Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Egy ritmusra zümmögnek a gépek

Szeged - Hatvanegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenedik állomása: 1949.
„Egy ritmusa zümmögnek a gépek – épül az új világ a Szegedi Kenderben" – adja meg az új esztendő alaphangját az első „üzemi riport". „A munkaversenyek során elért eredmények egy-egy lépéssel közelebb visznek bennünket a szocializmushoz. Az a sok-sok haszon, ami a brigádok, a munkásújítók leleményessége árán születik meg, új, hatalmas befektetéseken keresztül visszatérül a dolgozók asztalára" – hangsúlyozza a név nélküli tudósító.

Élüzemjelvény és munkakedv

„A Szegedi Kenderfonógyárban lázasan zakatolnak a gépek. Az élüzemjelvény, amelyik ott fényesedik a gyárépület homlokzatán, fokozza a dolgozók munkakedvét és teljesítményét, mert mindenki szeretné, ha a következő hónapban, az új esztendőben is ott büszkélkedne a Csillag."

„– A fogaskerék-meghajtásról áttértünk az ékszíjmeghajtásra – mondja Gáspár István elvtárs, az üzem tervmegbízottja. A gépek így sokkal egyenletesebben, mondhatnám, rugalmasabban járnak. Nem szakad a fonál, a selejt 5-6 százalékkal csökkent. (...) A kapitalista államok, akik azt hirdetik, hogy náluk milyen rossz a gazdasági helyzet, mind tőlünk vásárolnak – mondja széles jókedvvel nevetve. Legutoljára a gazdag Amerika puhatolódzott áru után.

– Finom fonalakat szállítunk külföldre. Olyanokat, amelyekből a legerősebb halászfelszerelések, hálófonalak és ponyvák készülnek – pislant oda fél szemmel Kiss Istváné is, aki szintén 110 százalékra teljesíti a normát. A másik szemével a hatalmas gépeket becézgeti. A norvég halászok magyar zsineggel rántják ki a halat az óceánból.

Szovjet katonák a kendergyárban. Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály
Szovjet katonák a kendergyárban. Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

A hatalmas üvegtetős csarnokban egy ritmusra zümmögnek a gépek, a fürge munkáslányok, a kékzubbonyos lakatosok és olajozók figyelik, etetik a 'kezes állatot', mindannyian tudják, hogy a lomhán nyújtózkodó, kifeszült kenderszalagok, vagy a percenként tízezret forduló, csavarodó és megerősödő fonalak csengő aranyat jelentenek, amiből majd felépítik a szocializmust... "

„A termelés racionalizálása során ugyanis az újszegedi gyárba szállítanak át minden szövőgépet. Onnan pedig a fonodát telepítik át Szegedre. Körülbelül 400 munkással bővül így ki a Szegedi Kenderfonó. Ezek közül 139 már meg is érkezett, s megújult kedvvel dolgozik az új környezetben. Ez a nagy áttelepítés csak az államosítások után, napjainkban vált lehetővé."

A jolly joker gépállomás

A földbirtokreform hatásaival foglalkozik, az MDP-programnyilatkozat is idézi a másik „elsőcikk". „Mezőgazdaságunk gépesítése" címmel – név nélkül – elismételjük: „a nagybirtokrendszer megszűnt, a mezőgazdasági bérmunkások túlnyomó nagy többsége kisbirtokossá változott. (...) A földhöz jutott nincstelen agrárproletár ma sokkal többet fogyaszt a saját birtokán termelt javakból, mint amikor az úri birtokon robotolt."
Kevesebb termény jut azonban a városokba, az iparnak.

„Mezőgazdaságunk elmaradottsága akadályozójává vált iparunk fejlődésének. gátolja az egész ország fejlődését, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését. (...)

Egyetlen megoldás van. Ez a mezőgazdaság gépesítése. A technika más a tudomány alkalmazása a mezőgazdaságban. Az elmaradott kisüzemi gazdálkodásról a modern, korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés.

