Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Időutazás a Délmagyarral: Felszabadulási sorozat 30 év fejlődésről

Harmincöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hatvanötödik állomása: 1974.
„Új nép, másfajta raj" – idézi József Attila A város peremén című költeményének sorát lapunk augusztus 4-én kezdődő új sorozata, amely „Szeged múltját és jelenét" villantja föl – „tisztelegve ezzel is felszabadulásunk évfordulójának".

Tíz fejezet. „Szeged népe" lehetne az első rész címe, mert „pákászok, halászok, pásztorok, földművesek, mesteremberek, munkások életéről, küzdelmeiről szól" – írja bevezetőben a szerkesztő, Fehér Kálmán. Írnak az ipar távlatairól, Szeged érrendszeréről, a folyó felett feszülő hidakról, a kórházakról és klinikákról, a tudomány bástyáiról, a szegénységből a jólétbe vezető útról, a politizáló városról és Szeged barátairól. A szerzők között újságírók – így például Sz. Simon István, Gazdagh István, Szávay István, Szőke Mária, de több, a lapban rendre publikáló külsős, így Juhász Antal néprajzkutató, Péter László irodalomtörténész, Tóth Béla író-könyvtárigazgató, Oltvai Ferenc levéltáros, Kulka Eszter művelődéstörténész neve is feltűnik. Az írott szót Ács S. Sándor, dr. Benedek László, Buzsáki Ferenc, Liebmann Béla, Somogyi Károlyné fotója illusztrálja.

A második reneszánsz. A magazinsorozat harmadik része: „tisztelgés az építőmunkások és a mérnökök előtt". Az „Egy kis várostörténet", „A nagy rekonstrukció" című összeállítás után, a „Szeged az ezredfordulón" alcím előtt azt írjuk: az elmúlt három évtized maga „a második reneszánsz" Szeged építészettörténetében.

A Sellőház „talán első volt a sorban" – a modern épületek leltárának készítője szerint. A három évtized lendületes városépítésének főbb állomásait öt fotó illusztrálja, az egyik alatt állítjuk: „Különösen jól sikerült az Oskola utca végét lezáró 'olajosház'." De azt is mondjuk, hogy „Újszeged is igen sokat fejlődött a közelmúlt éveiben. A Tisza túlsó partja valóban egyre inkább a Belváros részévé válik."

Tarján. Az olajvárosként is emlegetett panelnegyednek máris 19 ezer lakója van. Fotó: Somogyi Károlyné
Tarján. Az olajvárosként is emlegetett panelnegyednek máris 19 ezer lakója van. Fotó: Somogyi Károlyné

„Tarjánnak máris 19 ezer lakója van." A megdöbbentő adatot táblázat egészíti ki a lakásépítésről. Ebből kiderül, hogy míg 1954-ben 103, 1964-ben 1078, 1973-ban 1826 lakás épült Szegeden.

A tömeges lakásépítés melletti másik jelentős teljesítmény: a várostervezés. A számokkal, nevekkel gazdagon fölszerelt szövegből kiderül: „a várost a rendezési terv úgy méretezte", hogy Szeged 1983-ig 180 ezer, az ezredfordulón 210 ezer lakos „befogadására legyen alkalmas". A teljesítmény elismeréséül Szeged kitüntetett építészeinek nevét is közöljük: az élen a két Ybl-díjas: „Borvendég Béla, 1960, Tarnai László 1968".

„Kiemelt felsőfokú központként" tekintenek városukra a döntéshozók. Ugyanis: „míg korábban a Gazdasági Bizottság határozata alapján Szeged (Debrecennel, Győrrel, Miskolccal, Péccsel egyetemben) Budapest ellenpólusaként szerepelt az országos fejlesztési tervekben, újabban a Minisztertanács által 1971-ben elfogadott településhálózat-fejlesztési koncepció szerint" új szerepköre „azt jelenti, hogy az országrésznyi terület politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális központjává kell válnia a következő években".

