Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Időutazás a Délmagyarral: Harc a munka az új tervévben is

Szeged - Ötvennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
„Az új tervév első munkanapján lelkesen indult meg a termelés a szegedi üzemekben" – harsogja a január 3-i címlapunk. A Szegedi Textilkombinát, a Déma Cipőgyár, a Szegedi Késárugyár, a Szegedi Kenderfonógyár, a Szegedi Gyufagyár, az Újszegedi Kenderfonógyár a hírek főszereplője – az esztendő többi napján is. Az iparosítási lázból ugyanis a Rákosi elvtárs által hanyagolni valónak bélyegzett Szegednek is jutott: az 1950-ben indult első ötéves terv időszakában egyre-másra születtek az újabbnál újabb üzemek, gyárak – az állami vállalatok.

Az értekezletek kora

Elkezdődött az értekezletek kora. „A magyar sajtó csongrádmegyei levelezőinek" értekezletéről ír január 6-án „Péterházi Emil, a Délmagyarország levelezője". Vezércikke szerint az értekezleten bizonyítást nyert, hogy „a jó bíráló cikkek nem rombolnak, hanem építenek". Termelési értekezletet tartottak január 4-én a „Szegedi Ruhagyárban" az adminisztratív és raktári dolgozók részére, akik „még jobb munkára tettek ígéretet".

„Ha Csongrád megye térképébe berajzolnánk mindazokat a létesítményeket, amelyeket az ötéves terv során kaptunk, még arra sem volna hely, hogy a létesítmények neveit feltüntessük" – állítjuk október 2-án. A képzeletben telipöttyözött térképen „gépállomás, kultúrotthon, könyvtár, filmszínház, sertéshizlaló, gyár, egészségház, múzeum" ugyanúgy megtalálható lenne, mint az, hogy hol „alakult tszcs és állami gazdaság". A következtetés: „a múltban a faluban évtizedekig sem létesült komolyabb beruházás; ma ezalatt a néhány év alatt a falvakban egész sor új, nagyjelentőségű alkotás létesült. Nincs kivétel város és falu közt, a megye legeldugottabb helyére ugyanúgy eljut a kultúra és a fejlődés, mint a városokba."

Lányok és asszonyok a munkafronton – ez is a fejlődés jele
Lányok és asszonyok a munkafronton – ez is a "fejlődés" jele.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

„Ötéves tervünk eredménye: emelkedik az esti tanfolyamok száma" – szól a grafikon fölötti cím. A rajz szerint 1938-ban 1, 1951-ben 19 esti tanfolyam működött Szegeden. A magyarázat: „népi demokratikus rendszerünk magasrendűségét igazolja az is, hogy nálunk a tanulás mindenki számára elérhetővé vált".

Hajrázó vetések

Harc a munka: „A Szegedi Falemezgyárban a dolgozók a műszakiak segítségével harcolnak a negyedik negyedévi terv teljesítéséért" – példázódunk október 7-én, az „SZK(b)P XIX. kongresszusának fényében. Két nappal később azt írjuk: „A Szegedi Késárugyár élenjáró dolgozói harcolnak a gyengébben teljesítők megsegítéséért." „Dósa János teljesítménye sokáig csak a 90 százalék körül mozgott, aztán amikor Hamzsek elvtárs átadta neki munkamódszerét, megmutatott neki minden helyes munkafogást, a teljesítménye fokozatosan emelkedett. Ma már 115 százalékra teljesíti normáját."

A „munkáskáderek" szeme előtt csak az ötéves terv lebeg. „Csongrád megye téglagyárainak dolgozói 120 családi ház felépítéséhez elegendő téglát gyártottak negyedévi tervükön felül" – szól az október 12-i tudósítás. Két nappal később arról számolunk be, hogy „A Textilművekben a műszaki feltételek biztosításával emelkedett a termelés". Pellengérre állítódik a Szegedi Gőzfűrész – azt firtatjuk: ott „miért nem fejlődnek a munkáskáderek".

