Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Időutazás a Délmagyarral: Harctéren a szegedi alakulat

Hatvannyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincharmadik állomása: 1942.

Istenhozzádot mondanak a szegedi helyőrség frontra induló alakulatai: a búcsúünnepséget szerda délelőtt a Dóm téren tartják – tudósít lapunk június 11-i száma. „Zöld falevél és a koranyár tarka virágai a sapkarózsák mellett, a paripák hámjába tűzve, a terepszínre festett autók hűtőin, büszkeség és az ünnepélyes meghatottság pillanati a szemekben" – íme az idilli kép Magyarország jelképesnek induló második világháborús katonai részvételének szegedi nyitányáról. E kép már augusztusra kifakul, dermedt feketévé lesz.

„Utolsó sóhajtástokig"

Tilger Ferenc vezérőrnagy „Feketehalmy-Czeyner Ferenc hadtestparancsnok képviseletében jelent meg a búcsúztatásra". „Horváth Gyula alezredes messze csengő, érces hangon intézett búcsúszavakat a katonákhoz, akik ezután ünnepélyes esküt tettek, hogy hazájukhoz, fegyverükhöz, eszméikhez hűek lesznek."

„– Legfőbb Hadurunk parancsára a magyar katona legfenségesebb, legmagasztosabb és legnagyobb feladatának teljesítésére vállalkoztok: a veszélyeztetett haza védelmére a csatasorba indultok" – intett búcsút „dr. Tóth Béla helyettes polgármester a város közönsége nevében". „– Árpád seregének ivadékai, ti azért mentek napkeletre, hogy nyugat kultúráját és hazánkat, ha kell, drága véretek hullatásával is megvédjétek kelet fenyegető barbársága ellen. (...) Ezeréves történelmi hagyományunkhoz híven őrt állni Európának kapujában dicső feladat: vállaljátok büszkén, bátran és merészen, hősiesen, utolsó sóhajtástokig..."

Hadiesküvő és háborús vers

„Az élet megy tovább" – írja le a közhelyet „(-i.)", majd a hadiesküvők természetrajzáról ad képet, s rögzíti: „Ma már lehetővé tették azt, hogy amennyiben a menyasszony rádióállomás közelében lakik, a szertartást rádión közvetítik, és a frontharcos vőlegény ezer és ezer kilométer távolságból is jelen lehet a saját esküvőjén..."

A hátországi élet sivárrá válik: bevezetik a kenyérgabonajegyeket, intézkednek a szegedi tejellátás biztosításáról. Arról is tájékoztat a június 14-én jelentkező lapunk, hogy „Mit kell tudni az ellenséges léggömbökkel szembeni tennivalókról", miközben ízelítőt adunk „A mai háborús költészet" legjavából.

Munkaszolgálatosok bevonultatása. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Munkaszolgálatosok bevonultatása. Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Richard Eusinger repülőtiszt verseit „Madácsy László, a kitűnő költő művészire fordította". Így például a „Személyazonossági lap" címűt: „Te vékonyka pléhlemez,/ Kit számon az élet könyve tart,/ Egy nap megkérdik tőled majd./ – Ki ez a csöndes féri, Ki a szavak ízét többé nem érzi?/ S te beszélsz róla, róla, ki már/ ismeretlen, /megmondod nevét, kinek többé neve sincsen..."

A magyar honvéd napján, június 28-án „meleg szeretettel ünnepelte Szeged közönsége" a katonákat. „Honvédtáborrá alakult át erre a délelőttre a Széchenyi tér, a szegedi helyőrség különböző alakulatai táboroztak le a tér széles útvonalain, hogy bemutassák a város közönségének, milyen pompásan felépített szervezet a magyar honvédség, milyen jól felszerelt, kitűnően képzett katonája ennek a hatalmas szervezetnek a magyar honvéd" – így a július 1-jei tudósítás. A július 16-i címlap szerint: „A kormányzóhelyettes a keleti fronton harcol vadászrepülőraja élén; Nagy zsákmányról és rengeteg fogolyról számol be a honvédvezérkar főnökének jelentése; Német gyorscsapatok elérték a Don alsó folyását".

Magyar katonák a Donnál

„A magyar hadsereg élseregtestei teljes frontszélességben elérték a Dont" – adjuk hírül a 10. számú magyar hadijelentést, illetve: „A német vezérkar különjelentése a győzelmes doni harcokról" a július 12-i, vasárnapi lapban.

