Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: B. Ú. É. K. hét évtizede

Hetvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonkilencedik állomása: 1938.
A kimúlóban lévő 1938. esztendőt először pénzügyi és gazdasági mérlegre helyezte a korabeli szerkesztőség. De nem csupán a korabeli gazdaság állapotáról olvasva juthat eszünkbe máig időszerű párhuzam. Például a szilveszteri jó kívánság: B. Ú. É. K.

Anschluss és bécsi döntés

A szegedi pénzintézetek vezetői közül a Szeged–Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója, Kozma Ferenc azt mondta: „Országos vonatkozásban természetesen döntő szerepe volt azoknak a külpolitikai, illetve történelmi eseményeknek, amelyek bekövetkeztek az elmúlt évben, és amelyek lényeges változásokat idéztek elő Európa politikai arculatán. Elsősorban az Anschlussra gondolok, mely bizony megrázkódtatást idézett elő Magyarország közgazdasági életében és kirobbantotta azt a háborús pánikot, amely – sajnos – a mai napig sem szűnt meg teljesen. Fokozódott a gazdasági bizonytalanság a szudétakérdés kirobbanása és megoldása következtében is, mely még növelte a háborús hangulatot és így kártékonyan hatott a békét és biztonságot igénylő közgazdasági életre. Ezzel szemben Magyarország közgazdasági helyzetére kedvezően hatott a bécsi döntés, amely felszabadította a cseh uralom alól a Felvidék egy részét, és jelentős gazdasági erőforrásokat juttatott vissza az anyaországhoz. A zsidótörvény viszont (…) nagy bizonytalanságot szült minden vonalon, (…) szinte állandósította nálunk a közgazdasági élet bizonytalanságát. (…) a földvásárlások száma is megcsappant."

A helyi gazdasági élet egyik központja, a Szeged–Csongrádi Takarékpénztár. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
A helyi gazdasági élet egyik központja, a Szeged–Csongrádi Takarékpénztár. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

A helyzet Szegeden még kedvezőtlenebb: „Trianon Szegedet megfosztotta Hinterlandjától, és ezzel hangsúlyozottan mezőgazdasági várossá tette. Szegeden alig van néhány olyan nagyobb vállalat, amely exportra is dolgozik. Új vállalatok nemigen alakultak. Ezen a téren súlyos aránytalanság mutatkozik Budapest és a vidék helyzete között". Az „új ipari kompaszt" 727 oldalon keresztül ismerteti a főváros ipari vállalatait, míg a vidékkel 150 oldalon végez. „Szegednek jótéteménye a paprika, amelynek magas beváltási ára és jó, kiadós termelése tekintélyes bevételhez juttatta a város gazdatársadalmát". A jövőt biztatónak látja, mert „az emberek nagy többsége élni, dolgozni, keresni akar".

Barátaink az állatok

Barátaink az állatok – vet föl egy divatossá lett témát karácsonykor „(-ász.)", aki szerint „talán sohasem volt olyan nagy az 'állatnyomor', mint napjainkban". „Pár évtizeddel ezelőtt világszerte megalakultak a különböző állatvédő és állatbarát egyesületek, amelyek feladatul tűzték ki, hogy elviselhetőbbé tegyék az ember világába került szegény párák életét. Szegeden mint minden kultúrközpontban, régen tért hódított az állatvédelem. Megalakult az Állatvédő Egyesület, három évvel ezelőtt a Szegedi Állatbarátok Köre."