Ezért száll síkra pártunk a mezőgazdaság gépesítéséért, a gépállomások széles hálózatának kiépítéséért, a traktor- és mezőgazdasági gépeket gyártó ipar nagyarányú fejlesztéséért. Év végéig már 110 és a hároméves terv befejezéséig ennek háromszorosa működik az országban, közel 2000 traktorral és a hozzájuk tartozó mindenféle egyéb mezőgazdasági géppel. A gépállomások lehetőséget adnak a parasztságnak a földek jobb megművelésére. Felszabadítják a parasztot a látástól vakulásig tartó robot alól."

A három kitörési pont: „a termelőszövetkezetek, a gépállomás és a szerződéses termelés".

„A gépállomást kultúrhelyisége, rádiója, mozija, folyóiratai, könyvtára a falu kulturális központjává teszi."

Kollektív szórakozás

„A kollektív szórakozás jegyében fogadták Szeged dolgozói az új évet" – kezdődik a január 2-i tudósítás. Azt is megtudjuk: „adómentesek a szabadművelődési és propaganda előadások" – a forgalmi adóról szóló új rendelet szerint.

„Fejkendős parasztleányok, kucsmás, csizmás parasztlegények, kipirult arcú falusi, tanyai fiatalok csoportosultak" a színház környékén: „a Szeged környéki EPOSz szervezetek fiataljai színházba, városnézésre jöttek Szegedre. Közöttük munkászubbonyos fiatalok, ifjúmunkások, ruhájukon a SzIT vöröscsillagos jelvényével, de ott voltak az egyetemista, meg középiskolás diákok küldöttei is, akik szeretettel fogadták itt a városban a parasztfiatalokat".

„Ladányi Benedek MINSz titkár üdvözli őket közvetlen szavakkal, majd a budapesti kiküldött: Perjési László EPOSz vezető szól hozzájuk. (...) Éltetik Rákosi Mátyás elvtársat (...)"

„Dolgos kezű fiatalokkal vannak teli a páholyok, a díszpáholyban dorozsmai, kübekházi, nagyszéksósi, algyői legények, leányok üldögélnek, várják a színdarabot..."

*

Kronológia

1949. január 25.: Moszkvában megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Április 4.: Washingtonban aláírják az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) alapító okmányát. Május 5.: Megalakul az Európa Tanács. Május 23.: A nyugati megszállási övezetekből a bonni alkotmány elfogadásával megalakul a Német Szövetségi Köztársaság. Augusztus 20.: Életbe lép a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Szeptember 20.: Konrad Adenauer kancellárságával megalakul az NSZK első kormánya. Szeptember 25.: az első szovjet atombomba kipróbálásának bejelentése. Ezzel megszűnik az USA atommonopóliuma.

*

Arcél: Komócsin Zoltán (1923-1974)


Az 1923. április 18-án Felsőgallán született Komócsin Zoltán Szegeden végezte iskoláit. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén egészen fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1944-ig napszámos, alkalmi munkás, inas volt, majd kereskedelmi alkalmazottként dolgozott. „1945 tavaszán elvégezte a debreceni pártiskolát, ezután az MKP Szeged városi titkára (1945–48). Már ekkor feltűnt a Délmagyarországba írt politikai cikkeivel" – olvastuk életrajzában. 1949-től országgyűlési képviselő, 1949–50-ben és 1953-tól a Magyar Dolgozók Pártja agitációs és propagandaosztályát vezette. Az életrajzi lexikon szerint „az 1956-os forradalom és szabadságharc heteiben mint a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára az ellenforradalmárok mellé állt. 1957 tavaszán vezető szerepet játszott" a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásában: 1957–1961 között a KISZ Központi Bizottságának első titkára. 1957-től 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának volt a tagja. 1961–1965 között és 1974 márciusától haláláig, 1974. május 28-áig a Népszabadság főszerkesztőjeként dolgozott.