Még a vetés üteme is az ötéves tervi hajrához szabható – a propaganda szerint. Október 15-én azt soroljuk: „Algyőn az őszi mezőgazdasági munkákat az állandó bizottságok tagjai és a komplex brigádok ellenőrzik"; „A tápéi Ady Endre Tsz a héten befejezi a búzavetést"; „Forráskúton befejezték a vetőszántást"; „Sándorfalván fejezzék be az elmaradt vetéseket"!

Versenyfelhívások

„Százszázalékosan teljesítsük a napi tervet" – hangzik a január 9-i felhívás „ötéves tervünk harmadik esztendejének elején". "j üzemek egész sora nő ki a földből ebben az évben" – így az ígéret.

Vájárnak jelentkezhetnek a 15-16 éves fiúk – kezdődik a november 2-i felhívás. Merthogy a tanulásból is verseny lesz. „Tanulnak az újszentiváni délszláv fiatalok" – adunk képriportot november 2-án. A fotók alatti szövegből kitűnik: „az újszentiváni délszláv népi tánccsoportban nemcsak délszláv, hanem magyar nyelvű fiatalokat is találunk, akik ugyanúgy részt vesznek a délszláv néptánc tanulásában, mint a délszláv fiatalok a magyar néptáncok próbáján. Pavlov Draginya, az újszentiváni tanács dolgozója nemcsak a népi tánccsoportban, hanem a munkában is becsületesen állja meg a helyét és a tanácsházára érkező felek ügyeit gyorsan és pontosan intézi el. A sikeres táncpróba után" a csoport a könyvtárba megy – Lenin és Sztálin műveit olvasni.

Versenyfelhívások tömkelege ösztönöz a még tempósabb munkára. A Versenyben a gyapot veszteségmentes betakarításért cím alatt október 18-án kiderül: „A röszkei Micsurin Tszcs gyapottermelő brigádja versenyre hívta ki a röszkei Új Élet Tszcs gyapottermelő brigádját. A verseny célja: a gyapotszedés meggyorsítása."

Kronológia

1952. április 1.: A helyi önigazgatási törvény bevezetése Jugoszláviában. Április 19.: A Szentszék a nagyváradi püspökség Magyarországon maradt részének ordináriusává nevezi ki a mindenkori csanádi püspököt. (Ezt a területet 1982-ben végképp a csanádi püspökséghez csatolta.) Július 19-étől augusztus 3-áig: A Helsinkiben rendezett nyári olimpiai játékok – itt nyerte első nagy tornáját az Aranycsapat, az első mérkőzésükön 2-1-re verték Romániát.

Az Aranycsapat.
Az Aranycsapat.

Augusztus 10.: Megkezdi működését az Európai Szén- és Acélközösség. Augusztus 12.: A meggyilkolt költők éjszakája Moszkvában. November 1.: Az Amerikai Egyesült Államok felrobbantja az első hidrogénbombát. Ősz: Csongrád megyében 194 népkönyvtár működik, az összesen 78 ezer 750 kötetes állományt 13 ezer 914 olvasó használja.

Fotó: Délmagyarország
A sikeres táncpróba után a népi tánccsoport tagjai szívesen veszik kezükbe a könyveket. Közösen tanulnak, szórakoznak, hogy a munka és a kultúra ápolása mellett minél jobban megismerhessék Lenin és Sztálin elvtárs tanításait. Fotó: Délmagyarország

Arcél: Parragi György (1902-1963)

A Pécsbányatelepen 1902. április 20-án született Parragi György, iskoláit Pécsett végezte, majd a soproni Erdőmérnöki Főiskola hallgatója volt. A hírlapírást a Sopron vármegye című lapnál kezdte – olvassuk az irodalmi lexikonban. A háború alatt mint a Magyar Nemzet főmunkatársa és a Mai Nap munkatársa publicisztikai cikkeiben elkeseredetten küzdött a német befolyás és a nyilas mozgalmak ellen.

