Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Gyár a libalegelőn is

Szeged - Negyvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenhetedik állomása: 1966.
Megizmosodott a párt és az új hatalom – érzékeltetik az iparosítási lendületről, az avatóünnepségekről szóló beszámolók, meg a meghonosodó termelési riportok.

Szikrázó vas mellett

„Az izzó vas mellett" című október 6-i tudósítás az iparosítási láz miatt is hanyagolt munkavédelem hiányosságaira, az üzemi balesetekre irányítja a figyelmet. „Egy hónappal ezelőtt a szegedi öntödébe látogattunk, ahol azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók közül sokan nem használják a védőberendezéseket. A kúpolóból kifolyó, 1400 fokos szikrázó vas mellett szemüveg és lábszárvédő nélkül végzik munkájukat. Legtöbbjükön még ing sincs." Egy hónappal később semmi sem változik, ezért rögzítjük: a szegedi ipar zászlóshajójának is tekinthető vasöntödében az első félévben „kétszer több a balesetek miatt 'kiesett napok' száma, eléri a 457-et", s „több mint 20-an szenvedtek kisebb-nagyobb égési sérüléseket".

A vasöntöde a szegedi iparosítás egyik jelképe Fotó: Somogyi Károlyné
A vasöntöde a szegedi iparosítás egyik jelképe.
Fotó: Somogyi Károlyné

Lendületben Vásárhely

Lendületben maradt a volt megyeszékhely is: „Tovább iparosodik Hódmezővásárhely" – foglalja össze a lényeget „a város kommunista küldötteinek" pártértekezletéről szóló október 30-ai beszámoló. Büszkén rögzítik: „a gyors fejlődés eredményeképpen alapvetően átalakult ma a város gazdasági és társadalmi arculata". „Hódmezővásárhelyt ma már a fejlett ipari városok között tartják nyilván. (...) Húsz évvel ezelőtt az egyetlen Kokron-féle üzemen kívül nem volt számottevő ipari vállalat a városban, ma viszont 44 önálló vagy telephelyi jelleggel működő ipari objektumot tartanak számon."

„A II. ötéves terv során a meglevő üzemek bővítésére, fejlesztésére mintegy 200 millió forint jutott. A beruházások a város három döntő iparágának – a kötőszövőipar, gépgyártás, kerámiaipar – távlati fejlesztését is szolgálták. (...) Az Alföldi Porcelángyár telepítése az eddigi legnagyobb méretű ipari építkezés a város történetében. Az első gyáregység, a szanitérárugyár 276,5 millió beruházási költséggel épül és a tervek szerint 1967 tavaszán kerül átadásra, de megkezdődött a második gyáregység, a háztartási edénygyár alapozása is. (...)

Jelenleg tíz üzem dolgozik exportra, ezek a termékek a világ 84 országába jutnak el."

Tízszázalékos növekedés

„Mérlegen az év kilenc hónapja: Tíz százalékkal növelte termelését Szeged és Csongrád megye ipara" – kezdődik a november 2-ai, a KSH-adatokra alapozó győzelmi jelentés.

„A megyében megvalósuló 39 kiemelt, értékhatár feletti beruházás közül 17-et ebben az esztendőben befejeztek. Ezek összes értéke 1 milliárd 300 millió forint. E beruházásoknál az első kilenc hónap igen eredményes volt, hiszen 94 százalékban már megvalósultak, illetve 68 százalékukat már üzembe is helyezték. (...)"

Kritikaként jelezzük: „a Nagylaki Rostüzem gépesítését éppen hat esztendeig végezték, de a feldolgozó kapacitással párhuzamosan nem növelték az áztató kapacitást, s részben emiatt a szálhozam a programban szereplő 12 százalék helyett csak 10,5 százalék."

Az országos átlagot meghaladóan „a megye szocialista ipara 10 százalékkal növelte termelését a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Abszolút számokban kifejezve: a megye szocialista iparának teljes termelési értéke 5 milliárd 525 millió forint volt az elmúlt kilenc hónap alatt."

„A harmadik ötéves terv időszakában tovább folytatódik a megye iparosítása. Az iparban foglalkoztatottak száma is 2 százalékkal emelkedett az év eleje óta, s megközelíti az 55 ezer főt."

