Délmagyar logó

2017. 03. 31. péntek - Árpád 5°C | 17°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Korbács a sajtónak a kórház miatt

Szeged - Kilencvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencedik állomása: 1918.
A közkórház ügye újból és újból fölbukkan a háborús évek közbeszédében – a frontokon a harcok alakulását nyomon követő híradások mellett; az ellátási nehézségekről, illetve a politikai életnek a pártalakulások számában is mérhető élénküléséről szóló tudósítások szomszédságában. Ez a benyomásunk, ha a Délmagyarország 90 évvel ezelőtti augusztusi számait lapozgatjuk.

Patkányfészek

„A szegedi közkórház szégyene a város minden önérzetes lakójának. Ebbe a kórházba már csak azok mennek, akik minden nyomorúságot végigszenvedtek, s nem rettennek vissza attól a patkányfészektől sem, amelyet közkórháznévvel csúfolnak meg. Évtizedek óta vár megoldásra a közkórház felépítésének ügye, de a város hatósága mindig talált ürügyet, hogy azt elodázza…" – idézi lapunk augusztus 8-i száma a szociáldemokraták nagygyűlésére szóló meghívóját.

„1910-ben Korb Flóris közel négy millió koronára irányozta elő az ötszáz ágyas kórház építési költségeit." Ehhez Szeged – „a mostani megdrágult viszonyokhoz képest" – öt millióval járulna hozzá, ami csak évi 300 ezer korona költséggel terhelné a helyi költségvetést. „Az állam a kórházat öt, legfeljebb nyolc esztendő alatt építtetné föl a város ellenőrzése mellett" – idézi Taschler Ede főjegyző érvelését augusztus 9-én a Délmagyarország városházi tudósítója. Ott Berzenczey Domokos főmérnök azt hangsúlyozza: „az építkezés körülbelül 21 millióba kerül".

Katonai kórházakat alakítottak ki Szegeden a MÁV-internátusból és három iskolából, de sebesültek feküdtek az újszegedi Vakok Intézetében és a képünkön látható Fekete Házban is. Fotó: Somogyi-könyvtár
Katonai kórházakat alakítottak ki Szegeden a MÁV-internátusból és három iskolából, de sebesültek feküdtek az újszegedi Vakok Intézetében és a képünkön látható Fekete Házban is. Fotó: Somogyi-könyvtár

„A kórházat, melynek alapkövét a felséges úr tenné le, Zita királynéról neveznék el" – hangzik el több városi fórumon is az ötlet. Úgy okoskodnak, hogy a királylátogatással egy csapásra megszerzik az állami támogatást. Számításuk szerint ha „az 1883-ik esztendőben a király látogatása 675.000 koronába került", most e célra legfeljebb 1 millió koronát lehetne költeni.

Gombhoz a kabátot

„Juhász Gyula, a Délmagyarország munkatársa, a nagynevű poéta a szegedi sajtó nevében mondott nagyhatású beszédet" a Korzó-mozi kerthelyiségében augusztus 11-én, vasárnap tartott összejövetelen. „…Mikor az életbevágó fontosságú új kórház ügyéről van szó, a szegedi Bodónék a fogadalmi templom áráról, a Pató Pálok a tanyai vasútról beszélnek" – utal az ellenérvekre Juhász Gyula. – „Pedig ha van közérdek, akkor a közegészség ügye elsősorban az. Kivált a tömeggyilkosság és tömegmérgezés korában. Gombot kerestek a királylátogatás pompás, hímes palástjához, s igen okosan a kórház dolgában megtalálták…"