Ez utóbbi tovább akar menni az állatvédelemnél, „elvégre: 'az állat is ember'. (…) Az állatbarátok 'hivatalos helyiségei' helyén kedves 'bohémtanyát' találunk. Tudni kell ugyanis, hogy Colbeár Kamilla őnagysága appartementje szolgál az egyesület hivatalos helyiségéül és viszont" a Maros utcában. A hölgy nyelvismeretét arra használta, hogy „átbúvárkodta az egész európai állatbarát irodalmat és angol, német, lengyel, svéd példákon elindulva megalkotta a magyar állatvédelmi törvény tervezetét". Két éve „eljuttatta az illetékes minisztériumba", de választ nem kapott. Jogszabálytervezete leglényegesebb része a „születésszabályozás". Ugyanakkor szerinte „tilos az állatot olyan mutatványokra vagy filmfelvételekre használni, amely az állatnak fájdalmat vagy egészségi kárt okoz". „Aki állatot kínoz, bántalmaz, vagy vétkesen elhanyagol, 2 évi fogház- vagy 500 pengőig terjedő pénzbüntetéssel sújtható".

Adományozó: Navarro, a filmszínész

Kiderül nyilatkozatából az is: „a szegedi munka tulajdonképpen országos, mert innen irányítjuk az egész ország állatbarát propagandáját. Eddig öt plakátot nyomtattunk, ezeket az ország minden nagy városában kiragasztottuk, és a hőségben szenvedő lovak, kutyák, a beteg, kivert macskák gondozására szólítjuk fel az embereket". Támogatóik között tudják a polgármesternét, dr. Pálfy Józsefnét, az egyesület elnökét, de pénzük az amerikai barátoktól érkezik, ebből vásároltak házat is, ahol állatmenhelyt rendeztek be. Például Ramon Navarro, a híres filmszínész azért küldte el sajátkezű aláírásával ellátott fényképét, hogy bocsássák áruba: „Yours sincerely, Ramon Navarro".

16-féle segélyezés

Az egyik legjobban megszervezett népjóléti intézményrendszerrel Szeged rendelkezik, de ezt kevesen tudják. Mint ahogy az sincs a köztudatban, hogy évi 800 ezer pengőt költ a város az elesettekre. „A Mérey utca és a Mars tér sarkán álló emeletes épültben folyik az irányító és ellenőrző munka, ennek hatáskörébe tartozik a város négy különböző pontján lévő kerületi kirendeltség" – magyarázza december 25-én a riporter. A 16-féle segélyezési forma közül több is ismerős, csak mai szociális hálóhoz tartozónak mondják – például a napközi otthonok „tejtízórai" és „ebédeltetési" akcióját, a „gyermek-üdülőtelep" fenntartását óvodai és elemi iskolai gyermekek részére „egész napi étkezéssel". De e körbe tartoznak a játszóterek, az árvaház, a tüdőbeteg-gondozó intézet a fekvőcsarnokkal, az éjjeli menhely, a városi menza „az intelligensebb munkaképes és munkaképtelen szegények részére", ahol havi 20.50 pengőért adnak ebédet és vacsorát. A két népkonyhára járnak az ínségmunkások, akik fizetsége „általában 6 pengő, tűzharcosoknál 3 pengővel több, szellemi munkásoknál négy középiskolai végzettség után havi 21, ha gépírni tudnak, 29, az érettségizetteknek 36, a főiskolai végzettségűeknek 45, és minden eltartott családtag után 5 pengő". A sort folytatva szegedi segélyforma: a házipari foglalkoztató, a társadalmi szegényakció a munkaképtelen részére ugyanúgy, mint a 80 szükséglakás a kilakoltatottak részére, vagy a munkaképes szegény családok gondozása, vagy a „szeretetház és a sínylődők háza – elaggott szegények és gyógyíthatatlan szegény betegek részére", s végül a hadigondozás és rokkantnyilvánító. „Általában az az elv, hogy a segélyösszegért mindenkinek dolgozni kell. A téli hónapokban tűzifasegélyt kapnak a szegények havonta 3 pengő értékben…" A riportkörút a gróf Klebelsberg hagyatékát jelentő „Hóbiárt basa utcai Napközi Otthonban", e gyönyörű pavilonrendszerű épületcsoportban fejezi be – a cikk végére is ismeretlenségben maradó újságíró.

