Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Időutazás a Délmagyarral: Ma este színházavató

Szeged - Huszonhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetvenhetedik állomása: 1986.

„1978. április 25. és 1986. október 4. E két dátum között ível a folyamat, a Szegedi Nemzeti Színház épületének felújítása. Ma este színházavatóra gyűlik hát a közönség: gálaműsort látni, és egy – félmilliárd forintért – megszépült-megújult épületet birtokba venni" – kezdődik az ünnep az október 4-i címlapon.

Lement a függöny

„A megújult színház avatási szertartása már tegnap elkezdődött Szegeden. Délután a Hági étteremnél rendeztek rövid ünnepséget, az 1856. május 30-án létesített első önálló színház emléktáblájánál, ahol a színház fiatal művészei – Vásári Mónika és Kőszegi Ákos – helyeztek el koszorút. Este a Horváth Mihály utcai képtárban Nikolányi István újságíró nyitotta meg a Móra Ferenc Múzeum Színház született című kiállítását. (...)

Este 7-től ősbemutató színhelye volt a képtár melletti Kisszínház. Karinthy Ferenc–Fényes Szabolcs–G. Dénes György Leánykereskedő című zenés vígjátékát vitték színre Árkosi Árpád rendezésében, Király Leventével és Janisch Éva a főszerepekben.

A nézőtér is ünnepel. Újjászületett a Szegedi Nemzeti Színház épülete Fotó: Enyedi Zoltán
A nézőtér is ünnepel. Újjászületett a Szegedi Nemzeti
Színház épülete. Fotó: Enyedi Zoltán

„Sokáig büszkén mutogattuk ismerőseinknek, vendégeinknek Helmer és Fellner épületét, amíg 1978 tavaszán megkopott házban utoljára le nem ment a függöny. nyikorgó, billegő székek, vedlett bársonyok és aranyozás helyett maradt akkor a Kisszínház, a moziból átalakított Zenés Színház, s a reménykedés, hogy egyszer talán mégis lesz megújult háza a szegedi színjátszásnak. (...)

És végül újra lett színházunk. Szép, tán a legszebb az országban, megújult pompájában" – írja a DM Magazinban Nagy László képriportjának szövegezője.

A harmadik megnyitó

Három kolumnán át zeng a dicséret. Dunai Józsefné „A mai épület elődei" címmel foglalta össze az előzményeket. A „Színháznyitás száz esztendeje" címmel Péter László szól az első nyitásról, az újjáépítésről, a második nyitásról. Mindennek „Most lesz száz éve. S most lesz – a harmadik megnyitó".

„Hárman a csapatból": „Szekeres Mihály, Maár Márton és Darvas Tamás" arcát is megmutatjuk.

„Összhangot teremtetünk" – mondja Maár Márton, aki „nem csupán a színházfelújítás mikéntjét kidolgozó tervezőcsoport vezetője, hanem a Csomiterv igazgatója is". Többször elmondta már, most is hangsúlyozza, hogy „egyetlen cél vezérelte: megtartani az épület értékét, azaz a nézőtér hangulatát, de minden más funkciójában az elérhető legkorszerűbb teljesítményre" kívánta képessé tenni a házat – magyarázza a tervezőt megszólaltató Pálfy Katalin.

A különféle művészeti ágak ötvözete a színház.
A különféle művészeti ágak ötvözete a színház.

„Sosem maradtunk magunkra" – állítja Szekeres Mihály, a Csomiterv egyetlen belsőépítésze. Elmondja: a belsőépítész „nem választhatja külön a maga feladatát az építészettől, a statikusétól, a gépészétől. Az átépítés alapgondolatának kidolgozása után, mint a többrétegű festék, úgy alakul ki a ház belső bevonata. Selmeczki Ernő, Kádár Ferenc, Kucsora Sándor ugyanazt mondaná, mint én: nem lehet megnevezni a 'kezdés' pillanatát..."

„Tudtuk, meg kell csinálni" – jelenti ki Darvas Tamás, „az egyetlen a Délép dolgozói közül, aki végigcsinálta a nyolc évet, aki ott volt minden kilométerkőnél".

„És kinyílt a mesedoboz..." – idézi első színházi emlékeit „P. K.".