Vidéki hírlapírás

Modern kórházat Szegednek – szenteli augusztus 14-i címlapját dr. Wolff Ferenc tiszti főorvos írásának lapunk. Néhány háborús hír – például: Angol csapatok egyesültek a szibériai cseh csapatokkal, Meggyengült a francia támadások ereje, Ellentámadásba kezdtek a németek a Roye és a Somme közt, Eredménytelenül támadnak az angolok, A bresztlitovszki békeszerződés revíziója, Az antant szocialistáinak kongresszusa, Elsüllyedt angol gőzös – után ismét az augusztusi vezető témát ígéri egy újabb cikk címe: A tanács az új kórház azonnali fölépítése mellett döntött. Majd az augusztus 15-i számban ott a közgyűlés „méltóságosan lelkes" határozata, mely – 7 szavazat ellenében 61 szótöbbséggel a tanács javaslatát elfogadta. Ugyanakkor arról is tudósít lapunk, hogy az ülés végén Szabó Gyula szóvá tette, hogy a Pesti Hírlap az egész világ legszégyenteljesebb kórházának nevezi a szegedit. A képviselő úgy vélt Szegednek elégtételt szolgáltatni, hogy azt mondta: „aki ilyen tudósítást ad rólunk Budapestre, ki kell Szegedről korbácsolni".

Sorbanállás a háború alatt
Sorbanállás a háború alatt

Korbács című vezércikkében, augusztus 18-án Juhász Gyula rögzíti: „A szegedi kórház évtizedes botrányát már csak igazán nem a szegedi sajtó csinálta, mint ahogy a város más szégyene, elmaradása, lemaradása se ennek a sajtónak a számlájára írandó" – de ezzel jellemzi is a helyi viszonyokat. A sajtó működését belülről ismerve védi a mundér becsületét, de iránytűt is ad a modern újságírást művelőknek és az azt értékelő olvasóknak. „Ha van valahol hivatása magaslatán álló, nívós és modern, a tisztesség és komolyság jegyében működő hírlapírás a magyar vidéken, akkor Szegeden van. (…) És ha van valahol sajtó, amely lehető önzetlenül, lelkesen és becsvágyóan a város népe igazi érdekeinek, a város valódi kultúrája valódi szolgálatába állította erejét, tudását és tehetségét, neki ajándékozta, sokszor szinte bohém könnyelműséggel szíve és agya virágait és gyümölcseit, hát akkor a szegedi sajtóról ez nyugodt lélekkel elmondható." Ugyanakkor Juhász Gyula megállapításai ma is elgondolkodtatóak: „méltányolni, elismerni azt a kulturnívót, és azt a kulturhivatást, amelyet a szegedi sajtó jelent és betölt, ezt rendszeresen elfelejtik azok az illetékesek is, akiknek neve, nem a saját műveik révén, hanem örökös megemlítés folytán, a szegedi sajtó hasábjain lesz ismerőssé..."

Kronológia: 1918. január 21.: Általános politikai sztrájk Szegeden – 12 ezer résztvevő, miközben körülbelül 6000 a szervezett munkások száma. Február 1.: A cattarói matrózlázadás. Július 18.: Megindul az antant ellentámadása, mely az I. világháború befejezéséhez vezet. Október 16.: A szegedi közgyűlés követeli a dualizmus rendszerének megszüntetését, a független, demokratikus Magyarországot. Október 17.: Tisza István a parlamentben kijelenti: a háborút elvesztettük – ugyanaznap Magyarország kikiáltja függetlenségét, létrejön a perszonálunió. Október 31.: Győz az úgynevezett őszirózsás forradalom. November 2.: Rendkívüli közgyűlés mondja ki Szeged csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. November 11.: Németország aláírja a compiegne-i erdőben a fegyverszünetet, véget ér az I. világháború. November 13.: IV. Károly király lemond Magyarország trónjáról. December 31.: A november 13-i belgrádi katonai konvenció alapján francia katonaság szállja meg Szegedet.

