Délmagyar logó

2018. 11. 21. szerda - Olivér 3°C | 8°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Liszt évében Mascagni

Hetvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonhatodik állomása: 1935.

Nagy múltú Szeged zenei élete - derül ki Csekey István egyetemi tanár - lapunk december 25-i számában megjelent - írásából. Az összegzés apropója, hogy "október 22-én volt 125 éve, hogy Liszt Ferenc született és 1936 júliusában lesz a nagy zeneköltő ötvenedik halálozási évfordulója".

Dalcsarnok a vár oldalán

A Liszt Ferenchez és a nyári muzsikához is kötődő Tisza-parti zenei élet
gyökere: 1876. augusztus 18-21., amikor - az országos mezőgazdasági
kiállítás "mellékprogramjaként" - az ország dalárdái Szegeden randevúztak. Akkor 4500 forintért daloscsarnokot emeltettek a vár oldalán, a Zsótér-házzal szemben, a mai igazságügyi palota helyén. "Az 1879-es árvíz pusztította el a háromezer ember befogadására szolgáló alkotmányt".

Zongorakirály Szegedért

Szegedi szereplésre először 1876-ban kérték föl Liszt Ferencet, mert a
világhírű művész korábban közölte: "a Dugonics-szobor javára rendezendő hangversenyben részt venni a városi közönség bármikori felhívására kész". Liszt magyar nyelven, saját kézzel írt levele 1876. augusztus 4-én érkezett Wagner Károly szegedi tanácsnokhoz. A zongorakirály "lehozatalára irányuló törekvések azonban eredménytelenek maradtak". Részben azért is, mert abban az évben "oszlatták fel a városi chorális zenekart, amely 1711-ben alakult.

Hangversenyterem sem volt Szegeden. Csak a mai Hági sörcsarnok
helyén álló bódészínház volt egyedül alkalmas hangversenyek tartására. Ez azonban olyan parlagi és elhanyagolt állapotban volt, hogy sehogyan sem szolgálhatott egy Liszt-hangverseny méltó keretéül. Minderről Liszt tudomást szerezhetett szegedi barátja, Lohr János európai hírű orgonaművész útján." E barátnak elévülhetetlen érdeme, hogy "Liszt, ha soha életében nem is jött Szegedre, mégis olyan áldozatkészséget mutatott Szegeddel szemben, mint aligha még másik várossal szemben". Ugyanis "három hangversenyt rendezett 1879-ben a szegedi árvízkárosultak javára. A kolozsvári hangverseny jövedelme 700, a budapestié 800, a bécsié pedig 400 forint volt".

Lisztet Szeged tragédiája annyira megihlette, hogy Masenet Marche
herique-ját - "amelyet a nagy francia zeneszerző Szabadi (Frank) Ignác
magyar dalszerző plevnai török indulójára írt és amelyet a párizsi
nagyoperában 1879. június 7-én a szegedi árvízkárosultak javára rendezett ünnepélyen maga Massenet vezényelt tomboló sikerrel" - "Liszt átírta és még ugyanabban az évben Revive Szegedein címmel kiadta".

Az ihlető cigányzene

A weimari Liszt-múzeumban egyik kéziratát, a Szegedy Csárdást - Liszt
vázlatkönyvének tanúsága szerint - "a cigányok játéka nyomán jegyzett fel. Ennek motívumait két rapszódiában is felhasználta".

"Magyarországon magyar vagyok, cigány vagyok és úgy muzsikálok, mint a cigányok" - nyilatkozza lapunknak Pietro Mascagni augusztus 8-án. A világhírű olasz zeneszerző átveszi a szegedi szabadtéri egyik zenei
szenzációja, a Parasztbecsület próbáinak vezetését. Magyarországról azt
mondja: "1892-ben voltam először itt és akkor hosszabb tanulmányutat tettem. Megismerkedtem a cigányzenével és azóta szeretem olyan nagyon. (.) Különben én is magyar zenét csinálok, figyeljék a zenémet. (.) Az olaszokat és a magyarokat régi, közös sors fűzi egybe. Nem is kell mást mondanom, mint egy néhány nagy nevet, mint Garibaldit, Türr Istvánt és másokat, akik egyformán nagyok itt és nálunk. Magyarországra a háború sok nyomorúságot zúdított, de nem fog soká tartani ez a helyzet, ez az én meggyőződésem és minden más olaszé is."