Parragi György (1902-1963)
Parragi György (1902-1963)

Ebben az időszakban – például 1943-ban lapunk is közli írásait. A németek 1944. március 14-én letartóztatták, 14 hónapot koncentrációs táborban töltött. Hazatérve eleinte kisgazdapárti képviselő volt, majd 1947-ben Balogh Istvánnal megszervezte a Magyar Demokrata Pártot. Számos közéleti tisztséget viselt: 1953-tól az Elnöki tanács tagja, 1957-től – 1963. március 19-én bekövetkezett haláláig – a Hétfői Hírek főszerkesztője.

Üzemi lapok

Üzemi lapjaink rovatfejjel rendre beszámolnak arról, hogy mit írnak a nagyobb gyárak újságjai. Például december 31-én az Újszegedi Textilmunkás, azaz „az Újszegedi Kender-lenszövő és Rostkikészítő Vállalat" pártbizottságának lapja az élenjáró szovjet munkamódszerek bevezetéséről ír.

A Textilmunkás fejléce.
A Textilmunkás fejléce.

A Textilművek, vagyis „a Szegedi Textilművek pártszervezetének lapja" azt részletezi, hogy „Nagy József elvtárs a gyorsabb fedőléc-köszörülés érdekében egyszerre öt léc köszörülésére nyújtott be javaslatot".

A Textilművek fejléce.
A Textilművek fejléce.

„A Vörös Csévében, a Szegedi Kenderfonógyár pártbizottsága lapjában Schuszter János elvtárs írt az 53-as év tervelőkészítéséről, és különösen a versenyszervezés jövő évi feladataira mutatott rá."

Múzeumok napja

„A fordulat éve után, 1950 februárjában megalakult a Múzeumi Központ. (...) Megyénk múzeumai éppen ebben az évben estek át gyökeres változásokon" – írja Péter László december 23-án. „A megyeszékhely, Hódmezővásárhely már 1949-ben korszerű, európai színvonalú régészeti kiállítást kapott, amelyet a jövő évben követ majd a hozzá méltó gazdagságú néprajzi kiállítás. A szegedi múzeumban idén nyílt meg a Móra Ferenc emlékének jegyében megrendezett régészeti kiállítás és a Fehértónak élővilágát csodálatos szépséggel elénk táró természettudományi kiállítás.

Múzeumok napja. Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály
Múzeumok napja.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum, Történeti osztály

A makói múzeum lényegében szintén az idén létesült: régészeti, néprajzi kiállításai után a József Attila halála 15. évfordulója alkalmából megrendezett állandó József Attila-emlékkiállítás tette teljessé a város sajátosságait, értékeit, hagyományait híven tükröző múzeumot. A szentesi múzeum, amelynek népvándorlás kori anyaga hazánkban egyedülállóan gazdag, ugyancsak az idén kapott modern, ízléses régészeti kiállítást. Csongrád város kis muzeális gyűjteményét még ebben az évben múzeummá szervezi, rendezi és kiállításra készíti elő a Múzeumi Központ."

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1952-ből.

Kenaf. „A szovjet kísérletek alapján új ipari növényekkel gazdagodik hazánk. Az újszegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben sikeresen termelnek kenafot." „Magyarországon 1932 óta kísérleteznek a kenaf termesztésével – mondotta el Mohácsi Tivadar" osztályvezető. „A kenaf a gyapottal rokonnövény. A gyapotnál a beérett magvakat takaró fehér szálakat használják fel a textiliparban, a kenaf pedig a szárában tartalmazza a textiliparban használható rostot" (január 5., szombat).

Új község: Domaszék. „Domaszék szétszórt tanyavilágában – nem messzire a Tito határtól – új élet kezdődött: Domaszék önálló község lett. (...) A dolgozó parasztok tanácsot választottak és a maguk választotta tanács kezébe helyezték ügyes-bajos dolguk intézését. (...) 4342 tagot számlál a község (január 6., vasárnap).