Arcél: Juhász Gyula (1883–1937)

Első újságírói sikerét jelentő vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel 1907. augusztus 17-én publikálta. Az amúgy 1903-tól újságíróskodó Juhász Gyula Váradon, Makón is helyi lapok munkatársa volt. Szegedre visszatérve a Délmagyarországban szerepelt, itt jelentek meg versei (már az újság első számában is), de a lap belső munkatársa, vezető publicistája 1918 júniusától lett. Vezércikkekben is hangot adott forradalmi várakozásának, majd bírálta a Horthy-rendszert.


Kenyérkeresete lett az újságírás. 1925-ben egyik cikke miatt bíróság elé került, de felsőbb fokon fölmentették. A mek.oszk.hu szerint Juhász Gyula minden publicisztikája „pregnánsan jelzi a világnézeti súlypontokat, a politikai tájékozottságot, a kulturális és társadalmi vonatkozásrendszert, melyben a költő élt". Gyalu névvel „maróan éles, elmésen fordulatos, hallatlanul szellemes, roppant világirodalmi és világpolitikai ismeretekről tanúskodó cikkek özönét" ontotta – írja róla Péter László. Az irodalomtörténész úgy véli: politikai indulat szülte a Szakállszárító rovatban közölt aforizmáit, melyek „játékosnak tűnő, de mély bölcsességek és igazlátó bírálattal telített gondolatok". Rendszeres kapcsolata lapunkkal 1929-ben, betegsége elhatalmasodásával szakadt meg, utolsó vezércikkét itt 1932-ben Arany Jánosról írta. Egyik 1925-ös aforizmája „önarckép" is a Délmagyarország legismertebb újságírójáról: „Az édesapám távirász volt. Én is az vagyok. Jeleket küldök a világba. Kár, hogy kevesen fogják föl őket."

*

Pánik a közúti hídon

A szegedi közúti hidat – képünkön – már 12 esztendeje nem javították, holott 7 évenként kötelesség lett volna. Tovább késlekedni nem lehet – figyelmeztet lapunk augusztus 6-i számában. „Az Újszegeden tartott futballmeccsről esti 8 óra felé indult hazafelé a közreműködő honvéd önkéntes-század. Vele természetesen a közönség legnagyobb része." Mikor a tömeg „a szegedi oldalra ért, a híd vízszintes kilengéssel megmozdult. És amint haladt a tömeg, úgy erősödtek a kilengések is...


Erre pánik tört ki, sokan futni kezdtek... Mindenki azt várta, hogy a túlterhelés következtében leszakad az amúgy is rossz állapotban lévő közúti híd... A veszedelmes pillanatokban állítólag négyezer ember volt a hídon, amelyet még villamos is terhelt… És bár – szerencsére – baj nem történt, a hatóság számára intő például kell szolgálni a vasárnapi esetnek arra, hogy a javítási munkálatokat mielőbb megkezdjék…" A közgyűlés 250 ezer korona körüli összeget szavazott meg a szegecselési és festési munkákra.

*

Rómeó és Júlia a nagy háborúban

Egy makói szerelmespár

„Két gyors, egymásutánban eldörrent lövés riasztotta meg hétfőn éjjel záróra után az Alsóvárosba hazatérőket. A lövés zaja a Katona utca 46. számú házból hallatszott, ahová a házbeliek telefonon hívták nyomban a mentőket és a rendőrséget. A kis ház egyik szobájában egy fiatal katonát és egy leányt találtak a besietők, akiknek melléből patakzott a vér. A földön egy revolver, az asztalon egy levél adta magyarázatát a történteknek. A katona: Luteránus Imre 5-ös honvéd, mindössze 21 éves, forrón szerette a leányt: Szalóki Rozál szikvízgyári munkásleányt" – kezdődik lapunk szeptember 7-i, szerdai tudósítása.