„Ünnepélyesen fogadták a keleti frontról hazatért szegedi honvédalakulatot" – áll a július 26-i lapban, amelynek címlapja azt harsogja: „Honvédségünk Vorozónyezstől délre átvette a Don védelmét". Ám a harmadik oldalra száműzött tudósításból kiderül: a szombat délelőttre tervezett ünnepséget délután ötkor a Honvéd téren kellett megtartani, mert a katonavonat már kora reggel befutott a pályaudvarra, s „a honvédek egy része nyomban be is vonult a laktanyába".

„A háborús munkapolitikáról nyilatkozott a Délmagyarországnak dr. Gortvay György miniszteri tanácsos, aki a munkaközvetítő államosításának előkészítése ügyében Szegeden tartózkodik" – szól a július 29-i olvasmány. A másik mese címe: „Nyomorúság a végtelen orosz országutakon" – „Ferenc Gyárfás hdp. őrm." szerint „Szökés szökést ér a vörösöknél". Az „Orosz telepesek kálváriája" fejezetnél leírja: „az orosz foglyok végeláthatatlan menete mellett egy másik rongyos 'hadsereg' is gyalogol – ellenkező irányban. A vörös rémurak által Ukrajnában telepített oroszok koldusoknál is alábbvaló 'hadserege'..."

Látogatás a fronton

A „M. kir. 1. honvéd haditudósító század" írását közli „Látogatás a Kormányzóhelyettes Urnál – a szovjet fronton" címmel lapunk augusztus 7-i száma. Anekdotaként meséli a tudósító: Horhty Miklós fia, István „régi inasa, Farkas György, aki gazdájával együtt vonult be katonai szolgálatra", s „kényelmet szeretett volna biztosítani urának: matracos tábori ágyat, fürdőkádat, világítást, székeket, a Főméltóságos Úr azonban visszautasította:
– Háborúban vagyunk, nincs helye az otthoni kényelemnek, úgy élünk, mint bajtársaink – mondotta".

„Honvédeink hősi ellenállásán megtörik minden támadó kísérlet. Kormányzóhelyettesünk vadászraja élén sikeresen szállt szembe a túlerejű ellenséggel" – örömködik az augusztus 9-i címlap. Gyászkeretes viszont az augusztus 22-i, mert – náciellenessége miatt is népszerű „kiskormányzó", „Vitéz Horthy István kormányzóhelyettes hősi halála" az egész országot letaglózza. Most közölt részletes életrajzából kiderül: „a legbátrabb és legtehetségesebb magyar pilóták egyike" hosszabb időt töltött a „szegedi repülőkeretnél" is.

A nagyításhoz kattintson a képre!
A nagyításhoz kattintson a képre!

Az augusztus 20-i tragédia körülményeiről beljebb közöljük az MTI-hírt: „Vitéz Nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes hősi halála akkor következett be, amikor az ellenség felett 24-ik vadászrepülése után kapott szolgálati parancsához képest repülőszolgálatát ideiglenesen megszakítva az arcvonalon küzdő csapatok látogatását kezdte volna meg. Utolsó felszállása során érte őt repülőhalála". Halála első nagy nagy vesztesége az országnak – megállíthatatlan a politika és a hadsereg jobbratolódása, süllyedünk a háború poklába. Mintha ezt érezné, a jövőbe látna a „Honvédeinkért" című kiáltvány szerzője, „k. b.", mikor megfogalmazza óhaját: „A hagyományos magyar áldozatkészség támogassa és segítse diadalra a legendás magyar hősiességet a tavaly sikeresen legyőzött Tél tábornok utódjával szemben is!"

