Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Mikor a tizenhat valójában ötven

Ötven hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenegyedik állomása: 1960.
„16. (50.) évfolyam 1. szám" – olvasható a Délmagyarország 1960. január 1-jei számán, a fejléc alatt. „Derűsen induljunk az új esztendőbe" – javasolja az önazonosságát megtaláló és fölvállaló napilap címlapja „Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének az új év első perceiben elmondott rádióbeszéde" hangütését továbbítva.

Kettős számozás

Optimistán tekintenek a jövőbe az akkori szerkesztők, mikor a „Milyen lesz Szeged 30 év múlva?" kérdésre válaszolva ismertetik „a most készülő általános rendezési" tervet, vagy az „Új év az új lakásban" címmel fényképes olvasmánynak adják Bozóki Ferencék költözködését a Bárka utcából a komfortos Marx téri blokkba.
A múltja fölvállalásával újító lapot záró impresszumában az olvasható, hogy „a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi bizottságának és Szeged m. j. város tanácsának lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő Siklós János. Szerkesztőség: Szeged, Sztálin sétány 10. (...) Kiadja a Délmagyarország Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kalmár Jánosné. Kiadóhivatal: Klauzál tér 3. (...) (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja a Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged, Kárász utca 9. A lapot árusításban és előfizetésben a Csongrád megyei postahivatalok terjesztik. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Előfizethető bármelyik postahivatalban és kézbesítőnél."
A suta kettős számozás, vagyis az újság 16 évvel azelőtti „felszabaduláshoz" kötött újraindulására és a valódi lapalapításra való utalás a következő címlapról már eltűnik.

Nyomtatás: a rotációs gépből már az összehajtogatott, kész újságot adják át a postának - Fotók: Liebmann Béla

A jövő kovácsai

Az „50. évfolyam, 2. szám", vagyis a január 4-i hangsúlyos cikkei: „A diplomáciai testület újévi tisztelgő látogatása a Népköztársaság Elnöki tanácsánál", „A román vegyipar fővárosa" – optimistán előre tekintő munkást és munkásnőt ábrázoló fotóval. Mellette a „Ma:" elnevezésű tartalomjegyzék, mely szerint beljebb olvasmány „Hruscsov újévi nyilatkozata", meg a „Jól halad a népszámlálás„, a „Napirenden„, az „Újabb tsz-községek a megyénkben" című írások, meg „A lottó jutalomsorsolása".

Saját címlapötlet

„Az új év első munkanapján a szegedi üzemekben" című riport, melyet Liebmann Béla felvétele illusztrál, a kép alatti mondat: „Heckmann László gépmester a rotációs gépnél" Vezető hír: „Júniusban látogat el Eisenhower a Szovjetunió fővárosába". A vezércikk: Nagy Pál tollából a „Jövőt kovácsoló hétköznapok".

Fél évszázadosan

„Jubileumi esztendő" címmel március 13-án – talán a szabad sajtót is ünneplő március idusi forradalomra és szabadságharcra utalva – írja le a szerkesztőségi belső vezércikk, hogy azért vállalják föl a fél évszázados múltat, mert „fennállásának legnagyobb részében a haladó gondolatot szolgálta, a kisemberek ügye mellett emelt szót, s az elnyomatás nehéz esztendeiben a szigorúan ellenőrzött, cenzúrázott sajtó lehetőségei között igyekezett ébren tartani az emberek lelkiismeretét", s lett 1944 novemberében „az ország egyik első demokratikus napilapja".
Bejelentjük: „Május 22-én érkezik el az első szám megjelenésének jubileumi napja, amelyet az olvasóinkkal való közös ünneplés jegyében töltünk el, (...) s már megelőzőleg is több olvasói ankétot rendezünk, hogy még közvetlenebbül megismerhessük lapunk barátainak, olvasóinak véleményét az 50. évében járó Délmagyarországról." Ugyanakkor sajtótörténeti kiállításon, emlékalbumban is bemutatják „lapunk történelmi múltját és a haladó magyar sajtó történetének kiemelkedőbb állomásait."

