékokra". Illetve május 21-én a színpad építéséről.

A Szegedi Szabadtéri Játékok 1959-es újra indulásakor műsorra tűzték Kós Károly Budai nagy Antal című drámáját is. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
A Szegedi Szabadtéri Játékok 1959-es újra indulásakor műsorra tűzték Kós Károly Budai nagy Antal című drámáját is. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

„Húszévi szünet után ismét a művészet, a dal, a muzsika otthonává vált a szegedi Dóm előtti árkádos tér" – így a nyitányról tudósító Lőkös Zoltán. A vállalkozást lapunk július 26-tól naponta megjelenő, Szegedi Ünnepi Hetek című kolumnás összeállítással segíti. Itt többek között megírjuk: a nyitóelőadást követően „holnap már árusítják a Hunyadi László előadásáról készített levelezőlapokat". De az is kiderül, hogy a Simándy József címszereplésével sikerre vitt Hunyadi László, az Erkel-Egressy operát követően föllép itt az Állami Hangversenyzenekar, az Eszmeralda című darabbal bemutatkozik a szovjet balettegyüttes, majd Kacsóh Pongrác János vitézében Iluska és Kukorica Jancsi kettősében Házy Erzsébetnek és Sárdy Jánosnak tapsolhat a közönség. Prózaként Kós Károly Budai Nagy Antal című drámáját állították színpadra – Berek Kati és Bessenyei Ferenc főszereplésével, majd a Magyar Állami Népi Együttes egyvelegét láthatta a nézősereg.

A Szegedi Ünnepi Hetek megnyitóján megjelent, név szerint is említett 15 díszvendég – köztük Benke Valéria művelődésügyi miniszter – is hallhatta Kállai indoklását: „Ma hazánkban milliók tanulnak, milliók ismerkednek meg a haladó magyar, valamint az egyetemes kultúra kincseivel. A szocialista kulturális forradalomban a kultúra élvezője és egyben alkotója a nép. A tömegek további kulturális felemelkedését segíti elő a Szegedi Szabadtéri Játékok is, (...) felújítása szerves része pártunk és kormányunk kulturális politikájának, amelynek legfőbb célja a tömegek öntudatának, műveltségi színvonalának növelése, a dolgozó nép kulturális felemelkedése. (...) A szocialista kultúrának az élet alaposabb ismeretére kell tanítania a népet. (...) Legyen az újjászületett szegedi szabadtéri színpad a tömegek szocialista nevelésének iskolája!"

Kronológia

1959. január 4.: A szovjet Luna-1 űrszonda 6000 km-re közelíti meg a Holdat, és az első mesterséges bolygóvá válik. Február 22.: A kolozsvári magyar Bolyai Egyetemet egyesítik a román Babes Egyetemmel, Babes-Bolyai Egyetem néven. Március 10.: Fegyveres felkelés tör ki Tibetben a kínai uralommal szemben. Március 19.: Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. Március 20.: Az országgyűlés a 40. évforduló alkalmából ünnepi ülésen törvénybe iktatja a Magyar Tanácsköztársaság emlékét. Április 3.: Az Elnöki Tanács a felszabadulás 14. évfordulója alkalmából részleges közkegyelmet ad. Június 4.: Ny. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága első titkára, a minisztertanács elnöke háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik. Június 30.: A Kossuth rádió népszerű sorozata, A Szabó család első adása. Augusztus 21.: Az Eisenhower amerikai elnök által aláírt rendelet értelmében Hawaii az államok 50. tagja. Október 6.: A Luna–3 fényképeket készít a Hold túlsó oldaláról. November 26.: Az ENSZ ismét napirendre tűzi a „magyarkérdést". November 30.: Megkezdődik az MSZMP első kongresszusa (VII. kongresszus néven), amelyen felszólal Hruscsov is. December 9.: Az ENSZ közgyűlése a „magyarkérdésben" elmarasztaló határozatot hoz Magyarország és a Szovjetunió ellen.