A következtetés? „Szeged tehát nemcsak önmaga számára épül (a legutóbbi adat szerint népessége elérte a 165 ezret), hanem a Dél-Alföld csaknem másfél millió lakója számára is, egyes területeken pedig országos funkciókat kell ellátnia."

Alapkő és avató. Szinte megszámlálhatatlan, annyi avatóünnepséget tartanak vagy a felszabadulás 30., vagy a XI. pártkongresszus tiszteletére. Ez a fő téma, állapíthatjuk meg csak egyetlen, például a júliustól augusztusig tartó negyedév cikktermését szemrevételezve.

„A Felső Tisza-part és a Maros utca találkozásánál új szállodát építtet Szegeden a Hungarhotels Vállalat. Tegnap, Szegeden ünnepélyes keretek között helyezték el az új szálloda alapkövét" – kezdődik a július 5-i címlapra kívánkozó hír. „Óvoda-bölcsőde együttes épül Tarjánban" olvasható az augusztus 4-i lapban a cikk, a fotó alatt meg az, hogy „a bölcsőde alapjait készítik a DÉLÉP dolgozói".

„Magasnyomású víz Újszegeden" – örvendezik a július 12-i cím, ugyanis „május végén adta át a DÉLÉP az újszegedi víztornyot a vízműveknek".

Megyeszerte terjed az „avatási láz". Például augusztus 4-én a Délmagyarország is beszámol arról, hogy Csongrádon MHSZ-székházat avattak. Az ideológiai hátteret is eláruljuk: „Olyan feltételhez jutott ezzel a létesítménnyel a csongrádi honvédelmi mozgalom, amely lehetővé teszi a sorkötelesképzést, a tartalékos utóképzés, valamint a rádiós és a modellező klub munkája színvonalának emelését".

A Kossuth Lajos sugárút és a Püspök utca sarkán az új szegedi telefonközpont építése is nagy lendülettel halad, hogy még a jubileumi évben átadhassák: „Megkezdték az előkészületeket a berendezések szerelésére" – viszi az augusztus 13-i címlapot a beszámoló és a fölállványozott épületet mutató fotó.

„Készül a kamaraszínház" – írjuk az augusztus 25-i két fotó alá, s beharangozzuk: „október 11-én kezdik meg a színház műszaki átadását. (...) Mintegy 400 személy tapsolhat majd a nézőtéren", amelyen a „székek nem sakktáblaszerűen helyezkednek el, mégis minden helyről jó a rálátás".

A tervezők is új irodát terveztek és építtettek: „hamarosan átadják a CSOMIÉP dolgozói, a Csongrád Megyei Tanácsi Tervező Vállat 20 millió forintba kerülő, új székházát" – az „Arany János és a Berzsenyi utca sarkán" fölhúzott épület „egyik emeletét a Csongrád Megyei Beruházási Vállalat foglalja majd el".

„Újabb kutatóintézet. (...) Szeptember 17-én kezdik meg a Rózsa Ferenc sugárúton épült, a JATE tudományos intézetének műszaki átadását" – rögzítjük szeptember 15-én. „A 46 millió forintos beruházásnak a DÉLÉP a generálkivitelezője. Az épület főszerkezete a DÉLÉP előregyártó telepén készült. A laboratórium berendezései viszont NDK gyártmányúak".

Hidak ívei. Nem csupán új lakóépületek, gyárak, orvosi rendelők, iskolák építése, de hídavatók is hozzátartoznak az elmúlt 30 év krónikájához és az idei leltárhoz. „Teherpróba a hídon" – híreljük augusztus 14-én. S azt is bejelentjük a három fotóval földobott címlapon, hogy „Avatás: augusztus 19-én". Ugyanis – az ekkor már nem algyőinek, hanem „szeged–vásárhelyi új Tisza-híd"-nak nevezett létesítményt „a hídépítő vállalat munkásai alkotmánynapi meglepetésként hamarosan átadják a forgalomnak", bár befejezését eredetileg „őszre vártuk". „Ötéves tervünk legnagyobb hídépítése" – e cím illeti az algyői közúti átkelőt az avatásról szóló, augusztus 22-i tudósításunk szerint. Építését „a Csongrád megyei iparosítás, az ugrásszerűen megnőtt személy- és teherforgalom, s nem utolsósorban a szegedi olajmező szállítási feladatai (...) parancsolóan szükségessé tették" – „a Tiszántúl és az Alföld centruma között".