*

Kronológia

1942. január 4.: Csendőri és katonai alakulatok Újvidéken, valamint Zsablyán és környékén vérengzéseket kezdenek – e hónapban mintegy ötezer polgári lakos esik áldozatul a „hideg napoknak". Január 15.: Liszt- és kenyérjegyek az ország egész területén: havi 2 kg liszt, napi 25 dkg kenyér a fejadag. Január 29.: Bajcsy-Zsilinszky Endre követeli az újvidéki vérengzések tetteseinek felelősségre vonását a képviselőház külügyi bizottsága ülésén. Március 9.: A tisztéről lemondatott Bárdossy után Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnöknek a kormányzó. Márciusa: A belvíz miatt Szeged területén 1500 ház dől romba, 3500 rongálódik meg súlyosan. Április 11.: Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. Május 30.: Angol légitámadás Köln ellen – elkezdődnek a Németország elleni tömeges légitámadások. Június 3-7.: A japán flotta veresége a Midway-szigeteknél – fordulópont a távol-keleti háborúban. Június 5.: Az USA hadat üzen – többek között – Magyarországnak. Július 1.: A Pick-gyár a Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi Rt. bérleménye. Július 25.: A 2. magyar hadsereg elfoglalja állásait a Donnál. Augusztus 13.: A kormányzó elrendeli a januári újvidéki vérengzés ügyében a vizsgálat megszüntetését. Augusztus 19.: Német támadás indul Sztálingrád ellen. Augusztus 22.: A januári bácskai vérengzés miatt Feketehalmy-Czeidler Ferenc altábornagyot, a szegedi hadtest parancsnokát felmentik beosztásából, és nyugdíjba küldik. Szeptember 22.: Dr. Glattfelder Gyulát kalocsai érsekké nevezik ki – adja hírül az Osservatore Romano. November 18.: Honvédelmi miniszteri rendelet kötelez minden 18-48 év között zsidó férfit munkaszolgálatra. December 28.: Fölemelik a sajtótermékek árát (a Délmagyarországét 10-ről 12 fillérre), ugyanakkor korlátozzák terjedelmüket. Ebben az évben is Szeged az ország második legnépesebb városa – 137 ezer lakossal.

*

Arcél: (Kalmár) Maron Ferenc (1912–1974)

Az Újbányán 1912. október 30-án született Maron Ferenc középiskolai tanulmányai után, 1936-tól a Szegedi Napló, majd a Délmagyarország riportere, közben az Esti Kurír és a Magyar Nemzet tudósítója. (Lapunkban például 1942. január 4-én „Himzőnők és papírzacskóragasztók között" címmel írt riportot – Kalmár-Maron Ferenc néven.) 1942-ben került a fővárosba az Esti Kurír és a Kis Újság külpolitikai rovatvezetőjeként. Háborúellenes cikkeket írt. E lapok betiltása (1944. márciusa) után illegalitásba vonult. 1945 után a Kis Újság külpolitikai rovatvezetője, később a lap vidéki kiadásának szerkesztője.

1946-ban részt vett a párizsi béketárgyaláson a magyar békeküldöttség sajtótájékoztató szolgálatának tagjaként – olvassuk a www.netlexikon.hu -n. 1948-tól a Magyar Távirati Iroda (MTI) külpolitikai osztályán dolgozott. 1949-52-ben a Független Magyarország című hetilapnál segédszerkesztő, 1952-től az Állami Lapkiadó Sajtófigyelő Szolgálatánál fordító, majd a Művelt Nép című hetilap olvasó- és képszerkesztője. 1965-től a Hétfői Hírlap segédszerkesztője, a Tükör, később a Magyar Nemzet munkatársa. 1970-től 1972-ig, nyugdíjazásáig az MTI-ben a Budapress Krónika felelős szerkesztője volt. A fővárosban, 62 éves korában, 1974. március 10-én hunyt el. „Számos régészeti, muzeológiai, és más kultúrtörténeti témával foglalkozó cikke, riportja jelent meg a lapok hasábjain" – olvassuk nekrológját a Magyar Hírlapban.

*

Szerelmespár az Európában

Budapesti szerelmespár öngyilkosságáról ír a március 10-i, keddi lapszámban a tudósító. A vasárnap felfedezett tragédia elkövetői és áldozatai ugyanazok, s a klinikai ágyon annyira magukhoz tértek, hogy kihallgathatták őket a rendőrök.

Valéria téri paprikapiac
Valéria téri paprikapiac

„Zlatyik Vilmos 30 éves budapesti gyárimunkás elmondta, hogy 1942 januárjában ismerkedett meg a balatonkenesei OTI szanatóriumban Szabó Ilona 30 éves gyárimunkásnővel. Mindkettőjüket gyomorfekéllyel operálták, és utókúrán voltak a szanatóriumban. A szanatóriumi tartózkodás ideje alatt szerelem fejlődött ki közöttük, és elhatározták, hogy ha elhagyják a szanatóriumot, összeházasodnak. (…) A legközelebbi találkozáskor azonban Szabó Ilona azzal lepte meg őt, hogy vadházastársa, Farkas Béla, akivel már kilenc éve élt együtt, nem akar beleegyezni a válásba, és mindenképpen akadályt gördít a házasságuk elé. A szerelmesek ekkor elhatározták, hogy Szegedre jönnek, és itt öngyilkosságot követnek el. Helyzetüket teljesen reménytelennek látták.

