Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Időutazás a Délmagyarral: Millpengőből született a forint

Szeged - Hatvannégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminchetedik állomása: 1946.
„A pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatos olcsóbbodás egyre jobban érezteti hatását a szegedi piacon" – állítjuk január 3-án. „A szerdai piacon a legfeltűnőbb volt a burgonya áresése, amennyiben a nyolc-tíz nappal ezelőtti 3-4 ezer pengős ár helyett 1000-1500 pengőért kínálták. Olcsóbb lett a tojás, a hagyma és az alma is. A zsír változatlanul 80-100 ezer, a só 30.000, a paprika 70-80.000 pengő kilónkint. A pálinka literje 80-100.000 pengő".

Cukor egymillióért

Ám az infláció meglódul. Például cukorból az „eredetileg nyolcvanezer pengős kilónkénti ár" gyorsan emelkedik. „Már egy millió a Szegedre kiutalt cukor kilója, de lehet több is, mert még mindig nem érkezett meg" – áruljuk el március 21-én. A lejtőn nincs megállás: „A kenyér árát" az azt „megállapító bizottság" Szeged területén 1 millió 100 ezer pengőben maximálja – április 24-én. Három nap múlva azt is tudatjuk, hogy „bevonják az 1000 pengős és az ennél kisebb címletű bankjegyeket". De az is beszédes, hogy április 30-án – „országos rendelkezés folytán" – „a napilapok ára példányonkint 600.000 pengő".

A „pénzhiány megszüntetése érdekében" „huszonnégyórás üzem a bankjegynyomdában" – 100 milliárdosok kerülnek ki a nyomdából, s június 4-én forgalomba is kerülnek. Június 18-i a hír: „Az infláció megfékezésére hoz intézkedést a mai minisztertanács" . De e lépések nem elég hatékonyak: „Egy város pénz nélkül" – szól a július 4-i döbbenet: „A Nemzeti Bank szegedi fiókja szerdai pénzellátmányának elmaradása súlyos helyzetet teremtett" a város gazdasági életében. E napon „a kenyér fogyasztói ára: 26.000 adópengő".

Pénzszűke és áresés

„A forint születésnapján békebeli képe lett a piacnak és a pénzszűke miatt rohamosan estek az árak" – szól az augusztus 1-jei ellenpont. „Vegyen már nagysága a szép barackomból" – „udvariaskodnak a piaci árusok". De a hirdetések is változnak: „Italáru üzletemben pengőrét is jót adtam, forintért a legjobb italokat mérsékelt áron, előzékeny kiszolgálás mellett hozom forgalomba az igen tisztelt közönség részére – Sándor Béla söröző és italáru üzlete a főpostánál". Vagy egy másik: „Dollárért? Nem! Aranyért? Nem! Forintért? Azt igen! Selymet, vásznat, szövetet legolcsóbb árban HALMI Tisza L.-körút 38." Beszédes viszonyítási pont, hogy lapunk egy száma 40 fillérbe kerül, míg a zsír kilójáért az egész országban 9 forint 60 fillért kérnek, a kereskedelmi és magánalkalmazottak I-X. kategóriába sorolt havi bérének skálája pedig 700-560 forinttól 145-100 forintig tart.

„Csatát nyert a forint Szegeden" – állítja az augusztusi lapszám névtelen riportere, aki „Az újszülött forint nyomába" eredet. Az újságíró tapasztalata: „A szegedi piacot elözönlötte az áru. A kereskedők részletre is kínálják portékájukat. Húsz százalékos áresés a gyümölcspiacon. A termelő munka a forint igazi aranyalapja. Eltűnt a Valéria-téri cserepiac". „Az első forintnap áldozatairól" is képet kapunk. Például „Tóth Jánosné Somogyitelepi lakost őrizetbe vették. Elvakultságában sóért aranyat akart kapni. Cigarettával való üzérkedés miatt Mike Lászlót, Novák Jánost, Margitta Antalt, Horváth Lászlót és két fiatalkorút internáltak".
Szeptember 1-jén tartja az új kenyér és az új pénz új ünnepét – Szegeden a Klauzál téren a Magyar Kommunista Párt – szovjet vendégekkel.

