Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Magyarországon először: Szegeden

Szeged - Negyvennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenharmadik állomása: 1962.

Szeged „99 ezer lakosával nem az úgynevezett nagyvárosok, hanem a középvárosok csoportjában foglal helyet. Egyébként minden más szempontból egy szinten áll Miskolccal, Debrecennel és Péccsel, sőt az egy négyzetkilométerre jutó népesség alapján a legsűrűbben lakott helységek egyike" – közöljük június 16-án a népességtudományi folyóirat megállapítását. Sajátságos magyarázattal fedjük el a lényeget: a Kádár-rendszer első számú vezetője nem szereti, mert börtönéveire emlékezteti a Tisza-parti város.

A vidékiség rangja

A korábbi kiterjedt földterületeitől a Rákosi-rendszerben megfosztott város nem vonzó lakhely, az itteni „népességszaporulat a gyenge (10–20 százalék közötti) városok csoportjába" sorolja Szegedet – Szekszárd, Kalocsa, Békéscsaba mellé. Az ennél is rosszabb csoportba, a stagnáló vagy fogyó népességű városok közé tartozik megyénkből Csongrád és Makó.

A korszakban a fejlettség első számú minősítőjévé tett „ipari jelleg" alapján „38 ezer 900 ipari munkással Miskolc áll a 62 vidéki város élén. Szeged lakosai közül 'csak' 21 ezer 700-an dolgoznak gyárakban és üzemekben."

Városképi sajátosság a beépítettség: „csupán Kaposvárott, Szegeden és Pécsett haladja meg az egy négyzetkilométerre jutó lakóházak száma a százat". „Az összes kommunális létesítményekkel csak 9 magyar vidéki város dicsekedhet, közöttük természetesen Szeged is."

Iskolavárosi rangját sikerült megőriznie: „Négy főiskolájával egyenrangú Debrecennel, és megelőzi a három főiskolával rendelkező Pécset és a két főiskolájú Sopront." A középiskolák száma alapján a sorrend: Debrecen 14, a második Szeged és Győr 13-13 intézménnyel, majd Miskolc 12, Pécs 10 középfokkal.

Előnyként említi a számok elemzője, hogy „Szegeden – éppen legjobb beépítettségénél, legvárosiasabb jellegénél fogva – külterületi probléma alig jelentkezik".

Művészi leg...

„Magyarországon először" – kezdődik az április 27-i tudósítás, majd folytatódik: „vasárnap este mutatják be a Szegedi Nemzeti Színházban Prokofjev Eljegyzés a kolostorban című vígoperáját..." A cím alatti magyarázatból kitűnik: Szeged egyik kitörési pontja az itteni művészi élet színvonala – legalábbis a kor kultúrapártoló vezetői szerint.

„Hazánkban először itt, Szegeden láthatjuk ezt az Európa-szerte nagy sikerrel játszott szellemes, korszerű alkotást, (...) Magyarországon tulajdonképpen ez az első operabemutató – Mejtusz Ifjú Gárda című operájának budapesti előadásait nem számítva" – közöljük. Megszólítjuk Vaszy Viktort, az opera karmesterét is, aki elmondja: „Azokhoz a törekvéseinkhez kapcsolódik, hogy a modern, korszerű operáknak itt Szegeden is színpadot adjunk."

Élő donoros veseátültetés

A tudomány szegedi fellegvárai is kiemelik Szegedet a „vidéki városok" tengeréből.

„Nemzetközi orvoskonferencia kezdődött" – tudatjuk szeptember 15-én: „a tüdőn kívüli gümőkórós megbetegedésekkel" foglalkoznak az orvosok. De még ennél is nagyobb szenzáció lehet, hogy nyolc évvel a világ első élő donoros veseátültetését, az 1954-es bostoni bravúrt követően, hazánkban elsőként Szegeden végzik az első ilyen jellegű műtétet.

„Emberi veseátültetés Szegeden – Új műtéti beavatkozás első hazai alkalmazása" – kezdődik december 31-én Markovits Tibor riportja. Megtudjuk: „Szántó István menthetetlen!... Orvosai megállapították, hogy mindkét veséje rövidesen végképp felmondja a szolgálatot." A „szegedi nyomdai szerelőt felveszik a sebészeti klinikára", „az adjunktus előtt jelentkezett Pista nővére, öccse és húga: Gabriella, Laci és Zsóka" is donornak. A rendkívüli beavatkozáshoz szükséges steril szoba „három nap múlva készen áll! Még telefont is beszerelnek, üvegfalat építenek", és a nővérek versengnek a különleges szolgálatért. A sok jelentkező közül „hat fiatal nővérre, Ilonkára, Rózsira, Évára, Csöpire, Matildra és Margitra esik a választás..."