Arcél: Révai József (1898–1959)

Lederer vezetéknévvel jegyezték be az anyakönyvbe születésekor, 1898. október 12-én, Budapesten. Kereskedelmi középiskolát végzett, majd Bécsben és Berlinben járt egyetemre. Diákkorában kapcsolódott be a háborúellenes mozgalomba, részt vett Galilei-kör és a forradalmi szocialisták munkájában. Tizenkilenc éves, amikor Révai névvel először jelent meg írása nyomtatásban – 1917-ben a Ma és a Tett munkatársa. Alapító tagja lett az 1918 őszén megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának, kezdettől fogva munkatársa a Vörös Újságnak. A Tanácsköztársaság idején elméleti munkákat jelentetett meg, amelyekben a munkáshatalom és diktatúra problémáit elemezte. Tagja volt a Budapesti Központi Munkástanácsnak. A Tanácsköztársaság leverése után elhagyta Magyarországot: Bécsben élt, de több ízben visszatért, illegálisan. 1930. december 31-én Budapesten letartóztatták, és 3 évi börtönre ítélték. Kiszabadulása után 1934 májusában Prágába, majd az Szovjetunióba ment, 1937 elejéig a Kominternben dolgozott. 1944 őszén hazatért.

Révai József (1898–1959)
Révai József (1898–1959)

Először Szegeden dolgozott – a 3 fős szerkesztőbizottság tagjaként részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként induló Délmagyarország irányításában. Ugyanakkor az újság hasábjain megjelentek írásai is – egészen 1949-ig. Révai tagja volt a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az államfői jogokat gyakorló 3 tagú Nemzeti Főtanácsnak. 1945-től 1950-ig a Szabad Nép főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1948-tól 1953-ig ő volt a magyar kulturális élet teljhatalmú irányítója, 1949–1953 között népművelési miniszter. Befolyása 1953-tól jelentősen csökkent. Amikor 1954 novemberében „a Délmagyarország fölszabadulás utáni tíz esztendős jubileumát ünnepelte, elismerően értékelte az 1945-ben kommunista pártlappá lett újság történelmi szerepét" – olvasható a lapunk ötvenedik születésnapját köszöntő kötetben. Révai az ünnepségre – betegsége miatt – üdvözlő táviratot küldött: „A Délmagyarország, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front első hazai napilapja történelmi hivatást teljesített, elsőnek bontva ki 10 év előtt a magyar újjászületésért, a hazaáruló reakció ellen, a dolgozó nép egységéért vívott harc lobogóját." Révai 1957-től tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB), valamint 1953–1958 között az Elnöki Tanács elnökhelyettese volt. Balatonaligán hunyt el 1959. augusztus 4-én.

Elektronikus harang

„A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében elkészült a világ első elektronikus harangja" – írjuk január 4-én. Tóth Béla felvételén „Muszka Dániel és Kovács Károly" látható. A „tudományos kutatók konstruálták az érdekes szerkezetet, amely a Fogadalmi templom háborúban tönkrement egyik nagy harangjának hangját pótolja majd a szabadtéri játékok idején. A szerkezet által kibocsátott elektronikus hullámokat erősítőkön keresztül hat hangszóróhoz vezetik majd, s így tökéletesen pótolják a hiányzó harang hangját.

Fotó: Tóth Béla
Az egyedülálló találmány iránt országosan, sőt remélhetően világszerte
is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Fotó: Tóth Béla

Az egyedülálló találmány iránt országosan, sőt remélhetően világszerte is nagy érdeklődés nyilvánul meg. A METRIMPEX már bejelentette igényét, hogy külföldön is adhasson el a gyártásra kerülő példányokból.

Szombaton egyébként Szegeden híradófilmet is készítettek a találmányról. Rövidesen a moziban is láthatjuk és hallhatjuk ezt az érdekes szegedi készüléket."