undefined

A „Délmagyarország megjelenésének 50. évfordulóján", május 22-én, vasárnap „egésznapos ünnepséget" rendezünk. A pontos programot is közöljük május 19-én. A protokollt a Szegedi Nemzeti Színházbeli rendezvény jelenti, a sajtótörténeti tárlatnak a Móra múzeum ad otthont, a május 30-ig nyitva tartó kiállításra kitelepült alkalmi posta alkalmi bélyegzőt használ. A délután a sporté: a Délmagyarország Kupa-döntő mérkőzései után a napot, este 8-tól kerti mulatság zárja, az újszegedi Vigadóban.

Kötőjellel

„A jubileumi Dél-Magyarország" címmel kolumnás vezércikkel köszönti május 22-én, vasárnap az ötvenéves Délmagyarországot a felelős szerkesztő, Siklós János. Közöljük az „MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának" táviratát „a jubiláló Dél-Magyarországhoz".
A múlt fölvállalását szinte azonnal meg is tagadja a lap azzal, hogy a jubileumi szám fejlécében „modernkedve" enged a helyesírásnak. „Miért Dél-Magyarország?", kérdezzük a 13. oldalon, aztán következik „Néhány sor egy kötőjelről", magyarázkodásként.
A díszgyűléstől kezdve a Vigadóbeli kellemes időtöltésig egy oldalon át részletezzük a következő számban, május 24-én, kedden az évfordulós történéseket. Hosszan idézzük Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja ünnepi beszédét. A lap egyik korábbi főszerkesztőjeként arra is emlékeztet, hogy tanulhatunk „a régi Dél-Magyarország igényességéből, színvonalra törekvéséből, irodalom és kultúraszeretetéből, érdekes, fordulatos, ízes tárcairodalmából és publicisztikájából..." Szerinte „a sajtó nem lehet kullogó szemlélője és szürke regisztrálója a társadalom fejlődésének". A tudósítás címéül emeljük ki mondandója lényegét, mellyel azonosul a legpatinásabb vidéki lap szerkesztősége is: „A sajtó segítsen fölkutatni és győzelemre vinni az újat!"

*

Kronológia

1960. január 1.: Népszámlálás Magyarországon - a lakosság száma: 9.977.870.

Május 1.: A szovjetek lelőnek egy U-2-es típusú amerikai kémrepülőgépet a Szovjetunió fölött. Augusztus–szeptember: XVII. Nyári Olimpiai Játékok Rómában – a magyar sportolók 6 arany, 8 ezüst, 7 bronzérmet szereztek.
Szeptember 23.: Nyikita Hruscsov részt vesz az ENSZ közgyűlésén New Yorkban.

Október 3.: Kádár János beszédet mond az ENSZ közgyűlésén, mely korábban ismét napirendre tűzte a „magyar kérdést".

November 8.: Az USA-ban J. F. Kennedy demokrata párti szenátort választják meg elnöknek.

November 10.: Moszkvában csúcsértekezletet tart 81 szocialista ország vezetője, amin jóváhagyják a békés egymás mellett élés hruscsovi koncepcióját.

December 14.: A 18 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada által aláírt OEEC–egyezményt felváltja az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD) létrehozó egyezmény.

December 16-18.: A KISZ I. kongresszusa Budapesten, a Központi Bizottság első titkárává a szegedi Komócsin Zoltánt választják.

December 24.: A román alkotmány 19. cikkelyének módosításával a korábbi Magyar Autonóm Tartomány egy részét a többségében román lakosú Brassó megyéhez csatolják.