– „Nagy szerelmében néhány nap előtt eltávozott a laktanyából és nem ment vissza. Tudta, hogy rövidesen keresni fogják, mint szökevényt, de viszont nem tudott megválni a leánytól. Hétfőn este a leány szülei és testvérei kimentek a búcsúra és ezt az alkalmat használta fel a két szerelmes végzetes tervének végrehajtására. Levelükben bocsánatot kérnek szüleiktől, testvéreiktől és megírják, hogy közös elhatározással mennek a halálba. Luteránus előbb a leányt lőtte mellbe, azután önmagát…"

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1918-ból.

Hadikávé

„A közélelmezési miniszter táviratot intézett a törvényhatóságokhoz, amelyben bejelenti, hogy a hadikávé árát augusztus elsejétől a közvetlen fogyasztás céljára egy koronával, azaz ötről hat koronára emelte kilónként" (augusztus 1., csütörtök).

Vasutas tolvajszövetség

„A szegedi törvényszék ez év januárjában tárgyalta azt a monstre bűnpört, amelynek ötvenhárom vasutas volt a vádlottja. Ez a tolvajszövetség Horgos és Királyhalma között követte el tolvajlásait. A legnagyobb vakmerőséggel 'működtek', egész raktáraik voltak a lopott holmikból, amelyekben egyenlő arányban részesedtek. A törvényszék a vádlottak közül huszonegyet ítélt el súlyosabban" (4 évi fegyháztól kezdve 3,5 évi börtönön át 3 havi börtönig), „tizenkettő egyszáz és háromszáz korona pénzbüntetést kapott". „A szegedi tábla fellebbezésre" ismét elővette az ügyet (augusztus 1., csütörtök).

Országos úszóverseny

„Az augusztus 17-én és 18-án lezajló katonanapok rendező bizottsága az ünnepségek programjába beállította egy 17-én délután tartandó országos úszóverseny eszméjét." A Szegedi Úszó Egyesület örömmel vállalta el a rendezést (augusztus 1., csütörtök).

Helyáremelést kér a színház

„Almássy Endre színigazgató a jövő szezonra újabb helyáremelés engedélyezését kérte a tanácstól. A tanács a kérelmet elutasította. A színigazgató nem nyugszik bele a határozatba és föllebbez a közgyűléshez". Levele szerint „… a vidéki rendes helyáraknál 35-50 százalékkal olcsóbbak a szegediek, (…) 28-32 korona mindenütt egy páholy ára és Szegeden 17 korona. Ezzel szemben én még most is csak 21 koronára kérném emelni, úgy hogy még így is az ország legolcsóbb színháza a szegedi maradna" (augusztus 2., péntek).

Almássy kontra Korzó-mozi

„Színielőadásra Szegeden kizárólagos kormányengedélyem van. Kék róka, Nőstény ördög előadási joga kizárólagos tulajdonom. Kártérítési igényem (2400 korona) felállítása mellet előadások ellen mint jogtalan eltulajdonítás ellen tiltakozom" – sürgönyzött Almássy Endre színigazgató a Korzó-mozi igazgatóságának a pénteki és szombati előadások megtartása ellen (augusztus 2., péntek).

Nyaraltatási mozgalom

„A különvonatok nap-nap után szállítják az osztrák nyaraló gyermekek ezreit és az Alföld városai, községei megélénkülnek a kis vendégek hangos, boldog német szavától. A Szegeden elhelyezett gyermekeken kívül eddig elszállásolást nyert: Hódmezővásárhelyen 300, Szentesen 280, Mindszenten 350, Szegváron 250, Csongrádon 400, Kiskundorozsma bel- és külterületén 300, Csanyteleken 150, Kisteleken 150, Szeged-Felsőközponton 100, Tömörkényen 120, Sövényházi pusztákon 50. Legközelebb pénteken utazik Szegeden keresztül egy 1090 gyermeket vivő különvonat, amely a szegedi nyaraltatási körzethez tartozó Torontál vármegyébe szállítja a kis nyaralókat" (augusztus 2., péntek).