Az iparosítási láz jegyében a „libalegelőn keletkezett 'gépgyár', az újszentiváni Új Élet Tsz" javító műhelyéről Csepi József november 3-án ad pillanatfelvételt. „Jelenleg külföldi gépkereskedelmi cégek megrendelésére nagyteljesítményű pneumatikus szőlősajtoló gépeket gyártanak, 25 darabot". Elismeri: „mondhatná valaki, mégiscsak 'kóceráj' az a libalegelőn keletkezett gyár", de úgy véli: „százmillió forintos nagy iparvállalatok építése révén (...) még viszonylag hosszabb ideig nem lehet az összes jelentkező fogyasztási igényeket kielégíteni".

Motorkuli és gumiüzem

Kicsi és nagy eredményekről egyaránt hírt adunk, ha a helyi iparhoz kötődik. „A Szegedi Finommechanikai és Fémfeldolgozó Vállalat sok vérbeli motoros örömére mutatta be utánfutóját a Szegedi Ipari Kiállításon." Október 30-án „végre azt a hírt közölhetjük: minden valószínűség szerint hamarosan, talán 1966 karácsonyán" kapható a praktikus egykerekű. „Ahány városban és községben csak megfordult, azonnal embergyűrű vette körül, mint a márkás külföldi autókat. Szinte nem akarták elhinni, hogy ez a formás 'jószág' itt, Magyarországon készül."

„Új gépműhely" címmel november 2-án Somogyi Károlyné felvételein is megmutatjuk a „Kenderfonó és Szövőipari Vállalat" forgácsoló- és lakatosműhelyét, amely a Tolbuchin sugárútról az újszegedi központi gyár területére költözött.

„Ünneplőbe öltözött tegnap délután a szegedi EMERGÉ gumigyár, hogy köszöntse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját és a gyáravatást" – indul a november 6-ai tudósítás. „Az üzem éttermében Horváth László, az országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója üdvözölte a megjelent vendégeket, akik között ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese."

A szegedi gumigyárban „az első gép 1964 szeptemberében már dolgozott, s aztán sorra jöttek a többi gépek két éven keresztül. Az itt gyártott műszaki gumiárukat nem csupán a hazai felhasználók, hanem a külföldi országok vásárlói is ismerik. Jövőre például 50 ezer négyzetméter szállítóhevedert, 65 ezer folyóméter mélyfúrótömlőt és 30 tonna hajtószíjat gyártanak exportra, mintegy 120 millió forint értékben."

Vegyipari központ? Jövőképet is felvázol avatóbeszédében Szekér Gyula nehézipari miniszterhelyettes: ha már „nem csupán EMERGÉ nevű gyáruk lesz, hanem felépül az új CORDATIC gumigyár is. Első ütemként a személyautók külső gumijait gyártó üzemet építik fel, majd a hetvenes évek közepe táján, további 1 milliárdos beruházással a teherautók gumiabroncsait is Szegeden gyártják. E nagyméretű beruházás úgynevezett járulékos oldala is számottevő, hiszen valóságos gépgyár, erőműtelep és raktárváros alakul ki a gyártóművek körül, de kutató- és fejlesztő laboratóriumot is létrehoznak. A megvalósuló szegedi gumiipari üzemekben 6–7 ezer ember talál majd munkaalkalmat. Tíz év múlva a szegedi EMERGÉ és a CORDATIC termelési értéke nagyobb lesz, mint jelenleg az egész hazai gumiiparé."

Sőt, a miniszterhelyettes ígéri: „a Szeged környéki olaj- és földgázmező megteremti a lehetőséget a vegyipar nagyarányú fejlesztésének" – itt.

*

Kronológia: 1966.

Február 3.: A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére. Február 11.: Magyarországon „spontán" tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnam mellett. Február 15.: Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között. Március 1.: Az amerikai Venyera–3 az első űrszonda, amely behatol a Vénusz légkörébe. Március 15.: Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a KISZ védnöksége alatt. Április 27.: VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. Június: Táncdalfesztivál. Június 4.: Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat. Június 16.: Bemutatják az Elégia című filmet, rendező: Huszárik Zoltán. November 28.: Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába.

*

Arcél: Boros Béla (1926–1981)

Külsős, vagyis a szerkesztőségen kívüli szerzők írásait is bőséggel közli a Délmagyarország – például 1966. február 10-én Anglia másik arca címmel Boros Béla sorozatának Egy angol „közvéleménygyárban" alcímű, a Daily Mirror szerkesztőségét bemutató írását. Az újságíró, pártmunkás Boros Béla Budapesten 1926-ban született, 1941-ben nyomdásztanonc lett, majd az Athenaeum Nyomda gépszedője. 1947–48-ban a Nyomdász Szakszervezet országos ifjúsági titkára, 1948–50-ben szervezési osztályának helyettes vezetője. 1950–56-ban az MDP Központi Vezetősége, 1956–63-ban az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának politikai munkatársa. 1963-tól 1981-ben bekövetkezett haláláig a Központi Sajtószolgálat főszerkesztője.