*

Arcél: 3 szerkesztő, 4 rovatvezető, 8 újságíró

undefined

A Délmagyarország 50. születésnapja alkalmából kiadott jubileumi emlékkönyv melléklete a szerkesztőségi tabló. A 49 évvel ezelőtti szerkesztőség tagja: „Siklós János felelős szerkesztő; Nagy István felelős szerkesztő helyettes; dr. Lőkös Zoltán olvasószerkesztő; Nagy Pál termelési rovatvezető; Németh Lajos, a várospolitikai rovat vezetője; Morvay Sándor, a pártrovat vezetője; Simon István, a művelődési rovat vezetője; Csepi József, a termelési rovat munkatársa; Fehér Kálmán, a termelési rovat munkatársa; Horuczi Lászlóné Tauser Mária, a várospolitikai rovat munkatársa; Horváth Lászlóné Juhász Zsuzsanna, a várospolitikai rovat munkatársa; Koloszár Béla, a pártrovat munkatársa; Lődi Ferenc, a művelődéspolitikai rovat munkatársa; Markovits Tibor, a termelési rovat munkatársa; Papp Lajos, a várospolitikai rovat munkatársa". A redakcióhoz még két gépírónő és két hivatalsegéd tartozott. A kiadóhivatalban – Kovács László igazgatótól kezdve Bozóki Mihályné hivatalsegédig tízen, míg a nyomdában Vincze György igazgatótól Turai András rotációs segédmunkásig tizenkilencen dolgoztak.

*

Újuló újszegedi Liget

Hamarosan új szobrot kap az újszegedi liget, pontosabban a hídfő végében, a liget bejáratánál kiképzett díszmedence" – írja Lődi Ferenc január 5-én.

Fotók: Somogyi-könyvtár

„Az általános parkrendezés előtt ide szánták Tápai Antal Fiúcska a hallal elnevezésű új alkotását, mivel e kedves kis szobor nagyon illett a liget bejárati részének hangulatához, s a kompozíció méretei is megfelelnek a környezetnek." A ligetbe kerülhet Tápai másik alkotása, a Tavasz is – a Móra Ferenc Múzeum kiállítási terméből. Az elhelyezéséről szóló vita időszakában a szobor történetéről azt írja Lődi, hogy „a húszas évek végén Budapesten közösen tartott fenn műtermet Tápai Antal, Ambrózi Sándor és Fekete Géza. Ambrózi egy napon beállított a műterembe egy toprongyos 17 éves lánnyal. Szobrásztársai hüledeztek, hogy mit akar ezzel az elevenen mozgó szerencsétlenséggel, akikről kiderült, mikor levetkőzött modellnek, hogy azóta nemigen fürdött, miután a bába megfürdette. Pénzt adtak neki, s elküldték a fürdőbe, de másnap ugyanúgy jelent meg. A szobrászok filléreiből ugyanis kenyeret vásárolt, mert otthon az sem volt, nemhogy szappan. A három szobrász végül is egy nagy lavórt szerezve a műtermet nevezte ki a lánynak fürdőnek, miközben testének csodálatos kontúrjai már felkerültek a vázlatkönyvek lapjaira. (...) Tápai Antal erről a modellről mintázta a ma már híres 'Tavasz'-t, amelyet annakidején a Nemzeti Szalonban állítottak ki. (...) A triesztiek közel tízezer pengőt ígértek a szoborért, de Tápai mégis Szegednek szánta, hogy városát emelje vele..." (A Tavasz ma az újszegedi füvészkertben látható.)

*

Új emlékmű a Sztálin sétányon

Fotók: Somogyi-könyvtár

„A hála és a megemlékezés érzésével sorakoztak fel Szeged dolgozói április 4-én a Sztálin sétányon leleplezett emlékmű, a Magyar Tanácsköztársaság és a munkásmozgalom mártírjainak emlékét idéző új alkotás előtt" – tudósítunk az ünnepségről április 6-i címlapon. „Pusztai Józsefné, a városi pártbizottság titkára mondott emlékbeszédet" „Segesdi György szobrászművész és Dávid Károly Kossuth-díjas építészmérnök" alkotásánál. „Az április 4-i menet élén vonultak a munkásmozgalom veterán harcosai, és a sort a KISZ ifjú gárdistáinak fegyelmezett, friss menete zárja be."