Cipőhivatal

„Horváth Elemér nyugalmazott ezredes, a városi cipőhivatal vezetője eltávozott állásából. Az állást Fenyvesi Jenő tanító pénteken vette át, aki eddig a rekvirálások körül működött" (augusztus 3. szombat).

A szakácsnő drámája

„Soltz Júlia, a rókusi repülőgépműhely tiszti étkezdéjének szakácsnője csütörtök délután revolverével háromszor rálőtt Kovács József katonára, aki szintén a repülőgépműhelyben teljesít szolgálatot. A lövések célt tévesztettek, és a katona sértetlen maradt. A szakácsnő kihallgatásakor elmondta, hogy azért kísérelte meg a merényletet, mert Kovács házasságot ígért neki, ígéretét azonban nem akarta beváltani" (augusztus 3. szombat).

Háborús nóták

Darabos Lajos, a hódmezővásárhelyi református egyház jó nevű kántora ezen a címen zenésítette meg Sasy Csaba Kárpátokon és Hagay Sándor Ima a Szeret partján című költeményét, melyek az orosz front küzdelmeiből csendítenek vissza szomorú hangokat" (augusztus 3., vasárnap).

Panaszok a strandfürdő ellen

„Katonatisztek belovagolnak a fürdő területére. (…) Többen azzal fűszerezik a fürdőzés kellemességeit, hogy megjegyzéseket tesznek a nőkre (…), bizonyos fokú áldozatkészség kell ahhoz, hogy valaki a háború idején a strandra járjon" (augusztus 3., vasárnap).

Havi boldogasszony

„A háború ötödik esztendejében két napon tartották meg az alsóvárosi búcsút: vasárnap és hétfőn. És amire még nem volt példa, a két nap alatt is alig húszezer ember fordult meg a Mátyás-templomban, holott volt idő, amikor a százezret megközelítette a búcsúsok száma. Persze éppúgy, mint minden háborús évben, az idén is a búcsúsok legnagyobb része a szegedi tanyákról került ki. (...) Az ünnepi misét dr. Zadravecz István alsóvárosi plébános, házfőnök celebrálta fényes papi segédlettel, és ugyancsak ő mondta a magas szárnyalású ünnepi beszédet is. A Mátyás téren idén feltűnően sok volt a sátor, bár a búcsúfa is igen megdrágult tavaly óta" (augusztus 6., kedd).

Hústalan nap

A hústalan és zsírtalan napokról a kormány rendeletet ad ki, mely augusztus 8-án lép életbe, hatálya „Horvát-Szalvonországok kivételével az egész országra kiterjed". Csütörtökről péntekre teszik át a hústalan napot, de „az ételek kiszolgálásával foglalkozó üzemek a hét többi napján egy étkezésre egy személynek legfeljebb egy húsételt szolgálhatnak fel" (augusztus 7., szerda).

Deszki tejcsarnok

„Báró Gerliczy Félix deszki uradalma közvetlenül a háború előtt tejcsarnokot nyitott a városi bérházban." Ezt a város azzal a feltétellel adta „méltányos bérért", hogy „ott a tejet mindenkor két fillérrel olcsóbban mérik, mint a Központi Tejcsarnok." Eleinte 600-700 liter tej érkezett, de a mennyiség egyre apadt, majd megszűnt a deszki uradalmi tejcsarnok (augusztus 7., szerda).

Üdülőtelep Kamaráserdőn

„Hárommillió korona alaptőkével fürdő-részvénytársaság alakul Szegeden", hogy üdülőtelepet és szanatóriumot hozzon létre Kamaráserdőn. Ott „Rózsa Béla 95 holdas birtokát akarja megvenni a részvénytársaság állítólag 600.000 koronáért. A birtokhoz tartozik a kamarási tó is és nagyobb részén, mintegy 50-60 holdon fenyvesek vannak." Az rt. ügykörébe „a magyarkanizsai fürdőtelep" fellendítésének tervét is beveszik (augusztus 8., csütörtök).