*

Babszem köztársaság

„Harmincegynéhány kisteleki. sövényházi, pusztaszeri, csanyteleki és baksi pedagógus. Van közöttük 20 és 60 éves, falusi és tanyai, szakosított és nyolc osztállyal egyedül bajlódó tanító" tanulmányi kirándulásra megy a Felgyőhöz közeli alvégi kis iskolába, pontosabban Kertész Imre tanító Babszem köztársaságába – írja január 1-jén Pozsonyi Sándor – fotók híján az alább is látható rajzzal illusztrált – riportjában.

„Az iskola háromablakos. zsúfolt teremből áll. A padokban 6-14 éves emberkék, a 'Babszem köztársaság' miniszterei, szövetkezeti vezetői, szerkesztői, traktoristái és egyéb dolgozói. (...) A fehér falakon érdekes grafikonok. Az egyik például azt jelzi, hogy az elmúlt évi 50-60 százalékos beiskolázás helyett az idén már sikerült elérni a 97 százalékot. A másik, ami szembeötlik, a faliújság 12. száma. Teli cikkekkel, munkaverseny felhívásokkal. A két szerkesztő: Jaksa Anna (V. o.) és Paksi Gábor (VII. o.) irányításával kitett magáért az osztály. (...) cserepekben ott díszeleg az iskola kertgazdasága. Előtte a gépállomás traktorai és a 'Babszem köztársaság' madzagvasútja áll munkára készen.

A másik sarokban a téglagyár és a pénzügyminisztérium, mert ilyen is akad Babszeméknél. (...) A legérdekesebb része az iskolának künn, a havas határban terül el. Hatszáz négyszögöl 'igazi' föld, a 39 gyermek Babszem köztársaságának kollektív gazdasága. (...) A tanítás a 'miniszterek' napi jelentésével kezdődik. (...) Sanyi, a 'köztársasági elnök' a faliújságot bírálja. 'Ebben a számban nem foglalkoztunk eleget a kollektív gazdálkodással, pedig Misa még most sem érti egészen, miért olcsóbb a tábláson a traktorszántás, mint a kis földeken.' Aztán bejelenti, hogy tanítás után bábszínház előadást rendeznek, amelyen a szülők is részt vesznek." „A szövetkezet óra sikerül talán a legjobban. Ebbe a földrajzot, a számtant és a vegytant is bekapcsolják. (...) A leckét nem azért tanulják, mert azt a 'tanító pajtás' megparancsolta. Játék közben tanulnak. A tanító felkelti érdeklődésüket, s ők boldogok, hogy minden nap valami újjal ismerkednek meg..." – Makarenkó nyomán.

*

Fogadalom

„A szegedi városháza szép közgyűlési termének világító fényében tesz ma fogadalmat egyszerű munkás, munkásnő és dolgozó paraszt. Szeged város törvényhatósági bizottsága polgármester helyettessé, illetve tanácsnokká választja őket. A híres barokk-torony alatt nagyot fordult az idő kereke. (...) Ma már az országban a munkásosztály van hatalmon és erősíti szövetségét a dolgozó parasztsággal" – írja február 5-i vezércikkében „A. Gy.", vagyis az akkori felelős szerkesztő, dr. Antalffy György. „Ezt mutatja a mai díszközgyűlés, amikor Tóth Antal dolgozó paraszt polgármester-helyettest, Havalecz Istvánné, Sallai Ferencné, Kiss Mihály és Csuri Ferenc munkástanácsnokokat, 'az ínség és a harc fiait' iktatják be hivatalukba..."


