Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Mikor a külügy belüggyé válik

Szeged - Tizennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának nyolcvankettedik állomása: 1991.

Sajtótörténeti pillanatokat él a 80 éves lap: sorra gyártódnak a mellékletek az öbölháborútól a kárpótlási jegyen át egészen a szegedi éjszakai életig.

Derűre (há)ború

„Légitámadás Bagdad ellen. A Kossuth rádió éjjel 1 órai híradása szerint repülőgépek bombázták Irak fővárosát" – áll öles betűkkel a január 17-i főcím, a magyarországi napilapok közül egyedül a Délmagyarországban. A tényeket az akkor divatos hírfejben rögzítjük, az első véleményt pedig Czégény József publicisztikában.

Különkiadással, 4 oldalas délutáni újsággal is jelentkezünk e januári csütörtökön: Sulyok Erzsébet Reggel című vezércikkével: „Már a szárazföldi erők is támadnak. Villámháború? Elhúzódó háború? Példa nélküli nemzetközi összefogás. A magyar külügyminiszter optimista" címrendszerrel és persze MTI-hírekkel, térképekkel, de exkluzív információkkal is. Balogh Tamás kérdezi Korsós László ezredestől, a Hadtörténeti Múzeum igazgatójától: „Szükségszerű az öbölbeli válság?" Márok Tamás kommentálja a tévés reakciókat: „Háború élőben". Újszászi Ilona készít telefoninterjút Benedek Pál tel-avivi újságíróval. Másnap a „Különleges Délmagyar" nyomvonalán haladunk, mert érzékeljük: történelem születik, most a távoli és közeli külügy a mindennapok, a belpolitika része.

Az „ideiglenesen hazánkban állomásozó
Az „ideiglenesen hazánkban állomásozó" szovjet katonák hazamentek.
Fotó: Gyenes Kálmán

„Hat néhai szocialista ország vezetője tegnap Prágában aláírta a Varsói Szerződés megszűnéséről szóló dokumentumot" – írjuk a július 2-i címlapon.

Fotó: Enyedi Zoltáné
Fotó: Enyedi Zoltáné

De nemcsak ez érint közvetlenül bennünket, hanem a közvetlen szomszédság, Jugoszlávia bomlása is: „Másfél hónapos alkotmányos válság után horvát elnöke van Jugoszláviának". A hangsúlyosnak tekintett témáról Varga Iván ír mini vezércikket „A jugoszláv alternatíva" címmel: „A magukat jugoszlávnak vallók Jugoszláviában egy olyan kisebbséget alkotnak, amely hazátlan bolyongásra ítéltetik, ha Jugoszlávia valóban alkotóelemeire bomlik".

Búcsúajándékot adnak. Lippai Pál szegedi polgármester, mögötte Farkas László köztársasági megbízott nem bánja. Fotó: Gyenes Kálmán
Búcsúajándékot adnak. Lippai Pál szegedi polgármester, mögötte Farkas László köztársasági megbízott nem bánja.
Fotó: Gyenes Kálmán

Joghurtforradalom

Címlaptéma marad a szomszédban dúló polgárháború: „Tankok és Kalasnyikovok" címmel – többek között arról is beszámolunk július 3-án, hogy „a jugoszláv szövetségi hadsereg átvette az ellenőrzést az egész légtér felett. Szlovén tájékoztatási minisztériumi közlés szerint a harcoknak mindkét oldalon számos áldozata van. A magyar tartalékos hadkötelesek mozgósítása nem függ össze semmiféle külföldi eseménnyel – hangsúlyozza a Honvédelmi Minisztérium szóvivője".

„Nem a szerbekkel..." – kiáltjuk világgá július 9-én. „Történelmi tény: sem a trianoni, sem a párizsi békeszerződés nem Szerbiával köttetett. A helsinki záróokmány kizárja, hogy a határokat erőszakos úton változtassák meg" – rögzítjük. Mert „tegnap délelőttre, 16 órás drámai tárgyalás után Brioni szigetén az EK válságkezelő trojkájának közreműködésével kompromisszumos megegyezés született a Jugoszláviában szemben álló szlovén, illetve horvát és a szövetségi erők között".