Fotó: Tóth Béla
A jövő gépésztechnikusai és szakmunkásai korszerűen felszerelt tanműhelyekkel és szertárakkal ellátott intézetben gyarapítják ismereteiket - írjuk február 26-án a szegedi Déri Miksa Gépipari Technikumról. Fotó: Tóth Béla

Szegeden épül fel az új megyei párt- és tanácsháza

„A megye székhelyének Szegedre való áthelyezésével szükségessé válik új megyei párt- és tanácsháza építése. A hatalmas középület makettjét már elkészítették. Az építkezést a Rákóczi téren kezdik majd meg. A megyei tanácshoz a Kossuth sugárút, a pártbizottsághoz a Tábor utca felől lesz a bejárat" – adjuk hírül január 4-én. A 6 emeletes épület nagytermében 600 ülőhely lesz.

Herendi presszógép

„A brüsszeli világkiállításon nagy sikere volt a magyar gyártmányú herendi presszógépnek. A budapesti Zserbó és Béke presszó után a vidéki városok közül elsőként Szeged kapott ilyen gépet." A Liebmann Béla felvételén január 8-án látható berendezés „az év első napja óta üzemel a Virág cukrászdában. Lényegesen jobb minőségű kávét főz, sokkal gyorsabban. A 18 literes gép 3 karján egyszerre hat dupla készül. Óránként 660 dupla a teljesítménye. Nemcsak a szép gép vonzza a feketézőket, hanem a jó kávé is."

Újabb 134 lakás

„Közvetlenül a piac mellett, a Marx tér jobbszárnyán folynak a nagy építkezések. A három belső épületen kívül a tér frontján, a készülő üzletsor fölé, még három emeletet húznak. A négy épületben 134 egy- és kétszobás lakást alakítanak ki.

Újabb 134 lakás. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Újabb 134 lakás a Marx téren.
Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

Az üzletsorban lesz férfi-női fodrászat, hal- és húsbolt, fűszer és csemege, azonkívül vas- és műszaki cikkeket árusító üzlet" – kezdődik a Markovits Tibor felvétele feletti információ az április 16-i címlapon. „A Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói a hatalmas épülettömböt novemberben akarják átadni."

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1959-ből.

Gyorskiszolgáló háztartási bolt. „Holnap Szegeden megnyílik az ország első gyorskiszolgáló háztartási boltja." „Néhány hónappal ezelőtt kezdődött meg az átalakítási munka a Kígyó utcai háztartási boltban. (...) Egyelőre próbaként üzemeltetik az országban, ha bevált, több helyen alkalmazzák" (január 4., vasárnap).

Hitelek. „Több mint tízmillió forint építési kölcsönt és négymillió forint áruvásárlási kölcsönt adtak ki Szegeden és környékén 1958-ban" (január 7., szerda).

Állatkert. „Gyermekek és felnőttek kedvenc szórakozóhelye Budapest után már Veszprémben Debrecenben és Békéscsabán is az állatkert." „Több vidéki városban már van, társadalmi összefogással Szegeden is lehet állatkert" – például az újszegedi egyetemi füvészkertben. „Az Erdőfőigazgatóság bejelentette a füvészkert vezetőségének, hogy készségesen szállít díjtalanul mókust, szarvast, őzeket, dámvadat. A soproni erdészet vaddisznókat ajánlott fel, a békéscsabai állatkert gyönyörű pézsmamacskákat, mások pedig szárnyasokat, fácánokat, szalonkákat, vízimadarakat küldenek" (február 3., kedd).

Szűrővizsgálat. Szegeden, az SZTK-központban az onkológiai gondozó 1957-ben létesült, de „ugyanabban a helyiségben van az EKG és az urológiai szakrendelés, valamint hetenként kétszer a táppénzesek felülvizsgálata is". „Szegeden körülbelül ötszáz rákos megbetegedésben szenvedőt tart nyilván az onkológiai gondozó, és közel hétezer szűrővizsgálatot végeztek már. (...) Nem több a rákos megbetegedés ma sem, mint a korábbi években – mondotta kérdésünkre dr. Gergely György főorvos" (február 4., szerda).