Február 23-án érkeztek Szegedre és az Indóház téri Európa szállodában vettek ki szobát." Közben meglátogatták a nő nevelőanyját a Szilléri soron. „Március 6-án visszatértek a szállodába, és elhatározták, most már végrehajtják öngyilkossági tervüket. Vasárnap reggel" szíven szúrta magát – állítja a nő, szíven szúrta szerelmesét – állítja a férfi, „aztán saját szívébe döfte a kést. Ezek után maradt még annyi ereje, hogy az ablakhoz vonszolta magát, kizárta az ablakszárnyakat, és levetette magát az udvarra…" A rendőrség méregmaradványokat is talált a szobában. „Mindketten rendkívül súlyos állapotban a halállal vívódnak, és semmi remény nincs életben maradásukra."

*

Paprika

„A Délvidék visszatérésével Szeged domináns szerepe megnőtt a paprikatermelés és feldolgozás terén. Az összes magyarországi paprikatermő földek kétharmad része hozzánk tartozik, s a paprikamalmok 70 százaléka szintén. És sehol a világon nem tudnak olyan minőségű paprikát termelni, mint ezen az áldott délvidéki földön" – nyilatkozza január 11-én Szanyi István fővegyész Csányi Piroskának az újszegedi Vegykísérleti és Paprikakísérleti Állomáson. Magyarázatként hozzáteszi: „Áldott emlékű Teleki Pál miniszterelnökünk, aki nagy földrajztudós volt, azzal magyarázta ezt, hogy sehol a világon nincsen egy esztendőben annyi napsütéses óra, mint nálunk az Alföldön." Megtudjuk: „a fűszerpaprikát háromféle szempontból ellenőrzik: ne legyen hamisított, a minőség, amelyet címkéje feltüntet, azonos legyen és hogy ne legyen régi". A szegedi paprikát a Valéria (ma Bartók Béla) téri paprikapiacon árulták.

Valéria téri paprikapiac
Valéria téri paprikapiac

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1942-ből.

Tűzoltók. Horváth István tűzoltóparancsnok elárulja: „2258 lakóra, 150 házra jut Szegeden egy-egy tűzoltó." Az 57 hivatásos tűzoltó mellett „öt önkéntes tűzoltó áll a város szolgálatára". Az elmúlt évben „az őrség 109 esetben vonult ki tűzesethez, általában minden tűzesetnél átlagosan három és fél kilométeres utat tett meg". „A bel- és külterületi tüzek összesen 47.632.25 pengő kárt okoztak" (január 4., vasárnap).

Makóról eltűnt a hagyma. „Mintegy 100 vagon hagyma lehet még a termelők kezén az idei termésből, ami elenyészően csekély mennyiség ahhoz a mintegy 4000 vagonhoz képest, amit az idén átadtak a METESz-nek. (…) Idén nagy fellendülést várnak, és remélik, hogy az időjárás kedvező lesz és egyéb körülmények is kedvezően játszanak közre, mintegy 6000 vagon hagymát tudnak termelni" (január 15., csütörtök).

Vízvédelem. Bárczay János árvízvédelmi kormánybiztossá kinevezése után első útjával Szegedre érkezik. Elmondja: „Szeged az Alföld legmélyebb pontja és az összes vizek Szeged felé találtak lefolyást, ezért voltak tavaly is olyan nagy vízkárok. Az 1941-ben végzet csatornaépítési munkálatok nagyban segítettek a helyzeten. A Kecskemét felől jövő vizeket felfogja a Dong-ér" (február 7., szombat).

20 filléres tojás. „Kedden délelőtt ifj. Gonda Józsefné sándorfalvi asszony nagyobb tojásszállítmánnyal érkezett Szegedre." Az „árellenőrző közegek" észrevették, hogy az asszony „20 fillérért adja el a tojásokat, holott a legmagasabb hatósági ár 16-17 fillér. Előállították a sándorfalvi asszonyt a rendőrségre, ahol még 335 darab tojást találtak a szállítmányban. A tojást azonnal lefoglalták és a szeretetházba szállították", az asszonyt az ügyészségre kísérték, holnap bíróság elé állítják" (február 25., szerda).