Békeiroda. „Értesítem a béketitkárokat, hogy a legújabb beszédvázlat, a kisgyűlések anyaga megérkezett, melyeket sürgősen a tanácsháza portáján át lehet venni" (február 9., szombat).

Ankét. „Urbán Ernő Tűzkeresztség című színművét már megyénkben is igen sok dolgozó ismeri, mivel a Szegedi Állami Nemzeti Színház – a szegedi előadásokon kívül – már a megye számos községében is bemutatta. Ez a darab mai életünk egyik legjelentősebb problémájával foglalkozik, a falu dolgozóinak sokszor kétségekkel, gátlásokkal teli útját mutatja be a termelőszövetkezetig, sőt magában a termelőszövetkezetben is. E kiemelkedő színműnek elkészült a filmváltozata. (...) Az új magyar film ankétján a Népművelési Minisztérium filmfőosztálya a Magyar–Szovjet Barátság Hónapja keretében Szentesen rendezi meg február 17-én, vasárnap fél 10 órai kezdettel a szabadság moziban" (február 15., szombat).

Női traktorosok. „Nemrégiben 20 új 25 lóerős traktort kaptak a Csongrád megyei állami gazdaságok. A könnyű traktorokat a növényápolási munkánál nagyszerűen fel lehet használni". Ez „Tervünk ajándéka Csongrád megye dolgozóinak". A járművek Hódmezővásárhelyen a Sztálin utcán vonultak fel (március 11., kedd). Március 12-én országszerte véget érnek az első női traktorosiskolák. 18 iskolából közel 900 új női traktoros fog hozzá a munkához március 13-án. (...) A tavaszi szántás-vetés után május közepén megtanulják az arató- és cséplőgépek kezelését egyhónapos bentlakásos iskolán" (március 13., csütörtök).

Szabadpiac tilalom. „Hat községet, köztük Sándorfalvát kizárták a tej, tojás, baromfi és élősertés szabadpiaci árusításából." A kizárt községek „a begyűjtési tervek teljesítésében több hónapon keresztül többszöri figyelmeztetés ellenére súlyosan lemaradtak" (március 22., szombat).

Irodalmi nap. „A Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja, Szeged Város Tanácsa Juhász Gyula halálának 15 éves évfordulója emlékezetére április 5-én, szombaton Juhász Gyula irodalmi napot rendez. Bölöni György, Juhász Ferenc és Földes Mihály ebből az alkalomból Szegedre érkeznek az Írószövetség képviseletében" (április 4., péntek).

Felvonulás. „Szeged dolgozói békeharcos felvonulással tüntettek a nyolcadik szabad május elsején." Reggel kilenckor megkezdődik a színpompás ünnepi felvonulás: „Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képeit emelik magasba a Textilművek és a Nemzeti Színház dolgozói", „Felzúg a Szegedi kenderfonó gombolyító gépe", „Vörös zászlók", „A láncravert halálgyáros és hű szolgájuk, Tito" vonul a tribün előtt (május 3., szombat).

Első aratás. „Az első aratás Csongrád megyében: a szegedi Dózsa tszcs-ben szombaton 2 hold árpát arattak le" (június 8., vasárnap).

Katonafiak. „Régen az anyák sírva búcsúztatták bevonuló fiaikat, ma örömmel küldik őket Néphadseregünkbe." „Ifjúsági találkozón vettek részt a szegedi sorköteles fiatalok" „a szépen feldíszített Ady téren" (július 22., kedd).

Fogadóóra. „Tanácstagjaink az alábbi időpontokban és helyeken tartanak fogadóórákat. Augusztus 24-én, vasárnap délelőtt 10-től 12-ig a Földműves utcai általános iskolában Kószó Lajos, az Új-Petőfitelepi iskolában Szabó János és az Ó-Petőfitelepi iskolában Dunai József" (augusztus 20., szerda).

