Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza -2°C | 8°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Egyetembúcsúztató és köszöntő

Hetven hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincegyedik állomása: 1940.
Egyetemi epilógus címmel október 16-án arról ír vezércikket Tonelli Sándor, hogy „bármennyire érezzük is, hogy nagy, nemzeti szempontból sorsdöntő jelentőségű események játszódnak le körülöttünk, szegedi szempontból nem mondhatjuk, hogy ünnepet ülünk…"

Elbúcsúzik a várostól a Ferenc József Tudományegyetem ezen a napon, mert az 1940. XXVII. törvénycikk intézkedik a kolozsvári egyetem újjászervezéséről és a szegedi egyetem felállításáról.

Húsz éve jött cím távozik

„Szegedről a cím távozik, amely idejött húsz esztendő előtt és vele együtt megy a professzorok egy része, meggyarapodva névben, tudományban, hírben, súlyban és mindazokban a szellemi és anyagi javakban, amelyeknek kitermeléséhez talán ez a város is valamivel hozzájárult. De az az egyetem, amelyért a város esztendőkön keresztül annak reményében vállalt jóformán erejét meghaladó áldozatokat, hogy az a teljesen új intézmény, amely Szegeden létesült, a szegedi talajból nőtt ki, ott meg is fog gyökeresedni, ismétlem, ez az egyetem, a Horthy Miklós nevével díszített egyetem örökre Szegeden marad…"

Hóman Bálint beszél az 1940. évi ünnepi tanévnyitón. Mellette (balról) a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gy
Hóman Bálint beszél az 1940. évi ünnepi tanévnyitón. Mellette (balról) a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora Fotók: Somogyi-könyvtár

Kolozsvárott október 24-én nyitják meg ünnepélyesen a Szegedről visszahelyezett Ferenc József Tudományegyetemet.

Fényes avatóünnepély

Szegedi ünnep – magyar ünnep címmel címlapon és fotóval ékesített kolumnás vezércikkel köszönti „Egyetlen vezérünket", vagyis Horthy Miklóst lapunk november 10-i száma. Másnap, november 11-én a kormányzó jelenlétében nyílik meg a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem. Az új rektor: Szent-Györgyi Albert, Szeged legismertebb, mert Nobel-díjas tudósa.

Új fejezet nyílt meg Szeged kultúrtörténetében ezzel az egyetemi tanévnyitóval. A címlapon kezdődő, belül másfél kolumnán át folytatódó tudósítás részletezi: „országra szóló fényes ünnepség keretében nyílt meg a Horthy Miklós-egyetem". A hétfőre időzített eseményre már vasárnap a Tisza-partra érkezett a város két képviselője: Teleki Pál gróf miniszterelnök és Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter is.

Az új szegedi egyetem tanévnyitójáról tudósító DM-címlap
Az új szegedi egyetem tanévnyitójáról tudósító DM-címlap

Az egyetemavatóval Horthy Miklós két évtizedes országlását is köszöntötte a „magyar föltámadás városa". A kormányzó szalonkocsija hétfőn 11 után gördült be a szegedi pályaudvarra. „A főméltóságú úr frissen, ruganyos léptekkel ugrott le a szalonkocsiból. (...) Lobogódíszbe öltözötten, örökzölddel és pálmákkal ékesen várta a Horthy Miklós-tudományegyetem központi épülete a megnyitó ünnepség résztvevőit."
„Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a Horthy Miklós-tudományegyetem első ülését." „Kijelentette, hogy Szeged városa a kormányzó úr őfőméltósága apai szeretetének, mindenkori kormányai megértésének, a városi vezetők bölcsességének és a szegedi magyarság áldozatosságának eredményeképpen két évtized alatt Magyarország egyik legkiemelkedőbb kulturális központjává, a magyar tudományosság erős várává fejlődött." Hangsúlyozta: „a szegedi egyetem a korszerű keresztény és magyar nemzetpolitikának, a haladásnak és a magyar műveltségnek hatalmas vára kell, hogy legyen a jövőben".