Életmentők. „Újszegedre sietett bálba szombaton este fél 9 óra tájban három fiatalember, s mikor a híd közepén jártak, velőt rázó segélykiáltásra lettek figyelmesek. A kiáltás a Ládagyár előtti Tisza-szakasz felől hangzott, a jéggel borított vízpartról. A három ifjúmunkás, Tápéi László és Fazekas Mihály szalámigyári, valamint Bacsa Gábor asztalosipari tanuló" nyaksálból kötelet állított össze, és kimentett egy lányt, aki „öngyilkossági szándékból ugrott a jeges vízbe" (február 18., szerda).

Kolozsvári téri iskola. „Szeged legkorszerűbb általános iskolája épül a Kolozsvári téren. Négymillió forintos beruházásból emeli a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat a modern, nyolc tantermes iskolát, amelyben tornaterem és különböző szertárak is helyet kapnak. Az új oktatási intézmény két városrész – Móra- és Alsóváros – iskoláinak túlzsúfoltság problémáját oldja meg" (március 1., vasárnap).

Gyerekgyilkos. „A rendőrség széleskörű és egyre eredményesebb nyomozást végez a Szeged, Klauzál téri gyermekgyilkos kézrekerítésére. (...) A hat éves Szabó János meggyilkolásának körülményei nagyrészt tisztázódtak" (március 6., péntek).

Politikai akadémia. „A Magyar tanácsköztársaság címmel holnap, hétfőn délután fél 3 órakor tartják a politikai akadémia következő előadását Szegeden, ma Vörös Csillag Filmszínházban. Előadó: Rácz János elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem marxista tanszékének munkatársa. Az előadás után a Harag napja című filmet vetítik" (március 8., vasárnap).

Nőnap. „Zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt a szegedi szabadság filmszínház nézőtere. Sok száz szegedi asszony és leány ünnepelte a nemzetközi nőnapot, március 8-át. (...) Este pedig nőkbálját rendezett a városi nőtanács a Hungáriában" (március 10., kedd).

Több autóbuszjárat. „Néhány nappal ezelőtt egyesült a Csongrád megyei Autóközlekedési Vállalat a 42-es AKÖVvel. Ezentúl a Szeged környéki autóbusz-közlekedést a 42-es AKÖV látja el. Ez a változás jelentősen csökkenti az autóbusz-közlekedés kiadásait és ugyanakkor növeli a gépkocsipark kihasználását. (...) Például a Szeged-Szatymaz között közlekedő autóbusz a jövőben bemegy egészen a község belterületére. Sándorfalvára úgynevezett három műszakos járatot terveznek: a munkába, az iskolába indulók és hazatérők számára. (...) Szegedről Csongrádra és vissza az eddigi egy járat helyett kettőt állítanak be" (április 4., szombat).

Nyílt tér. „Unokámért, Horváth Ferencért erkölcsi és anyagi felelősséget nem vállalok. Horváth Lajos, Radnóti utca 27." „E rovatban közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal" (április 16., csütörtök).

Lenin szülinapja. „Idén, április 22-én lesz 89 esztendeje, hogy megszületett Vlagyimir Iljics Lenin elvtárs, a forradalom óriása, a világ dolgozóinak halhatatlan tanítómestere. Az évforduló alkalmából a Lenin-ünnepségeket ma, vasárnap rendezik meg Szegeden. Délelőtt 9 órakor a Sztálin sétányon lévő emlékművet koszorúzzák meg a párt, a KISZ, a tanács, a népfront, a fegyveres alakulatok, valamint a város dolgozóinak képviselői. Utána délelőtt 10 órakor Lenin-emlékünnepséget tartanak a Szabadság Filmszínházban" (április 19., vasárnap).

Gyerekszépségek. „Amikor február 15-én a Délmagyarország járási kiadásában megkezdtük 'Ki tetszik legjobban?' című gyermekszépség-versenyünket, még nem gondoltuk, milyen népszerű lesz ez a rovat az olvasók, mindenekelőtt a szülők körében. Az elmúlt 10 hét alatt ötven kisleány és kisfiú fényképét közöltük. (...) A legtöbb szavazatot kapott a dorozsmai Simon Izabella: 210 olvasónk küldte be az újságból kivágott fényképét a járás különböző községeiből. Utána következik a kis Gácser Katica Szatmazról, akire összesen 153 szülő adta szavazatát. A harmadik helyezést egy kisfiú érte el: a szőregi lengyel Árpikát 139 szülő tartotta a legszebbnek..." (április 26., vasárnap).

