Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Időutazás a Délmagyarral: Elhajoltak a szegedi dóm tornyai

Szeged - Nyolcvanöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának tizenhatodik állomása: 1925.

A Szeged jelképévé váló dóm építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozta el a szegedi helyhatóság. De helyéről csak 1883-ban határoztak. A tervek elkészítését 1906 (a belvárosi templom lebontását ellenző plébános halála) után Schulek Frigyesre bízták. Ő lemondott a feladatról. Foerk Ernő terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.

Közbeszólt a háború

Az 1913 augusztusában kezdődött munka az első világháború miatt abbamaradt. Hogy hol, azt mutatja a templom tornyain körbefutó párkányon Vörösmarty Mihály Szózatának fehér kőbe vésett szavai: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért".

Lapunk folyamatosan beszámol az újabb fordulatokról is: 1923-ban folytatódott a templom építkezése, a régit 1925-ben teljesen lebontották. Ekkor került elő annak egyik tornyából a téren ma is látható középkori eredetű Dömötör-kápolna. A fogadalmi templomról pedig elterjedt: tornyai elhajoltak a főhajó boltozatának repedése felett.

A szegedi Palánk egykori Templom tere
A szegedi Palánk egykori Templom tere.

A laikusok szócsövévének szerepét vállaló újságunk december 25-i számában Magyar László írja: a szegediek „nagyon csodálkoznak azon, hogy a város hatósága megelégedett a templomépítés egyik felelős vezetőjének azzal a megnyugtató nyilatkozatával, amely szerint a tornyok akkor sem dőlnek össze, ha az elhajlás fokozódik, mert a súlypontjuk elég alacsonyan van."

Az első kifogások

„Amikor megkezdték a templom alapozását, egyes szakértők súlyos kifogásolni valót találtak Foerk Ernő alapozási tervein." Ezeknek van is nyoma a 12 évvel ezelőtti építési naplóban, de csak annyi, hogy „szavazással és nem statikai számításokkal döntöttek ebben a szigorúan technikai kérdésben". A testület tagja volt Tóbiás László műépítész, „aki jelenleg a felsőipariskola tanára, érdeklődésünkre mondotta el: (…) véletlenül a mérnöki hivatalban voltam Müller Miksával együtt akkor, amikor Schulek tervezte a templomot és tőlünk kérdezte meg, hogy milyen alapozási viszonyok vannak Szegeden? (…) Schulek fel is használta adatainkat, és egészen biztos voltam abban, hogy amikor Foerk Ernő vette át a templom építését, ő is figyelembe veszi ezeket a szempontokat. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor megtudtam, hogy Foerk az egész templomot egy betontálcára akarja helyezni, mert a falak olyan nagy távolságra vannak egymástól és olyan nagy a differencia az alap egyes részeinek megterhelése között, hogy különös gonddal elkészített vasbetonszerelés nélkül ennek a másfél méter vastag alaplemeznek feltétlenül meg kell repednie, mint ahogy most ez be is következett."

A dóm építése részeként 1925-ben bontották le a palánki templomot
A dóm építése részeként 1925-ben bontották le a palánki templomot.

Bizonytalan cölöpözés?

A bizottság „látva Foerk bizonytalanságát, elfogadta a javaslatomat azzal, hogy a kupola és a tornyok alatt számított vasbeton-szerelésű alapozás készítendő. Egyszer megtekintettem a templom megindult alapozási munkálatait és megütközve láttam, hogy az általam javasolt és a bizottság által elfogadott vasbetonszerelés helyett a betontálca alján rostélyszerű hengerelt vastartókat helyeztek el. A látottakat azonnal bejelentettem Tóth Mihály főmérnöknek, közöltem vele, hogy az a javaslatomnak teljesen elhibázott megoldása és előre figyelmeztetem a bekövetkező hibákra, de éppen ezért egyúttal bejelentem, hogy a bizottsági tagságomról lemondok és többet nem is vettem részt a bizottság ülésein" – folytatódik a Tóbiás László nyilatkozata.