Szakértőket megszólaltatva elemezzük Közép-Európa átalakulását. Például július 9-én Újszászi Ilona Ágh Attila politológust, Varga Iván Sajti Enikő történészt kérdezi. De szemtanú is mondja a magáét: július 25-én „Noviszádi Libanon. Beszélgetés a félelemről és a nyelvhasználati törvényről" címmel megszólal Kisimre Ferenc, aki „a szerb törvényhozás nyelvhasználatügyben hozott dilettáns döntéséről városunkban értesült", s ahogy kérdezgetjük, szomorúan látjuk, hogy „kollégánk a könnyeivel küszködik". Később cikkekben, könyvben is írt a joghurtforradalomról és a polgárháborúról.

Exkluzív interjúk

„Göncz Árpád interjúja a Délmagyarországnak" – közöljük a július 6-i címlapon a különleges szöveget Zelei Miklós tollából. Kiderül: a köztársasági elnök szereti Szegedet, ahol műfordítást tanított az egyetemen. A Tisza-parton nyitandó francia konzulátus tervét a „népi diplomácia" erősödéseként értékeli. Bő egy hónap múlva, augusztus 13-án arról adunk hírt, hogy „Göncz Árpád köztársasági elnök Szegeden", ugyanis részt vesz a magyarság összefogását célzó, immár harmadik alkalommal megrendezett hungarológiai kongresszuson.

„Politikai és cselszövés" címmel Dlusztus Imre kérdez: az „exkluzív interjú a miniszterelnökkel" a címlapra kerül a ténnyel együtt: „szombat este a Szegedi Szabadtéri Játékok ünnepélyes megnyitóján Antall József miniszterelnök mondott köszöntőt".
„Messze az európai vérkeringéstől" címmel Pászka Imre interjúját közöljük: augusztus 15-én a szegedi Pordány László nagykövet mond véleményt az ausztráliai magyarságról.

A reformszocialista Pozsgay Imrével életpályájáról Rózsa András ad beszélgetéstöredékeket augusztus 18-án.

„Rugalmas közeledés" – írjuk szeptember 4-én, amikor „szabadkai tudósítónk" beszámol Ante Markovic jugoszláv és Antall József magyar kormányfő találkozásáról, amelynek minősítése: „jó szomszédok kézfogása". A szegedi „minicsúcsról" pedig Újszászi Ilona számol be: „szlovén és horvát politikusokat várt tegnap késő délután Szegeden a köztársasági megbízott", Farkas László „hivatalában Antall József magyar miniszterelnököt, hogy 'első kézből' értesüljenek a jugoszláviai villám csúcstalálkozóról"

Határesetek

Feszültségekkel teli a körülöttünk lévő országok átalakulása is. „Románok támadtak magyarokra" – rögzítik az Erdélyből Szegedre települt kollégák, és pontosítjuk: „a nagylaki határátkelő romániai oldalán négy gépkocsira támadt rá a hazánkból kiutasított románok egy csoportja". A másik oldal se nyugodtabb: „csütörtökön a Szabadkai Közösségi Bíróság leiratából értesült belgrádi nagykövetségünk arról, hogy a szegedi Csókási György fotográfust őrizetbe vették a jugoszláv hatóságok".

„Ukrajna egészen más" – osztja meg élményeit cikksorozatában, majd külön mellékletben az olvasóval Kovács András és Tóth Szergej mint „kiküldött tudósítónk". Azt írják: Ukrajna „a második legerősebb köztársaság – Nazarbajev beszélt Gorbacsovval – Kijevi tüntetők". „Gorbacsov munkatársa a kilátásokról" azt nyilatkozza a Szabadság rádiónak, mi meg idézzük: „az utca embere dönt".

A déli és keleti határokra pillantást vetve nem csoda, hogy azt kérdezzük augusztus 21-én: „Lőttek a békének?" A költő Baka Istvánt is cikkírásra ihleti a földrengésszerű változás: augusztus 31-én „a moszkvai puccs hírének hallatán" javasolja: „Búcsúzzunk nevetve!", s közread néhány „szovjet anekdotát". Szeptember 3-án megállapítjuk: „Béke – papíron".