Múzsák kézfogója

A különféle művészeti ágak ötvözete a színház. E tételt Tandi Lajos fejti ki „Régi és új képzőművészeti alkotások a színházban" című dolgozatában.

A vérveszteségek közé sorolja a faragott tölgyfakaput és ablakokat.

„A nézőtér mennyezetfreskóit százegy éve festette Kern Ármin. (...) Az udvari muzsikát, rokokózenészeket, paraszttáncot és gyermekmaskarát ábrázoló faliképeket megviselték az évtizedek, a restaurálás Kemény Gyula keze munkája és stílusérzékét dicséri."

„Új alkotásokkal gazdagodott az ötvenes években a színház. Tápai Antal, a napokban elhunyt szegedi szobrászművész 1954-ben kapott megbízást a homlokzat fülkéibe kerülő egész alakos szobrok elkészítésére. (...) „Erkel Ferenc és Katona József alakja a palota falán a színház 'nemzeti' jellegét és többprofilúságát is hirdetni hivatott."

Tóth Valéria portréi, Kligl Sándor gipszdekorációi ugyanúgy dicséretet kapnak.
Tóth Valéria portréi, Kligl Sándor gipszdekorációi ugyanúgy dicséretet kapnak.

A belsőépítész rendteremtését segíti „Albert András ötvös-iparművész, aki olyan sárgaréz csillárokat tervezett, melyek felidézik a százados hangulatokat és élményvilágot, ugyanakkor modernek..."

Tóth Valéria portréi, Kligl Sándor gipszdekorációi ugyanúgy dicséretet kapnak, mint Kóthay József ötvösművész maszkjai, vagy Fóth Ernő és Szabó János gobelinjei, illetve Óvári László üvegablaka, továbbá Eigel István „négy évszak hangulatát megragadó térkompozíciói".

Végül néhány kopogós adat: „100 ezer méternél több elektromos kábel, 110 ezer darab aranylap (együttesen 1,5 kilogramm), 20 millió forint értékű réz, a színpadi acélszerkezet súlya: 270 tonna, a színpadi emelőkhöz felhasznált drótkötél hossza: 15 méter. Az épületből elhordott bontási anyag 4500 köbméter volt" – keretben.

Kivétele a pillanat – folytatjuk a lelkesedést október 6-án. A gálán megjelent művészek miniinterjúit adjuk közre, megszólal – többek között – Páger Antal, Patkós Irma, Kállai Ferenc és Tordy Géza – „Arcok, hangulatok villanófényben".

Kronológia: 1986

Január 28.: Az űrkutatás történetének egyik legsúlyosabb szerencsétlensége: az indítás után 73 másodperccel felrobban a Challenger amerikai űrrepülőgép. Február 19.: Megkezdik az első modulűrállomás, a Mir építését. Április 26.: A világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája békeidőben: felrobban a csernobili atomerőmű egyik reaktora. Június 24.: Megkezdi sugárzását a Danubius rádió, Magyarország első kereskedelmi rádiója. Július 27.: Budapesten fellép a Queen együttes. Október 15.: Moszkva hat ezreddel (1 páncélos, 2 gépesített lövész, 3 légvédelmi) kezdi meg nyolcezer szovjet katona kivonását Afganisztánból. November 10.: Aláírják a McDonald's éttermi hálózat magyarországi kialakításáról szóló szerződést. November 12.: A monori találkozón is részt vevő írók levélben kérik az MSZMP KB-től a Tiszatáj című folyóirat újraengedélyezését.

Arcél: Bátyi Zoltán (1956–)

Már szegedi joghallgatóként szerződést kötött – az amúgy 1956. április 12-én született – Bátyi Zoltán az újságírással. Első cikkei a Délmagyarországban és a Szegedi Egyetemben jelentek meg, 1980-ban a Csongrád Megyei Hírlapnál kezdte hivatásos újságírói pályafutását. 1985-ben költözött át rovatvezetőnek a Délmagyarországhoz. Később a Délvilág, majd a Reggeli Délvilág főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. Rövid kitérő után újra sajtóházi „betűgyártó" lett: 1996-tól 2003 őszéig főmunkatársként, azóta külsősként írja riportjait, jegyzeteit, tárcáit, glosszáit.