„Több mint hatezer a napi gépkocsiforgalom Szeged és Vásárhely között." A hasonló élénkségű forgalom miatt „Csongrád megye a következő évekre is (...) marasztalja a hídépítőket, hiszen hamarosan átadják a forgalomnak a makói újjáépített Maros-hidat, (...) átépítik a szegedi Izabella hidat, újabb híddal szelik át a Tiszát Szegeden, és új közúti hidat óhajt a közlekedés Csongrádon is."

Kronológia: 1974

Február 2.: VI. Pál pápa Lékai László címzetes püspököt kinevezi esztergomi, Kádár László Gábor püspököt veszprémi apostoli kormányzóvá. Február 13.: Alexandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz írót kitoloncolják a Szovjetunióból. Április 25.: Katonatisztek egy csoportja megdönti a fasiszta rezsimet Portugáliában. Június 22.: Megnyílt a chicago-i Sears Tower, és egyben a világ legmagasabb felhőkarcolója lett. Július 10.: Fock Jenő miniszterelnök egynapos látogatásra Csongrád megyébe érkezik. Július 20.: Törökország a török kisebbség védelmére hivatkozva lerohanja Ciprust, és megszállja az ország északi harmadát. Július 23.: A katonai kormány lemondása után Konsztandínosz Karamanlísz lesz Görögország miniszterelnöke. Augusztus 17–30.: Havannában rendezték meg az első amatőr ökölvívó világbajnokságot. November 23–24.: Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár találkozik Vlagyivosztokban, és megállapodnak a hadászati atomeszközök további csökkentéséről. November 24.: 3,18 millió éves előember-csontvázat találnak Etiópiában. November 24–27.: Szegeden tanácskozik az V. országos úttörőparlament.

Arcél: Halász Miklós (1946–2006)

A szegedi Halász Miklós szülővárosában járta iskoláit, 1969-ben szerzett magyar–történelem szakos diplomát a JATE-n. Szávay István írta róla a nekrológban: „Halász Miklós – már profi újságíróként – az akkori Csongrád Megyei Hírlap szerkesztőségéből érkezett 1973-ban" a Délmagyarországhoz, ahol „szeretett városával, Szegeddel foglalkozhatott". A Szegedi ki kicsodában Halász Miklós önmagáról, pályaválasztásáról azt írta: „Veress Miklós költő és Suki Béla filozófus motivált". Hobbijának pedig az „evezés, úszás, vízilabda" hármasát jelölte meg. Szávay szerint „Micu" „eredeti személyiség volt. Sokan szerették és ismerték a városban piknikus alkatát, vonzódását a jó ételekhez, az ízes beszélgetésekhez.

Halász Miklós. Fotó: Somogyi Károlyné
Halász Miklós. Fotó: Somogyi Károlyné

De a mindenki által joviálisnak tartott Halász Miklós neve akkor lett országszerte ismert, amikor – még jóval a rendszerváltás előtt – Papp Gyula szegedi tanácselnöknek kellett távoznia egy, az akkori Magyar Nemzetben megjelent, visszaéléseket leleplező cikke nyomán. (...) A szerkesztőséget 1989-ben hagyta el, még dolgozott a Délvilágnál, hogy aztán a kilencvenes évek elejétől a Magyar Nemzet munkatársa legyen. Könyvei és cikkei nyomán Szeged nevét fölkapta a fél ország. Suttog a város? – bukkant fel minduntalan írásaiban, már a nyolcvanas évektől, mely „suttogások" révén a szerző a hivatalosan nem létező, láthatatlan világokból meríthetett témákat, kurucos-dacos hangvételt és következtetéseket, megnyerve ezzel olvasói szeretetét és a szakma elismerését, a Táncsics-díjat. Aztán változott a világ. Kiszorult a végletekig átpolitizálódott Magyar Nemzetből, és bár több bulvárlapnak még munkatársa lehetett, lassan elfogyott körülötte a levegő. Nemrég nyugdíjba vonult, s ha találkoztunk az utóbbi években, szakmánk sorsán busongott, fájlalva a valahai újságírást, ami örökre elveszett..."