„Németök" közt 30 deszki

A Magyar földművesek boldog-boldogtalan nyolc hónapja Németországban című, patetikus hangvételű december 25-i riportból kiderül: „pár évvel ezelőtt a francia mezőgazdaság vette fel agrárnépességünk feleslegét. Százas csoportokba vitték ki Franciaországba, a falvakba és vidéki gazdaságokba a magyar munkásokat, most pedig Németország felé irányul mezőgazdasági munkásexportunk. (…) A mi vidékünkről Csongrád megye északi és északkeleti részéből is sokan felkerekedtek, sőt itt Szeged közvetlen közeléből, Deszkről is nekiindult a hosszú útnak 30 derék mezőgazdasági munkás, hogy odakint a 'németök' közt szerezzen becsületet a magyar névnek. Március végén indultak útnak Deszkről, és nyolc hónap elteltével, alig pár nappal ezelőtt érkeztek vissza az édes anyaföldre".

A „35 év körüli értelmes munkásember", Minyó Sándor és felesége is „részt vett a német expedícióban". „– Hej, uram! (…) azt mondom én, jó volt odakint, de azért csak legjobb idehaza!" – így az „embör". „– Bizony kérem – elegyedik a társalgásba az asszony, aki éppen legkisebb gyermekének, a 3 éves csupa erő és szépség Margitkának fürösztésével van elfoglalva – nagyon sokat szenvedtünk odakint, mert hiányoztak a gyerekek.

– Abbizony a gyerekek, merthogy négy van, a legnagyobb már 12 éves – teszi hozzá a férje. (…) Elmondta aztán Minyó Sándor. Hogy 510 pengőt hoztak haza tisztán nyolc hónapi munka után, de közben már hazaküldtek a gyerekeknek 225 pengőt, 300-at pedig elvásároltak odakint. Kerékpárt vettek, háztartási cikkeket, ruhaneműt, lábbelit, csupa olyan dolgokat, amit ott olcsóbban megkaptak, és itthon hasznát veszik.

Ha már most összeszámítjuk a fenti összegeket, és hozzávesszük azt is, amit odakint élelmezésükre költöttek, megállapíthatjuk, hogy a Minyó-házaspár mintegy 1500 pengőt keresett nyolc hónap alatt. Ez az összeg arányba állítva körülbelül megfelel egy XI. fizetési osztálybeli kistisztviselő évi keresetével."

A Parisi Nagyáruház
A Parisi Nagyáruház

Ródli-örömök

Ródli-örömök és sí-fantáziák az újszegedi hófehér tündérvilágban címmel Csányi Piroska december 30-i riportjából arról értesülünk, hogy „a gyermekek élvezik igazán a tél örömeit. Hétköznap lévén, a felnőttek munkájukat végzik, vagy úgy tesznek, mintha nagyon elfoglaltak lennének, és sietnek céltalan céljuk felé. A gyermekek világa a hófehér tündérvilág, ami Újszegeden elénk tárul. Behavazott utak, hótömeg alatt roskadozó fenyőfák, s az egész néma, puha fehér világ a tél örömeit hirdeti.

Ott, ahol néhány héttel ezelőtt még rózsák nyíltak, s utolsó illatcsókjukat küldték a novemberi napsugár felé, húsz-huszonöt centiméteres hó takarja a földet és csipkéssé varázsolja a rózsabokrok apró ágait." A Belvárosi hídról letérő jól látja: „jobbra egész sereg ródli suhan le a töltésről a Tisza jegére. Belénk nyíllal a félelem: hátha nem elég erős még a jég és a gyermekek… A lármás, vidám, kacagó apróságok nem törődnek ilyen csekélységgel. (…) A töltés mögött komoly hócsata tombol. A hóembernek már hiányzik a feje, ő a csata hősi halottja, s az iskolásfiúk idomtalanná torzult testét használják fedezéknek. Spanyol polgárháborút játszanak… csakhamar elhatározzák, hogy átalakulnak japánokká és kínaiakká. (…)