Mascagni a Dóm téren

A mester fogadtatásáról eláruljuk: ő és felesége szegedi papucsot kapott
ajándékba, amit már ki is próbált. A Hungária teraszán magyarosan készített ételeket szolgáltak fel neki - például borjúpörköltet, utána tokajit és könnyű homoki bort ivott. Mikor a sajtó munkatársait fogadta, "a mester erős, fekete olasz szivart rágott és időnkint belekóstolt az előtte álló borospohárba". A Dóm térről kijelentette: "monumentális és csodálatosan szép ez a tér, kiválóan alkalmas szabadtérik rendezésére, és így a Parasztbecsület is nagyszerűen fog érvényesülni". "A zenekar kiváló, jobbat nem is kívánhattam volna."

Egyébként nagy örömmel vállalta el a Parasztbecsület szabadtéri előadásának vezényletét - állítja Mascagni. Örömmel jött "már csak azért is Szegedre, mert ez a város mindig kedves volt előtte, hiszen a szegedi színházban adták Közép-Európában először elő egyik régebbi operáját, A kis Marát".


"Világviszonylatban is rendkívüli művészi esemény. Emlékezetes pillanat,
felejthetetlen élmény" - írja lapunk tudósítója augusztus 8-án, mit jelent:
Mascagni a Dóm téren. A kritikus szerint "vezényléséből szuggesztív erő
árad, amely uralkodik a zenekar és énekkar fölött és magával ragadja
mindazokat, akik részesei a művészi munkának. (.) Mascagni nem sokat
korrigál, sokszor maga is elragadtatva hallgatja csodás szépségű muzsikáját. Nem egyszer lelkes bravóval ad kifejezést a Budapesti Hangversenyzenekar, valamint az énekkar iránti elismerésének. (.) kezébe veszi a dirigensi pálcát és dolgozik fiatalos hévvel, lelkesen, hódítóan."

Mindhárom előadáson, tehát augusztus 10., 12. és 15. napján is személyesen dirigálja a Parasztbecsületet. Augusztus 6-i lapunkban azt is tudatjuk: találkozott König-Király Péterrel, a városi zeneiskola nyugalmazott igazgatójával is.


Az első szabadtéri koncert

A milánói Scala tagjai, valamint Pericle Ansaldo, a római királyi Operaház
szcenikai igazgatója, a Parasztbecsület rendezője is a Tisza-parti
szabadtéri opera-előadás sikeréért dolgozik. Hasonlóképpen a Budapesti
Hangversenyzenekar és a 150 tagú énekkar.

"Hubay Jenő elfoglaltsága ellenére időt szakított magának arra, hogy eleget tegyen Pálfy polgármester felkérésének és személyesen játssza el A cremonai hegedűs híres hegedű szólóját. Az előadást Fleischer Antal vezényli".

Még egy rendkívüli zenei esemény színhelye a Dóm tér. Augusztus 13-án
délután 6 órai kezdettel a Budapesti Filharmonikus Zenekar szerepel itt. A
hangversenyzenekart a külföldön rendkívüli sikert arató Serly Tibor, a
Philadelphiai Filharmonikusok karnagya vezényli. A műsort kizárólag magyar szerzők - Kodály, Bartók, Dohnányi - műveiből állították össze. "Föllép a Szegedről indult Baranyi Lily zongoraművésznő", aki - a jubileumi év alkalmából - "Liszt Esz-dúr zongorahangversenyét játssza el - Magyarország első szabadtéri zongorahangversenyén".

*

Kronológia

1935. február 8.: a Budapesti Büntető Bíróság ítéletet hirdet
Rákosi Mátyás perében - a Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért
életfogytiglani fegyházra ítéli. A Királyi Tábla az ítéletet megerősíti.

Február 17.: A Független Kisgazdapárt politikai gyűlése Szentesen - Eckhardt Tibor élesen bírálja Bethlen István grófot és politikáját.

Március 7.: A Nemzeti Egység Pártjából kilépett Bethlen István gróf választási beszédben ismerteti azokat a kérdéseket melyekben nem ért egyet Gömbössel.

Március 17.: Gömbös Gyula, Szeged kormánypárti képviselőjelöltje választási beszéde a Belvárosi moziban: kilátásába helyezi a hagyományos munkásszervezetek megszüntetését, helyükbe munkáskamarákat állítanak.