„Nemzeti újjáépítés"

„A nevemet viselő szegedi tudományegyetem megnyitásának mai örömünnepén megelégedéssel gondolok vissza a nemzeti újjáépítés itt átélt sorsdöntő napjaira – idézi „kormányzó urunk" beszédét is a lap. „A szegedi munkának és áldozatnak gyümölcse érett a menekült erdélyi egyetem számára emelt pompás épületekben most az új szegedi egyetem alapításával." Horthy Miklós szerint itt „különös gondot kell fordítani a természettudományok korszerű művelésére (...) az Alföld kultúrájának szolgálatára, az alföldi táj szellemének, az Alföld népében rejlő őserőnek felkutatására és kiművelésére."

Az új egyetem első rektora, Szent-Györgyi Albert hangsúlyozta: „az egyetem jogilag új egyetem ugyan, de gyökerei a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetemhez nyúlnak vissza".

Szent-Györgyi kritizálja az oktatást

Székfoglalójában Szent-Györgyi az egyetemről és az ifjúságról értekezett. „Az egyetem feladata hármas: legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével. (...) A mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföld szellemi központja legyen."

Nobel-díjasunk álláspontja, hogy „a tudomány, a kultúra az a terep, amelyen a versenyt a nagy nemzetekkel egy kis nemzet is felveheti, megcsillogtatván nevét az emberi történetben".

„Határozottan állítom – mondotta –, hogy az egyetemnek alkalmazkodnia kell hallgatósága és az élet igényeihez. Egész közoktatásunk, úgy a középfokú, mint a magas oktatásnak egyik alapvető hibája, hogy a tanítást a tananyag, nem pedig a hallgató szemszögéből ítéli meg."

Nem adja meg a középiskola az egyetemnek „a támogatást és száraz, túltömött anyagával elfeledkezik a jellem és szellem kifejlesztéséről, s padjainkra gyakran küld önálló gondolkodásra képtelen, fásult, görnyedt hátú, 18 esztendős aggastyánokat, akik az egyetemet csak lépcsőnek tekintik egy nyugdíjas állás elnyerésére, (...) és akiket rémület tölt el, ha az ember tőlük önálló gondolkodást követel".

Máig érvényes gondolata az is, hogy „kívánatos lenne, hogy padjainkra csakis azok kerüljenek, akikben megvan az adottság a szellemi pályára, tekintet nélkül a szülők anyagi, vagy társadalmi helyzetére, mint ahogy nemzeti érdek lenne az is, hogy azok, akikben a képesség megvan, csakugyan padjainkba is kerüljenek". „Nevelői és tanítói hivatásunkat csak úgy teljesíthetjük igazán, ha a tanár a tanítványának nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére."

Reméli, hogy eleget tehet az egyetem annak a feladatának, hogy „ifjúságunkba oltsuk az izzó hazaszeretetet, mely nem a jelszavak hangoztatásából, a mások gyűlöletéből, vagy eltiprásából áll, de abból, hogy a hazáért a legnagyobb áldozat is csekély legyen, hogy a hazáért ne csak meghalni, de ami annál sokkal nehezebb, élni is tudjunk".

*

Kronológia

1940. január 30.: A földművelésügyi miniszter elrendeli a „népkenyér" készítését, mely 77 százalékos kiőrlésű búzalisztből, vagy 72 százalékos kiőrlésű rozsból készül, erős korpatartalmú fekete kenyér.

Március 30.: Budapesten megnyílik a 20. Mezőgazdasági Kiállítás és Országos Tenyészállatvásár.

Április 6.: Cukor és zsírjegyek bevezetését írja le a 2520/1940. számú kormányrendelet.

Április 20.: A Kelet Népe című folyóirat estje a Tisza Szállóban Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc és Darvas József részvételével.

Május 10.: Lemond A. N. Chamberlain angol miniszterelnök – W. Churchill alakít koalíciós kormányt. A német hadsereg megtámadja Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot.

Augusztus 28.: Közzéteszik az 5555/1940. számú kormányrendeletet – kiterjesztik a cenzúrát valamennyi sajtótermékre.

Augusztus 30.: Az úgynevezett 2. bécsi döntés: a Németország és Olaszország külügyminisztereinek vezetése alatti döntőbíróság meghozza a magyar–román vitában ítéletét – Észak-Erdély a Székelyfölddel, Nagyváraddal, Kolozsvárral Magyarországhoz kerül.

Szeptember 5–13.: A magyar hadsereg bevonul Észak-Erdélybe és a Székelyföldre.

Szeptember 15.: Horthy Miklós ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra.