Vendégek a panorámabuszon

„Sok vendége van Szegednek az ünnepi hetek idején, lépten-nyomon fényképező, nézelődő, vásárló idegeneket láthatunk. Felbontott burkolatú utcáink, a terelőutak, építkezéseink nekik sem okozhatnak sok örömet" – olvasható egy csepp kritika a „DM magazin" július 28-i számában. Aztán Somogyi Károlyné képriportjára hivatkozva írjuk: a vendégek „találnak még sok mindent szép városunkban, amit érdemes megnézni, lefotózni vagy megvásárolni". A fotós „galgahévízi sokszoknyás asszonyokat, pécsi bányászokat, győri munkásokat, pesti diákokat örökített meg (...), akik panorámabusszal (...) ismerkedtek városunk látnivalóival".

Fotó: Somogyi Károlyné
Fotó: Somogyi Károlyné

A dirigens: Vaszy

Szeged. „Az ötödik Turandotom" – nyilatkozza lapunknak augusztus 8-án „a pénteki premier dirigense: Vaszy Viktor." Sulyok Erzsébet kérdésére válaszolva elmondja: „a zenekar majdnem felkészült már, és az opera-előadásoknál ez a legfontosabb. A jó zenekar az énekeseket is inspirálja. A karmesternek pedig nemcsak a zenére kell figyelnie, hanem a színpadra, a dramaturgiára, a tartalomra. Ha átéli a teljességet, a mű egészét, belső feszültsége – és nem ahogy a laikusok gondolják: az ütemezés, a kézmozgás – képes összetartani a zenekart, adott a jó előadás egyik feltétele."

Vaszy Viktor ötödik alkalommal tanítja be és vezényli a Turandotot. Fotó: Somogyi Károlyné
Vaszy Viktor ötödik alkalommal tanítja be és vezényli a Turandotot. Fotó: Somogyi Károlyné

Elkészült a szegedi sportcsarnok

„1967-ben kezdődött a szegedi fedett uszoda, mint később kiderült, sportcsarnok tervezési munkája. 1968-ban kezdték meg az építését, 1969-ben 'áttervezték' a fedett uszodát, 1970-ben újból nekiláttak (ekkor már sportcsarnok) építésének. 1974. november 8-án pedig avatjuk a szegedi sportcsarnokot" – foglalta össze a fura építkezés történetét a november 6-i lapban „B. L.", vagyis Bagaméry László. Többek között „Tóth András, a sportcsarnok igazgatója" ismertette sajtótájékoztatón „az új sportlétesítmény adottságait". Kiderült: „valamennyi labda- és küzdő sportágnak versengési és edzési lehetőséget biztosít az új épület. A 44×22-es nemzetközi méretű kézilabdapálya alkalmanként három részre választható, aszerint, hogy röplabda-, kosárlabda- vagy asztalitenisz-mérkőzéseket kívánnak rendezni. Két 16×12 méteres edzőterem áll a sportolók rendelkezésére, ahol a legkorszerűbb erő- és kondicionáló gépek, sportszerek segítik a felkészülés munkáját."