„Megjegyzéseimet hatásköri túllépésnek tekintették. Felfogásom szerint nemcsak a vállalkozót, hanem a tervezőt is ellenőrizni kell. (…) Az az impresszióm, hogy az egész templomról talán nincs is statikai számítás. Ilyent legalábbis sohase láttam."

A szegedi fogadalmi templom - fékész tornyokkal
A szegedi fogadalmi templom - fékész tornyokkal.

A tornyok elhajolnak – jelenti ki az építész, de hozzáteszi: „komolyabb katasztrófa csak akkor következik be, ha a főhajó falait is magukkal viszik, mert ebben az esetben a főhajóra támaszkodó vasbetontalapzat megrepedhet, sőt le is omolhat. (…) Elegendő lenne, ha a város egyedül Czakó Adolfot, a budapesti műegyetem szilárdságtan tanárát kérné fel a templom megvizsgálásra…"

A fogadalmi templomot 1930. október 24-én szentelték föl.

Kronológia

1925. március 25.: Lapunkban megjelenik József Attila: Tiszta szívvel című verse. Április 4.: Megszűnt a Szeged. Május 17.: Frank József szerkesztésében újraindul a Délmagyarország című lap. Június 5.: Dr. Boross József jeles sebészorvos, kórházigazgató, szenvedélyes műkedvelő repülő lezuhan gépével, és Kern Dezső pilótafőhadnaggyal együtt szörnyethal. Augusztus 7.: A Speyer-kölcsönt folyósítani kezdik a magyar városoknak: szeged első menetben 1,5 millió aranykorona összeghez jut. (1926–27-ben még 5-6 millió pengőnyi összeget vesz el. Augusztus: A kormányzó hozzájárul, hogy a Bástya és a Petőfi utcát róla nevezzék el. Szeptember: megnyílik Baranyai János zenetanár és zongoraművész magán-zeneiskolája. Megszervezik a Szegedi Postaigazgatóságot az 1920-ban áttelepült temesvári, illetve nagyváradi igazgatóság utódaként. Megszűnik a Vasúti Leszámító Hivatal, Szukováty téri épületét az egyetem kapja meg.

A Szeged 1925. március 15-i száma közli József Attila Tiszta
A Szeged 1925. március 15-i száma közli József Attila Tiszta

Szabó Dezső
Szabó Dezső
Arcél: Szabó Dezső (1879-1945)


Az elsodort falu, a Feltámadás Makucskán című művek szerzője, Szabó Dezső a két világháború közötti magyar irodalom egyik legbefolyásosabb alakja. A neves író, kritikus és publicista „megnyerése a Szeged igazgatósága lapfejlesztési törekvéseinek" sorába tartozik. Szabó Dezső 1925. március 8-tól a lap munkatársa, ideiglenesen Szegedre költözik. „Természetesen nem szerkesztőségi aprómunkát végzett, de rendszeresen dolgozott a lapba; amíg a városban élt, nagy cikkei rendre itt jelentek meg – írja Lengyel András irodalomtörténész a Szegedről szóló tanulmányában. – Itteni szereplése, persze, némileg meglepő, hisz aligha nevezhető liberális vonzalmú publicistának. De – s ez a személyes esetlegességeknél, például Juhász Gyula iránti rokonszenvénél is fontosabb ide kötő mozzanat volt – ekkor ő is élesen rendszerbíráló volt. S bár kritikája a liberalizmust is illette ekkoriban (is), érvelése elsősorban a kurzus ellen irányult. Így részben természetes szövetségese lehetett a lapnak, részben pedig – nagy híre révén – üzleti vonzerőt is képviselt. Jelenléte fölpezsdítette a város szellemi életét, és a lapra is ráirányította a figyelmet."