*

Nyit az új áruház

„Tegnap reggel csodálkozva látták a vásárlók, hogy a régi helyén a Tisza Állami Áruház kirakatai teljesen üresek, s az üzlet ajtaját is zárva találták" – kezdődik október 6-ai beszámolónk. „Mi történt itt egyik napról a másikra? – kérdezgették, s a délelőtt és délután folyamán mintegy 100 telefonhívásra válaszolt Dózsa Pál, az áruház vezetője.

A szegediek kedvence lett az új Tisza Állami Áruház. Fotó: Somogyi-könyvtár
A szegediek kedvence lett az új Tisza Állami Áruház.
Fotó: Somogyi-könyvtár

– Elnézést kérünk kedves vásárlóinktól – mondotta az érdeklődőknek – régi áruházunkat tegnap bezártuk. Az ott lévő mintegy 20 millió forint értékű árukészletet leltározzuk a héten, hétfőn pedig már a Lenin körúti új áruházban nyitunk déli 1 órakor."

A belkereskedelmi miniszter, „Tausz János mondott avató és megnyitó beszédet az ünnepi aktus alkalmából" – október 18-ai címlapos beszámolónk szerint. „Elismeréssel szólt az üzletház tervezőiről és építőiről: az ÉM Lakó és Kommunális Épületeket Tervező Vállalatról, az ÉM Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalatról, a Kereskedelmi Asztalos- és Lakatosipari Vállalatról. (...) A város dolgozói nevében dr. Biczó György jelképesen átvette az áruházat. (...) A korszerű üzlet 5 ezer 400 négyzetméteren helyezkedik el. és mintegy 55 millió forint árukészlete van. A legnagyobb forgalmat is képes kielégíteni. Tíz nagy és kilenc önelszámoló osztály biztosítja a vásárlók kiszolgálását. Az áruház vezetősége a boyszolgálaton kívül mintegy tízféle szolgáltatást nyújt vásárlóinak."


*

Hajók a Tiszán

„Megélénkül a hajózás a Tiszán" – állítjuk október 2-án. Hatalmas hajók, „uszályok kötnek ki a szegedi rakpart mellett. Az uszályok terhe ezúttal műtrágya, amelyet folyamatosan rakodnak ki és szállítanak el, hogy a gazdaságok időben megkapják." November 3-án arról adunk képes beszámolót, hogy „Tápén vízre bocsátották a 25. önjáró uszályt".

Megélénkül a hajózás a Tiszán. Fotó: Enyedi Zoltán
Megélénkül a hajózás a Tiszán.
Fotó: Enyedi Zoltán

Ugyanakkor november 20-án Horváth Mihály írásában azt elemzi: bár „közlekedési érpálya a Tisza", mégis „elfelejtett országút". Ugyanis „napjainkban a Tiszán az összes folyami áruszállításnak csupán 3-5 százaléka bonyolódik le". Enyedi Zoltán fotója az ellenpéldát illusztrálja, hiszen: „hazánk összes hajózható vízi útjainak (1277 km) 40 százalékát a Duna, 34 százalékát pedig a Tisza képviseli." „Évente egyelőre 34-35 ezer tonna műtrágyát lehetne Tiszaszederkényből a déli megyékbe, rendeltetési helyükre szállítani a folyón, a szállítás önköltsége tonnánként 40-45 forinttal – tehát 35 ezer tonna esetében 14.15 millió forinttal olcsóbb az eddigi szállítási költségnél. Kísérletképpen olajat is szállítanak vízi úton a szegedi medencéből."

*

Napi hírek

Közveszélyes munkakerülők. „Büntető eljárást indított a Szeged városi és járási rendőrkapitányság R. M. kiskundorozsmai és M. R. szegedi lakosú fiatalkorú lányok ellen. Hosszabb idő óta egyikük sem dolgozott, de nem is igyekezett munkahelyet keresni. Ahelyett különböző férfiakkal kötöttek ismeretséget szegedi szórakozóhelyeken" (január 5., szerda).