*

Prímások vetélkedése 


„A Szegedi Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat 11 prímása mérte össze tudását vasárnap a vállalat és az Országos Szórakoztató Zenei Központ szegedi kirendeltsége által rendzett prímásvetélkedőn, az Alföld étterem kerthelyiségében. A Hulló falevél címmel összeállított műsorban a legszebb magyar nótákat hallhatta a vetélkedés rendkívül nagyszámú közönsége" – olvassuk az október 4-ei lapban közölt fotónk alatt. – „Két hét múlva azonban már zsűri előtt bizonyítják be a szegedi prímások, hogy meg tudják-e szólaltatni a hegedű lelkét..."

*

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1960-ból.

Felvételi előkészítő

„A Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi, Bölcsészettudományi és természettudományi Karán az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra 5 hónapos előkészítő esti tanfolyamokat szervez. (...) A részvételi díj 320 forint", melyet „munkaviszonyban álló dolgozóknak – az üzemi KISZ-bizottság javaslatára – az üzemi szakszervezeti bizottság megtérít" (január 1., péntek).

Halászlékonzerv

„A Szegedi konzervgyárban ismét készítik az üzem speciális gyártmányát, a halászlé-konzervet. A kedvelt ételkülönlegességet eredeti halászlé-módra állítják össze, azzal a különbséggel, hogy itt nem bográcsban, hanem 200 literes óriási üstökben, úgynevezett duplikátorokban főzik. A halászlé-konzerv nagy részét Csehszlovákiába és Angliába exportálják" (január 4., hétfő).

Népművelési tanfolyam

A három hónapos tanfolyamon „a szegedi és a szegedi járásbeli művelődési otthonok igazgatói, az üzemi és szakszervezeti kulturális munkások és a KISZ, illetve a népfront kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársai, aktivistái vesznek részt, együttesen mintegy hatvanan" (január 16., szombat).

Őrök

„Társadalmi munkában jól őrködnek a drága építőanyagok fölött a Csongrád megyei Építőipari Vállalat kommunistái. Idén már több mint 235 millió forintos terve van a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnak. (...) A környékünkön nagy ütemben folynak az építkezések. A vállalat több mint kétezer munkásának keze nyomán... Ezeknél az építkezéseknél sok-sok drága anyagot használnak fel, melyekből jócskán veszendőbe menne, ha a vállalat dolgozói (...) nem őriznék gondosan" (február 5., péntek).

A hatodik ipari megye

„Megyénk az ország hatodik ipari megyéje", „Dél-Magyarország legfejlettebb ipari megyéje, s országosan is csak a jelentős nehéziparral rendelkező megyék előzik meg." „A termelésben döntő súllyal – több mint 50 százalékkal – a könnyűipar képviselteti magát. Igen jelentős (36 százalék) az élelmiszeripar, s mindössze 12 százaléké a nehézipari termelés" (február 13., szombat).

Export

„Csongrád megye állami iparának exportja ma már 600 millió forintot tesz ki. (...) Legtöbb, mintegy 124 millió forint értékű árut a Szegedi Szalámigyár exportál. (...) Az országos női cipőexport 14 százalékát, a szalámi 60 százalékát, a fűszerpaprika 34 és a vágottbaromfi-export 13 százalékát Csongrád megye adta" (március 9., szerda).