Április 3-4.: Országgyűlési képviselő-választások - a kormánypárt 22 ezer 291 vokssal 2 mandátumot szerez, szegedi képviselő lett Gömbös és Shvoy Kálmán (de Gömbös régi, abádszalóki mandátumát tartja meg, ezért helyébe képviselőnek lép Hunyadi Vas Gergely), a liberálisok mandátumát 7090 szavazattal megőrzi Rassay Károly.

Május 11.: Glattfelder Gyula püspök Szeged díszpolgára.

Május 12.: Szögi (Szeghy) Endre megszervezi az Éneklő Ifjúság első hangversenyét a színházban.

Június 3-5.: Könyvnapok - az 55 magyar szerző könyve között
megjelenik Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye.

Július 19.: Megjelenik magyarul Marx A tőke című műve. Szeptember 11.: Az Esti Kurírban Rassay Károly nyilatkozatban támadja azt a törekvést, amely "hitlerista és a fasiszta szellemben azonosítja az államot a párttal".

Szeptember 15.: A Német Birodalomban kihirdetik a nürbergi fajvédelmi törvényeket.

November 16.: Rassay Károly cikke az Esti Kurírban felszólítja az ellenzéki pártokat a Gömbös-kormánnyal szembeni együttműködésre.

November 6.: Elle Ilbak észt táncosnő klasszikus táncestje a Városi Színházban.

*

Arcél: Móricz Zsigmond (1879-1942)

"Debrecenben otthon vagyok, Vásárhelyen nagyon jól érzem magam, de azt nem tudom, miért nem lakom Szegeden?" -nyilatkozta Móricz Zsigmond lapunkban Vér Györgynek 1923 augusztusában, amikor lányaival végigutazta az Alföldet. Először 1913 januárjának közepén járhatott Szegeden - ekkor jelentek meg Az Est hasábjain első szegedi riportjai A szegedi papucs, A szögedi embör, A szegedi dudás címmel, s ekkortájt Tömörkénnyel is találkozott. Móricz 1923-ban a közművelődési palotában Mórával beszélgetett - tárta föl Péter László irodalomtörténész. A szegedi színház évadnyitó előadásként mutatta be 1925. szeptember 26-án a Sári bírót, majd novemberben ismét Szegeden járt a tanyai nép életét tanulmányozni, s interjút adott lapunk munkatársának, Vérnek. Előadóestet tartott 1927-ben, majd 1929-ben a református Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és 1939 körül a Bethlen Gábor Kör irodalmi estjén
olvasott föl. A Nyugat szerkesztőjeként 1930. április 6-án találkoztak vele
a Tisza nagytermébe látogatók, szeptember 29-én pedig a Légy jó mindhalálig! színházi bemutatóján járt a Tisza-parti városban. Anyaggyűjtő körúton itt járt 1932. december 16-án és 17-én - többek között Onozóné csárdájában. Többször és szívesen beszélgetett a lapunkban is sok helytörténeti cikket közlő Szigethy Vilmossal, 1936 nyarán riportot közöl a mihálytelki és a röszkei paprikások gondjairól. Közben lapunk többször is közölt tőle írásokat. Bálint Sándor az 1940. január 12-i előadását tartja emlékezetesnek: a Kelet Népe folyóirat célkitűzéseiről beszélt és a Kitűnőek Iskolájáról mondott véleményt az egyetemi hallgatók Bethlen Gábor Körében, majd a Református Diplomás Ifjak Baráti Társaságának összejövetelén. Bálint Sándorral - mint a szegedi nép fiával és etnográfussal - akkor kötött barátságot, mikor a Rózsa Sándorról készülő regényéhez élményeket gyűjtött - íratlan forrásokat keresve, nyersanyagért a népi emlékezethez fordulva. Bálint Sándor Tápéra vitte, de az alsóvárosi havi búcsúra is. Ágnes ángyó címmel 1940. november 26-án beszélt a rádióban arról a szegedi kofáról
(Bálint Sándor egyik nagynénjéről), akitől a legtöbb szegedi élményanyagot gyűjtötte. "Milieu-élményeket" Alsótanyán (a mai Mórahalmon) Balogh István, Röszkén Kopasz Antal plébános vendégeként is kapott. Bálint Sándor mesélte: a "szegedi konyhával is őszintén megbarátkozott". 1940 októberében az állomáshoz közeli Európában szállt meg, "bezárkózva dolgozott, olykor tíz óra hosszat is". Mivel "nem érezte biztonságban magát a szegedi tájszólásban", Bálint Sándort és feleségét kérte, hogy kéziratát ebből a szempontból vizsgálják át, ám a nyomda a javításokat csak egyes íveken hajtotta végre, ezért e szempontból egyenetlen a kézirat. "Móricz Zsigmond Rózsa Sándor sorsában sajátos magyar szimbólumot érzett", azt az Erdély-trilógia mintájára gyökeresen át akarta dolgozni, de erre már nem maradt ereje.