A szegedi klinikasor is leg...: itt végeztek emberi veseátültetést Magyarországon először. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
A szegedi klinikasor is leg...: itt végeztek emberi veseátültetést Magyarországon először.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

„Elérkezett december 21-e, a nagy műtét napja. A klinikán mindenki lábujjhegyen jár, a betegszobákban senkinek sincs semmiféle panasza, és így telnek néma csendben az órák. Délelőtt 10-től délután 2-ig! Laci egyik veséje átkerül Pisti testébe..." Délután telefonon beszél egymással a két testvér:

„– Hogy vagy, Pistikém?
– Jó veséd van, Lacikám, már jól működik.
– Jobban érzed magad?
– Igen, már ettem is.
– Légy erős, meg fogsz gyógyulni..."

Egy hét telt el az életmentő harc után: bár az úttörő bostoni orvosok, Merrill és Murray nevét megismerheti az olvasó, de a szegedi operációt elvégző csapatból senkiét se látja leírva! Ez a kort jellemző lelet.

Ma már tudjuk: dr. Németh András bravúrja után több mint negyven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2006-ban ismét élő donoros vesetranszplantációt végezzenek Szegeden...

Kronológia

1962. január 1.: Megyeszékhely lett Szeged – a város új nevezetessége az „ENSZ-palotának" becézett megyeháza. Február 13.: Az első magyar Ki Mit Tud? adása az MTV-ben. Február 20.: John Glenn amerikai űrhajós a Friendship 7 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet. Március 15.: Kossuth-díjat kap dr. Julesz Miklós professzor, az I. belklinika igazgatója. Július 10.: Felbocsátják az első távközlési műholdat (Telstar-1), amely első ízben közvetít televíziós képeket az Egyesült Államokból Angliába és vissza. Augusztus 5.: Rendkívüli kiadásban jelentjük Nyikolajev őrnagy és Popovics alezredes páros űrrepülését. Augusztus 20.: 23 diplomata látogat Szegedre. Szeptember 4.: Tizenkétezer általános és ötezer középiskolás kezdi az új tanévet Szegeden. Szeptember 15.: József Attila nevét vette föl a Szegedi Tudományegyetem. Október 14.: Megkezdődik a kubai rakétaválság, a világot atomháború fenyegeti. Október 28.: A Magyar Hajó- és Darugyárban vízre bocsátották a Szeged nevű folyam-tengerjáró hajót. November 17.: Átadták az Orvostudományi Egyetem új kollégiumát. November 18.: Dobi István nyújtotta át dr. Rácz Attilának Szegeden a Népköztársaság címerével díszített aranygyűrűt, amelyet mindvégig kitűnő tanulmányi eredményével érdemelt ki. November 20.: Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van".

Arcél: Nagy Pál (1922–1995)

„Kübekházi parasztcsaládból indult az életbe. Szülei úgy látták, jól boldogulhat a suszterszakmában. Az egyik vásárhelyi mesternél tanult, de ő nem maradt meg a kaptafánál" – írja Bálint Gyula György. – „Szerencsésen átélte az orosz frontot, majd a több évig tartó hadifogságot, ahol azok közé tartozott, akik szívósan a túlélésre játszottak. Írt ugyanis egy népszínművet, amire fölfigyeltek, s ez is közrejátszhatott abban, hogy a különféle szakmákból összeválogatott pesti újságíró-iskola hallgatója lett az ötvenes évek elején, majd harmincévesen, 1952-ben a Délmagyarország főszerkesztőjévé tették meg." A lap fél évszázados jubileumára, 1960-ra kiadott emlékkönyvben mint a „termelési rovat" vezetője szerepel. „Méhkas volt akkoriban a szerkesztőség, amely akkor még nyomdaközelben, a szegedi Kárász utcán létezett – emlékeztet Bálint.