*

30 éves tanácsköztársaság

„Megnyitották a magyar Tanácsköztársaság emlékkiállítását" a Nemzeti Múzeumban – olvasható a március 20-i, vasárnapi címlapon. „A Párt nélkül, amely minden veszéllyel szembeszállt, nem értük volna meg ezt a napot ilyen tisztán és fényesen – mondotta Szakasits Árpád megnyitó beszédében." Március 21. alkalmából azt is hangsúlyozta: „Ma már nem lehet a dolgozó tömegeket harcba vinni a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen." Az új ünnepen, „a magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából" „a magyar köztársaság kormánya" „a munkásság és a dolgozó nép felszabadítása körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért" „a köztársasági elnök elismerésének arany koszorúját adományozta Rákosi Mátyásnak", illetve más vezetőknek. Az MDP funkcionáriusai közül „a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét ifjú Komócsin Mihály elvtárs, Szeged" kapta, de más kitüntetésben részesült még megyénkből Váczi Miklós, Hetényi Józsefné, Nagy György, Kakuszi Ferenc „elvtárs" is. A március 22-i lapban az áll: „A népi demokrácia örököse a tanácsköztársaság dicső harcának. Szeged dolgozói a Tanácsköztársaságot ünnepelték az MDP összevont pártnapján a Nemzeti Színházban"

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1949-ből.

Bálint Sándor képviselőség. „Dr. Bálint Sándor Barankovics-párti képviselő, a szegedi tudományegyetem néprajztudósa, Hamvas megyéspüspök tanácsadója, néhány nappal ezelőtt nyilatkozott a Délmagyarország munkatársának, hogy lemond képviselői mandátumáról, mert nem ért egyet pártja mindszentysta, reakciós politikájával" (január 1., szombat).

Bérnövekedés. „A magyar gyáripar 1948 júliusában 75 százalékkal több bért fizetett ki mint egy évvel azelőtt. Az egy munkaórára eső átlagbér 211 fillérről 324 fillérre emelkedett. (...) Ha az 1946 augusztus eleji állapotot 100 százaléknak vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy 1947 augusztusáig közel 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek, az első tervév végéig pedig több mint 53 százalékkal" (január 5., szerda).

Tartós Békéért. „A 'Tartós békéért, népi demokráciáért' című folyóirat február elsejei száma megjelent. A lap első helyen ismerteti Sztálin nyilatkozatát. A vezércikk címe: A szocialista gazdaság építése a népi demokráciák országaiban. (...) A lap közli Nemes 'A klerikális reakció elleni harc Magyarországon' című cikkét" (február 3., csütörtök).
Tárcsázunk. A szegedi posta telefonközpontjában „befejezéséhez közeledik a szegedi automata telefonközpont építése. Február végén már tárcsázunk!" (február 8., kedd).

Munkásmozgalmi kiállítás. „Csütörtökön reggel ünnepélyes, díszes külsőségek között nyílt meg a Hungária szálló nagytermében az a monumentális és értékes kiállítás, amely a magyar munkásmozgalom történetét és fejlődését mutatja be. (...) Ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az MDP Nagyszegedi Pártbizottságának titkára mondott megnyitó beszédet: (...) 'Szeged dolgozóinak még sokkal több tanulsággal szolgál ez a kiállítás, mert innen indult ki az ellenforradalom, az a rendszer, amely a legkegyetlenebb terrorral üldözte azokat, akik hangot mertek adni a munkásosztály jogos követeléseinek" (március 4., péntek).

Kulák. „A rendőrség súlyos bér és lakbéruzsoráért letartóztatta Nagy Ferenc Kossuth Lajos sugárút 61. szám alatti lakó kulákot, akit mint a leghírhedtebb munkásnyúzót ismertek az egész környéken. nagy Ferenc kulákot, a Horthy-rendszer volt kormányfőtanácsosát kihallgatása után átadták az államügyészségnek, ahol letartóztatták más ügyét hamarosan tárgyalásra tűzik" (március 13., vasárnap).

Virágbirodalom. „Szeged megszépítésére készülnek a Városi Kertészet dolgozói." „Az eddig parkozott tereken kívül a nyáron virágpompába borul a Kolozsvári-, a Honvéd- és az újszegedi Torontál tér is." „Az ötholdas községi üvegháztelep mellett 20 hold faiskola, 80 hold park, 10 játszótér, 122 kilométer fasor kezelésére vállalkoznak." „Több mint 180 ezer tő virág van az üvegházak ablakai alatt." A „salviák, vörös paprika-virágok – mutatja Koha Róbertné – a hősi halált halt szovjet katonák sírjait díszítjük velük" (április 12., kedd).