De azt is megtudja az olvasó, hogy 50 sportoló 1–6 férőhelyes szállodai szobája, többféle öltöző, technikai szobák, oktatótermek, étterem és büfé is a sportlétesítmény része. „A jövőre gondolva máris kész a két 750 fős uszodai öltöző. Egyébként 15 milliós beruházással már tervezik a sportcsarnok mellé épülő uszodát, s minden valószínűség szerint jövőre a kivitelezési munkákat is megkezdik." Egyébként meg „a nézőtéren a kézilabda-mérkőzésnél 1500 szurkoló foglalhat helyet". A megnyitón „Magyarország–Románia ifjúsági kézilabda-mérkőzést" láthat a közönség.

Napi hírek

Megszűnt a hálógyár. „A kenderfonó és szövőipari vállalat megszüntette Szeged egyik jellegzetes üzemét, a 70 éve alapított hálógyárat, s egész személyi és gépi apparátusát egy másik gyárába, a szegedi kenderfonóba tette át. Ez volt egyébként már az egyetlen számottevő üzem, amely a belvárosban működött" (január 6., vasárnap).

Házi múzeum. „Ifj. Lele József 1967-ben kezdett érdeklődni Tápé népművészeti hagyományai iránt. 1971-ben egy házi múzeumot nyitott, ahol eddig mintegy 1500 jellegzetesen tápéi népművészeti és művészettörténeti tárgyat gyűjtött össze" (január 8., kedd).

Tanmedence. „Anyagi támogatás mellett jelentős társadalmi munkával épített a KSZV SE egy kajak-kenu tanmedencét a Dózsa György általános iskolában" – a volt szenespincében „kondicionáló" termet is kialakítottak, „edzésenként 30 versenyző végezheti gyakorlatait" (január 20., vasárnap).

Vizsgált kisvasút. „Az 1927-ben megnyitott kisvasút hét községet kapcsol össze Szegeddel, melyeknek lakossága összesen 26 ezer, igazgatási területük 77 ezer katasztrális hold. A kisvasút hálózata 80 kilométer hosszú, a két vonalszakaszon 27 megállóhely és 13 árukezelő rakodóhely van. A megengedett legnagyobb tengelynyomás 5, 5 tonna, a sebesség pedig 30 kilométer óránként. Ebből is kitűnik, hogy a kisvasút már nem felel meg a követelményeknek..." (február 13., szerda).

Lopásért fegyház. „Szegeden ápolt gyermekét látogatta megy egy gyógyintézetben Gulyás Sándorné, 25 éves, Komló, Zrínyi utca 18. szám alatti lakos, büntetlen előéletű. A gyógyintézet portásfülkéjéből ellopott egy zsebrádiót, majd eltávozott anélkül, hogy gyermekét meglátogatta volna. Második esetben a Teréz utca 37. szám alatt a ház egyik lakásából lopott el három aranygyűrűt, mintegy 4 ezer forint értékben. A szegedi járásbíróság Gulyás Sándornét 1 év 6 hónap fegyházra ítélte" (február 23., szombat).

TBV-bolt. „Tegnap, csütörtökön délelőtt 11 órakor új bútorüzletet nyitott a Tisza Bútoripari Vállalat Szegeden, az Arany János utca 16. szám alatt" (március 8., péntek).

Tanácsülés. „Másfél milliárddal gazdálkodik idén is a városi tanács" – Szegeden. „Dr. Biczó György tanácselnök elnökletével„ „új tanácsrendeleteket alkottak" döntöttek: „idén 1300 tanácsi építésű lakás" gyarapítja a várost (március 15., péntek).

Toronyház '75-re. „Új technológiával épül Szeged legmagasabb lakóháza. Az Odesszai körút és a Bérkert utca sarkán 1971-ben elkészült az oda tartozó toronyház cölöpalapozása. (...) A 600 négyzetméter alapterületen épülő 17 emeletes ház, mely 56 méter magas lesz, 120 kétszobás összkomfortos, fürdőszobás, főzőkonyhás és kamraszekrénnyel ellátott lakást foglal magába" – 1975-re készül el (április 14., vasárnap).