Nagy Pál (1922–1995)
Nagy Pál (1922–1995)

– A hatvanas évek második felében a Csongrád Megyei Hírlap gazdaságpolitikai rovatvezetője lett, majd a nyugdíjba vonulása előtti években főszerkesztő-helyettes. A vele csaknem egy időben indulók emlékezete szerint azért tudott a rögös hírlapírói pályán boldogulni, mert folyton tanult és tájékozódott. A régebben hivatásnak (ki)nevezett pálya szakmai fogásait igyekezett átadni a pályakezdőknek, akik közül többen tanítójukat tisztelik benne. Nem szerette igazán azt a lazaságot, bohém felületességet, amely a két világháború közti redakcióból halványan azért átszüremlett a gulyásszocializmus időszakára. Élt-halt a szakmáért - a maga módján. (…) Szinte a halálig szerkesztette a Szegedi Ruhagyár üzemi lapját."

Átalakul a szegedi Palánk

„Napirenden van, és jól halad az Oskola utcának és környékének rendezése Borvendég Béla Ybl-díjas építőművész terve alapján" – írjuk december 31-én Palánk városrész átalakulásáról. „A rendezés során eddig már az Oskola utcában 4 épületet 24 lakással átadtak rendeltetésének. (...) Az egyik épületnél aluljárót alakítanak ki a Tömörkény utca vonalában."

Átalakul a szegedi Palánk. Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény
Átalakul a szegedi Palánk.
Fotó: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

További 3 házat jövőre adnak át 89 lakással, majd újabb 3 tömböt 106 lakással 1964-ben adnak át. (...) A Tisza partján a Korányi rakpart felőli oldalon, a Majakovszkij-kollégium melletti foghíjon már épül a politechnikai tanműhely. Az Oskola utca és a Tisza-part közötti rész rendezése – a terv szerint – 1964-ben teljesen befejeződik. (...) Kertváros jellegű lesz a negyed..."

Tutajosok a Tiszán

„Megérkezett hosszú vízi útjáról – sok évi szünet után – az egyik újabb fenyőszállítmány a felsővárosi fűrésztelepre" – – tudatja október 21-én Juhász Antal.

„A tutajosok négyen vannak: két idősebb és két fiatal ember. Mind a tuzséri fatelepen dolgoznak, ott rakták vízre az addig vasúton szállított fenyőszálakat. Augusztus 25-én indultak és majdnem egy hónapig tartott az útjuk az alacsony vízállás, meg az erős szembeszél miatt". „Milyen a tutajos élete?" – érdeklődik a néprajztudósból lett riporter a tápéi Terhes Imrétől is, majd a „bajuszos Demjén Péter bácsi válaszol, aki a legidősebb közülük. Ötvenhárom éves. – Bizony, nem könnyű a tutajos sora. Ha jó idő van, ha esik, jönni kell. Nem kötöttünk ki, csak éjszakára, meg amikor kifújt a szél a partra. Úgy estefelé, amikor már 'sürvedett' (így mondják feléjük, hogy alkonyodott), egy kiugrott a partra a 'büszkével' (vastag, hegyes végű karó, ráerősítve drótkötél) és kifogta a tutajt. (...) Tudja a 'limány' olyan – magyarázza Demjén bácsi –, hogy visszaviszi a tutajt a vízen. Nagy, hirtelen kanyaroknál van ilyen 'limány', mint a szúnyogosi 'ré'-nél. Ilyenkor hárman a tutaj elején evezünk, de nagyon. Ahol az eleje elmegy, ott elmegy utána a hátulja is..."

Régi mesterség éled újra: faúsztatók a Tiszán. Fotó: Enyedi Zoltán
Régi mesterség éled újra: faúsztatók a Tiszán.
Fotó: Enyedi Zoltán

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1962-ből.

Legjobb sportolók. „Karácsonyi számunkban felhívtuk olvasóinkat, hogy szavazással döntsék el, kiket tartanak az elmúlt év legeredményesebb szegedi sportolóinak. (...) A beküldött szavazatok alapján a nőknél Gelei Éva atléta, a férfiaknál Benedek János súlyemelő, a csapatok között a Szegedi Postás kardvívó-együttese került az első helyre" (január 3., szerda).

Újszegedi iskola. „Szeged legkorszerűbb külterületi oktatási intézménye épül Újszegeden. 16 tantermes lesz a Rózsa Ferenc sugárúti iskola" (január 12., péntek).

Pártoktatás. „Szegeden 16 ezren tanulnak a pártoktatásban. (...) A pártoktatás minden formáján, a rendkívül nagy érdeklődésnek megfelelően, az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, a kommunizmus építésének programját tanulmányozzák" (február 11., vasárnap).