Igazi élet a Bertalan-emléknél tombol. (…) Ketten-hárman is felülnek egy-egy ródlira. S úgy készülnek a lecsúszásra, mint valami ünnepi aktusra. Kipróbáltuk a ródlipályát, hogy beszámolhassunk a „lecsúszás" élvezetéről. Olyan érzés volt, mintha hirtelen magasságból lepottyantunk volna, aztán ördögi ugrások, zökkenők következtek, majd ródlink önállósította magát, és rútul cserbenhagyott. (…) Ne gondoljunk arra az elképzelt jelentre, hogy valami ördögi filmriporter rajzburleszkjében a Lomnici-csúcs szélesre húzott szájjal kineveti a Bertalan-emlék ródliktól és vidám fiatalságtól hemzsegő szerény lejtőjét."

*

Kronológia

1938. január 1.: a Szegedi Ipartestület taglétszáma 7014 fő. Március 12-13: a német katonaság bevonul Ausztriába, az országot bekebelezik a Német Birodalomba (Anschluss). Március 14.: megalakul a Hivatásszervezet, a szociális pápai enciklikákon alapuló munkásmozgalom (Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm szegedi jezsuita szerzetesek kezdeményezésére). Március 19.: a főiskola kamarakórusának hangversenyén felcsendül először Bárdos Lajos Szeged felől című zenekari műve – a szerző vezényletével. Június 26.: a Szent Jobb Szegedre érkezik a Szent István-év legkiemelkedőbb helyi eseményeként. Július 24.: a Dóm téren bemutatják Kodály Háry János című daljátékát. Augusztus 2.: Kodály Zoltán vezényletével szerzői estet rendeznek, bevezetőt Sík Sándor mond. Augusztus 6.: a Szent István-év másik jeles eseményeként bemutatják a szabadtérin Újházy György István király népe című művét. Szeptember 2.: életbe lép az előzetes sajtócenzúra, korlátozzák a lapok terjedelmét. (Ebben az évben az országban 1934 folyóirat és hírlap jelenik meg.) Szeptember: a kormány Szentesen (és Egerben) új internálótábort létesít. Október: Szeged székhellyel két jezsuita (Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm) megalakítja a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Testületét (KALOT), a belügyminiszter jóváhagyja. November 2.: a bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdetik a tengelyhatalmak (Németország, Olaszország) döntőbírósági határozatát – az első bécsi döntés Csehszlovákiából közel 12 ezer négyzetkilométert és közel 870 ezer lakost Magyarországnak ítél. November 5.: magyar csapatok bevonulása a Felvidékre és Kárpátalja déli övezetébe. November 15.: újjáalakul a kormány – miniszterelnök: Imrédy Béla. November 24.: tüntetés a Dóm téren Shvoy Kálmán ellen, mert többekkel együtt kilépett a kormánypártból.

*

Arcél: Csányi Piroska (1909–1981)

A Kassán született és Budapesten elhunyt Csányi Piroska Csányi Mátyás zeneszerző lánya, Berey Géza újságíró felesége volt. A Magyar Életrajzi Lexikon szerint „Aradon 4 gimnáziumi osztályt végzett. 1930-ban a Brassói Lapok novellapályázatán Manillai szerelem című novellájával díjat nyert. 1930-ban hivatásos újságíró lett. 1930–34-ben az Aradi Közlöny, 1934–36-ban a Szatmári Újság, 1937-ben a Sajtó, 1937–38-ban a Reggeli Lapok munkatársa. 1938-tól a szegedi Délmagyarország belső munkatársa. Magyar német megszállásakor letartóztatták, majd bebörtönözték. 1944-ben a Délmagyarország egyik újjászervezője. Később Budapestre költözött, az 1950-es években egy ideig visszavonultan élt, majd különböző budapesti lapokban jelentek meg írásai. A Délmagyarország rendszeresen közölte" Pesti levelek című írásait.