Gyógyszeradagcsere. „Az ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt emelt vádat Fodor Mártonné dorozsmai gyógyszerész ellen, mert amikor az elmúlt év februárjában Onozó Imre zákányi gazda egy recepttel megjelent a patikában, kétszeres adagot adott ki egy gyermek részére" – az öthónapos kisleány meghalt. Az ítélet: 500 pengő pénzbüntetés (március 5., csütörtök).

Árvizes lakók. „A szőregi-úti vámházon túl eső, belvizes terület lakóinak küldöttsége" kereste föl dr. Pálfy József polgármestert, hogy „engedélyt kérjenek a házaik előtti bekötőutak, átjárók átvágásához és arra kérjék a polgármestert, hogy utasítsa a mérnöki hivatalt a szőregi úti köves út átvágására. A víz már bent van a szobánkban – mondották –, az istálló falai düledeznek, már az alátámasztott gerendák sem tartják és olyan hatalmas víztenger veszi körül házainkat, hogy tutajon közlekedünk… Mintegy 30 ház áll árvízveszedelemben" (március 22. vasárnap).

Árvízbajok. „Szeged mintájára Makón is rendkívüli közgyűlést hívtak egybe az árvízbajokkal kapcsolatos teendők megvitatására. A makói rendkívüli megyegyűlés elé vitéz Purgly Emil nyugalmazott földművelésügyi miniszter terjesztett nagyszabású indítványt az árvízproblémák megoldására. Az indítvány a jövedelmi és vagyonadók méltányos kivetését kéri, a rögzített adók felmondásának beszüntetésével és a fizetések kamatmentes halasztásának engedélyezésével egyidejűleg. (...) Az árvízborította területeken gazdálkodó egyének állatait intervenciós úton felvásárolják, köles, muhar és aprószemű tengeri vetőmaggal lássák el az árvízsújtotta gazdálkodókat". További javaslat: „a tavaszi búza új árát állapítsák meg, a falusi épületeket a családvédelmi alapból újjáépítsék, a közérdekből elárasztott területek tulajdonosait kártalanítsák". „Eddig 17.899 állat vált ellátatlanná a vízkatasztrófa miatt." „A károk helyrehozásáról az országos Nép- és Családvédelmi Alap gondoskodik, s az előkészítő munkálatokat már meg is kezdték. Makó városában és a törvényhatóság területén eddig 1890 ház dőlt össze, 6040 ház pedig súlyosan megrongálódott. A külterületen eddig 1714 ház dőlt össze és megrongálódott 1764" (április 9., csütörtök).

Szegedről hajóval Fiuméba. A világháború végét remélve melegítik föl a régi tervet: „Fiumét az ország szívével vízi úton kellene összekötni". Ehhez a „Duna–Száva összekötő csatorna ma a legidőszerűbb feladat", majd a Szávát kell hajózhatóvá tenni, harmadik lépés: „a Kulpa folyó szabályozása". „A jelek arra mutatnak, hogy ez a másfél évszázados utópia belátható időn belül mégis a megvalósulás stádiumába jut, s ha mindhárom útszakasz megépül, akkor nemcsak Budapestről, de Szegedről is közvetlen és megszakítás nélküli vízi úton lehet majd szállítani terményeket és árucikkeket a rendkívül nagy fejlődési lehetőségek előtt álló fiumei kikötőbe" (április 23., csütörtök).

Herczeg és a DMKE. A Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (DMKE) közgyűlésén két évtizeddel ezelőtti alapítása óta most először nem vett részt – betegségére való hivatkozással – az elnök, „Herczeg Ferenc, a magyar irodalom egyik legnagyobb értéke, aki német származása és német anyanyelve ellenére szívvel-lélekkel magyarrá lett". Az egyesületben „a házikönyvtár fejlesztésére közel 2000 pengőt fordítottak, ezzel a könyvtár állományát 3500 műre, több mint 4000 kötetre emelték. A képzőművészetet festmények vásárlásával, s két őstehetség segélyezésével támogatták" (május 12., kedd).