Jégpályák. „A hideg idő beálltával Szegeden lehetőség nyílt a korcsolyázásra. Jégpályát készítenek a Radnóti Gimnázium udvarában, valamint az UTC-pályán" (január 9., vasárnap).

Felújítják a Zsótér-házat. „Szegeden a műemlék Zsótér-ház, a járási tanács székháza teljes felújításra szorul. Az 1842-ben készült épület az idők során igen elhasználódott. (...) A Zsótér-házban működő más hivatalok – a megyei illetékkiszabási hivatal, a járási TST, a népfront, a nőtanács és a vöröskereszt járási irodája stb. – ugyancsak elköltözik más helyiségekbe. A felújítási munkák idejére az Alföld Étterem és bár megszűnik. (...) A Vörös Csillag Mozi működik" (február 6., vasárnap).

Fürdők. „A megyében – Szeged m. j. város kivételével – már kilenc tisztasági, kilenc strand és tizenegy partfürdőt tartanak számon. (...) Csupán a mórahalmi fürdő készült úgy, hogy már a tervezéskor számoltak a mozgásszervi megbetegedések gyógyításával" (február 18., péntek).

Végállomás. „A rossz 'start' után minden autóbusz végállomása a Marx térre kerül." „A városi tanács végrehajtó bizottsága és a rendőrhatóság kötelezte az AKÖV-öt, hogy a Mikszáth Kálmán utcából június végéig, a Mérey utcából pedig március 31-ig helyezze át a járatok végállomását a Marx térre" (március 9., szerda).

Vízlepergető. „Vízlepergetős cipőszövet készül Szegeden a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárában (...) hétféle változatban" (március 16., szerda).

Idomeneo. „Az Idomeneo egy korszak határán áll. Mozart ezzel a Magyarországon eddig még soha nem játszott művével búcsúzott a barokk operától, s egy évvel később a Szöktetéssel átlépett" a vígopera műfajába. A Szegedi Nemzeti Színház bemutatóján a király és a szerelmesek jelenetében: „Ilia (Karikó Teréz), Idamentes (Réti Csaba) és Idome neo (Szabó Miklós)" látható Siflis felvételén (április 19., kedd).

Előre gyártott vasbeton. „A Lenin körút és a Károlyi utca sarkán (...) az új, hétemeletes épület váz- és födémszerkezetét szinte kizárólag előre gyártott vasbeton-elemekből szerelik össze a helyszínen" (április 26., kedd).

„Diákparadicsom". „A József Attila Tudományegyetem nemrég felépült Móra Ferenc diákotthonát talán helyesebb lenne 'diákparadicsomnak' nevezni. Miért? Erre a kérdésre elég felsorolni a négyemeletes, 320 személyes, a lakáskultúra úgyszólván minden vívmányával felszerelt otthon berendezéseit" (május 8., vasárnap).

Táncverseny. „A tavalyi sikeren felbuzdulva az idén másodszor is megrendezték a járási táncversenyt vasárnap délután Üllésen" (május 17., kedd).

Ipari kiállítás. „Augusztus 10-20. között: Szegedi Ipari Kiállítás." „A felszabadulás előtt megrendezett Szegedi ipari Kiállításoknak nagy sikerük volt", de hosszú ideig nem volt ilyen seregszemle. „Bár az ötvenes években felújították ugyan, de a legutolsó éppen hat esztendővel ezelőtt zárta be kapuit". Most hetven kiállítóra számítanak (június 2., csütörtök).

Vakáció. „Véget ért a tanítás az általános iskolákban. Szegeden 1416-an végeztek" (június 7., kedd).

Harcsa. „A júliusi nagy áradás több mint 40 kilós harcsát vetett a Béke I. úszóház háromszögletű gazvetőjének" (július 8., péntek).

Ünnepi hetek. „Vasárnap délben a VII. Szegedi Nyári Tárlat megnyitásával ünnepélyesen megkezdődtek Szegeden az ünnepi hetek." Megkezdődött „a III. pedagógiai nyári egyetem". Az áramszolgáltató kultúrtermében „országos őszibarack- és borkiállítás" nyílik (július 19., kedd).

Eszperantó. „Csütörtökön délelőtt megnyitották a III. Eszperantó Pedagógiai Szemináriumot, melyre 15 országból közel 400 vendég érkezett Szegedre" (augusztus 12., péntek).

Gimis gyakorlat. „Ősztől Szegeden tizennégy gimnáziumi új első osztály tanulói kezdik meg középiskolai tanulmányaikat és az ezekkel egybehangolt gyakorlati foglalkozásokat" (augusztus 18., csütörtök).