Táncmulatság

„A szegedi tánckedvelő ifjak augusztus 11-én, vasárnap délután fél öt órai kezdettel az újszegedi vigadó nagytermében jótékony célú táncmulatságot szerveznek. Lesz szépségverseny, konfetti, világposta és táncverseny. Belépődíj személyenként 3 korona és a vigalmi adó. A tiszta jövedelmet az Országos Hadsegélyző Hivatal útján az orosz fogságból hőseink felsegélyezésére fordítják" (augusztus 9., péntek).

Vásárhelyi gazdák a miniszterelnöknél

„A hódmezővásárhelyi gazdagyűlés küldöttsége jelent meg pénteken a képviselőházban. A küldöttség vezetője, Kun Béla országgyűlési képviselő (…) előadta, hogy míg a ma bérbe adott földeknek egy holdjáért 240-250 koronát fizetnek – ami túl magas –, addig a régi bérszerződés értelmében a bérbeadók csak 40-50 koronát kapnak. Wekerle Sándor miniszterelnök (…) törvényileg kívánja a dolgot rendezni" (augusztus 10., szombat).

Eljegyzés

„Jeney Matildka úrleányt Magyarkanizsáról eljegyezte Poberay János szegedi üzletvezetőségi távirdaellenőr. (minden külön értesítés helyett)" (augusztus 11., vasárnap).

Hadikölcsönjegyzés

„A nyolcadik hadikölcsönre Szegeden 25.399,200 koronát jegyeztek, vagyis sokkal többet, mint a hetedik hadikölcsön kivételével bármely hadikölcsönre" (augusztus 11., vasárnap).

Árdrágítók

„A szegedi kihágási bíróságon szombaton Pördi Mártonné és özv. Kurucz Istvánné piaci árusokat 8-8 napi elzárásra és 100-100 korona pénzbüntetésre ítélték, amiért a 3 koronás körtét 5 és 6 koronáért árusították kilónként" (augusztus 11., vasárnap).

Pottyondy őrnagy sebesülése

„A szegedi 46-ik gyalogezred vitéz katonái közül igen előnyösen ismert törzstiszt Potyondy Károly őrnagy. Ott, ahol a háziezred ragyogó betűkkel beírta hősiességét és bátorságát a világháború sötét lapjaira, mindenütt jelen volt a daliás őrnagy, s hol kiváló katonai képzettségével, hol pedig személyes bátorságával és a legkritikusabb helyzetek gyors felismerésével nemcsak magát, hanem embereit is a legfényesebb haditettek elvégzésére vitte. Kitüntetései, melyek között ott ékeskedik a vaskoronarend is, egész sorozatban díszítik mellét… Legutóbb a Piavénál harcolt, a folyó túlsó partján volt a zászlóaljával, mikor a telefonfülkébe, ahol akkor tartózkodott, belevágódott egy gránát. Az őrnagyot tizennégy gránátszilánk érte a jobboldalán, a telefonisták pedig, akik az őrnagy körül voltak, az utolsó emberig elpusztultak." Az őrnagy most „a szegedi helyőrségi kórházban fekszik súlyos, de nem életveszélyes sebeivel" (augusztus 15., csütörtök).

Mi a háború?

A borzalmas világégés legújabb és legszellemesebb definícióját Beöthy Zsolttól közli a lap. „Hát tudjátok, úgy áll a dolog, hogy én a békében mindennap felvettem egy tiszta inget és vasárnap váltottam egy száz koronást és az elég volt az egész hétre. Most mindennap váltok egy százkoronást és csak vasárnap veszek fel tiszta inget. Ez a háború" (augusztus 17., szombat).