Bátyi Zoltán (1956–)
Bátyi Zoltán (1956–)

Számításai szerint eddig több mint 8 ezer cikke jelent meg Csongrád megye napilapjaiban. „A Délmagyar és a Délvilág nem munkahely volt számomra, hanem remek közösség, baráti társaság, alkotóműhely. Lehetőség, hogy megismerjem Szegedet, a megyét. És lehetőség arra is, hogy megmutassam, miként gondolkodom egy olyan vidékről, amely Magyarország talán legélhetőbb, nagyon szerethető régiója" – vallja Bátyi Zoltán, akinek az évek során több mint tíz könyvét adták ki, és 2003 szeptembere óta a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára.

Búcsúzik az üzletsor

Kreiner órás, szőrmés és szűcs, fodrász... Kisebb-nagyobb házak, pici üzletek sorakoztak egykor a Püspök utcai bazársor maradékán, a szegedi Mikszáth Kálmán utcában. Az egykori – a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményében található – fotón Kreiner órás üzlete, még a fénykorában látható. A hangulatos, kisiparos és kereskedő üzletsort sajnos nem mentették meg, lapunkban Nagy László képriportjával búcsúztatjuk április 26-án. Helyén egy gödör tátong – máig.

Üzletbúcsúztató. Illusztráció: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Üzletbúcsúztató.
Illusztráció: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

Az utolsó árubódé

„A városgondnokságnak, két dolgozójának, Serege Jánosnak és Bálóné Serfőző Erikának köszönhetjük, hogy az egyetlen árubódé, az újszegedi ligetben lévő kisépület május elsejére új köntöst és némi védelmet kapott, mintegy nyolcvan éves korára" – rögzíti május 17-i helytörténeti cikke aktualitását Bátyai Jenő. A korszak egyik „polihisztora" gyakran ír lapunknak. Most arról, hogy „az árubódé, amelyet valaha plakátok kiragasztására is használtak". „1891-től Reisz Simon végezte a hirdetési munkálatokat. (...) 1893-ban átvette tőle Bába Sándor nyomdász. Neki sem járt haszonnal, és a város házi kezelésbe vette a plakátok kiragasztását, amit tevőlegesen rendőrök végeztek, majd egy tanácsi bizottságot hoztak létre, hogy dolgozzon ki javaslatot a hirdetési kérdések megoldására. Engel Lajos nyomdász is vállalkozott e feladatra, de neki is csak veszteséget hozott.

Az újszegedi főfasor árubódéja – 1913-ban. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Árubódé a szegedi Széchenyi téren.
Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

A városi közgyűlés 1906. november 25-én úgy döntött, hogy az addig magánkézben lévő hirdetőoszlopok és -táblák nem felelnek meg a kívánalmaknak, hanem új hirdetőoszlopokat kell építeni, amelyeket árubódéként, kisebb elárusító helyekként is föl lehet használni. A város területén 36 kisépületet emeltek, 30 hirdetési tábla mellett. (...) Szilágyi és Kovács társvállalkozók vitelezték ki, darabját 858 koronáért. (1 K 0,304 gramm aranynak felelt meg). (...)

Az árubódék bérbeadására 1907. október 25-én került sor. A bérleti díjak tág határok között, 50–1104 korona között mozogtak." Többek között volt ilyen épület „Szeged nagyállomás előtt", a Mátyás téren, a Petőfi Sándor sugárút és a Bécsi körút sarkán, a Dugonics téren, a Széchenyi téren: a Posta, a törvényszék, a városháza előtt, s Újszegeden például a népligetben, amelyet – utolsóként – fölújítanak. Bátyai szerint „különös értéke ónlemezből készült zsindelye, formatervezett megjelenése. Ezt az egyetlent érdemes lenne megőrizni a következő századnak is".

Árubódé a népligetben. Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Árubódé a népligetben, Újszegeden.
Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

Úszóházak a Tiszán

„Nem tudom, hány embert ejtett rabul a szőke Tisza. Szép a folyó a partról, a hídról, de a hullámoktól ringó úszóházról utánozhatatlan élményt nyújt. Szeged mindent tudó statisztikusa, Bátyai Jenő szerint már dédapáinkat is megejtette a látvány, és rájöttek, milyen kellemesen tölthető a szabadidő a 'deszkákon'. (...) Állítólag 1880 körül Regdon István, miután passaui ácsoknál tanulmányozta az úszóházépítés fortélyait, a német mestereknél megrendelte a mai Béka, Szabadság... első prototípusát" – írja július 7-i riportjában Halász Miklós.