8:1. „SZEAC – Szegedi Dózsa 8:1 (4:0). 200 néző. barátságos mérkőzés. Vezette: Spitzer. (...) Mindkét csapat lelkesen és sportszerűen játszott. Góllövők: Pusztai 2, Arató 3, Kozma 2, Hajós 1, illetve Sóki" (szeptember 8., csütörtök).

Évadnyitó. „Évadnyitó társulati ülés volt tegnap délután a Szegedi Nemzeti Színházban. Vaszy Viktor igazgató (...) röviden vázolta az új szezon mintegy 560 előadásával kapcsolatos feladatokat" (szeptember 18., vasárnap).

Porcelángyár. „Hódmezővásárhely határában még a múlt évben indult a Finomkerámiai Országos Vállalat alföldi porcelángyárának az építése és most már megkezdték a különböző gépek – mázőrlő dobok, öntőmasszaőrlő berendezések – szerelését. A 27 ezer négyzetméteres nagycsarnokban száznyolc méter hosszú égetőkemence-alagutak kialakításán dolgoznak olasz szakemberek irányításával. A kemencékbe – a tervek szerint – három hónap múlva begyújtanak, s megkezdik a próbaüzemeltetést" (október 1., szombat).

Trópusi csemege. „A szakemberek egy új trópusi csemegenövényt honosítottak meg, elsősorban a hazai tápszer- és édesipar számára" – a földi mandulát. „Íze, cukor- és fehérjetartalma szinte teljes mértékben megegyezik a mogyoróéval. A cukrászatban azonban jól helyettesíti a diót is. Szegeden elsőként a Felszabadulás Tsz-ben kezdték meg kísérleti termesztését. Az egy holdnyi kísérleti ültetvényről 15 mázsa termést várnak most" (október 5., szerda).

Új fogászati klinika. „Az első fogorvostan hallgatókat 1960-ban vették fel a szegedi egyetemre, s két év múlva, 1962-ben vált rendszeressé a fogorvosképzés. Ma a Szegedi orvostudományi Egyetemnek öt évfolyamon 100 fogorvostan-hallgatója van." „Budapest után Szegeden vezették be az új rendszerű fogorvosképzést." A SZOTE rektora, „dr. Tóth Károly bemutatta a vendégeknek az új klinikát, amely az I. számú fogászati klinika közvetlen szomszédságában lévő épületben kapott helyet. A felújítás mintegy 6 millió forintba került. Berendezésekre, a kutatás és gyógyítás céljait szolgáló műszerekre másfél millió forintot fordítottak. A klinika felújításával a fogorvosi székek száma megkétszereződött. Új tanterem és fogászati múzeum is helyet kapott az új klinikán" (november 3., csütörtök).

Öt számjegyű telefon. „Fokozatosan megszüntetik a kisebb postahivatalokban is a kézi kapcsolású távbeszélő központokat." „December 10-én éjfél utántól Szegeden megszűnik a négy számjegyes, illetve a két számjegyes tárcsázás" (november 13., vasárnap).

Nyereségrészesedés. A szegedi fémfeldolgozóban „a tavalyinál magasabb nyereségrészesedést – hozzávetőleg a dolgozók egyhónapi átlagkeresetét fizetik ki nyereségrészesedés címén. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál kétheti nyereségrészedesére tartanak számot a vezetők és a dolgozók" (december 11., vasárnap).

Bizsu. „Jablonec, ez a kis csehszlovákiai városka irányítja az európai bizsu-divatot. (...) Ha bizsuval egészítjük ki öltözékünket, ne feledjük, hogy a kevesebb – ízlésesebb. Nem illő fülklipszet, gyöngyöt, karperecet, brossot magunkra tűzni – csak azért, mert van" (december 18., vasárnap).

Olvasóink írták

  • 2. Mil 2009. július 18. 13:50
    „Azért akkoriban volt rend. Nem lehetett csak úgy lófrálni, zülleni, munka nélkül tengeni-lengeni. A mai erkölcsi szint nagyságrendekkel van az akkori alatt.”
  • 1. unknown 2009. július 18. 08:21
    „Hm..., ideje csínján bánni a még élő személyek személyiségi jogaival. Hozzájárulásuk nélkül sorolni neveket...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb sikerrel turkálnak a férfiak

Szeged - Árban és mennyiségben hatalmas nemek közötti különbségeket tapasztaltunk a szegedi használtruha-üzletekben. Tovább olvasom