Hozsánna a SZU-ról

„Gazdasági biztonság nélkül nincs szabadság" – idézi Sztálint lapunk, mikor ismerteti Chajtovics alezredes, városparancsnoknak az Újságíróotthonban tartott előadását. Kiderül: „A világ egyetlen országa, ahol nincsenek urak és szolgák: a Szovjetunió", ahol „nincs kizsákmányolás sem", és analfabéta sem, mert „törvény írja elő a pihenést és jogot a szabad tanuláshoz és az öregkori biztosításhoz".
Telefontolmács segített a szövetséges ellenőrző bizottság Budapestről Szegedre érkező képviselőjének, Asbukin alezredesnek abban, hogy szót értsen a helyi katonai kerületi parancsnokkal, Beleznay István ezredessel – írjuk február 20-án. Az új „találmány" lényege: „az orosz ezredes telefonba mondta Budapestre kérdéseit és megjegyzéseit Merényi alhadnagynak, a tolmács pedig ezt lefordítva visszatelefonálta magyarul Szegedre Beleznay ezredesnek, aki nyomban megadta rá a választ magyarul, hogy azt meg Asbukin alezredesnek továbbítsa a dróton Szegedre az alhadnagy".

Dóm téri ünnepség, szovjet vendégekkel.
Fotók: Somogyi-könyvtár, helyismereti gyűjtemény

Elkezdődik az átnevelés

„Purjesz rektor nem tűr kommunista propagandát az egyetemen. Ezzel szemben a fasiszta tanárok és diákok nyíltan szervezkedhetnek" – harsogja a január 9-i cím. Ugyanakkor Párthírek címmel új rovat harap ki egyre nagyobb részt a hangsúlyos harmadik oldalból. De az általánosító rovatfej alatt csakis a Magyar Kommunista Párt hírei látnak napvilágot.
A sajtószabadságért január 16-án még kiáll a Délmagyarország azzal, hogy közli a budapesti MTI-hírt: „A Magyar Újságírók Országos Szövetsége tiltakozik a sajtószabadság minden korlátozása ellen. A Szövetség választmánya kétségbe vonja a kormányzatnak azt a jogát, hogy a törvényeken túlmutató eszközökkel igyekezzék befolyásolni a sajtó munkáját". Az előzetes könyvcenzúra ellen meg a Magyar Írók Szövetsége tiltakozik – tudatjuk a január 23-i számban. Akkor még azt az MTI-hírt is átvesszük, amely hangsúlyozza: „Az írók felemelik szavukat a magyar–jugoszláv viszony megrontása ellen".

„Amerikai lap vezércikke az új, demokratikus Magyarországról" – szól a január 25-i cím, mert fontosnak tartjuk közölni, hogy a külföld szerint „Sok magyar nem helyeselte a vezetőik által rákényszerített tengelypolitikát".

Ám elkezdődik a nagy átalakítás: „Neveléssel is küzdünk a reakció ellen. A Nemzeti Bizottságoknak és a többi népi szerveknek akkora az erejük, amennyi érvényt szerzünk nekik" – hangsúlyozzák március 2-án azok az „új gazdák, ipari munkások, értelmiségiek, nők és fiatalok", akik „a kommunista párt kéthetes tanfolyamán" tanulnak.

Vörös fejléccel jelenik meg a Délmagyarország – május 1-jén. A kivételesen a szokásos duplájára, vagyis 8 oldalasra duzzasztott ünnepi számban Komócsin Mihályból lesz „újságíró", aki kifejezi óhaját: „Május 1., a régi harcos dátum adjon erőt és lendületet a szakszervezeti mozgalomnak". Egy nappal később arról tudósítunk, hogy „Révai József elvtárs" ünnepi beszédében azt mondta: „Elég volt a huzavonából, elég volt a szabotázsból, követeljük a kormányprogram haladéktalan végrehajtását!"