Kronológia: 1991

Január 17.: A koalíciós erők légitámadást indítanak Irak ellen, s ezzel megkezdődik az öbölháború. Február 20.: A szlovén parlament döntést hoz, miszerint javasolja a többi köztársaságnak Jugoszlávia szétválását „két vagy több" független állammá. Február 25.: A Varsói Szerződés hat országának képviselői Budapesten bejelentik a katonai szervezet feloszlatását; megszüntetik a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai, Tudományos és Technikai Tanácsot. Február 28.: A koalíciós erők felszabadítják Kuvaitot, George Bush elnök felfüggeszti a szövetséges koalíciós erők hadműveleteit. Irak feltétel nélkül elfogadja az ENSZ mind a tizenkét határozatát, amelyek az iraki csapatok Kuvaitból való visszavonására vonatkoznak, ezzel véget ér az öbölháború. Március 3.: A népszavazáson Észtországban a szavazók 77 százaléka, Lettországban a szavazók 73 százaléka a függetlenség mellett van. Március 4.: A szovjet törvényhozás ratifikálja a német egyesítést lehetővé tevő szerződést, ezzel hivatalosan is hatályukat vesztik a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései. Március 9–16.: Ellenzéki tüntetések Belgrádban. Április 15.: Londonban megnyitják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), amelyet a kelet-európai országok és a Szovjetunió azon törekvéseinek segítségére hoznak létre, hogy kifejlesszék a demokráciát és a piacgazdaságot. Május 7.: A jugoszláv védelmi miniszter deklarálja, hogy országában polgárháborús állapot van. Május 19.: Függetlenségi népszavazás Horvátországban. Június 19.: Ekkor hagyja el az utolsó szovjet katona Magyarországot Silov altábornagy személyében. Június 21.: A Jugoszláv Néphadsereg és a belügyi egységek támadást indítanak a szlovén határellenőrzés visszavételéért. Június 25.: Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét Jugoszláviától. Június 26.: Magyarországon elfogadják a kárpótlási törvényt. Június 28.: Budapesten aláírják a KGST megszűnéséről határozó okmányt. Július 1.: Hivatalosan is megszűnik a Varsói Szerződés. Augusztus 16–20.: II. János Pál pápa Magyarországon. Augusztus 19.: Mihail Gorbacsov szovjet elnököt államcsínnyel elmozdítják hivatalából, és helyét szükséghelyzeti bizottság veszi át. Szeptember 20–21.: Taszár ad otthont az első magyarországi repülőnapnak. Október 21.: Egy jugoszláv katonai repülőgép gránátot dob Barcsra. Október 28.: Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában. November 4.: Ronald Reagan megnyitja saját elnöki könyvtárát Simi Valley-ben (Kalifornia). A megnyitón részt vesz George H. W. Bush, Jimmy Carter, Gerald Ford és Richard Nixon is. Ez volt az első eset, hogy 5 amerikai elnök találkozott egymással. Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bűncselekmény elévülését. December 8.: Három volt szovjet tagköztársaság – Oroszország, Belarusz és Ukrajna – képviselői Minszkben megállapodnak a Független Államok Közösségének létrehozásában, a Szovjetunió helyett. December 9–10.: Az Európai Közösség állam- és kormányfői Maastrichtban elfogadják a gazdasági, pénzügyi és politikai unióról szóló szerződést. December 19.: A „Krajinai Szerb Köztársaság" kikiáltása. December 21.: A volt Szovjetunió 11 tagköztársaságának képviselői találkoznak Alma Atában, és megállapodást írnak alá az új FÁK létrehozásáról.

Arcél: Igriczi Zsigmond (1946–)

„Már egészen kicsi koromban (2 kg, 20 dkg) elhatároztam, hogy közöm lesz a Délmagyarhoz. Pontosabban én csak 'hagytam magam', mert édesanyám, Szántó Veronika Katalin döntött úgy, hogy jól jön az a gyereknek majd szegedi újságírókorában, hogy a Délmagyarország születésnapján, május 22-én látta meg a napvilágot. Így legalább biztosan eszébe jut, amikor dolgozni megy" – emlékszik lapunkhoz fűződő különös kapcsolatára Igriczi Zsigmond. „Munkával köszöntöttem magamat akkor is, ha hétvégére esett, mert szerettem dolgozni, s mindenütt ott lenni. Ez 1978 nyarától 1986 májusáig sikerült, s boldog, ünnepi hétköznapokat adott a két rovatban eltöltött nyolc év. Erőt adó érzés volt a kollégák barátsága és az olvasók figyelme. Jobb volt oda tartozni, mint az OTP-nek" – vall a szegedi évekről. „Szolnokról jöttem. Zalaegerszegre, majd Miskolcra mentem a Népszabadság tudósítói posztjait betöltendő, miközben szegedi maradtam. Négy év után visszajöttem, s (1990-től 1996-ig) a Képes Újság főmunkatársaként jártam a Délvidéket. Közben (1994-ben) elhívtak szerkesztőnek a frissen alapított Békés Megyei Nap című napilaphoz, amely a helyi megyei újság alternatívájaként állt rajthoz (verseny salakpályán, szöges cipő ellen, mezítláb). Hősi küzdelemben nyolc évig volt a második legjobb. Az itt létrehozott Békés Megyei Agrárhíradó szakmelléklettel kerültünk át a Békés Megyei Hírlaphoz, ahol az ezt alapító feleségemmel, Majsai Évával ma is ezt szerkesztjük, mint az ország (tavalyig) egyetlen megyei agrárújságját. Csabai lettem, szegedi szívvel, amelynek csücske 'A' Délmagyar. Tudják, az, amelyikkel egyszerre van a születésnapunk" – emlékezik Igriczi Zsigmond.