43-as út. „A tervek szerint – a legfelső aszfaltréteg kivételével – még az idén be kell fejezni a 43-as út Makó és Szeged közötti szakaszának átépítését, szélesítését. Az út 9 méter széles lesz, hogy a lassú járművek ne akadályozzák túlzottan a forgalmat" (április 30., kedd).

Tejbisztró. „A volt játékkaszinó, a mostani palánk presszó egy részét a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat tejbisztróvá alakítja" – ősztől (május 15., szerda).

830 perc Szegedről. „A Magyar Rádió egész napos műsort sugároz május 27-én, hétfőn Szegedről. A szegedi rádiósnapon tizennyolc rádióriporter működik közre, s reggel háromnegyed öttől éjfélig Szegedé lesz az éter, összesen 830 percen keresztül. (...) Nyolc óra előtt 20 perccel a szegedi utcát „kapcsolják a riporterek, hogy megtudakolják, mi lesz aznap a városban..." (május 23., csütörtök).

Új termékek. „A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat József Attila sugárúti klubjában tegnap (...) új termékek bemutatóját rendezte meg a Belkereskedelmi Minisztérium." Így például „a maraschino ízű üdítőitalt, a kalóriaszegény birslevet, (...) a tavaszi húskrémet, (...) a köretes ételekből új gyártmány háromféle szerepelt: a paradicsommártás húsgombóccal, paprikás burgonya kolbásszal, kőrösi rakott káposzta" (június 5., szerda).

Lomtalanítás. „Szegeden mintegy 16 ezer lakásbérlemény tartozik az ingatlankezelő vállalathoz. (...) Ez év augusztus 10-ig a különböző lakókörzetekben jelölnek ki helyet a felesleges holmik összegyűjtésére" – „a pincétől a padlásig, lomtalanít házaiban az IKV" (június 12., szerda).

A második. A „Budapesti Hídépítő Vállalat szakemberi már felvonultak a Tiszára, hogy a második szegedi híd talajmechanikai vizsgálatait elvégezzék. Egyelőre a magas, változó vízállás akadályozza a fúrást, de úgy tervezik, hogy a jelenlegi körülmények között is a napokban elkezdik a méréseket" (július 10., szerda).

Forog a szélmalom. „Romjaiból föléledt a dorozsmai szélmalom. Az 1970-ben, a belvizek okozta rongálódás miatt összeomlott régi pontos másaként építették fel, vályogból. A szerkezet most ismét működőképes, bár a berendezés eredeti, csak az elkorhadt részeket pótolták újjal. Sisa Béla építész, Horváth István nyíregyházi építésztechnikus, Nagy Torma Vince felsőszentiváni szelesmolnár és két társa tizenhárom hónap alatt építette föl" (július 18., csütörtök).

28. ipari vásár. A „28. Szegedi Ipari Vásár" ünnepélyes megnyitója után a nagyközönség előtt is megnyíltak a kapuk. Már az első nap délutánján több ezer ember látogatott ki a Marx téri vásárvárosba, amely külső képében is igazán minden elismerést megérdemel" (július 20., szombat).

Annavíz-üzem. „Annavíz-üzemmé alakítják a jéggyár volt hűtőházát, mivel az utóbbi célra már nem volt alkalmas. A Madách utcában lévő épületátalakításához két hónappal ezelőtt fogtak hozzá, és várhatóan a hónap végére készülnek el vele. Az átépítés és az üzem berendezése mintegy másfél millió forintba kerül" (július 21., vasárnap).

Hiánycikk a sör. „Mindössze néhány nap óta van igazi nyári kánikula, s máris megfogyatkozott, eltűnt a pultokról, hiányzik a vendéglőkből, éttermekből a sör" (augusztus 3., szombat)

Motorcsónak Eb. „Tegnap délután látványos zászlós felvonulással kezdődött meg a Tiszán a siklóhajók Európa-bajnoksága és a sporthajók magyar bajnoksági futama. Mintegy 5 ezer sportrajongó volt kíváncsi tíz nemzet (...) legjobb motorcsónakosainak küzdelmére" (augusztus 11. vasárnap).