Egyházi eskü. „Tegnap délben a szegedi római katolikus, a református és az ortodox egyház képviselői jelentek meg Biczó György, a városi tanács v.b.-elnöke előtt, hogy az állam és egyház együttműködésének jegyében egymást követően esküt tegyenek a Magyar Népköztársaság alkotmányára, az állami és hivatalos titok megőrzésére, a dolgozó nép érdekeinek szolgálatára és a Magyar Népköztársaság megerősödésének és fejlődésének előmozdítására. (...) Megjelentek az eskütételen többek között Merksz Elemér püspöki helytartó, dr. Pataky Kornél püspöki irodaigazgató, dr. Szilas József, a szegedi teológia rektora és Molnár Antal kanonok a római katolikus egyház képviseletében, továbbá a református és az ortodox egyház szegedi vezetői" (május 17., vasárnap).

Könyvpavilon. „Új könyvespavilonnal gazdagodott nemrégiben Szeged. A klinika-kertben felállított ízléses könyvárusító-helyet különösen az egyetemi fiatalság keresi fel. Sokan érdeklődnek itt a május 30-án kezdődő ünnepi könyvhét újdonságai iránt" (május 21., csütörtök).

Becsületsértő társbérlő. „Becsületsértés bűntette miatt állt a szegedi járásbíróság előtt Marosi Jenőné, Szeged, Partizán utca 5. szám alatti lakos, aki szóváltás közben becsületsértő kijelentésekkel illette társbérlőjét. A bíróság Marosinét 600 forint pénzbüntetésre ítélete, háromévi próbaidőre szóló felfüggesztéssel" (május 21., csütörtök).

Konzervgyári szezon. „Az idei szezonban száz vagon borsókonzervet készítenek a Szegedi Konzervgyárban. Ezenkívül 12 vagonnyit mélyhűtéssel tartósítanak. Szerda óta már három műszakban dolgozik a gyár" (június 4., csütörtök).

Offset-üzem. „A Szegedi Nyomda Vállalat Kölcsey utcai üzemegységében, a volt Próféta Étterem helyén kezdte meg működését az ország első vidéki offset-üzeme. Az egykori üzlethelyiségben elhelyezett üzemrész sokrétűbbé teszi a Szegedi Nyomda Vállalat munkáját" (június 11., csütörtök).

Bajnokcsapat. A SZEAC edzője: gyarmati János, a CSLASZ elnöke Kertes Mihály – „a játékosok: Portörő, Boros, Szabó, Nemes, Zallár, Benák, Kürtösi, Barát, Polyvás, Mészáros és Hajós", de más is „részese a bajnokság megnyerésének. A SZEAC legközelebbi bajnoki mérkőzését itthon már NB I-es csapattal vívja. Hogy kivel, az majd a júliusi sorsolásán dől el" (június 18., csütörtök).

Méregkeverő. „Nikotinoldattal mérgezte meg férjét egy domaszéki asszony." „Csányi József 45 éves domaszéki földműves többször ült már börtönben különböző bűncselekményekért. Mikor visszatért házába, alaptalanul féltékenységi jeleneteket rendezett. Utolsó büntetését, 3 évi börtönt Márianosztrán töltötte, ahonnan 1960 júniusában szabadult volna, de az amnesztiarendelet következtében ez év áprilisában hazaengedték. Csányi otthon újra kezdte a féltékenységi jeleneteket, mire felesége április 23-án este sírva ment haza édesanyjához." Az hazaküldte, mire Csányiné „előkereste az előző évben permetezésből megmaradt öt dekányi nikotinoldatot és átöntötte egy decis üvegbe." Április 25-én – „miután 16 éves lánya elment a szegedi piacra" – pálinkába öntötte a nikotin oldatot és megmérgezte a férjét (június 25., csütörtök).