Katonanap

„Szombaton kezdődött meg Szegeden a katonanap, amelyet Kelemen Béla főispán kezdeményezésére a Szegeden levő fegyvernemek együttese rendezett a polgársággal karöltve, a katonák özvegyei, árvái és rokkantjai, valamint a szegény sorsú hadbavonultak családtagjainak fölsegítésére (…), a városháza előtt katonazenekar játszott, adományokat gyűjtő leányka rajok járták be az utcákat." Sikeres volt az úszóverseny, a Korzó-mozi kabaréja, az újszegedi Vigadó nagy termében „az ifjúsági műkedvelők" tartanak előadást, a Széchenyi téri Kék csillag előtti honvédcsárdában „szebbnél-szebb asszonyok és leányok katona és cigány zene mellett szolgálják fel olcsó árban a már csak álmainkban szereplő békeidőbeli ozsonnákat: jégbehűtött kávét, frissen sült forró fánkot, cukrászsüteményeket… Vacsorára pedig kitűnő ágyúgulyás, szegedi halászlé. Különféle pecsenyék lesznek műsoron" (augusztus 18., vasárnap).

Hazárdjáték

A szegedi kávéházakban „Terjed a pakk-szenvedély, Működnek a hamiskártyások, a rendőrség közbelép" – kiabálnak a címek, ugyanis a Tisza-parti városban is napirenden vannak az úgynevezett nagy kártyapartik, „amelyekben a kilences szám dominál és százas, sok esetben pedig ezres a tét." Legutóbb, 3 napja „a Bástya-utcai Kossuth-kávéházban razziázott a rendőrség, Gyarmathy János rendőrtiszt vezetésével." A kártyaszoba zsúfolt volt, az egyik asztalt „mintegy 15-20 ember állta körül, köztük volt egy hadnagy és egy hivatalnok is. (…) Mire a rendőrök az asztalhoz léptek, a több ezer koronás bank eltűnt, csupán 290 korona maradt az asztalon, amit már nem volt idejük a játékosoknak zsebregyűrni. (…) A társaság makaót játszott, a főmatador egy lókupec volt, két hírhedt hamiskártyást is találtak, az egész társaságot előállították a rendőrségen, ellenük, valamint a kávés és a főpincér ellen az eljárás megindult" (augusztus 18., vasárnap).

46-os ünnep Csongrádon

„Nagyboldogasszony napján nagyszabású 46-os katonanapot rendeztek Csongrádon a hadialbum javára. Délután népünnepély volt, este pedig magas színvonalú művészestély a kaszinóban, amelyen Juhász Gyula, Makai Berta és Tabéry Béla is szerepeltek. A pompásan sikerült nap tízezer koronát jövedelmezett a derék 46-osoknak. A művészestélyen megjelent Csongrád és környéke egész intelligenciája és lelkesen ünnepelte a közreműködőket" (augusztus 18., vasárnap).

Szegedi gyermekek nyaraltatása

„Dr. Turcsányi Imre igazgató-főorvos, kir. tanácsos felkéri mindazon szülőket, akik gyermekeiket az osztrák tengerpartra üdülés céljára elküldeni kívánják és az iskolában vagy az állami gyerekmenhelyen jelentkeztek, hogy 19-én délután 4 órakor az állami gyermekmenhelyen, Újszegeden az orvosi vizsgálat megejtése céljából megjelenjenek" (augusztus 18., vasárnap).

Üzletek ellenőrzése

„A kereskedelmi miniszter ismeretes rendelete értelmében a kereskedők tudvalevőleg kötelesek a kirakatokba is kitenni a közszükségleti cikkek árait. (...) Aki szemlélhetőleg kívánja látni a pénz értéktelenedését, az sétáljon végig a kirakatok előtt, rögtön meglátja, hogy mit művelt a háború. (…) Lejegyeztünk egynéhány ilyen árat a kirakatokból. Egy ruhakefe 17 korona. Egy kalap, egyszerű, rendes férfikalap 70-80 korona. Hajdan egy öltözet ára volt. (…) Egy nagyon egyszerű női blúz 200-300, (…) egy gyerektrikó 45-50 korona" (augusztus 22., csütörtök).