Szabó Dezső Szegedben megjelent írása méltatta a költő Juhász Gyulát, lapunk munkatársát
Szabó Dezső Szegedben megjelent írása méltatta a költő Juhász Gyulát, lapunk munkatársát

Például a március 29-i Ellenforradalom című cikkében már a harmincas évek bizonyos törekvéseit előlegezte: „Én a magyarság életét, jövőjének biztosítását az emberi igazság megteljesedésében látom – írta. – Egy olyan demokrácia megvalósulásában, mely minden kiváltságra halált, minden munkára védelmet, szabad fejlődést, megélésre érdemes életet jelent, és senki számára nem jelent igazságtalan elnyomást. Mélyen hiszem, hogy a magyarság európai jólétét az biztosítja, ha Közép-Európa és a Balkán nép-bábeljében a magyarság jelenti az emberibb jövőt." De másképp is szolgálja lapunkat: „Szabó Dezső április hó 1-jén Adyról, 4-én Petőfiről, 7én Jókairól tart előadást a Tisza-szálló nagytermében", páholy „150, ülőhely 50, 40, 30, 20, állóhely 10 ezer" korona – szól márciusban többször is a reklám. Aztán április 4-én, a Szeged nevű újság utolsó számában az értékelést Pór Tibor adja: „Micsoda pozőr ez a Szabó Dezső! … Nahát, ez valóban fölért egy színázi előadással!" – idézi a hírlapíró a nézőket, majd összegez: „A legnagyobb élő magyar zseni szájából meghallani a legnagyob magyar tragédiát… Nagyon igaz, hogy teátralitást látunk benn, ahogy ott ül a pódiumon s 'belepózolta' lelkét" szemeinkbe. Azt írja: történelmet láttunk, „mai szimbólumot, az Ő elhivatottságát láttuk, s nekiindult, dübörgő magyar sziklát". Szegedi emigrációja azonban öt hónapig se tartott.

A zongoránál: Bartók Béla
A zongoránál: Bartók Béla
Bartók Szegeden zongorázott


A Bartók-zongoraestet először február 25-én, szerdán fél 9-re hirdette a Harmonia a Kassba. Ám a művész megbetegedett. Az április 2-i, csütörtöki estről „l. v.", vagyis Lengyel Vilma ad kritikát április 3-án, pénteken a 6. oldalon.

„Csütörtökön este Szegeden hangversenyezett a magyar zene ezidőszerinti egyik legnagyobb reprezentánsa, Bartók Béla. A Kass-termében csak kevesen, nem több mint száz ember gyűlt egybe, hogy hallgassa. Ugyanakkor, talán ugyanazon órában aratta nagy sikerét Bartók Weimarban, Goethe városában. Csütörtökön este mutatták be ugyanis Weimarban Bartók egyik régebbi műveét, a 'Fából faragott királyfi' című pantomimet. Balga játéka ez a végzetnek és furcsa sorsa a magyar zseninek. (...)

Mint művész mélyen látó és igazi megértője Bartók a tragikus életnek. Nem törődik semmivel, ami csak az érzékszervekkel felfogható, túlérez minden vizuális és népszerűsítően közlékeny formán.

Belső létezéseket, harcokat tár fel a nyugtalan lélek robbanó forradalmiságával. Beleégeti magát egy előadott műbe, a nélkül azonban, hogy saját egyéniségét elveszítené. Ezért van az, hogy Bartók nem kimondott zongoravirtuóz, sokkal erősebb egyéniség, sokkal inkább egyéni alkotó művész, minthogy teljességében reprodukáló lehessen. Legközelebb fekszik szívéhez talán Beethoven, Chopinban nem a betegesen vágyó és fájóan érzékeny lírikust kaptuk, hanem a hazájáért vérző szabadsághőst, aki lelkében háborúkat űz és lehetetlen könnyeket hullat a megtaposott rögre. Nagy hatást keltett – Dubussyvel és Liszttel, de legfőbb és legnagyobb érdeklődést saját szerzeményei váltottak ki. A gyermekdalokban, a Suite-ben és a Régi román táncokban.

Bartók legmélyebb szenvedései drámai formát kapnak. A pentatónikus hanglétra sajátságosan bús elemeiben szivárvánnyá bomlanak művészetének valamennyi színei a vad szittyától a mélabús álmodozóig. A közönség hálával és nagy lelkesedéssel ünnepelte, amit két ráadással köszönt meg."

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1925-ből.