Foci és politika: ellenzék és kormánypárt koalíciója


„Vasárnap, pár órára" „nagyszabású teremfoci torna veszi kezdetét vasárnap délután fél 3 órakor az újszegedi Sportcsarnokban. Az esemény jótékonysági célokat is szolgál: a szegedi egészségvédő egyesület, a torna egyik szervezője, a betegségmegelőző testmozgás céljára kívánja fordítani a befolyt összeget" – kezdődik a január 10-i beharangozó. A Rajk Lászlót, Orbán Viktort és Áder Jánost ábrázoló Enyedi Zoltán-fotó már a január 14-i tudósításhoz illeszkedik: a „Foci és politika. Nyolc perc – emberként" című szövegből kiderült, a tornára ezer néző volt kíváncsi, az eredmény: „1. Délmagyarország (Balogh, Darvasi, Dlusztus, Cs. Gát, Huszár, Kovács, majoros, Michna, Pozsik, Réthi), 2. Külügyminisztérium (Alföldy, Fehérvári, Herman, Nikicser, Rónai, Székely, Vérteh, Vikukel). 3. Parlament I. (Király Zoltán és csapata), 4. Szegedi önkormányzat II. (Koha Róbert és társai). 5. Szegedi önkormányzat I. (Kosztolányi József és csapata). 6. Parlament II. (Orbán Viktor és együttese). A tudósító még megemlíti: „A Fidesz is rugdossa a sajtót?", „Katonadolog", szó esik „Külpolitikáról – két meccs között", „A polgármester félrelépett..."

Utcanévjárvány

Szeged. „Az utcanév-átkeresztelési járvány nem új jelenség. Minden politikai változásnak kedvelt passziója és műkedvelőinek olcsó szórakozása. Annál drágább a közösségnek" – állapítja meg július 24-én megjelent írásában Péter László. Azt is megtudjuk: „Szeged utcanevei (1974) című könyvemben bemutattam a szélsőséges ötletekkel tarkított folyamat, amely a város mai utcanévrendszeréhez vezetett". Jellemzőnek nevezi, hogy „Szegeden (szemben más hasonló városokkal) a névanyagnak csak mintegy negyede személynévi eredetű, s ezt az arányt a sok-sok változás sem módosította, mert számos szép természeti, irányjelölő, az utcára jellemző nevet találtunk".

Utcanévadó bizottság is dolgozik, annyira sok a változás. Fotó: Enyedi Zoltán
Utcanévadó bizottság is dolgozik, annyira sok a változás.
Fotó: Enyedi Zoltán

Ázik az új klinika

Víz az elmén. Ezzel a címmel számol be Szabó Magdolna arról, hogy a nemrégiben átadott szegedi új klinika felső emeletei a nagy esőzések miatt beáztak. „Háborodott elméjű zsarnokok, inkvizítorok elmeháborító kínzási módszerei között szerepet hajdan a 'vízkúra'. Bizton az őrületbe lehetett ugyanis kergetni bárkit azzal, ha hosszú ideig a magasról víztükörre hulló csöppek 'muzsikáját' kell hallgatnia. (...) Ép elmével sehogy se foghatom fel, hogy mi lehet az oka annak, hogy a szemre szép, új épület beázó tetejét hónapok óta nem javítják meg, hogy beteg embereket tesznek ki az eső inkvizíciós hatásainak?! (...) A tetőt megjavíttató illetékes vajon létezik?"