Úszóházak a Tiszán
Úszóház a Tiszán.
Fotó: Somogyi Károlyné

– „Koszka Ferenc, a vízművek nyugdíjasa tősgyökeres szegedi, gyerekkora óta imádja ezeket az építményeket. Ő a harmincas évektől figyeli az úszóházak életét." Meséli: „A vízi élet reneszánszát a 60-as évek hozták. Elkészült a Szabadság, a Béke, majd később a Tisza. (...) A Sárgától Algyőig, illetve a Maroson Deszkig tele volt a Tisza fiatalokkal, megszállták a partokat is. (...) Mást hoztak a hetvenes évek, csapásszerűen hatott az úszóházak pezsgő életére a kiskertmozgalom és a második gazdaság. (...) Ettől az időtől kezdve haldoklik a csónakkészítő ipar. Egy-egy úszóházon a hetvenes évekig néggyel-hattal szaporodott a csónakállomány. Néhány esztendeje örülni lehet, ha eggyel. Kegyetlenül drága ez a szórakozás. Egy kétpárevezősért 20–40 ezret is elkérnek, a motoros hajók pedig 50 ezernél kezdődnek, és felső határ a csillagos ég."

Egy-egy úszóházon a hetvenes évekig néggyel-hattal szaporodott a csónakállomány.Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény
Egy-egy úszóházon a hetvenes évekig néggyel-hattal szaporodott a csónakállomány.
Fotó: Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjtemény

Napi hírek

Tornacsarnok. „Szeged legnagyobb tornacsarnoka, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Topolya sori pályáján épül. A küzdőtér 48X24 méteres lesz, amit négy, egyenként 12X24 méteres munkateremre lehet osztani, térelválasztó függönyökkel." Gyetvai György, a főiskola testnevelési tanszékének vezetője elmondja: „Bízom abban, hogy a kivitelező az ütemet tartani tudja, és a kijelölt határidőre, augusztus 30-ára átadják a létesítményt" (április 3., csütörtök).

Cseréptetős panel. „A tetőfedő szakma művelői új típusú panelházak tetején dolgoznak az északi híd szegedi hídfőjének környékén. A beázások miatt sokat szidott lapostető helyett hagyományos, magas tetőt alakítanak ki, békéscsabai mázas cserép vagy pala kerül a szép vonalú tetőszerkezetre" (április 8., kedd).

Pizza. „Létrehozói 'kísérleti laboratóriumként emlegetik', látogatói leginkább pizzapavilonként fogják ismerni. A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat saját receptje szerinti tésztát a Szegedi Konzervgyár különféle feltéteivel és pizzaszószával ízesítve árusítják, nyolcfélét lehet kapni, mellette ötféle rétest is" (április 9., szerda).

Év lakóháza. „Lezárult egy, már harmadik alkalommal meghirdetett országos pályázat idei, megyei fordulója. (...) Az egyik 'pályamunka', a szegedi Gábor Áron utca 67. lakóház ugyanis építészeti-gazdaságossági színvonalával, környezetbe illesztésével, alaprajzával, jól szervezett térkapcsolataival 'verte' a mezőnyt. (...) Balász András építtette (...). Nagypál Miklós tervezte, építőmestere Tóth Tihamér kisiparos" (április 17., csütörtök).

Üvegpalota. „Impozáns üvegpalotánk, a Somogyi-könyvtár, akkor szép igazán, ha üvegfalai csillognak a napfényben, ehhez pedig tisztának kell lennie. Budapestről jöttek Szegedre az 'Admirál' Gmk tagjai, akik hegymászó fölszerelés segítségével mossák tisztára a poros ablaktáblákat" (május 16., péntek).

Takarítják az üvegpalotát. Fotó: Somogyi Károlyné
Alpinisták takarítják az üvegpalotát.
Fotó: Somogyi Károlyné

MR Szeged. „Szegeden rádió épül, és a kivitelezés lassan a végéhez közeledik. Egy kilencvenesztendős belvárosi házban, a KISZ városi bizottságának hajdani épületében alakítják ki a stúdiót, több mint ötvenmillió forintos költséggel. A szerkesztőség vezetőjét január elsejétől kinevezték: Várkonyi Balázs (38 éves) irányítja a munkát, aki 14 éve a Magyar Rádió riportere. Egyébként jól ismeri Szegedet, hiszen évekig itt dolgozott vidéki tudósítóként." Elmondta: „Bár az építkezés, ami két esztendeje tart, jól halad, de az első műsorra 1987 nyaráig várni kell" (május 23., péntek).