Szegedi földgáz

„Néhány nappal ezelőtt olyan híreket kolporáltak Szegeden, mintha a város területén földgázra bukkantak volna, még pedig anélkül, hogy keresték volna. A Ballagi tó mögötti Holt-Tisza jégpáncélján szinte szitaszerű sűrűséggel egymás mellett kerek, 6-24 centiméter átmérőjű lukak keletkeztek, amelyeken keresztül gázbuborékok szállnak fel és azok a metán-földgáznak megfelelően kékes lánggal égnek." Győrffy István egyetemi tanár szerint mocsárgázmetánról lehet szó, amely – köztudomás szerint – a szerves növényi anyagokat tartalmazó víz üledékéből fejlődik. (…) Ettől függetlenül azonban a földgáz után való kutatás soha nem volt időszerűbb, mint most" (január 8., csütörtök).

Kiadóhivatal

„A Szeged kiadóhivatala február 1-től a városi bérházban az első kerületi rendőrlaktanya volt helyiségében (Széchenyi tér) lesz" (január 14., szerda).

Csodaokulária

„Minden néző ingyen kap egy csodaokuláriámot péntektől kezdve a Belvárosi Moziban, mert csak ezen keresztül élvezhető az a falrengető burleszk, melyben a közönség maga is szerepel. (…) A Csodaokulárium egy szenzációs optikai csoda, mely New York, London, Paris, Berlin és Bécs nagy mozijaiban és kabaréiban mint az idény legnagyobb újdonsága lett bemutatva. (…) A vásznon lejátszódó eseményeket a néző úgy látja, mintha azok a nézőtéren a közönség között játszódnak le és minden néző érzi, mintha maga is részt venne a játékban" (február 12., csütörtök).

Az újra Délmagyarország címmel
Az újra Délmagyarország címmel megjelenő lapunk első száma

Kitiltva

„46 napja van kitiltva az utcáról a Szeged!" „Aki a Szegedet támogatja, a liberalizmust és demokráciát erősíti" (február 24., kedd).

Kölcsönkönyvtár

„Április 1-jén megnyílik a Szeged kölcsönkönyvtára. Beiratkozni lehet egész nap, Dugonics tér 11. szám alatt. Telefonszám 306." (március 19., csütörtök).

Cigányprímás

„Nagy áldozatok árán sikerült a Kass kávéház vezetőségének megszerezni Palócz Kálmán országos hírű cigányprímást és 12 tagú zenekarát. Palócz Kálmán felvidéki úri társaságok dédelgetett kedvence volt Miskolcon. Külföldön hosszú esztendőket töltött és a legelőkelőbb fürdőhelyeken muzsikált… hisszük, rövidesen a szegedi közönség kedvence lesz" (április 4., szombat – a Szeged utolsó száma).

Régi-új lap

„Éppen tizenöt esztendeje, majdnem nap szerint való pontossággal, hogy 1910. május 22-én vasárnapi napon megindult Szegeden egy újság, – fölösleges azt írni, hogy liberális újság, mert Szegeden más irányú lapot el se lehetett képzelni, attól kezdve, hogy Molnár Pál városi főjegyző 1849 januárjában megindította ebben a városban a Tiszavidéki Újság-ot. Délmagyarország volt a címe ennek a lapnak és ebben a címben benne volt a program is. A magyar kultúra szegedi őrtornyából sugározni világosságot a déli országrészre, s a szellem fegyvereivel mintegy annektálni Szeged részére azokat a területeket, amelyeket geográfiai és históriai kapcsolatok már ezer éven át idefűzték: ez volt a programja az első Délmagyarországnak" (május 17., vasárnap – a „régi-új" Délmagyarország első száma)

Kúria az „istengyalázásról"