Olajkutatás. „A szegedi járás különböző területén, Kistelek, Mórahalom és más községek határában az elmúlt hónapokban sokszor feltűnt a Kőolajipari Tröszt Szeizmikus Kutató Üzemének autókaravánja, darus kocsija. Megálltak a szántóföldeken, fúrtak, robbantottak. Olaj után kutatnak a szegedi járásban és munkájuk eredményét a fúrások után összegzik" (július 12., vasárnap).

VIT-ünnep. „Vasárnap nagyszabású ünnepet rendezett Szeged és a járás ifjúsága a bécsi VIT tiszteletére. A szegedi ifjúsági béketalálkozó délelőtt felvonulással és ünnepi nagygyűléssel kezdődött, délután pedig megrendezték a hagyományos, nagyszabású ifjúsági karnevált" (július 28., kedd).

Ipari vásár. „A szombat esti pénztárjelentések után kiderült", hogy a Szegedi Ipari Vásár „megnyitását követő 8 órában több mint 11 ezer ember tekintette meg a kiállítást. (...) Közel 24 ezer ember tekintette meg vasárnap a kiállítást. (...) A vásár területén lévő vendéglátó-ipari egységek közül a Hungária cukrászpavilonja 22 ezer forint értékű édességet, feketekávét adott el (...) A Szegedi Gyufagyár címkeárusító helyén hétfőn délig 60 ezer gyufacímkét adtak el" (július 28., kedd).

Építkezési iram. „Fokozódik a szegedi építkezések irama." „Több mint egy hónappal a határidő előtt befejezték a megyei tanács épületének mélyalapozási munkáit, s ezzel mintegy 100 ezer forint értékű megtakarítást értek el a kongresszusi versenyben." „A Teleki utca 7 szám alatt elkészült tizenkét lakást a napokban átadták, s augusztusban kerül sor a Kossuth utca 10. alatti kilenc, a Marx tér 19. alatti tizenöt lakásra, valamint a Tanítóképző Akadémia felújítási munkáinak befejezésére. Szeptemberben készül el a Kossuth utca 4. szám tizennyolc, a József Attila sugárút 42 (szalámigyári épület) tíz lakása és az Ady téri egyetem felújítása." „Augusztus végén felvonul az építőipar az oskola utcába, ahol a 14 szám helyén rövidesen hozzáfognak két ház összesen tizenhat lakás építéséhez. A Korányi rakparton szeptemberben indul a hétemeletes lakóház építése..." (augusztus 2., vasárnap).

Tulipánhagyma. „Európa több államába, többek között a Szovjetunióba, Svédországba, Franciaországba, Ausztriába exportálja nagyvirágú tulipánhagymáit a Szegedi kertész Vállalat. Több mint 300 000 piros, sárga, lila virág hagymáit küldik a megrendelőknek. Az idén jelentősen megkönnyíti és gyorsítja a vállalat dolgozóinak munkáját egy új hollandi gép, amely percenként két-háromezer tulipánhagymát osztályoz hatféle nagyság szerint" (augusztus 9., vasárnap).

Szentesi tévéközvetítő. „Több megye összefogásával valósul meg Szentesen a televízió közvetítő állomás. Budapesti, diósgyőri és Csongrád megyei üzemek együttműködése is biztosíték, hogy a tervezettnél gyorsabban kezdheti meg munkáját az állomás" (augusztus 16., vasárnap).

Villamossínek. „Hosszabb forgalom után egyenetlenül kopik a villamossín-felülete, azaz 'kigödrösödik'. A sínfelület egyenetlenségeinek pedig az a következménye, hogy a sínek mellé rakott kövek a rázódástól meglazulnak. A Budapestről kapott felszerelés segítségével már hosszabb ideje csiszolják a szegedi villamos síneit. A lecsiszolás után rendbe hozzák az ágyazatot és a kilazult köveket visszahelyezik. A Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozói már elkészültek az Aradi vértanúk teréről a Széchenyi térig terjedő rész javításával, most kezdtek hozzá a Lenin körúton a munkához", amit az Április 4. útján folytatnak (szeptember 13., vasárnap).