Szeged–Ferencváros 5:0. „Vasárnap Szeged apraja-nagyja kint volt az újszegedi pályán 5000 ember szorongott az álló- és az ülőhelyeken és olyanokat is láttunk a mérkőzésen, akik csak igen ritkán, vagy soha nem járnak meccsekre. (...) Nem túlzás azt állítani, hogy macska-egérharc volt az, amit a Szeged a Ferencvárossal csinált a vasárnapi mérkőzésen. (...) Báló szerezte meg a vezetést, azután Kalmár lőtt dugót az I. félidőben, majd szünet után hattricket csinált a szegedi középcsatár és 5:0 az eredmény. (...) A Ferencvárosban a két Sárosi és Kiss adott ízelítőt a régi Fradi stílusából és Gyetvay, amíg játszott" (május 19., kedd).

Szemenyei-tárlat. „A nagyszorgalmú Szemenyei Ferenc rendezett kiállítást legújabb terméséből a Városi Zeneiskola emeletén." Képei „beszédesen tárják elénk a természetet érzékeltetni vágyó igyekezetét" (június 2., kedd)

Éhező betörő. „Lukács Ferenc 21 éves cipész makói és a tótkomlósi tanyák között csavargott. (...) Május 15-én, amikor már harmadik napja nem evett, bement Unyatyinszki György tanyájába és ennivalót, valamint egy nadrágot, egy inget és 2 pengő 60 fillér készpénzt lopott" – egyhónapi fegyházra ítélték (június 4., csütörtök).

Szegeden a délvidéki vonatok. Augusztus 1-jétől „a Szabadka felől érkező délvidéki vonatok Szeged-állomásra futnak be azok kivételével, amelyek Hódmezővásárhely, illetve az erdélyi részek felé mennek". „Két kilométeres vasúti pályatestet épít a MÁV a rendező-pályaudvarnál. Fontos menetrendi változásokra tett előterjesztést a szegedi üzletvezetőség a MÁV-igazgatóságának" (július 2., csütörtök).

Visszakapja Szeged a jogi kart. „Június 30-án, azon a napon, amikor Hóman Bálint utolsó ízben tevékenykedett mint kultuszminiszter (...) valóra váltotta Szeged több évtizedes kívánságait és törekvéseit." „Gondoskodás történt arra nézve, hogy 1943 szeptemberében visszaállíttassék a szegedi egyetem jogi kara, s az egyetem ettől kezdve ismét négy fakultással működhessen". „Augusztusban megkezdik az új elmeklinika építését. Az ítélőtábla visszaköltözik Dugonics-téri palotájába". Minderről Kogutowicz Károly rektor azt nyilatkozza lapunknak: Hóman „nyomot fog hagyni Szeged város történetében" (július 12., vasárnap).

Házinyúl-hús az étlapon. „Budapestre szállítják a házi nyulat a szegedi tenyésztők." A kérdésre, „Miért idegenkednek az emberek a nagy tápértékű ízletes nyúlhús fogyasztásától?", válaszolni kell. Mert „Szociális és nemzetgazdasági szempontok a házinyúl-tenyésztés fejlesztésében – Alsótanya a szegedi húsnyúltenyésztés központja" (augusztus 6., csütörtök).

Aratóünnepély Alsóközponton. Az Alsóközponton vasárnap megrendezett aratóünnepélyen megjelent – többek között – dr. Tukats Sándor főispán –, „a Horgos-Királyhalmi Gazdakör 50 tagú küldöttsége, valamint a sok száz főnyi gazdaközönség. Az ünnepség délelőtt 10 órakor szentmisével kezdődött, amelyet dr. Balogh István alsóközponti plébános mondott". A főispán beszédében hangsúlyozta: „Elő kell készülni a téli háborúra, ezért mindenki nézzen körül otthon és ha nélkülözhető téli ruhája van, adja oda katonáink részére. (...) A közellátás terén eddig különösebb panaszra eddig még nem volt ok, kisebb zökkenők voltak, melyeket azonban a hatóság ébersége és a közönség fegyelme eddig áthidalt, így legyen a jövőben is" (augusztus 11., kedd).

A szobrok városa. „A Dóm-teret és környékét 89 szobor díszíti, ezekhez hamarosan még két szobor kerül: Péterfy Jenő és Verseghy Ferenc szobra. (...) A többi 21 szobor, amelyek a város különböző helyein vannak felállítva, már" szerepelnek a város vagyonleltárában (augusztus 14., péntek).

Emléktábla Kolozsvárott. „A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem aulájában emléktáblát helyeztek el, s ezen hálatelten emelik ki Szeged vendégszeretetét, s az egyetem fennmaradása és továbbfejlesztése érdekében tett nagy szolgálatait. Az emléktáblát október 12-én, hétfőn ünnepélyes keretek között avatják föl Kolozsvárott." Szegedet Banner János professzor képviseli (október 9., péntek).