A fordulat tavasszal meg is történik: május 8-án már arról cikkezünk, hogy „újabb roham" kezdődik „a fasiszta sajtótermékek ellen" – „a most megjelent III. katalógus alapján megkezdik a szegedi könyvtárak és könyvkereskedések átvizsgálását". Sőt: nyíltan leírjuk július 7-én, hogy „Dániel György elvtárs" „nagy érdeklődés mellett kezdte meg a magyar történelmet átértékelő előadássorozatát".

Kronológia

1946. január 17.: Megindul a vonatforgalom Budapest és Szeged között.
Február 1.: Tildy Zoltán köztársasági elnök.

Február 4.: Nagy Ferenc kormányt alakít.

Február 27.: Budapesten Magyarország és Csehszlovákia úgynevezett lakosságcsere-egyezményt köt.

Március 5.: Megalakul a Baloldali Blokk.

Március 6.: Winston Churchill fultoni beszéde: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre."

Augusztus 24.: A budapesti Markó utcai fegyház C udvarán golyó által kivégzik Sztójay (Sztojakovics) Döme altábornagyot, Magyarország volt miniszterelnökét.

Szeptember 5.: Szeged város közgyűlése elfogadja a minisztériummal kötendő szerződéstervezetet – kinevezik a szegedi konzervatórium tanárait.

Szeptember 22.: A Szent Gellért ünnepségeken országos jelentőségű egyházi demonstráción részt vesz a szegedi püspök, Mindszenthy József bíboros, prímás, esztergomi érsek, valamint a kalocsai és egri érsek, a váci püspök és a pannonhalmi főapát.

Október 1.: A nürnbergi per véget ér.

Október 16.: Kivégzik a nürnbergi per 10 halálraítélt vádlottját.


undefined
Arcél: Szirmai István (1906–1969)


Zilahon 1906. április 13-án született Szirmai István. Apja polgári radikális meggyőződésű újságíró. „A párizsi egyetemen, majd a kolozsvári tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Magántisztviselőként helyezkedett el. Részt vett az egyetemi baloldali ifjúsági mozgalmakban. 1929-ben belépett a Román Kommunista Pártba (RKP). 1930–31-ben az RKP erdélyi tartományi vezetőségében különböző állásokat töltött be. 1941-ben az észak-erdélyi kommunista mozgalom és a KMP összekötőjeként Budapesten élt a sorozatos letartóztatások miatt szigorú illegalitásban" – olvassuk az interneten is elérhető Életrajzi lexikonban. – „1942 őszétől a KMP Központi Bizottsága, majd a Békepárt titkárságának tagja volt. 1943 decemberében letartóztatták." 1944-ben februárjában „hűtlenség" vádjával 15 évi fegyházra ítélték, Sárospatakra vitték, de októberben megszökött s Kolozsvárra ment. „1945 után Szegeden részt vett az MKP szervezésében, a dél-magyarországi titkárság vezetője, decembertől a szegedi Délmagyarország című lap szerkesztője, 1945 márciusától felelős szerkesztője, júliustól főszerkesztője lett – 1946. március 30-ig. 1946–47-ben az MKP Központi Vezetősége tömegszervezeti osztályát vezette, 1947–49-ben az MKP, majd az MDP Országos Szervező Bizottságának titkára. Jelentős szerepet játszott a munkásegységért folytatott politikai harcban. 1949–53-ban a Magyar Rádió vezetője, s a párt központi vezetőségének póttagja. 1953 januárjában koholt vádak alapján letartóztatták. 1955-ben rehabilitálták. Szabadulása után a Begyűjtési Minisztériumban dolgozott. 1956 júniusától a Budapesti Pártbizottság lapjának, az Esti Budapestnek a főszerkesztője. Részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc következményeinek felszámolásáért, a konszolidációért folyó harcban. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd az első központi bizottságnak tagja, országgyűlési képviselő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, 1957-től az MSZMP agitációs és propaganda osztályának vezetője, 1959-től az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, 1962-ben tagja lett. 1959-től 1966-ig a Központi Bizottság titkára, később az Agitációs és Propaganda Bizottságnak vezetője, a parlament külügyi, ezt követően kulturális bizottságának elnöki tisztét töltötte be." Budapesten hunyt el 1969. szeptember 29-én.