FotóEnyedi Zoltán
Fotó: Enyedi Zoltán

Napi hírek

Újuló Dugonics Társaság. „Az 1892-ben, Szegeden alapított, s 1950-ben, a Rákosi-rezsim minden vidéki összefogást megszüntetni akaró belügyminisztere által, egy tollvonással feloszlatott, Szeged értelmiségét összefogó, párton felül álló Dugonics Társaság" újjászerveződik (január 4., péntek).

Telefontorony. „A Déltervnél elkészült az adótoronnyal egybekapcsolt telefonközpont makettje. A távközlési igazgatóság szakemberei elismerik: ha már a tervezés korábbi fázisában bemutatták volna elképzeléseiket, a közvélemény valószínűleg nagyobb megértéssel fogadja a nagyszabású koncepciót" (január 17., csütörtök).

Kaszinó. „A szexshop, a 'kupleráj' után a kaszinó következik Szeged új létesítményeinek sorában. (...) E célra tíz évig a jelenlegi Bartók Béla Művelődési Központ Vörösmarty utcai épületét akarja bérbe venni" (január 28., hétfő).

100 nap. „A december óta eltelt időszak történéseiről, a közgyűlés fontosabb határozatairól dr. Lippai Pál polgármester" mond véleményt. Az elmúlt 100 nap után kijelenti: „tűzoltást végzünk" (február 2., szombat).

Határsértők. „Megfáradt, megtört tekintetű vándorok 27 fős kompániája várta kedd éjszaka a kiszombori határkörzet gyűjtőfogházában sorsának további alakulását. Tizenhét pakisztáni, öt indiai és öt bangladesi állampolgár lépett át a román–magyar határon" illegálisan (február 6., szerda).

Lottó. „Lottóhúzás ismét péntekenként. Az áremeléssel nő a nyeremény? A kéthasábos totószelvény, illetve a lottó ára 10-ről 20 forintra emelkedett. (...) A nyeremény mindenképpen növekszik, a totóban például a 10. héten – függetlenül attól, mennyi szelvény lelt gazdára – az alapot 10 millió forinttal növeli" a Szerencsejáték Rt. (február 28., csütörtök).

Földosztás. „Torgyán József, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója" vezetőjeként „a nevét adja a földosztást sürgető demonstrációhoz, a jelképes földfoglaláshoz" (március 4., hétfő).

Epeműtét. „A sebészet megújhodásáért: epeműtét vágás nélkül (...) a II-es kórház általános sebészeti osztályán" „Baradnay Gyula professzor irányításával" (március 9., szombat).

Fürdőfejlesztés Mórahalmon. „A mórahalmi képviselő-testület Gárgyán Jánosnak adta bizalmát nemrégiben ahhoz, hogy próbálja megalapozni a városi fürdőre épülő gyógyturizmust, s biztosítsa a standon a helybéliek minél gondtalanabb, 'összkomfortosabb' lubickolását" (július 2., kedd).

Vasváry-gyűjtemény. „Szegeden tanácskozik 1991. augusztus 12-e és 16-a között a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. A magyarságtudománnyal foglalkozó szakemberek jól ismerik a szegedi Somogyi-könyvtár Vasváry-gyűjteményét. (...) Ez a kollekció az amerikai magyar etnikum, tágabb értelemben a magyar–amerikai történelmi kapcsolatok kutatásának páratlanul gazdag forrása. A gyűjtemény kezelője: Kórász Mária" (július 2., kedd).

Helgának nyoma veszett. „Feltehetőleg elrabolták. Szüleit suttogó férfihang hívta fel azon a csütörtöki éjszakán: félmillió márkát kért tizennyolc éves lányukért cserébe. A bizonytalanságban lévő szülők, az eltűnt szegedi lány tragédiájáról egy hete ennyit tudtunk meg a rendőrségen" (július 4., csütörtök).

Nagy futásunk. „Megszállottság? Fanatizmus? Igen, az már maga az őrület, hogy valaki futva (kocogva, sétálva), olykor önmagukkal viaskodva 24 órán vagy 'csak' fél napon át gyötrődve róják a métereket a szürke betonszalagon. (...) Bogár János 12 és 24 óra alatt is új országos csúcsot futott" (július 15., hétfő).

Hús, hús, hús. „Szerdától számítva tíz napon át kedvezményes árú fogyasztói hús- és zsiradékvásárlási akció kezdődött, s a rendelkezésre álló 200 millió forintból 5 ezer tonna húst, valamint 500 tonna zsiradékot kínálnak a vásárlóknak. (...) Tegnap a húspultokat vette célba a hosszú sorokban kígyózó tömeg. A kedvezményes árú hús pedig pillanatok alatt elfogyott" (augusztus 8., csütörtök).