Újszegedi villamos. „A Magyar Dolgozók Pártja segítségével megkezdtük az újszegedi villamosvasút építését" – „hogy minél előbb elkészüljön az új vonal, Szeged és környéke még közelebb kerüljön egymáshoz" (április 27., szerda).

Analfabétaiskola. „Tizenhatan betűzik suttogó ajkakkal és a napi munkától fáradt ujjukat vezetik végig a könyvön, amint olvassák Ady: 'Proletár fiú verse' című költeményét." „Boldogan írnak, olvasnak a szegedi analfabétaiskola hallgatói" (május 1., vasárnap).

Voksok. „A dolgozó nép egyhangúlag a Függetlenségi Népfrontba és Pártunkba helyezte bizalmát – mondotta Rákosi elvtárs a Köztársaság téren, nagybudapest dolgozóinak ujjongó győzelmi ünnepén." Népünk akaratának teljesülését ünnepli Szeged a szerdai győzelmi ünnepségen. Csongrád-csanádi eredmények: a 12 választókerületben összesen 325.726-an szavaztak, a Népfrontra 308.786, míg ellene 10.863 voks érkezett (május 17., kedd).

Börtönben a pap. „Kétévi börtönre ítélte a szegedi népbíróság Tamás János sándorfalvi papot. Tamás János több ízben a szószékről izgatott a demokrácia ellen. Egyébként ő volt az, aki a már izgatásért és rémhírterjesztésért korábban elítélt Milos Zita nővért támogatta és biztatta a demokráciaellenes cselekedetei végrehajtására" (június 3., csütörtök).

Óraállítás. „A magyar posta vasárnap hajnali 3 órakor 1 órával visszaigazítja az órákat, tehát október 2-án 3 óra után 0 óra 1 perccel 2 óra 0 óra 1 perc lesz a pontos idő" (október 1., szombat).

Tápai komp.
„A tápai kompot a hároméves terv keretében teljesen újjáépítik. Az építés június eleje óta folyik és előreláthatóan két héten belül befejeződik" (október 7., péntek).

Szövethét. „A nyáron megrendezett szegedi selyemhét nagy sikere után most november 14-21-ig szövethetet rendeznek Szegeden. (...) A Délmagyarország előfizetői részére a novemberi előfizetési nyugta felmutatása ellenében díjmentes tombola jegyet adnak. A tombolán férfi és női szövetruha darabokat, kalapokat és fehérneműket lehet nyerni" (november 11., péntek).

Újjáépült a gyermekklinika. „Ez év márciusában kezdték meg a kiégett, csupa rom szegedi gyermekklinika újjáépítését. A Párt lehetővé tette, hogy eltűnjenek az üszkös falak és megteremtődjék a réginél sokkal szebb épület" (november 25., péntek).

Biztos győzelem. „A szegedi csapat múlt vasárnapi győztes felállásban játszott. SzSzMTE – MEMOSz 4:0 (2:0), Góllövők: Király, Törköly, Király (11-esből), Rózsavölgyi" (december 6., kedd).

Sztálin 70. Molotov elvtárs cikkének ismertetése után: „Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére" „G. Malenykov cikke a Pravdában". E kolumnás írás után olvasható a tudósítás: „Szerte a világon határtalan szeretettel és lelkesedéssel ünnepelték a dolgozók a 70 éves Sztálin elvtársat". A szegedi Bodogasszony sugárúti földszinti lakásban „Kovács Annáék karácsonyát gazdagabbá és boldogabbá tette a sztálini műszak 525 százaléka" (december 25., vasárnap).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyre kevesebbet költünk könyvre

Hódmezővásárhely - Egyre kevesebbet költenek könyvre az emberek a vásárhelyi könyvesboltosok… Tovább olvasom