Móra-díj az orosz parancsnokságnak

„A város közönsége lelkesen ünnepelte a Móra-díjjal kitüntetett szovjet katonatiszteket. Az Újságírók és Művészek Otthonának vezetősége díszközgyűlés keretében nyújtotta át a Móra-díjat Chajtovics és Kartyenov alezredesnek és Kovalyev főhadnagynak" – szól a február 5-i szenzáció.

undefined

Az elismerés oka, hogy „hozzásegítették őket egy olyan klubhelyiség megalapításához, amely lehetővé tette a szerény keresetű művészek szociális segítségét és a város kulturális életének fejlesztését". Ez az ajándék „záloga lesz a magyar és a szovjet nép barátságának". „Délben az otthonban szűk körű ebéd volt a kitüntetettek tiszteletére." Az orosz parancsnokság (amelynek központja képünkön látható) megígérte: „segítségükre lesz abban is, hogy az otthon felépíthesse a Tiszán nyári helyiségét".

Pontonhíd Szegednél

„Szegeden állítják fel a szolnoki pontonhidat" – tudatjuk április 27-én. Ez az eredménye annak, hogy a szolnoki lesz „az első újjáépített közúti híd vidéken".

undefined

„Fölöslegessé válik az a pontonhíd, amelyet a Vörös Hadsereg szerkesztett és tartott üzemben a szolnoki Tiszán." Ezt megtudva Dénes Leó polgármester „akciót indított, hogy a híd Szegedre kerüljön. (...) Az alkatrészek Szegedre hozatala körülbelül egy hónap múlva történik, amikor a szolnoki hidat átadják a forgalomnak. A pontonhidat a tervek szerint a Bertalan-emlékműnél állítják majd fel, azon a helyen, ahol tavaly is állott az ideiglenes pontonhíd. Az új híddal együtt most már összesen három híd lesz a szegedi Tiszán." A pontonhidat augusztus 5-én átadták a „könnyűforgalomnak".

undefined
Balázs Béla: filmkritika

A Szépség ünnepe címmel január 3-án Balázs Béla, „a Szegeden tartózkodó kiváló író" „szép sorait" közöljük a Széchényi Moziban levetített „szovjet filmremekről".

„... Ez a moszkvai sportparádé nem természeti erők tombolása, melyek szívedtől és értelmedtől távol maradnak, ha téged sodornak is el. Nem vulkánkitörést, hanem emberkitörést látsz szemtől szemben. Emberi életerő kirobbanását, népi erők lavináit, tomboló embervirágzást." „Ez a sportparádé tizenhat nemzet, tizenhat különböző nyelvű nép, tizenhat különböző arcbőrű, hajú, szemvágású népfaj felvonulása egy tribün előtt, melyen egy eszme képviselői állanak. Százhetvenezer válogatott fiatalja tizenhat népnek vonul fel lobogó nemzeti díszben. Ez nem ünnepe, ez elsöprő orkánja a szépségnek. (...) Ezen a filmen látható a szovjet fiatalság kivirulása. Világtörténelem."

Napi hírek

Tükröt tart szülővárosának és a régiónak a Délmagyarország. A cikkek, információk fölött a forrás: „saját tudósítónktól" – most 1946-ból.