Macskák. „Götz Béla római amfiteátrumra emlékeztető díszletei között tegnap bemutatták A. Lloyd Webber világhírű, Macskák című musicaljét, amelyet T. S. Eliot verseire komponált. A produkció a Madách-beli háromszázas sikerszéria szegedi adaptációja, amelyet Szirtes Tamás és Seregi László állított színpadra" (augusztus 18., vasárnap).

Piarista gimi. „A 228. tanév kezdete. Megnyílt a piarista gimnázium. (...) 43 esztendőnyi kényszerű szünet után" (augusztus 26., hétfő).

Universitas. „Az oktatásnak elsőbbséget kell adni! Göncz Árpád nyitotta meg az Universitas első tanévét. Kettős hangulat, a reménykedés és a robbanás uralkodott a Szegedi Universitas Egyesülés tanévnyitó ünnepségén, amelyet szombaton tartottak a Szegedi Biológiai Központban. Ez a nemzetközi rangú kutatóintézet, valamint hat felsőoktatási intézmény az idei nyáron kötött társasági szerződést" (szeptember 9., hétfő).

BEK-mérkőzés. „Labdarúgó BEK-mérkőzés Szegeden. Fél házzal, fél gőzzel. (...) Háborútól az elégedettségig. Talán így foglalható össze az, amit e váratlanul közepes meccs körítéséről gondolunk. (...) FK Crvena Zvezda–SC Portadown 4–0 (2–0)" (szeptember 18., szerda).

Szegedi mártír. „Kováts Józsefet, a megtorlás áldozatát ismeretlen helyre temették. (...) Ezért a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének szegedi szervezete elhatározta, hogy most, október 4-én, 15 órakor, a Belvárosi temetőben temetjük el jelképesen Kováts Józsefet. Így tisztelgünk 56-os bajtársunk előtt, akit a szegediek nem felejtenek el. Az Aradi vértanúk terén álló kopjafa előtt mindig van friss világ" (október 4., péntek).

Körkép. „Ratkai Imre, a megyei közgyűlés elnökhelyettese arról tájékoztatott, hogy miután hosszas tárgyalások eredményeként augusztus 2-án aláírták a Feszty-körkép restaurálásáról szóló szerződést, hamarosan megindul nemzeti kincsünk helyreállítása. A hét végén megkezdték a tekercsekre szabdalt körkép hengereinek Ópusztaszerre szállítását. Eddig a Móra Ferenc Múzeum kiskundorozsmai raktárában őrizték a kép darabjait" (október 5., szombat).

Habsburg Ópusztaszeren. „A hűvös idő ellenére mintegy száz ember várta meg tegnap délután az Ópusztaszeri Történelmi Emlékhelyen Habsburg Ottót, az Európai Parlament képviselőjét, a Páneurópai Unió elnökét. A képviselő urat egy másik képviselő, Eke Károly hívta meg" (november 1., péntek).

Alsóváros. „Tovább kutatnak az alsóvárosi ferences kolostor egykori istállójában, s újabb szobrok előbukkanására számítanak" (november 25., hétfő).

APEH. „Nálunk hagyomány kijátszani a fináncokat." „November 15-i hatállyal új igazgatót bíztak meg a Csongrád megyei APEH vezetésével. (...) Dr. Ványai László is más területen dolgozott korábban" (december 6., péntek).

Lövések. „Verekedéshez riasztotta a rendőrjárőröket szerda éjjel, kevéssel 11 óra előtt feltehetően a tetthelyen dolgozók közül valaki. A rutinosnak ígérkező intézkedésből sokkal több lett: a rendőrök bántalmazása és figyelmeztető lövések a tarjáni éjszakában, a Lila Akác étterem közelében" (december 13., péntek).

Olvasóink írták

  • 1. achilleus 2010. január 09. 17:25
    „"Az Aradi vértanúk terén álló kopjafa előtt mindig van friss világ" (október 4., péntek)."

    ViRág.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már a járdalapokat is lopják

Ha a peremkerületekbe városi beruházásból nem jut járda, az emberek maguk építik meg. Előfordulhat azonban, hogy a lerakott beton is eltűnik. Tovább olvasom