Seprűgyár. „A Szegedi Seprűgyárban 95 százalékban gépesítették a nehéz fizikai munkát, a seprűk kötését, és száz százalékig gépesítették a nagyseprűk varrását. Az üzemben az idén 150 000 darabbal több takarítóeszközt készítenek, mint tavaly. Az egyik fő gyártmánya, az asztalai morzsaseprű, 60 000 darab készül belőle az idén exportra" (február 13., kedd).

Asszonybrigád. „Öt jókedvű asszony brigádot alakított a nemzetközi nőnapon az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat cérnázó üzemrészében. Kiss József főművezető vállalta a védnökséget munkájuk felett, és az új 'asszonybrigád' tagjai, Bohata Istvánné, Szép Istvánné, Ungi Mihályné, Százi Józsefné és Kószó Istvánné elhatározták, hogy jövő ilyenkorra már 'szocialista brigád' tagjai lesznek" (március 19., péntek).

Piac. „25 ezer kiló csirkét, 300 ezer tojást, 5 ezer sertést adtak el a tsz-ek a télen a szegedi piacokon. Zöldségfélékből is kielégítő volt az ellátás" (március 14., szerda).

Roberto Benzi. „A Budapestre évenként ellátogató Roberto Benzi most először járt Szegeden. Érthető hét, ha a hajdani „kis karmester' első szegedi koncertje szenzációnak hatott és romantikus izgalmat keltett, főképpen az ifjúság, és mindenekelőtt természetesen – ezen sem lehet csodálkozni – a gyengébb nem körében. Látni akarták a két világhírű film még ma is szinte gyerekesen fiatal és rokonszenves hősét, számtalan nagy sikerű hangverseny vezénylő karmesterét" (április 3., kedd).

Gedói iskola. „Gyors ütemben halad a nyolctantermes gedói általános iskola építése. A Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat kőművesei már fölhúzták az épület falait, s jelenleg körülállványozott kémény építésén dolgoznak nagy lendülettel. A csaknem 5 és fél millió forint költséggel épülő modern iskola építését előreláthatóan előbb befejezik a vállalt határidőnél: augusztus 15-nél" (április 13., péntek).

Úszóház. „Tegnap sok nézője akadt a Tisza új büszkeségének, a Szabadság úszóháznak. A MAHART 'Vásárhelyi Pál' gőzöse vontatta Mohácsról – ahol készült az úszóház – Szegedig. Modern garázs szolgálja majd rajta a motorcsónakosok kényelmét. A jól felszerelt úszóháznak száz négyszemélyes kabinja van és kényelmes úszókosara. A Fürdő Vállalat tervei szerint már a jövő hét végén átadják rendeltetésének az új létesítményt" (május 10., csütörtök). „Amíg nem nyit a partfürdő, naponta több mint 200 fürdőző a Szabadság úszóházban" (május 31., csütörtök).

Képcsarnok. „A Kárász utca és a Dugonics tér sarkán" épülő ház „loggiás, derűs homlokzatával érdekessége lesz ennek a patinás térnek. A Dugonics tér felől négyemeletes, a Kárász utcai oldalon pedig háromemeletes lesz az új épület, amelyben összesen harminchárom lakást alakítanak ki. Több üzlethelyiséget alakítanak ki a földszinten. Itt rendezik be Szeged egyik legnagyobb gyógyszertárát, a Képcsarnok Vállalatnak kisebb tárlatokra is alkalmas új helyiségeit, valamint egy hírlapboltot és dohányboltot nyitnak meg" (május 18., péntek).

VIT-küldött. „Erdős Sándor a VIII. Világifjúsági Találkozó szegedi küldötte. (...) Most negyedéves orvostanhallgató és kitűnő volt félévi tanulmányi eredménye is" (június 3., vasárnap).

Tiszavirág. „Az igazi nyári hírnökök, a tiszavirágok már megjelentek a folyó felett. A folyó mélyén rejtőző iszaplakó kérészek megszámlálhatatlan sokasága kel most életre. teljes szépségében napnyugtakor 'virágzik' a Tisza, amikor a szitakötőszerű rovarok milliárdjai szinte felhőt vonnak a víztükör fölé" (június 19., kedd).

Gépkisasszony. „A Szegedi Ünnepi Játékok egyik érdekessége lesz az 'okos' gépkisasszony. Huszonöt kérdésre válaszol angol, orosz, német és magyar nyelven. Belső szerkezetén még az utolsó 'simításokat' végzik a Matematikai Kutató Intézet szegedi laboratóriumában, de az élethű babát – amelyet a vegyi és Kultúrcikktermelő Ksz készített – már öltöztetik. A Divatszabó Vállalat 2-es számú üzletében elegáns IBUSZ-formaruhát próbálnak a gépkisasszonyra" (július 18., szerda).