Október 8.: Német csapatok vonulnak be Romániába. Bartók Béla és felesége búcsúhangversenye Budapesten (hamarosan Amerikába távoznak). Októberben Móricz Szegeden dolgozik Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényén, a szegedi nyelvjárás megismerése miatt is többször fölkeresi Bálint Sándort.


*

Arcél: Berey Géza (1908–1982)

A Szatmárnémetiben 1908. január 17-én született Berey Géza 1926-ban a Nagykároly és Vidéke című lapnál kezdte az újságíróskodást – írja Péter László. Az irodalomtörténésztől tudjuk azt is, hogy – vándorévek után – első cikke a Délmagyarországban valószínűleg az 1933. július 2-án napvilágot látott Bukarest című. Szegedre 1938. november 21-én érkezett, „beleszeretett" a városba, ide kérte honosítását. Író szeretett volna lenni: 1928-ban jelent meg Egy cső málé című, tíz novellából álló elbeszélésfüzére. 1936-ban tanulmányt közöl Néhány szó az újságírásról címmel. Szegeden ismerkedett meg Csányi Piroskával, akinek révén – Csányi Jánosné anyagi támogatásával – 1940. május 21-én megvette a Délmagyarországot. Neve az impresszumban először 1940. június 12-én olvasható mint főszerkesztő és mint a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat ügyvezető igazgatója, felelős kiadó. Bereyt a Gestapo 1944. április 11-én letartóztatta – a topolyai internálótáborba, majd Dachauba került, 1945. júniusában ért haza, neve 1945. október 16-án került az impresszumba – mint főmunkatárs. Ám Révai Józseffel kialakult konfliktusa miatt 1946. március 8-ától már nem olvasható neve a vezető munkatársak között. 1946. június 9–december 10. között a Szegedi Kis Újságot szerkeszti, majd a Független Magyar Demokrata Párt lapjában, a Szegedi Naplóban bírálta az MKP-t. A konfliktusok miatt végleg távozott Szegedről, 1950-től nyomdában dolgozott, de ólommérgezés és sérv miatt nyugdíjazták. Péter László értékelése szerint ember volt – s mint mindannyian, gyarló ember –, ugyanakkor kitűnő újságíró, jó szervező és haladó szellemű politikus. Agyvérzésben hunyt el 1982. augusztus 20-án.

*

Szociográfia faluról, gyárról

Surányi-Unger professzor, a szegedi egyetem közgazdaságtudományi tanára, aki hosszabb ideje a miniszterelnökség gazdaságkutató osztályán is működik, érdekes munkát valósít meg a közeljövőben nyolc fiatal közgazdász-tanítványával – írjuk április 3-án.

Hoffer traktor hajtja a cséplőgépet
Hoffer traktor hajtja a cséplőgépet

„Legutóbb – amint ismeretes – élénk divat lett a falukutatás, számos olyan szociográfiai munka jelent meg, amely a magyar falu életével és viszonyaival foglalkozik. A fiatal közgazdászok most a gyáripari munkásság szociális arculatát kívánják megrajzolni. A munka foglalkozni kíván valamennyi jelentős szakma kérdésével és már az idei könyvnapra megjelenik a Magyar Közgazdasági Társaság Kiadásában." A 8 kutató közül 3 (a vegyiparral foglalkozó Buócz Elemér dr., és a faipart kutató Olti Vilmos dr., akik az iparügyi minisztérium előadói, valamint a bőrfeldolgozást vizsgáló Csikós-Nagy Béla dr., aki a miniszterelnökség gazdaságtudományi osztályának előadója) nemrégiben a szegedi egyetemen szerzett diplomát. „A könyv az első ilyen kísérlet a magyar szakirodalomban."

*

Munkahelyek

A „hatósági munkaközvetítő" adatsorát elemezzük január 12-én. Ez az előző esztendőben, 1939-ben 14 ezer 214 munkahelyet tartott nyilván, ezerrel kevesebbet, mint 1938-ban. „A munkakeresők száma is csökkent, 1939-ben 18 ezer 723, ezzel szemben az előző évi 19 ezer. Elhelyeztek 13 ezer 319 embert, az előző évi 14 ezerrel szemben. A számokból kitűnik, hogy a munkahelyek 6,5 százalékkal, a munkakeresők 1,8 százalékkal, a közvetítések száma 7,5 százalékkal csökkent."