„Az istengyalázásért elítélt költőt, József Attilát felmentette a Kúria." Még a múlt év júliusában történt, hogy József Attila, a legfiatalabb magyar költő vádlottként állt a budapesti büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa előtt Lázadó Krisztus című verse miatt – az ügyészség sajtó útján elkövetett istengyalázás vétsége címén pörbe fogta, majd 8 havi fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítélte. A királyi tábla azonban az ítéletet megsemmisítette, új ítéletet hozott: szintén bűnösnek mondta ki József Attilát istengyalázás vétségében, amiért – az enyhítő körülmények figyelembevételével – egy hónapi fogházra ítélte. Védője, dr. Vámbéry Rusztem az ítélet ellen semmiségi panasszal élt és a Kúriához föllebbezett. „A királyi Kúria Ráth Zsigmond tanácsa által hozott ítélete (...) József Attilát az ellene emelt vád és következményei alól felmentette." A Kúria szerint: „A vád tárgyává tett költeményben mindenekelőtt nincsenek Isten ellen intézett gyalázó kifejezések. A költemény címe Lázadó Krisztus azért nem gyalázza Istent, mert e cím alatt a költeményből kitűnőleg a földi igazságtalanságok ellen lázadó embert kell érteni, aki az Isteni igazságosság megvalósulását kéri az Istentől." (május 28., csütörtök)

Művésztelep Makón

„Szegeden minden kísérlet meddő maradt, amely arra irányult, hogy itt, az Alföld szívében művésztelep létesüljön." A 72 ezer holdas Szegeddel, az ország második legnagyobb városával szemben most makói műpártolók „az egyik legnagyobb magyar festőt, a markáns, egyedülálló tehetségű világsikereket elért" Rudnay Gyulát kérték fel, hogy vezesse a jövő tavaszi indulással tervezett Maros-parti művésztelepet (június 17., szerda).

Rádió

„Rádió, rovatvezető. Szöllős Károly: A nagyobb leadóállomások mai műsora. (A városnév utáni szám: hullámhossz.) Budapest 565. Nem működik. Wien 530. 11–12.50 délelőtti zene, bemondás szerint. 16.10–18 óra: Hangverseny. (...) Ne feledje földelni az antennáját!" (június 20., szombat).

Akciók

„Munkásoknak, tisztviselőknek 12 000, mindenki másnak 15 000 korona havidíj a Délmagyarország kölcsönkönyvtárában. A jövő heti operaelőadásokra jegyek már válthatók a Délmagyarország jegyirodájában. Dugonics tér 11. Telefon: 306." „Minden új előfizető ingyen kapja július hó 1-jéig a Délmagyarországot." „Felelős szerkesztő: Frank József. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat Rt. nyomdájában, Szeged" (június 21., vasárnap).

Villany Dorozsmán

A szomszédos nagyközség modernizálni óhajt, éppen ezért az elöljáróság elhatározta, hogy a szegedi légszeszgyár és villanytelepről bevezeti a faluba a világító és géphajtó áramot." (szeptember 2., szerda).

Színház a moziban

„A volt szegedi színészek, akik Andor Zsigmond társulatának voltak tagjai és most szerződés nélkül maradtak, a rosszul induló új szezonban, két estén át, utoljára vendégszerepelni akartak a szegedi színházban, hogy momentán kenyérhez jussanak." Az igazgató nem engedi őket az épületbe. A színészek mégis megtartják az előadást: „az egyik szegedi mozi színpadán fogják bemutatni a három szegedi költő: Juhász Gyula, Móra Ferenc és Réti Ödön egyfelvonásosait. Az előadást Juhász Gyula konferálja" (szeptember 8., kedd).

A Fehértó hasznosítása

„A város válságossá fajult pénzügyi helyzete miatt hiába látszik nagyszerű és nagy eredményekkel kecsegtető vállalkozásnak, hiába tudja mindenki, hogy a halgazdaság megteremtésével termékennyé válna Fehértó több ezer holdas meddő, szikes területe, a város szorult anyagi helyzete nem engedi, hogy a tervek megvalósuljanak" (október 4., vasárnap).

Bécsi levél a divatról

„Rojt uralkodik a tél divat képén. (…) A rojtot minden elképzelhető változatban láthatjuk. Lapos alakban, mint keskeny szalagot fényes selyemből, amelyet sűrűn bevonnak egy viaszmasszával, miáltal tompa fényt nyer és kitűnően illik az újfajta satin-selyemhez." Robert Hohenberg írja azt is, hogy „A virágdísz újra divatba jön… A legombolható kesztyűmanchetta nagyon praktikusnak bizonyul." (október 18., vasárnap).