Losonczi. „Losonczi Pál, az Elnöki tanács elnöke feleségével egy napra Csongrád megyébe látogatott. Kíséretében volt Nagy Gábor és Kővári Péter külügyminiszter-helyettes is." Programjából: „Megtekintették a szalámigyárat. Séta a Kárász utcán. Kirándulás, koktélparti Ópusztaszeren" (május 29., csütörtök).

Adás közben. „Kedden, a szegedi tévéstúdió körzeti adása idején a nézők is kérdezhették – telefonon – a műsor vendégeit. Az adásidő leteltével megválaszolatlanul maradt kérdéseket, el nem hangzott észrevételeket ezennel lapunkban tesszük közzé. Többen érdeklődtek, miként lehet jelentkezni a taxis városnézésre. (...) Több telefonáló tette szóvá, hogy a szolgáltató vállalatok, irodák, intézmények ügyfélfogadási rendje nem alkalmazkodik a dolgozók munkaidejéhez. (...) Fogad-e belföldi vendégeket a napfény szálló? (...) Mikor lesz kemping Ópusztaszeren? – így egy másik kérdező" (június 19., csütörtök).

Hámori. „Tegnap, kedden Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának elnöke megyénkbe látogatott. Szegeden, a megyei pártbizottságon Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára, Papdi József, a megyei tanács elnöke és Germánné Vastag Györgyi, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta, majd megbeszélésre került sor" (június 25., szerda).

Teho. „Meglehetős port kavart a hazai közéletben a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos vita." A mostani újdonság: „új jelek az adóíven" (július 2., szerda).

Vásár. „Már lezárták a vasútforgalmi technikum előtti utcarészt. (A Marx teret is kis kerülővel a Bakay Nándor utcán át lehet elhagyni.) A vásárépítők birtokukba a kiállítás egész területét. (...) A július 18-án megnyíló Szegedi Ipari Vásár előkészületei rendben zajlanak" (július 5., szombat).

Szupersztár. „Tegnap, pénteken este a Dóm téren az idei szabadtéri játékok legnagyobb érdeklődéssel várt produkcióját, Webber–Rice Jézus Krisztus szupersztár című rockoperáját, Szikora János rendezésében, Miklós Tibor magyar szövegével, Krámer György koreográfiájával, Csikós Attila díszleteivel. A nagy sikerű előadáson a főbb szerepekben Sasvári Sándort (Jézus), Nagy Anikót (Mária Magdolna), Makrai Pált (Júdás), Vikidál Gyulát (Pilátus), Gregor Józsefet (kajafás) és Deák „Bill" Gyulát (Fanatikus Simon) láthatta a közönség" (július 26. szombat).

400 ágyas klinika. „Az építők kitűzhetnék a zöld ágat a szegedi 410 ágyas klinikai tömb valamelyik csúcsára. Ugyanis tető alá került az egészségügyi intézmény, és most már a belső szerelési munkák következhetnek" (augusztus 11., hétfő).

Vihar. Augusztus 19-én este „a meteorológai intézet szegedi állomásán 101,5 kilométer/óra sebességű szelet mértek és 35,2 milliméter – borsó nagyságú jéggel is jövő – csapadékot. (...) A tűzoltók – Makóról és Algyőről megerősített – közel száz fős csapatának 38 esetben kellett kivonulniuk" (augusztus 22., péntek).

SZÉF integráció után. „A volt Élelmiszeripari Főiskolán (...) Gábor Miklósné főigazgató bejelentette, hogy az Elnöki Tanács 1986. augusztus 29-i döntése alapján szeptember 1-jétől a Kertészeti Egyetem és az Élelmiszeripari Főiskola összevonásával kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem létesült. A szegedi intézmény" „integráció után" az „új egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karaként működik". Az indoklás: „A kertészeti egyetem és az Élelmiszeripari Főiskola integrációjának a célja nem a főiskola visszafejlesztése, hanem az összehangoltabb munka. A kialakítandó kapcsolat a tartalmi fejlesztésen alapul, kutatási vonalon információs rendszernek kell létesülnie. Az Élelmsizeripari Főiskolából létrehozandó kar az egyetemi szervezetben gazdálkodási és munkáltatói önállóságát megtartja, az oktatási és szakmai kérdésekben viszont szoros koordinációra kell törekedni" (szeptember 5., péntek).