Rejtő híres csemegeüzlete a Kárász utcán
Rejtő híres csemegeüzlete a Kárász utcán

„A legtöbb munkahelyet munkásoknak és napszámosoknak kínálták föl, szám szerint 5527-et, ezután következett a szolgaszemélyzet 2482 munkahellyel. A magánalkalmazottak részére kínálkozó munkahelyek száma 895 volt. Az iparban 406 munkahellyel első helyen szerepelt a ruházati ipar, második helyen 224 munkahellyel a vas- és fémipar, 102 munkahellyel a gépipar, 161 munkahellyel a faipar, 192-vel a kereskedelem." Jóval kevesebb a nők számára fölkínált munkahely: „száma 3861, a munkakeresőké 4647, a közvetítettek száma 3671. 100 munkahelyre 115 munkakereső és 90 közvetítés jutott."

*

Napi hírek


Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1940-ből.

Lóárverés
Január 10-én 9 órakor a régi huszárlaktanyában kiselejtezett lovak árverése lesz, melyen a vitézek és rokkantak előnyben részesülnek" (január 9., kedd).

Lakosságcsökkenés
„A népszámlásái főbiztos jelenti: 132.228 lakosa van Szegednek. Tíz év alatt 2929 lélekkel csökkent a lakosok száma, ennek ellenére még mindig Szeged az ország második városa" (január 14., vasárnap).

Nemzeti bál
„A magyar tánc és muzsika ünnepi estje volt szombaton a Pusztaszeri Árpád Egyesület huszadik Nemzeti Bálja. A Tisza-szálloda nagyterme nemzeti lobogódíszben, a vármegyék címereivel ékesen várta a bál közönségét" (február 4., vasárnap).

Pedagógiai harc
„Az iskolai beíratások előtt Tunyogi-Csapó János, akinek magángimnáziuma működik néhány év óta Szegeden, ismertetést tett közzé az egyik szegedi lapban iskolájának működéséről, eredményeiről és modern eszközeiről." Erre „szegedi tízek" aláírással, a többi iskola nevében visszautasították az ilyenféle ismertetőt, amit „vásári ízű, amerikás reklám" jelzővel illettek. A nevét vállaló tíz pedagógus közül 9 „lovagias úton kért elégtételt Tunyogi-Csapó Jánostól". Közben az érintett a törvényszékhez fordult a sértő hangú nyilatkozat miatt az egyik aláíró, Takáts Endre dr. ellen vádat emelve. A vizsgálóbírói kihallgatások ellenére „remény van arra, hogy megfelelő elégtételt nyújtó nyilatkozattal sikerül az ügyet békésen elintézni" (február 21., szerda).

Fischer Annie Szegeden
„Harmónia hangversenyek 13-án, Tisza 8. Fischer Annie, a nagyszerű fiatal zongoraművésznő zongoraestje. A Liszt-verseny első díjnyertese, az egész kontinens ünnepelt művésze, aki nemrég szerepelt Budapesten Mengelberg vezényletével frenetikus sikerrel, gyönyörű műsorral örvendezteti meg a szegedi közönséget. Jegy a Délmagyarország jegyirodában. DMKE tagoknak szokásos kedvezmény csak elővételben" (március 5., kedd).

Társulat
„Tolnay Andor, a negyedik cseretársulat igazgatója kedden Szegedre érkezett, hogy az április 5-én induló szezont előkészítse. Tolnay Andor régi, kedves ismerőse a szegedi közönségnek, 1927–1931-ig Szegeden volt bonviván. Forró, nagy sikerek emléke fűzi ehhez a városhoz. (…) Az ország legnagyobb társulata az enyém. Minden szerepkörre három, de egyikre-másikra négy elsőrendű erőt szerződtettem, és 52 tagú színészgárdával dolgozom. Kizárólag nagyoperetteket és operákat játszunk, csak elvétve hozunk színre egy-két zenés vígjátékot." A Cigánybáróval nyitják a szegedi szezont. „Tatjana Menotti és Pataki Kálmán, vagy Halmos János fölléptével április 15-én színre hozzuk a Bohéméletet" (március 20., szerda).