Vendégkönyv. „Nagy elragadtatással tekintettem meg a Szegedi Szabadtéri Játékok Bánk bán előadását. Különös örömömre szolgált, hogy még mielőtt ismertem és hallhattam volna ezt a kifejezést: napfény városa – magam is ezt jegyeztem föl Szegedről" – írta az Idegenforgalmi Hivatal vendégkönyvébe „Wallace Johnson Sierra Leona-i, nyugat-afrikai író és békeharcos" (július 29., vasárnap).

Templomfosztogatók. „Körülbelül 150 alkalomból loptak a szegedi templomokból„, ezért Boris Gábor és Abonyi László büntetésük: „egyévi és négy hónapi", illetve „egyévi" szabadságvesztés (augusztus 5., vasárnap).

Honthy Hanna a nézőtéren. „Mindig nagyon szívesen jöttem Szegedre látogatóba és vendégszerepelni, mert Szegedet régóta ismerem, publikumát szeretem, és forró színházi esték emléke köt ide – mondotta Honthy Hanna lapunk munkatársának", mikor az észrevette, hogy az Aida előadására nézőként érkezett két vendégszereplés, „Moszkva és Bécs között" (augusztus 15., szerda).

Kajakosok. „A SZEAC kétnapos kajakversenyén miskolciak, szolnokiak, tatabányaiak és szegediek vettek részt. (...) A leány ifjúsági futam két első helyezettje: a győztes Zombori Ilona (Szegedi Kender), a másodiknak célba érkező Vörös Teodóra (Szegedi MHS)" (szeptember 12., szerda).

Zárnak a strandok. „Ötszázezer ember kereste fel a szegedi strandokat. Véget ért a fürdési idény" (szeptember 27., csütörtök).

Csuklós villamos. „A szegedi közlekedés és utasszállítás új színfolttal gazdagodik, mert megérkezett a városba a csuklós villamos. A hatalmas, mert 20 méter hosszú villamost három darabban szállították Szegedre. (...) Néhány nap múlva pedig az 1-es vonalon, a rókusi állomás és a nagyállomás közötti szakaszon közlekedik majd. 200 személyt tud szállítani" (október 3., szerda).

Matematikusok számológépe. Négy alkalmazott matematika szakos egyetemista – Mazjl József, Havas Miklós, Megyesi László, Bánfalvi Zsolt – a közlekedés- és postaügyi miniszter, Kossa István meghívására Budapestre utazott, hogy „a MÁV adatszolgáltató főnökségén működő – az országban a maga nemében egyedülálló – elektronikus számológéppel ismerkedjenek meg" (október 14., vasárnap).

Úszómedence. „Az alsóvárosi Hámán Kató Általános iskolában városi tanács társadalmi segítséggel úszómedencét építtet", melyet „november 6-án ünnepélyes külsőségek között„ adnak át rendeltetésének (november 2., péntek).

Püspökbazár. „Hosszú évekig éktelenkedett Szeged szívében a püspökbazár elnevezésű üzleti tömb, melynek elhanyagolt épületeit most lebontják, s itt építik majd fel az új nagyáruházat. Az üzletek már jórészt kiköltözködtek a régi 'bagolyvárból', s hamarosan csákányosok, épületbontók szállják meg az avas épületeket" (november 3., szombat).

Átalakított Tisza. „A régi Tisza Szállót a korkövetelményeinek megfelelően alakítják át. Néhány jellemző adat: a régi szállóban mindössze öt fürdőszoba volt, az átalakítottban 26. A fűtés is korszerű lesz, radiátoros gőzfűtés. Az étteremben légkondicionáló berendezés segítségével óránként tizenkétszer cserélik a levegőt. (...) Az étterem egyik helyisége fölé üvegtetőt építenek. (...) A hangversenytermet eredetiben állítják vissza" (november 4., vasárnap).

Leningrádi főiskola. „A Leningrádban megkötött együttműködési szerződés alapján készítjük majd el a két intézmény kapcsolatát dokumentáló munkatervet" – nyilatkozza dr. Antallfy György rektor a József Attila Tudományegyetem és a leningrádi Pedagógiai Főiskola kapcsolatáról. – „Számunkra nagy öröm ez az együttműködés, mert a reformmal szorosan összefüggő oktatási feladatainkat nemzetközi szinten is megtárgyalhatjuk annak az intézménynek a vezetőivel és tudományos dolgozóival, amely a felsőfokú oktatásban eddig is nagy eredményeket ért el" (november 22., csütörtök).