Aranyérmes szegediek. „Kajak-kenu ob. Aranyérmes szegediek: a boldog szegedi bajnokok: Salánki György és Jakab Tamás" (szeptember 8., hétfő).

Hipofízisügy. „Tegnap délelőtt a megye bíróság Exterde Tibor tanácsa előtt folytatódott László Ferenc professzor, az I. számú belklinikán belül működő endrokrinosztály vezetője ellen indított per tárgyalása. Mint ismeretes, a bíróság a professzort sikkasztással vádolja, konkrétan azzal, hogy hosszú éveken át jelentős mennyiségű emberi agyalapi mirigyet juttatott illegálisan külföldre. Ezenkívül még deviza-bűncselekmény elkövetése is szerepel a vádiratban" (október 2., csütörtök).

Hangerli. „A mai pincér ruhatárából immáron egyszer s mindenkorra eltűnt a múltban mindig az alkarjukon tündöklő hófehér törlőkendő", a hangerli (október 3., csütörtök).

Hősök kapuja. „Az Április 4. útján a Hősök kapuja – amely az első világháborúban elesett hősöknek állított emlék – boltívei Aba Novák Vilmos által készített freskókat rejtenek. A városi tanács megbízásából a műemléki felügyelőség restaurátorai néhány napja körülbelül egy négyzetméternyi felületet megbontottak a fröcskölt vakolattal letakart alkotásról. A 'vallatás' célja, hogy a szakemberek megállapíthassák jelenlegi állapotát, az esetleges sérülések mértékét" (október 3., csütörtök).

Hősök kapuja. Fotó: Somogyi Károlyné
Hősök kapuja.
Fotó: Somogyi Károlyné

Hungi. „Francia-magyar koprodukcióban remény a régi Hungária felújítására. (...) A francia–magyar tárgyalások decemberben folytatódnak, s talán ekkor megszületik a végleges megállapodás" (október 11., szombat).

Kompresszorház. „Az algyői olajmező legújabb létesítménye egy kompresszorház. (...) Segítségével majd a legkeményebb is tudják garantálni a megfelelő nagyságú nyomást az országois hálózatbvan szállított földgáznak" (november 11. kedd).

Gyufagyár. „A Szegedi Gyufagyárban (...) idén például gyümölcsösládák készítéséhez szükséges elemeket gyártanak, s gázgyújtóból is ötmillió dobozzal küldenek a boltokba" (november 18., kedd).

Vasúti híd. „A kivitelezők több mint 3 esztendős munkája ünnepélyes percekkel zárult tegnap délelőtt: felavatták és átadták a forgalomnak a csongrádi új vasúti hidat. (...) Az építkezés 1983 tavaszán kezdődött, és (...) határidőre elkészült az 503 méter hosszúságú vasúti híd – melynek hajózónyílása 70 méteres –, a tervezett 600 milliós költségkereten belül. A szerkezeti munkát a Ganz-MÁVAG vállalta, az alépítményt pedig a Hídépítő Vállalat dolgozói készítették" (december 4., csütörtök).

A nyúl éve. „Távoli horoszkóp szerint tigris évünket lassanként a nyúl éve váltja fel. Jóslata szerint a világ ellentmondásait a nyugalom követi, a nyúl jegyében" (december 27., szombat).

Olvasóink írták

  • 1. eva45 2009. december 04. 19:55
    „Jók ezek a régi képek. Olyan nyugalmasak semmi tömeg csak csendesség.
    Arcél .Bátyi Zoltán De miért nincsenek írásai már régóta az újságban? Ha szabad érdeklődnöm.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Homo Hungaricus - bemutató a kisszínházban

A Homo Ludens sikere adta az ötletet Juronics Tamás új koreográfiájához: a Homo Hungaricus premierje szombat este 7 órától lesz a kisszínházban. Tovább olvasom