Katonadal. „Szombaton este az Olasz vendéglőben a Vöröskereszt javára Kreuter Emmi leventeleány kívánságdalokat ad elő, köztük 'A távházasság himnusza' című katonadalt (október 23., péntek).

Szociális ház. „A szegedi Horthy-telepen épített kétszoba-konyhás, fürdőszobás, mellékhelyiséges szociális kislakás lesz a mintája a további építkezéseknek. Egy ilyen ház 10 ezer pengőbe kerül, s egy hétgyermekes család, tekintetbe véve a gyermekek után járó kedvezményt, évi 200 pengő törlesztéssel, ami hónapokra leszámolva jóval kevesebb, mint a legszerényebb lakbér, 30 év alatt saját tulajdonába megszerezheti a házat." „Újabb 51 szociális ház épül a jövő évben Alsóközponton" (október 27., kedd).

Díszpolgár. „Ünnepi külsőségek között vette át Varga József kereskedelemügyi és iparügyi miniszter Szeged díszpolgári oklevelét. A díszközgyűlésen Varga miniszter, a Baross Szövetség díszgyűlésén Bonczos államtitkár tartott nagy előadást. Varga József" szerint „Szegedre nagy jövő vár és az Alföld nem lesz többé mostoha gyermeke az országnak" (november 17., kedd).

Burgonyajegy. „Bevezetik Szegeden a burgonyajegyet. Megfelelő mennyiségű burgonya érkezett a városba" (november 24., kedd).

Klumpa. „A szükséghelyzet kezdi divatba hozni a facipőt." Klumpát látni még a „karácsonyi korzón" is: három „egyszerűen öltözött, munkáskinézetű fiatalember" viselte a „fából faragott facipőt". „A fiatalemberek elmondták, hogy Újvidéken dolgoztak, ott ismerkedtek meg ezzel az újfajta lábbelivel, ott szerezték be, s nagyon meg vannak vele elégedve." A „háborús idők nyersanyaghiánya kezdi divatba hozni. A klumpa mindazokkal az előnyökkel rendelkezik, amelyeket nem nélkülözhet a téli cipő: meleg is, a vizet sem engedi át" (december 29., kedd).

Gyékénykarrier. A „mocsarak haszontalan dudvájából a háborús háziipar egyik leghasznosabb nyersanyaga" lett. A gyékény szerepet játszik a szegedi Közjóléti Szövetkezet hatalmas szegedi munkaprogramjában is. „Sokszázezer gyékénycsizmát készítettek a szegedi és Szeged környéki szegény emberek. (…) Tápén az elmúlt hónapokban a gyékénycsizma készítés jövedelméből körülbelül kétszáz zománcos tűzhelyet állítottak be a szegény parasztházak konyháiba, ahol eddig szabadtűzhelyen főztek" (december 31., csütörtök).

Olvasóink írták

  • 5. dblaci 2009. március 16. 21:53
    „Jó látni, hogy volt színvonal a délmagyarnál, ahogy az ország vezetése is olyan szinvonalas volt, amilyen azóta se. De bízunk a Szebb Jövőben!”
  • 4. EAM 2009. február 05. 02:22
    „Meselte:

    ...a hullakon ültünk a Duna parton, ugy ettük a szalonnat kenyerrel....."

    Csodalkozasomra csak mondta:

    "Haboruban mindenki barom."

    Kesz.

    Ennyi.”
  • 3. EAM 2009. február 05. 02:18
    „Edesapam ott volt, benne nyakig.
    Elete vegeig nem felejtette el Ujvideket.

    Sokat sirt (de titkolta) emiatt.

    Megertettem öt.

    Sziasztok”
  • 2. Piki 2009. február 01. 13:28
    „Ez így van TELSTAR!”
  • 1. TELSTAR 2009. február 01. 09:16
    „Ez a cikksorozat ér a legtöbbet az egész DM-ban!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem jattolunk, kerekítünk

Szeged - Spórolunk a borravalóval is, mióta a gazdasági válság miatt jobban megnézzük, mire költünk. A taxisoknak csak 10-20 forintot kerekítünk, a fodrásznak 100-200 forinttal kevesebbet adunk. Tovább olvasom