Csányi Piroska szegedi éveinek hátteréhez tartozik, hogy nagybátyja, Csányi János, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója támogatta 1910-ben Róna Lajost és Pásztor Józsefet a Délmagyarország megalapításában – olvassuk Péter Lászlónál. Az irodalomtörténész rögzíti azt is: „Csányi Mátyás, a szegedi színház karmestere 1919 után emigrációba Aradra ment, de onnan a Goga-kormány 1937-ben kiutasította és családjával visszatért Szegedre. Lányát, Csányi Piroskát Pásztor József, Csányi Mátyás iskolatársa és barátja, akkor már a Délmagyarország tulajdonosa alkalmazta lapjánál." A másik szegedi szál: Csányi Piroska „tanítómestere" még az Aradi Közlöny szerkesztőségében, 1930 táján az a Gárdos Sándor volt, aki a Délmagyarország felelős szerkesztője lett 1944 őszétől. Csányi Piroskának szerepe lett a Délmagyarország privatizációjában is. Mikor az új sajtótörvény miatt Pásztor Józsefnek 1938. december 1-jén el kellett adnia a Délmagyarország tulajdonjogát, azt Balogh István, szeged-alsóközponti (mórahalmi) plébános vette át, de a látszatra adva öccse, Balogh János vásárolta meg a kiadó részvényeit. Péter László szerint Balogh István látszatra „keresztény politikai napilappá" tette a Délmagyarországot, valójában őrizte „liberális demokrata jellegét" – míg Glattfelder Gyula püspök engedte. Mikor kénytelen volt eladni a tulajdonjogot, 1940. május 21-én vette meg tőle – Csányi Piroska nagynénje, özvegy Csányi Jánosné anyagi támogatásával – Berey Géza, Csányi Piroska férje. A Délmagyarországot 1944. április 16-án betiltották, majd november 19-én újraindult – Csányi Piroska beleegyezésével a kiadására alakult Hírlapkiadó Kft. Vette át. Csányi Piroskának kisgazdapárti tagsága miatt – Révai József sugallatára – fölmondott a Délmagyarország, mikor a függetlenségi front lapjából a kommunista párt újságja lett. Csányi Piroska akkor átlépett a kisgazdák helyi lapja, a Szegedi Kis Újsághoz.

*

Tanuló-vonatokat a kisvasútra!

„Alsótanya 32.000 lelket meghaladó lakossága jelentős számban van érdekelve a Belváros középiskoláiban. A tanyai szülőknek sok gondot okoz gyermekeik középfokú iskoláztatása, mert a nagy távolságokról nehéz az iskolák megközelítése" – írjuk december 22-én. – „A tanulóifjúság – igen kevés kivétellel – a városi gazdasági vasutat veszi igénybe naponként 10-80 kilométernyi utazás árán tudja csak elérni az iskola küszöbét. (…) Piacnapokon azonban a kisvasúton egészen tarthatatlan a tanulók sorsa. A szerelvények Várostanyáról és Mérgesről is túlzsúfoltan járnak. Ilyenkor a vasút forgalmi személyzete helyszűke miatt rászabadítja a tanulók részére fenntartott kocsikra a piacozó közönséget. (…) A kisvasút üzemére jellemző, hogy a tél beálltával állandóan, szinte rendszeresen késik. Nem ritkák a 2-3 órás késések is, amelyek nemcsak a tolatásokra, hanem a motorok sűrűn előforduló üzemzavarára vezethetők vissza. (…) Piacos napokon (szerdán, szombaton) külön tanuló-vonatok járatását" kérik a szülők.


*

Miből élnek a szegedi festők?

„A piktúra frontharcosainál, fűtetlen műtermekben, kiállításon és családi körben" járt Csányi Piroska, aki azt tudakolta december végén: „Miből élnek a szegedi festők?"