*

Hősök kapuja

"Szeged hatóságát és közönségét esztendők óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen módon örökíthetné meg a legméltóbban a világháború szegedi hőseinek emlékét" - írjuk december 22-én. Két éve Tápay Antal, a fiatal szegedi művész munkáját találták a legjobbnak, de többször is átdolgoztatták tervét. Pálfy polgármester szerint ugyanis "Szegednek el kell térnie az eddigi sablonoktól". A tanítói internátus tervezője, Pogány Móric tudatta a polgármesterrel: Hóman Bálint kultuszminiszter 25 ezer pengőt engedélyezett "A palotakapu művészi díszítéséhez szükséges szobrok költségeihez". Javasolja: "az épületnek a szárnyát, amely áthidalja a Boldogasszony sugárutat, a Hősök Kapujává avatná a város". A "boltozatfelület közepére ovális mezőben színes mozaikkép kerülne". Ez kettős gondolatot fejezne ki. Az egyik: "megörökítené a világháborúban részt vett szegedi ezredek valamelyik nagyobb jelentőségű haditényét, a kép másik része pedig a nemzeti megújhodás gondolatát szimbolizálná". A gondolat megvalósítása 30 ezer pengőbe kerülne. "Az épület előtt lévő Gizella téren, amely ünnepélyes alkalmakkor nagy tömegek befogadására alkalmas, van a Rákóczi-szobor, a negyvennyolcas Turul-emlék, valamint távolabb a Délvidéki Országzászló, a háttérben az árkádos Dóm tér és a fogadalmi templom. A Hősök kapuja fölött erkélysor készül, amelyről az ünnepélyek alkalmával elmondhatják beszédeiket a szónokok."

Gizella tér
Gizella tér - Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

*

A szegedi erdőültető

"Szeged társadalmának osztatlan elismerése veszi körül Kiss Ferenc
nyugalmazott miniszteri tanácsost, a szegedi erdőültetőt, aki nevezetes
jubileumhoz érkezett el a múlt év utolsó napján. Akkor volt ötvenedik
évfordulója annak, hogy Szegedre érkezett és itt megkezdte eredményes
munkálkodását" - írja Magyar László a január 10-én megjelent "jubileumi
interjú" bevezetőjében. "Huszonöt éves fiatalember volt, amikor Szegedre
küldte az akkori földművelésügyi miniszter erdésze. A város erdeit akkortájt vették állami kezelésbe." Ehhez képest "a városi ingatlanok között ma az erdők jelentik a legnagyobb értéket. Holdankint 18 pengőt jövedelmeznek, míg a haszonbéres földek átlagjövedelme csak tizenkét pengő". "A természetet kellett kifürkésznem. Új eljárást fedeztem fel, kilestem, hogy a talajnak hol, miféle az ősnövénye és ebből azután megállapítottam, hogy milyen fát kell ültetnem." Ezt az eljárást talán először ő alkalmazta az egész világon. "Ennek a rendszernek köszönhető, hogy a szegedi erdőtőke megháromszorozódott harminc év alatt és a talajjavítás is megbecsülhetetlen értéket jelent." "Ellenségem soha nem volt, sem a városban, sem a tanyákon. Ennek talán az a magyarázata, hogy mindenkit megbecsültem mindig a maga értéke, munkája szerint, és ezért engem is megbecsültek."

Kiss Ferenc
Kiss Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos
Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény


*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: "saját tudósítónktól" - most 1935-ből.