Magyar név

„Kaufmann Mátyás szegedi lakos nevét belügyminiszteri engedéllyel Káldira változtatta át" (augusztus 22., csütörtök).

Kőnig királyhimnusza

„Kőnig Péter Királyhimnuszt írt Juhász Gyula szövegére, és a két szegedi szerző új műve a közelgő szegedi királylátogatás alkalmából kétszeresen aktuális" (augusztus 22., csütörtök).

Szeged megyeszékhely

A választókerületek új beosztásáról szóló törvény kapcsán ismét fölmerült Szeged-megye létesítésének gondolata. „Csongrád vármegye székhelyéhez a megyebeliek 1-2 napi, Szegedre pedig 1-2 órai utazással jutnak el. Arról bizonyra még a szentesiek sem akarnak vitatkozni, hogy kulturális fejlettségben melyik város kiválóbb: Szeged vagy Szentes. Ilyen rikítóan igazságtalan és ósdi helyzet, mint Csongrád megyében, nincs az egész országban. (…) Ha most nem lesz Szeged megyeszékhely, megint várhat és melengethet egy régi jogos vágyat évtizedekig" (augusztus 25., vasárnap).

Hági

„Halászlé, túrós lepény. Horváth Hági étteremben minden pénteken este, ár 6 korona" (augusztus 27., kedd).

Értékpapír-forgalom

„A Szegedi Csongrádi Takarékpénztár részvényeinek 7500-7600 korona az árfolyama, míg a Kereskedelmi és Hitelbank 600 koronás árfolyamon áll. (…) A kézművesbank 200 koronás névértékű részvényeiért most 380 koronát adnak, a Bankegyesület 150 koronás részvényét pedig, amely nemrég még csak 50 koronát ért, 260 koronáért keresik már." A szakértő szerint „annak, hogy Szegeden most eddig soha nem tapasztalt forgalma van a részvényeknek, egyik fő oka a pénzbőség. (…) Többen, akik azelőtt a pénzüket takarékpénztárba vitték, most részvényekbe fektetik, mert azt gyümölcsözőbbnek találják" (augusztus 31., szombat).

Vidéki diákok elhelyezése

„Mennyit kérnek a kosztadók a gyerekek után?" – teszi föl a kérdést az iskolavárossá növekvő Szeged lapja. „Egy Római körúti kis családnál, mesterembernél, egy vagy két gyermek elhelyezéséért havonkint" 10 kg lisztet, 15 kg burgonyát, 2 kg zsírt, 2 kg szappant, 2 liter babot, 2 kg „kőolajt" és 150 koronát kérnek. „Néhol egy fél sertést is óhajtottak, ha a gyermek pusztáról való" (augusztus 31., szombat).

Olvasóink írták

  • 2. joy 2008. augusztus 20. 12:34
    „Ugyanakkor Juhász Gyula megállapításai ma is elgondolkodtatóak: ,,méltányolni, elismerni azt a kulturnívót, és azt a kulturhivatást, amelyet a szegedi sajtó jelent és betölt, ezt rendszeresen elfelejtik azok az illetékesek is, akiknek neve, nem a saját műveik révén, hanem örökös megemlítés folytán, a szegedi sajtó hasábjain lesz ismerőssé..."

    Igaz!
    Ehhez jönnek még a fanyalgók, és rágalmazók-hamisítók...”
  • 1. lakme 2008. augusztus 16. 19:39
    „Remelem a mai munkatarsak pirulva lapozzak a regi Delmagyarokat es szegyellik, hogy mit csinaltak a "legpatinasabb" lapbol!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tanévkezdés és egészségmegőrzés - hűségkártyával

A hamarosan kezdődő tanév kiadásait a Barát Papír üzleteiben csökkentheti jelentősen hűségkártyával… Tovább olvasom