„Dinnyés Ferenc kopott felöltőben, de művészegyéniségének örök derűjével arcán fogadott fűtetlen, negyedik emeleti műtermében. Három gyermeke van, ezek közül kettő művészegyéniség: Dinnyés Jenő festő, Dinnyés Éva szobrász és iparművésznő. Csak a harmadik ment gyakorlati pályára, most végzi a műegyetemet." „1923-ban 30 millió koronát hozott haza budapesti kiállításáról. Három házat vett rajta, de mind a három régen gazdát cserélt már. (…) Dinnyés Ferencnek 1938-ban nincs semmije, csak bizakodó, rajongó művészlelkének örök derűlátása. (…) Kétségbeejtő, potom áron kell túladnom a képeimen, néha csereüzleteket kötök és van egy pár portré megrendelésem. Ebből tengődünk…"

(…) „Vinkler László, a fiatal, rendkívül tehetséges és rokonszenves egyéniségű festőművész elutazása előtt egy fél órával kerestük fel. Budapestre készült, portrémegrendelésnek eleget tenni. (…) A festőművészetből meg elehet élni. (…), ha az ember fiatal és meggyőződéssel, lelkesen dolgozik."

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1938-ból.

Átokházi betörő. „Az elmúlt csütörtökön éjjel a kiszombori római katolikus templomban a csendőrök tetten értek egy fiatalembert, amint éppen a templomperselyeket akarta kifosztani és a templom értékes kegyszereit akarta elrabolni. A betörő, Farkas János 22 éves átokházi napszámos bevallotta, hogy az előző napokban Sándorfalván és Kiskundorozsmán járt", ahol kerékpárokat lopott, Szőregen trafikot tört föl. „Az ebből származó zsákmányt párnahuzatba varrva az újszegedi tiszai füzesben, a Csemegi utca végén lévő kubikgödörben rejtette el." Ám a tettes a tetthelyre szállítás közben „pénteken megszökött a csendőrök kezei közül" (december 20., kedd).

Tilos a papírcipő. „A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki a papiros felhasználásával készített cipő, csizma és más lábbeli előállításának és forgalomba hozásának eltiltásáról. (...) A rendelkezés nem vonatkozik a báli és egyéb divat női félcipőkre." A rendeletet megszegőt akár 15 napi elzárással is büntethetik (december 23., péntek).

40 éves sportegyletek. „Szegednek két olyan régi sportegyesülete van, amelyiknél az országban nem dicsekedhet nagyobb múlttal egyetlen klub sem: a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Vivó Egyesület. A SzAK ebben az évben töltötte be negyvenedik évfordulóját és 1939 elején ünnepli meg fennállásának negyedik évtizedét a Szegedi Vivó Egyesület." Ez utóbbi sportág képviselői április 23-án ünnepelnek majd, amikor köszöntik lovag Armentáno Ede vívómestert is negyvenéves eredményes szegedi működésére emlékeztetve (december 24., szombat).

Menü, Szerelmeslevéllel. A lapunk Szakácskönyv rovatát író dr. Csikós Nagy Józsefné az év utolsó hetére és az új esztendő elejére is ajánlott menüt. Szombat: ebéd – „sóskaleves, töltött felsál lencsefőzelékkel, csöröge"; vacsora – „erőleves csészében, sajtos puding, sajtos öntettel, kappanpecsenye kompóttal és amyonese burgonyával, malakow-créme, sajt, gyümölcs"; éjfélkor – „coupe-jaques". Vasárnap: ebéd – „savanyú malacaprólék leves aprómorzsa gombócokkal, sonkásrolád tejfeles öntettel, ropogós malacpecsenye párolt káposztával és uborkával, farsangi fánk baracklekvárral, gyümölcs és sajt" vacsora – „tea, hideg malacsült, csokoládékrém, sajt". Desszert: szerelmeslevél: „25 dkg lisztből 15 dkg vajjal, 8 dkg cukorral, 7 tojássárgával és megfelelő tejjel sem túl lágy, sem túl kemény tésztát gyúrunk, amelyet aztán 1 órára hideg helyre teszünk. Vékonyra nyújtjuk. hosszúkás levélformájúra vágjuk, azután megtöltjük vanília krémmel, amelybe rumba áztatott diót és 4 tojásfehérje habját kevertük, levélboríték formájúra hajtottuk össze és lassú tűz mellett szép sárgára megsütjük" (december 25., vasárnap).