„Kukoricahegyezők"

„A jó vetőmag féljó termés – tartják az okos, tapasztalt gazdák. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet öthalmi gazdaságában is ebben a tudatban fogtak most hozzá a kukorica-vetőmag előkészítéséhez. A szegedi Erdészeti Technikumban tanuló leendő mezőgazdasági technikusok szelektálják a kukoricacsöveket, lemorzsolják az úgynevezett hegye- és végekukoricát. A vetőmag további előkészítése már a gépek dolga lesz. A gépi morzsolás után különféle rosták segítségével kalibrálják majd a magot, s mire elérkezik az áprilisi kukoricavetés ideje, nem lesz hiány fémzárolt, szegedi sárga lófogú vetőkukoricából" (március 22., kedd).

Felszabadulási ünnepségek

„A forradalom tavaszán" című vezércikk szerzője: Simon István. A „hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulóján" „élüzemavatók, ünnepi pártnapok" színesítik a programot. Új épületet nem avatnak Szegeden, a régiek közül kettőt fotón is bemutatunk: „Jól illeszkedik a Rerrich Béla tér hangulatába a Béke-épület, amely egyik legnagyobb, a felszabadulás után épült tudományos és oktatási létesítménye Szegednek." „A világos munkatermekben a korszerű szovjet gépek tíz éve ontják már a pamutfonalat. Gazdagabb és szebb lett a város a Szegedi Textilművekkel éppen úgy, mint a gyönyörű, új lakóházakkal" (április 3., vasárnap).

Szarkák

Leleplezték a bolti szarkákat. „Éveken keresztül komoly hiány mutatkozott az év végi leltároknál a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat Marx téri, 15-ös számú háztartási boltjában. (...) A pénztárgéppel manipulált az üzlet néhány csaló alkalmazottja. Ötvenkilenc forint 20 filléres blokkra a pénztárgép 9 forint 20 fillért ütött be. Sok-sok vásárlásnál alkalmazták ezt a módszert. s két év alatt 37 ezer forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont" (április 13., szerda).

Járási majális

Május 1-jei majálison „Így vigadtak a szegedi járásban. A tápéi dolgozó parasztok muzsikaszó mellett vigadtak a késő esti órákig. Deszk termelőszövetkezeti községben hat nagy bográcsban főzték az ízes birkapaprikást. A község termelőszövetkezeti gazdái a falu szélén, a zöld gyepen ütötték fel az asztalokat, s itt szórakoztak jókedvűen. Tiszaszigeten, az iskola udvarán nagy sikere volt a tréfás lepényevésnek" (május 3., kedd).

Emlékmű a találkahelyen

„Emlékművet avattak Vetyeháton, a Maros partján, az illegális munkásmozgalom egykori titkos találkozóinak helyén. A díszes, négy és fél méter magas„ oszlopon a felirat „az ifjúság, az új generáció háláját és tiszteletét hirdeti" (május 13., péntek).

Pedagógusnap

„Tantó József és felesége 54, illetve 53 évvel ezelőtt szerzett tanítói oklevelet. Most mindketten vasárnap, a pedagógusnapon arany oklevelet kaptak" (június 7., kedd).
Idegenvezetők. „élénkül az idegenforgalom Szegeden. Igen sok külföldi turista ismerkedik a várossal, s jól képzett idegenvezetők kalauzolják őket. Legutóbb damaszkuszi orvos érkezett Szegedre, s meglátogatta a szabadtéri játékok színhelyét is" (június 8., szerda).

Nazim Hikmet-darab

„Ma mutatják be a Damoklész kardját." „A kiváló török" költő és drámaíró, Nazim Hikmet színműve a legmaibb témájú művek közé tartozik" (október 1., szombat).

Cipőválaszték

„Kielégítő-e a cipők választéka Dél-Magyarországon? Széleskörű ankéton vitatják meg a Csongrád megyei népi ellenőrzési bizottság tapasztalatait. (...) Viszonylag kicsi a választék a férficipőből, ugyanakkor a női lábbeliből a kereskedelem túlságos magas készletekkel rendelkezik" (október 2., vasárnap).