37 ezer fa védelme. "A pajzstetű-veszedelem köztudomásúvá vált a termelők legszélesebb rétegei előtt is, amikor pedig a Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete a kétségbevonhatatlanul hatásos és olcsó mészkénleves permetszert propagálta mint legcélravezetőbb védekezési eljárást, egyszerre nagy teret hódított a pajzstetű elleni küzdelem még Szeged tanyavilágán túl is." Az egyesület ősszel 37 ezer 200 fát permetezett le 1066 hektoliter permetlével. Két szakkertész, hat munkafelügyelő 33 permetezőgéppel a szétszórt permetezési gócpontokon naponta átlag összesen 50 munkással folytatta a
védekezési munkálatokat. "Tavaszra sokkal nagyobb méretű gyümölcsfa-ápolási munkák indulnak meg, hatalmas arányú szegedi export biztosítékaképpen" (január 12., szombat).

Juhász Gyula versei a rádióban. "Az évek óta beteg költő megszólal a
rádióban. A stúdió igazgatósága műsorára tűzte a nagy szegedi költőnek,
Juhász Gyulának a verseit, amelyeket csütörtök este 7 óra 35 perckor mond el Onódy Ákos, a Nemzeti Színház tagja Budapest II. állomásról. A rádió legközelebb Juhász Gyulát személyesen szeretné megszólaltatni" (január 24., csütörtök).

Kasztrendszer. "A város már az idén átveszi az újszegedi homokpartok
kezelését, megszünteti a partokon a kasztrendszert, hogy előkészítse a
terepet a városi strandok számára." "A SZUE és a Partfürdő Rt. kap megbízást a várostól az újszegedi strandélet irányítására" (február 8., péntek).

90 filléres zsír, 36 filléres hús. "Esztendők óta a szegényebb néposztály körében minden ősszel reménykedő türelmetlenséggel várják a szalámigyártás megindulását. A gyártás megkezdése ugyanis egyszersmind azt is jelenti, hogy a szegényebb néposztály tagjai egészen olcsó áron hozzá tudnak jutni húshoz, zsírhoz és egyéb sertéstermékekhez, amelyeket a szalámi feldolgozásnál nem
használnak fel." A "Pick szalámigyár felsőtiszaparti telepén és a Tisza
Lajos körút 81. számú elárusítóhelyen naponta százával fordulnak meg az
emberek", hogy vásároljanak. Kilója a zsírnak 90 fillér, a "hússzedeléknek" és a tepertőnek 36, a kolbásznak 92 fillér. A gyártás március derekáig tart, addig a kiárusítás is kitart (február 14., csütörtök).

Csortos. Miután nagy sikert arat a Triblyben, a Randevú című "izgalmas
bűnügyi drámában" is fellép Csortos Gyula - szerdán és csütörtökön, Szegeden utoljára (február 20., szerda).

Kirakat. "Szegednek üzletei adhatnak csak nagyvárosi külsőt." "Szegeden járt fővárosi emberek elragadtatott csodálkozással beszélnek az újonnan átalakított Elit-cipőüzletről, mely a fővárosnak is díszére válna. Portálja valóságos látványosság" - a Széchenyi téren (március 5., vasárnap).

Aranyváltók. "Március ötödikétől huszadikáig lehetett az aranyat a kiadott rendelet értelmében beváltani. Szegeden nyolc pénzintézet kapott megbízást (.) 120.000 pengő értékű aranypénzt és törmelék aranyat váltottak be. (.) Kilencven százalékban magyar és külföldi" - közte mintegy 200 Napóleon-aranyat, török, szerb és olasz - aranypénzeket értékesítettek a szegediek (március 22., péntek).

Iskolai értesítő a Barossból. "Az állami Baross Gábor
reáliskola-reálgimnázium múlt évi értesítőjét dr. Firbás Oszkár igazgató
tette közzé. Szegednek ez a nagy múltú reáliskolája az elmúlt esztendőben kezdte reálgimnáziummá való átalakulását." A tanulmányírók közül dr. Virányi Elemér a finn és az észt közoktatásügy szervezetét veti össze, dr. Ernyei Jenő a kétezer éves Horatiusról szól, míg Czógler Károly a Szeged vidéki vizek puhatestűit mutatja be. "Az iskolának összesen 261 tanulója volt. Egy tárgyból bukott 33, két tárgyból 2, több tárgyból 10. A tanulmányi eredmény tehát kitűnő. Súlyosabb fegyelmi vétség nem volt" (július 6., szombat).