Lloyd-székház

„A Szegedi Lloyd Társulat végre saját székházépületet szerzett magának: egymilliárd-négyszázmillió koronáért a város egyik legszebb épületét, a Bástya utca 13. szám alatti Rózsa-házat vásárolta meg, és annak első emeletére november elsején már be is költözött… A Lloyd vezetősége Bokor Adolf elnök irányítása mellett lázasan készül a klubavató ünnepélyre" (november 11., szerda).

Sport

A Sport rovat alatt olvasható címek: „Vasárnapi eredmények; SzAK-CsAK 6:1 (3:1), Magyar kupa mérkőzés, Bíró: Lálity; SzTK-Vasutas 2:1 (1:1), Bíró: Sehner; UTC-KEAC 1:0 (0:0), Bíró: Perényi; Vereséget szenvedtek a déli birkózók; IX. számú bajnoki keresztrejtvény megfejtése; Rovatvezető üzenetei: K. E. Nem üti meg a mértéket. L. G. Ötletesebbet; A bajnokság sorsolást szombaton tartjuk meg. Vasárnapi számunkban új bajnokságot kezdünk" (november 17., kedd).

Ajánló

„Lapunk karácsonyi száma értékes és érdekes közlemények tekintetében vetekszik ajándékkönyvünkkel, amelynek megjelenése messze Szegeden túl is irodalmi élmény volt. Karácsonyi számunk szerzői között vannak Peidl Gyula Szeged egyetlen ellenzéki nemzetgyűlési képviselője, aki ebben a cikkében a kormány pénzügyi politikáját bírálja, dr. Vámbéry Rusztem, aki a numerus clausus és az ellenzéki politika kapcsolatáról ír cikket, dr. Bibó István az egyetemi könyvtár igazgatója, aki Korszerű filozófusok címmel értekezik, dr. Puskás Endre, aki Ibsen Kis Eyolf című drámájának most készülő fordításából közöl részleteket és Pakots József, aki egy igen érdekes, mélyen szántó jelenetet írt a Délmagyarország karácsonyi száma részére. Móra Ferenc tárcája és Juhász Gyula egy drámai költeménye tetőzi be ennek a számnak magas értékét, amelyet valamennyi többi munkatársunk érdekes cikkei és közleményei tesznek teljessé és még változatosabbá" (december 24., csütörtök).

Móra új könyve

„Móra Ferencnek hamarosan öt könyve jelenik meg egyszerre a budapesti Lantos cég kiadásában, amely öt évre lekötötte magának Móra minden könyv alakban megjelenő művét s régi munkáinak új kiadási jogát is magához váltja. (…) Móra Ferenc Georgikonja a vidámság szemszögéből nézi a világot. A humor aranyos ruhájába öltözteti érzéseit, gondolatait. A Georgikon tulajdonképpen a magyar föld imádatának van szentelve, teli mély természetérzéssel, Isten és emberszeretettel. (…) A könyv ára négy pengő, 150 számozott példány is jelent meg belőle, merített papíron, ennek ára nyolc pengő" (december 25., péntek).

Frankhamisítás

„A frankhamisítás ügyében már második hete folyik a budapesti főkapitányságon a rendőri nyomozás, amely még mindig nem ért végleges eredményt. Eddig ugyanis nem sikerült megállapítani, hogy Budapesten készítették-e a hamis ezerfrankosokat, vagy pedig csak arról van szó, hogy magyar emberek belekeveredtek egy nemzetközi bűnszövetkezetbe, ami a francia frank megrontására és nagy anyagi haszon elérésére szövetkezett. (…) Jankovich Arisztid s társai ügyében az amszterdami rendőrség átirata megérkezett" (december 3., szerda).

Olvassa el a rovat korábbi cikkeit is!

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi taxis halálos balesete az M5-ösön

Szeged - Csütörtökről péntekre virradó éjjel az M5-ös autópályán halálos közlekedési balesetet… Tovább olvasom