Rizsaratás. „Megkezdték a rizs aratását a Felgyői Állami Gazdaság levelényi üzemegységének Tisza menti öntözéses földjein. Néhány helyen az úgynevezett barnulásos betegség csökkentette a terméseredményt, de van olyan hely a rizstelepen, ahol holdanként 35 mázsa termést várnak" (szeptember 13., vasárnap).

Kiszes színjátszók. „Most Goldoni vígjátékát, a Két úr szolgáját tanuljuk – válaszolt a kérdésre Kordé Imre tanársegéd, a bölcsészkari színjátszók vezetője. (...) rendszeresen járunk a környező községekbe előadásokat tartani. Nemrégiben Ásotthalmon voltunk" (október 22., csütörtök).

Új település: Gedó. „Elkészült az első lakás Gedóban, az új településen. (...) Tizenkilenc ikerházban a belső helyiségeket vakolják a kőművesek." Kecskeméti János és felesége, „egy fiatal házaspár az új negyed első lakója" (október 29., csütörtök).

Első szocialista brigád. „Bodor Ferenc a vonatkísérő brigád vezetője." „Szeged első szocialista brigádja" tagjai – többek között – Laczi István fékező, Széll József középső fékező, Varga Sándor zárfékező. „Célunk ugyanaz, mint eddig. Jól dolgozni és becsülettel élni" (november 15., vasárnap).

Visszaalakítják a Tisza Szállót. „A kormányszervek lehetővé tették a volt szegedi Tisza Szálló átadását eredeti rendeltetésének." „A rendőrség szerdán költözik át az épületből a Kossuth Lajos sugárút 28. sz. alatti saroképületbe." „Az elgondolások szerint a földszinten visszaállítják a kávéházat, az első emeleten pedig rendbe hozzák a kiváló akusztikájú hangversenytermet. természetesen számos modern szállodai szobát is alakítanak ki az épületben" (november 22., vasárnap).

Tévéműsor. „Szegeden is egyre több család vásárol már televíziót, s az új tulajdonosokat bizonyára érdekli, hogy Szilveszterre az év legsikerültebb számaiból állítanak össze műsort. Szerepel majd a Szegeden is nemrégiben fellépett 'pancsoló kislány' is" (december 10., csütörtök).

Művelődési autó. „Saját művelődési autóhoz jutott a balástyai tanyavilág." A tanács 40 ezer forintért használt gépkocsit vásárolt, mely „a téli álmát alvó nagy tanyavilág legtávolabbi zugaiba is eljut majd az új filmmel, meg a felszereléssel" (december 24., csütörtök).

Olvasóink írták

  • 4. legal 2009. június 01. 19:38
    „Azt hiszem helyesbítenem kell az alant emlékezett "Berényi" nevet Bertényi-re. Bertényi Máriára és testvérére emlékezem.”
  • 3. legal 2009. június 01. 10:35
    „Mivel alig volt lánytanuló a Dériben akkoriban, azt hiszem nem nagyot tévedek, ha azt mondom, hogy a kép bal szélén látható hölgy a Berényi testvérpár egyike lehet. Kiváló kézilabdás sportolók voltak.”
  • 2. legal 2009. június 01. 09:03
    „Saját kapcsolódó emlékeim az évből. Láttam a szputnyik kiállítást. Máig emlékszem a fontosabb technikai részletekre, a kiadott tájékoztató füzetre. Szeptemberben magam is a Déri Miksa Gépipari Technikum tanulója lettem 1963-ig. Büszkék voltunk az űrhajózás eseményeire, a tudomány és a technika kapcsolatára. Kik lehetnek a Déris fényképen???”
  • 1. TELSTAR 2009. május 31. 11:32
    „"- az új nyitány: Erkeltől a Hunyadi János."

    Nem Hunyadi László inkább ??”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi sörfesztivál és szőregi rózsaünnep

Szeged - Két júniusi fesztiválról is tájékoztattak pénteken a szervezők: a szegedi sörfesztivál… Tovább olvasom