Szakérettségi. „Munkás- és parasztleányok! Jelentkezzetek a szegedi és hódmezővásárhelyi szakérettségis tanfolyamra! Történelem, földrajz szakos és orosz szakos pedagógusoknak és jogászoknak mehettek a tanfolyam sikeres elvégzése után. Teljes ellátást, lakást és ösztöndíjat kaptok. A tanfolyamra való felvétel feltétele legalább 6 általános iskolai előképzettség. A jelentkezők adjanak le részletes önéletrajzot, ehhez csatolni kell az üzem, vagy az állami gazdaság pártszervezetének, vagy személyzeti osztályának javaslatát" (szeptember 20., szombat).

Árufelhalmozó. „Kétévi börtönre ítélték az árufelhalmozó újszegedi kulákot." „Gelcz Sándor 44 holdas újszegedi kulák és anyósa, özv. Karácsonyi Gergelyné 110 holdas kulákasszony (...) névleges munkaszerződéssel becsapta a tanácsot és a szerződésadta jogon már tavaly és idén is 8 mázsa 80 kg búzát vett fel anyósától. Az idén a búzából megőröltetett 571 kilót. A házkutatás során 285 kg búzát, 195 kg finomlisztet, 266 kg kenyérlisztet találtak lakásán. Gelcz Sándor, annak ellenére, hogy a birtokában ilyen nagymennyiségű lisztkészlet volt, mégis rendszeresen vásárolt kenyeret" (október 19., vasárnap).

Segély. „Augusztus és szeptember hónapokban a Szegedi Textilműveknél 55 dolgozó részesült szociális juttatásban 10.450 forint értékben. Ebből házassági segély nyolc, szülési nyolc, tanulmányi 15 és rendkívüli segélyt pedig 24 esetben fizetett ki az üzem" (október 22., szerda).

Békeküldöttek. „Hetek óta készülnek a békaharcosok a mai küldöttválasztó értekezletre." A „III. Magyar Békekongresszuson" küldött lesz Szegedről: Kalmár László egyetemi tanár (Bolyai Intézet), Kispéter Ferencné sztahanovista (Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat), Gazdag János brigádvezető (Alkotmány tszcs tagja), Árva Antalné sztahanovista (Első Szegedi Cipész KTSZ), Dudás Demeterné háziasszony („a felsővárosi Kossuth Békebizottság küldötte, kilenc gyermek boldog anyja") (november 2., vasárnap).

Színházlátogatók. „A Szegedi Nemzeti Színháznak 2 hónap alatt több mint 50.000 látogatója volt." „Szeptember 12-én nyitotta kapuit. Az azóta eltelt két hónap alatt 65 előadást tartottak." „Az Újszegedi Kender- és Lenszövőgyár" dolgozói között „350 a bérletesek száma" (november 19., szerda).

Élen járó sportolók. „Mórahalom női röplabdacsapata az országos Béke-szpartakiádon Csongrád megyét képviselte" (december 7., vasárnap).

Egyetemi vizsgák. „A Tudományegyetem bölcsészeti kar I. évfolyam magyar szakán a hallgatók becsülettel készültek és készülnek a félévi vizsgákra. (...) Az első évfolyam magyar szakos DISZ-titkára, Simon István elvtárs a taggyűlésen mondott beszámolójában elsősorban a vizsgákkal foglalkozott. Simon elvtárs követendő példaképpen állította az évfolyam hallgatói elé azokat, akik az eddigiek során becsülettel vették ki részüket a tanulásból. Szederkényi Ervin, Galli Zsófia, Grezsa Ferenc és még több hallgató dolgozik eredményesen..." (december 31., szerda).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Többet fizetnek a férfinak?

Szeged - Magyarországon 10-20 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy ugyanabban a szakmában… Tovább olvasom