Aranylelet
„Átokházán néhány évvel ezelőtt különféle muzeális értékű leleteket szolgáltatott be egy öreg földművesasszony az ottani közigazgatási kirendeltségnek. Elmondotta, hogy a földön szántás közben találta a Dugonics-erdő mellett; szomszédai figyelmeztették, hogy ne dobja el, mert 'a szegedi múzeum gyűjti az ilyen rozsdás vasakat'. A leleteket később átadták Back Bernát felsőházi tagnak, a múzeumi bizottság tagjának, aki Csallány Dezső múzeumigazgatóval beható vizsgálat alá vetette, s megállapította, hogy a leletek igen sok hasonlóságot mutatnak azokkal az emlékekkel, amelyeket Szeged környékén a föltárt avar kori sírokban találtak". A nagyszentmiklósi aranylelethez hasonlóan értékes régiségeket most „a múzeumban helyezték el. Az átokházi kutatásokat egyelőre befejezték, mert Csallány Dezső igazgató Szentesre utazott a szentes-berekháti gepida sírmezők" feltárására (október 1., kedd).

Fakitermelés
„Megkezdték a fakitermelést a város átokházi erdejében. Mintegy 50 vagon fa kitermelésére lehet számítani, de ez a mennyiség csak januárra kerülhet forgalomba. A főispán és a polgármester 20 szállítóvagont kért a minisztériumban" (október 22., kedd).

Családirtó Bera testvérek tűzharca
„Gépfegyveres tűzharcban tette ártalmatlanná a szegedi rendőrség a családirtó Bera testvéreket. Bera Jenő elfogatása előtt önkezével vetett véget életének. Bera Mihály ugyancsak öngyilkosságot kísérelt meg, halálos sérüléssel a közkórházban ápolják. Tornyai János rendőr könnyebben megsebesült a közel ötórás tűzharcban." Emlékezetes: „csütörtökön véres hajnalra ébredt a nemzetközi út mentén fekvő Gyulapüspök-telep. Szerdán délután 5 órakor fedezték fel Újszegeden a bestiális kegyetlenséggel végrehajtott hármas rablógyilkosságot, amikor a Hargita utca 28. szám alatt az ágyban beágyazva találták meg Bera Mihály 50 éves virágkertész, 47 éves feleségének és 18 éves Mária leányának teljesen megfeketedett és deformálódott holttestét. (…) A helyszíni szemlén első pillanatban azt is megállapították, hogy a rablógyilkosságot a virágkertész fiai, Bera Jenő és Bera Mihály követhették el…" (november 8., kedd).

Gabonasegély
„Mindazok, akik aratásra leszerződtek, de közben katonai szolgálatra vonultak be – a rendelet szerint – aratási segélyben részesítendők" – a földművelésügyi miniszter rendelete szerint. „Negyven vagon aratási gabonasegélyt igényeltek Szegeden. Cipészek, asztalosok, piaci árusok az 'igényjogosultak' között" (november 16., szombat).

Szeged a bérletek városa
„Nemrégiben statisztika jelent meg arról, hogy Magyarországon 16 millió katasztrális hold földjéből 2,8 millió katasztrális hold, vagyis 17,4 százalék van bérbe adva." Városokra lebontva Szeged vezet: „69.000 katasztrális hold földbirtokával a legnagyobb határú városok közé tartozik, és Szeged területének 33,8 százaléka, szántóinak pedig 58,3 százaléka van bérlők kezén" (november 17., vasárnap).

Családvédelmi adó
„December 31-én megszűnik az ínségadó, helyébe lép a családvédelmi adó. Áprilisig biztosítva van az ínségesek városi segélyezése, utána nép- és családvédelmi munka keretében oldják meg a problémát." „Eddig a város a teljesen nincstelen, szegény sorsúakat segélyben részesítette, amelynek mértéke 30-120 pengő között mozgott aszerint, hogy a segélyezett hány embert tart el" (december 11., szerda).

Idegenforgalom
„Szeged idegenforgalma a nemzetközi helyzet következtében az elmúlt nyáron erősen visszaesett. A szegedi Idegenforgalmi Hivatal jövő nyárra erőteljesebben meg akarja szervezni a remélhető belső idegenforgalmat, és ezért már jó előre hozzáfogtak az előkészületekhez." A visszacsatolt területekről várnak látogatókat Szegedre. Bejelentik: „január végére elkészül a százszemélyes turistaszállás" (december 24., kedd).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gergő 16 évesen lett egyetemista

Szeged - Csodabogárnak, zseninek tartja a környezete Gyenizse Gergőt. A másodéves, matematika szakos… Tovább olvasom