Gumigyár. „Télen sem szünetel a munka Szeged úgynevezett nyugati ipari övezetében, a műszaki gumigyár építkezésén. Tető alá került a nagy étterem. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat szakmunkásai megkezdték a víz- és villanyszerelést, s rövidesen hozzálátnak az irodaház üvegezéséhez. Az épülő üzem legfontosabb része a nagycsarnok lesz, amelynek az alapozási munkálatain dolgoznak. Ehhez a helyszínen készítik elő az előre gyártott elemeket. Ilyeneket használnak fel a nagy étterem tetőzetének építésénél is" (december 13., csütörtök).

Hét Ikarusz. „Tegnap délelőtt a Széchenyi téren 7 új Ikarus 620-as típusú autóbusz sorakozott fel. (...) Az új évben az AKÖV veszi át a helyi autóbuszforgalmat. A közlekedési vállalat kiskocsijait, az Ikarus 30-asokat új, 60-70 embert befogadó nagykocsival cserélik ki" (december 31., hétfő).

Olvasóink írták

  • 8. legal 2009. június 23. 10:42
    „Nem vagyok azonos az előttem szóló "egal"-lal, így teszem hozzá a magam emlékét. Benedek János súlyemelő (a Gépipari Technikumban osztálytársam, az ugyancsak ebben az iskolában előttünk járó bátyjától megkülönböztető néven "kis-becsó"-nak neveztük) ebben az évben Szőregen, egy nem hivatalos bemutatón szakításban többet teljesített, mint az akkor egy iráni sportoló által tartott világcsúcs. Később az olimpián bronzérmes lett. Ezúton is üdvözlöm.”
  • 7. egal 2009. június 22. 20:29
    „Kisgyerekként sokat néztem a Halászcsárda melletti helyiségben edző súlyemelőket...”
  • 6. maradando 2009. június 21. 23:25
    „3-4
    Köszönjűk meg ahol BORvanVendég Béla nevű tervező=terroristának !Az Oskola utcán megmenteni egy házat meg tudott magának,de az utca másik oldalának már nem kegyelmezett." Fényes szelek" fújdogáltak akkoriban.”
  • 5. flexsnake 2009. június 21. 19:45
    „Még több betont akarok! Szocialista szürkepanelokat! :D”
  • 4. TELSTAR 2009. június 21. 19:24
    „egal: száz százalékig egyetértek, a Palánkot rehabilitálni kellett volna. Valószínűleg rengeteg pénz ment volna el rá, de legalább most lehetne egy hangulatos városrészünk. Jókai utca dettó.
    Még szerencse, hogy a Nádor utca megmenekült a bontástól (John Bull pub, dávidcsillagos ház, stb.)”
  • 3. egal 2009. június 21. 07:41
    „Kár volt lebontani a Halászcsárda- és a mellette lévó házakat,most az "Égő Arany" háza meredezik ott,borzasztóan csúf,ugyanúgy.mint a ´60-as évekre jellemző további kockaházak. A kertváros jellegről pedig csak annyit,hogy inkább lakótelep jellegű lett a Palánk. Nem akarok sértegetni senkit,de mostanában is történnek hasonló,régi házak bontása (Mikszáth Kálmán utca, Gutenberg utca, és sorolhatnám ),helyettük jellegtelen társasházak épülnek.Nem tudom,ki adja ki az engedélyt az építésükre,de a régi, hangulatos utcákegyenutcák lesznek. Ja,és az új társasházak oda nem illó kerek,hajóablakairól nem is szóltam.Ízlésficam.
    Csak meg kell nézni a Jókai utcát is,a förmedvény Nagyáruházzal. Azelőtt ennek az épületnek a helyén is emeletes és földszintes házak voltak,hangulatos utca volt.”
  • 2. joy 2009. június 21. 05:09
    „A Cserzy Mihály utca végén.”
  • 1. Zsoltee0716 2009. június 20. 22:04
    „Seprűgyár. ez hol volt?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyimesi a szakmaiság híve

Szeged - Kétharmados többséggel választották meg újra Gyimesi Lászlót, a Fidesz szegedi… Tovább olvasom