Fotó: Somogyi Károlyné
Fotó: Somogyi Károlyné

Új elemtípusok. „Egy év: 2500 lakás. Új elemtípusok is készülnek a szegedi házgyárban". „A Délép házgyárában (...) már az idén elkezdik az új Hungária szálloda elemeinek gyártását, amelyek eltérnek az eddigiektől. (...) Makón most fejeződött be három négyemeletes ház szerelése, de az idén még Hódmezővásárhelyre és Szentesre is küldenek elemeket. A megye határain túl is ismerik termékeiket, Kecskeméten és Cegléden" (szeptember 4., szerda).

Emlékparktervek. „Budapesten ülésezett a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság. (...) A megyei tanács végrehajtó bizottsága, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által az emlékpark rendezésére és fejlesztésére kiírt pályázat eredményeit dr. Dalányi László főosztályvezető foglalta össze. Olyan alkotást nem találtak (...) a beérkezett 25 pályamű között, amely önmagában megoldott volna a területrendezési, építészeti és kertépítészeti feladatokat" (szeptember 8., vasárnap).

Villamoskorszerűsítés. „A szegedi 1. számú villamosvonal korszerűsítése után a villamosok az úttest közepén járnak majd. A Közlekedési Vállalat szakemberi jelenleg az Anna-kúti csomópont átépítését végzik. Az elmúlt napokban fektették le a keresztező síneket, s most az új vágányoknak készítik az alapot" (október 2., szerda).

Görgey-bemutató. „Fiatal és sikeres drámaíró mutatkozik be Szegeden. Az évad, sorrendben harmadik premierjén, október 18-án, Görgey Gábor 'álomvígjátéka', az Egy fiú és a tündér kerül közönség elé, Illés Lajos zenéjével, Sándor János rendezésében" (október 10., csütörtök).

Árad a Tisza. „A Tisza vízgyűjtőjében elszórtan csütörtökön is hullott csapadék. (...) A Tisza (...) Szolnoknál 840 centiméteres vízállással tetőzik. (...) A Maros árhulláma Makónál 325 centiméterrel tetőzött. Ez a vízmennyiség és a Tiszán levonuló árhullám okozza még a további áradást Szegednél. Az árhullám tetőzése itt megközelíti a 800 centiméteres vízmagasságot" (november 9., szombat).

Könyvtár pártkongresszusra. „Községi könyvtárt avattak tegnap, csütörtökön délben Domaszéken. A község lakossága társadalmi munkában alakította át – a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére – a helyi tanács udvarán található melléképületet esztétikus, 36 négyzetméter területű, közel ötezer kötetet számláló könyvtárrá" (november 15., péntek).

Hídavató Makón. „Három hidat avattak tegnap Makón: a két vasbetonból készült ártéri híd után elkészült az acélszerkezetű meder feletti híd is. Legtöbb érdekességet ennek a 112 méter hosszú mederhídnak az építése jelentett, az ideiglenes, facölöpökből épült pillérekre áthúzott régi szerkezet helyére került a lényegesen szélesebb, és erősebb új híd" (december 5., csütörtök).

Luca háza. „Impozáns, a tarjáni lakóházaktól eltérő külsejű épület a 101-es ott, a körtöltés és az Algyői út szögletében. Régen követik figyelemmel az arra járók, hogyan készül, miként formálódik széppé a 159 lakásos ház. Három éve, 1971. május 10-én kezdték építeni, átadási határideje már régen elmúlt" (december 13.).

Olvasóink írták

  • 1. dblaci 2009. szeptember 11. 22:43
    „Reméljük a 100. évfordulóját ez ajobb sorsra érdemes újság már egy kulturáltabb, magyar szellemiségben fogja megérni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trónfosztott királyt játszik

Székhelyi Józsefnek Szegeden most nincs szerepe, így színészmesterséget tanít, Pesten játszik, és… Tovább olvasom