Szülőotthon

„Mintegy két hónapja készült el, csaknem negyedmillió forintos beruházással Kistelek új körzeti szülőotthona. (...) A szépen berendezett, ragyogóan tiszta, jól felszerelt, tizenhat ágyas kis szülőotthon mindig népes, látogatott. (...) Ötven szülés történt már augusztus eleje óta, de ezenkívül még sokan keresték fel. Dr. Csonka Istvánnak, a szülőotthon vezetőjének, valamint a szülésznőknek a hatáskörébe tartozik a hat község teljes nőgyógyászati szakellátása is" (október 14., péntek).

Szeged a legsűrűbb

„A vidéki városok közül Szegeden a legnagyobb a népsűrűség: 885,6 fő négyzetkilométerenként. 1949-ben még csak 774 volt. (...) Kiemelkedően legkisebb a külterületi népesség aránya: mindössze 1,3 százalék. (...) Az ország járásai közül talán a szegedi rendelkezik a legfejlettebb a közigazgatási hálózattal. (...) Több mint 8 ezer főre tehető a 'bevándoroltak' száma. (...) Szegeden 14.378 lakott ház van. A lakások száma 29.192. A lakószobáké pedig 45.120" (október 26., szerda).

Új klinika

„A Tisza-parti egyetemi városrész nagyszerű létesítménnyel, az újjáépült szemészeti klinikával gazdagodott. (...) A klinika tervezői sok mindenben eltértek az eddigi gyakorlattól. A műtéti osztályra például csak egy-, két- és háromágyas kórtermeket építettek, és a régi épületben is megszüntették a nagy betegszobákat" (október 30., vasárnap).
Bábszínház. „Nagy népszerűségnek örvend a gyermekek körében a Szegedi Bábszínház. Erre bizonyíték az is, hogy az idei évadra 600 bérletet váltottak. (...) műsorában szerepel Kinizsi Pál kalandjai, Csili Csala csodái, Csalavárii Csalavér, Kék madár, Ezüstfurulya és más vidám bábjáték" (november 17., csütörtök).

Kettős kosárgyőzelem

„A Rókusi Tornacsarnokban játszott NB I-es férfi kosárlabda mérkőzésen a SZEAC tíz ponttal, 93:83 (42:42) arányban nyert a Szombathelyi Haladás ellen. A szegedi játékosok közül Merényi 32, Ribizsár 26, dr. Faragó 24, Bódis 8, Dobó 2 és Szeghalmi 1 pontot szerzett. Az előmérkőzésen is szegedi siker született. A Postás NB II-es férficsapata a táblázat első helyén álló Péti MTE-t győzte le 76:70 (39:43) arányban" (november 22., kedd).

Bambi a büféből

„Bevált az autóbusz büfészolgálat. 'Kérek egy üveg Bambit' – hangzik a naponta többször is a Szeged – Budapest közötti távolsági autóbuszon. Az utazóközönség ugyanis hamarosan megkedvelte a most létesített autóbusz büfészolgálatot. Az ízletes szendvicseket, süteményeket, italokat beépített hűtőszekrényben tárolják az útra" (december 7., szerda).

KISZ-küldöttek

„Ma reggel utaznak el Szegedről a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első kongresszusára a szegedi küldöttek." Dr. Széll Éva, a SZOTE, Budai János, a Pedagógiai Főiskola KISZ-titkára, Virág Anna, a Rózsa Ferenc Gimnázium III/c tanulója, Deák Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, valamint Gábor Erzsébet, az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat KISZ-titkára (december 15., csütörtök).

Olvasóink írták

  • 1. LAPOS 2010. május 24. 15:38
    „Tisztelt URAIM!

    Ki az aki megtudná mondani a két gépszedő nevét akik a képen vannak?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hollósi Zsolt Gregor-kötete az év könyve

Szeged - Átadták a szegedi könyvünnepi díjakat 22 jelentkező közül hatan kaptak támogatást… Tovább olvasom