Képeslapok. "A postaigazgatóság a vidéki városok látképével ellátott
levelezőlapokat bocsátott forgalomba. Szeged látképe látható a levelezőlapok egy részén, amelyek 5 és 10 filléres árakon kerülnek forgalomba. A postaigazgatóság nemrég felkérte a szegedi idegenforgalmi hivatalt, hogy a legutóbb rendezett fényképpályázat anyagából küldjön kollekciót. Valószínű, hogy a legsikerültebb szegedi fényképek közül többet kiválasztanak az új levelezőlapok díszítésére" (július 17., szerda).

Gál utcai csendélet. "A közegészségügyet veszélyeztető állapotok vannak. Az egyik háztulajdonos például egész nyáron át tíz-tizenkét disznót tart az udvarban, egy másik pedig teheneket. Mindez a nagykörúton belül történik", holott ezt szabályrendelet tiltja - panaszkodnak a lakók, akik "a sok légy és a hatalmas bűz miatt kénytelenek" zárva tartani az ablakokat (augusztus 1., csütörtök).

Algyői templomépítők. "Algyő község népe igen érdekes mozgalmat indított meg, melynek célja, hogy megteremtse a lehetőséget az ősrégi algyői templom restaurálásra. Ebből a célból Algyői Templomépítő Bizottság alakult, amely körlevéllel fordul most azokhoz, akiktől adományt vár a nemes célra" (október 6. vasárnap).

Megoperálták Sík Sándort. "Dr. Sík Sándor professzort, a kiváló költőt
hétfőn délelőtt megoperálták. A kisebb műtétet a legteljesebb sikerrel
hajtották végre, és remélhető, hogy a professzor néhány napon belül teljesen visszanyeri egészségét, és folytatja előadásait az egyetemen" (október 29., kedd).

Községi könyvtár. "Csongrád vármegyében - mint Hübner József népművelési titkártól értesültünk - nincs szükség vándorkönyvtárakra. A Szeged környéki községek általában el vannak látva könyvtárakkal és a lakosság meglehetősen érdeklődik is. (.) Legjobban a szépirodalmi könyveket keresik, de a történelmi könyvek iránt is mindinkább fokozódik az érdeklődés. Különösen Herceg Ferenc, Jókai Mór, Szigligeti Ede, Vas Gereben műveit keresi a falu népe, az újabbak közül pedig Móra Ferenc és Zilahy Lajos könyveit olvassák nagy érdeklődéssel. Egy-egy községben legújabban 150-300 kötetes népkönyvtárat létesítettek" (november 28., csütörtök).

Kuruzslás. "Oláh Piros szőregi leány feljelentést tett nagybátyja ellen, és
feljelentésében előadta, hogy nagybátyja gyógykezelése következtében
súlyosan megbetegedett. A torka fájt és a nagybátyja pörkölt szegfűt,
porrátört timsót és más hasonló szereket fújt a torkába, és ettől a torka
megdagadt." A nagybácsi kijelentette: a háborúban sajátította el tudományát, s "mindent meg tud gyógyítani, ha valaki bizalommal fordul hozzá", ezért hentesmesterségét is otthagyta. "A bíróság a 'csodadoktort' 20 napi elzárásra ítélte a közegészség elleni kihágás címén"
(december 5., csütörtök).

Ipari vásárcsarnok. "Többféle terv merült fel az ipari vásár területének
megnagyobbítására", ugyanis legutóbb 100-150 kiállítónak nem tudtak helyet biztosítani. Tonelli Sándor elképzelése: a dohánygyár melletti telken építsék fel a vásárcsarnokot, ami 400 ezer pengőbe kerülne. Sebestyén Endre építészmérnök a Horváth Mihály utcai volt Wégmann-ház telkén építené föl a vásárpavilont - 80 ezer pengőbe kerülne. Lengyel Kálmán építész is ide álmodta a maga tervét - kivitelezése 36 ezer pengő lenne. A negyedik változat is Sebestyéné: a gőzfürdő udvarát alakítaná át - 35-40 ezer pengőért (december 10., kedd).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogyan lett kőgazdag Friderikusz Sándor?

Szeged - Friderikusz Sándorral szinte lehetetlen volt az utóbbi esztendőkben interjút készíteni. Legújabb könyvének bemutatóján sikerült pár percre megszólaltatnunk. Interjú. Tovább olvasom