Levélszekrény a villamoson. „Kunder Antal kereskedelemügyi miniszter nyugati mintára Magyarországon is meg akarja honosítani a villamoskocsikra szerelt levélgyűjtő szekrények rendszerét. Ezeket a levélszekrényeket a posta közegei minden egyes kocsinál a vasúti végállomásra való megérkezés alkalmával ürítik ki és ezáltal lehetővé teszik a postai forgalom meggyorsulását" (december 30., péntek).

Szilveszter estek. A „Royal nagykávéházban hangulatos Szilveszter est. Közkedvelt Misán István énekel. Ropogós malac, pezsgős káposztával. Bableves csülökkel. Lángos. Szolid árak. Kincsey Lajos tulajdonos." „Nagy Szilveszter-est a Raffay-étteremben, Aradi Farkas Károly muzsikál." „Ingyen nyerhet mindenki malacot, pezsgőt, bort. Szilveszterkor vitéz Szántayné vendéglőjében, Boldogasszony sugárút 33." „Nagy Szilveszter estély a Három Matrózhoz. Volt Négus kocsma. Tisza Lajos körút 1. Kisorsolunk 1 malacot, 1 üveg pezsgőt, 1 üveg 7 deciliter bort, fél liter finom likőrt. Elsőrendű zene Rácz István közreműködésével. Kitűnő vacsora, szolid árak. Szíves látogatást kér Fodor Lajosné kocsmáros." „Szilveszter estéjén Csillag Gáspár vendéglőjében ingyen malac reggelig." „Parisi Nagy Áruház Rt. Szeged. Cserkonics és Kiss ucca sarok. Szilveszterre és újévre:" újévi képeslap 10 darab 0,24 pengő, zsebnaptár 1939. évre 0,18 pengő, szerpentin 10 darab 0,14, konfetti 0,10 csomag 0,18, hólabda 1 csomag 0,14, színes papír tombola 0,10, török sapka 0,14, nagy csokoládé malac 0,98, 0,38, 0,18 pengő, zsenaila kéményseprő 3 darab 0,24, újévi kotró 0,06 pengő (december 31., szombat).

Devizaárfolyam. „A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 15.90-16.10, USA dollár 345.40, lengyel zloty 60.00-61.40, leu 2.40-3.45. (…) A budapesti terménytőzsde hivatalos árfolyamai: Búza tiszavidéki 77 kg-os 20.20-20.30 (…) tengeri tiszántúli 12.70-12.85" (december 31., szombat).

Olvasóink írták

  • 2. Iza3 2009. január 04. 11:27
    „Ez a múltidéző sorozat a kedvencem a DM-ben! :)”
  • 1. legal 2009. január 04. 09:50
    „Nem találok megfelelő jelzőt e múltidéző sorozat dícséretére. A tartalom önmagáért beszél. Milyen lehetett az a szocializmusban belénk súlykolt fasiszta, fehérterrort alkalmazó Horthy rendszer, amelyben Szeged város önkormányzata ilyen szerteágazó segélyezési rendszert tarthatott fenn?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az ABBA majdnem BABA lett

Hatalmas siker a Mamma Mia című film Meryl Streeppel és Pierce Brosnan-nel a főszerepben. A filmnek… Tovább olvasom