Elkobzott szénvonat. „A szegedi szénvonatot tévedésből elkobozták Budapesten, így szerdán világítás nélkül maradt Szeged városa. Salgótarjánból 17 vagon szén van útban Szeged felé, de ez a barnaszén nem használható áramfejlesztésre. Dénes elvtárs, polgármester Tildy Zoltán miniszterelnökhöz és Vas Zoltán elvtárshoz fordul segítségért" (január 17., csütörtök).

Ítélt a nép. „Sándorfalva parasztjai elcsapták reakciós főjegyzőjüket. Száztagú szakszervezeti küldöttség eltávolította hivatalából a gyűlölt Molnár Dezső főjegyzőt, s a főbíróra bízta a hivatal további vezetését. A csongrádi főbírónak helyben kell hagynia a nép ítéletét" (január 26., szombat).

Pézsmabőr. „Írtsad a pézsmát! Rosman (Szeged, Kárász utca 8.) ad 30 doboz gyufát, hatósági engedéllyel, 1 pézsma (vízipatkány) bőréért" (február 1., péntek).

Bombázzák a Tiszát. „A Szolnoki hidat elszakította a jégzajlás. A szegedi vasúti hidat is veszélyeztetik a jégtáblák. repülőgépről bombázzák a Tiszát. Megszűnt az összeköttetés a Tiszántúllal" (február 14., csütörtök).

Tömegtüntetés. „Csütörtökön a dolgozók tömegtüntetéssel követelik a Függetlenségi Front programjának végrehajtását." „Vegyék igénybe az 1938 óta szerzett vagyonokat. Szabad orvosválasztást, a gázgyár városi kezelését követelik Szeged dolgozói" – „a szegedi szakszervezetek összvezetőségének és az üzemi bizottságoknak országos jelentőségű gyűlése" (március 6., szerda).

Algyői komp a kapocs. „Híd hiányában az algyői komp jelenti Szeged egyetlen összeköttetését a Tiszántúllal. Ennek a fontos közlekedési eszköznek a működése ellen az utóbbi időben számos panasz merült fel." „A részeg révészek megtámadták az utasokat, mert nem voltak hajlandók borban fizetni a révdíjat" – az algyői kompnál (március 14., hétfő).

Jancsó felfedezése. Az égető ízű anyagok és a hisztamin farmakológiai hatása címmel Jancsó Miklós „professzor beszámolt a paprika és a bors csípős anyagával folytatott nagyjelentőségű kutatásairól. A Természettudományi Akadémia ülésén bejelentett felfedezéseket a tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadta" (április 9., kedd).

Műkotlók. „Hetenkint öt-hatezer kiscsirkét 'hoznak világra' az Ilona-utcai műkotlók. Megkezdődött a húsvéti naposcsibék kiosztása." A Hangya-telepen Pallagi Mihály keltetésvezető elmondta: „Négy tojásért adunk egy naposcsibét" (április 14., vasárnap).

Nyilas röpcédulák. „A szegedi utcákon az utóbbi időben gyakran lehetett látni kisebb értékű papírpénzből, vagy más papírlapból kivágott, széjjelszórt nyilaskereszteket. Különösen az Új téren, a Csongrádi sugárúton, a Jakab Lajos utcán és a Kálvária téren találtak ilyen papírjelvényeket." „Elfogtak egy asszonyt és két fiatalkorút." Vidovits Lászlóné 37 éves foglalkozásnélküli volt gyári munkásnő, egy 18 éves paprikakereskedő, egy kereskedelmista tanuló, valamint egy Klauzál Gábor-gimnáziumbeli diák ügyét „a rendőrség politikai osztálya" „átteszi a népügyészséghez" (május 4., szombat).

Algyői zsarolók. „Zsarolják Algyőn a régi gazdák az új birtokosokat." „A földosztóbizottság például 'vitéz' Czirok Antal számára, akinek 17 hold földje van és két gyermeke, még hat hold földet juttatott a földreform során". Holott „nagyon sokan vannak földnélküliek Algyőn, akik a földreform során egyetlen holdat sem kaptak" (május 5., vasárnap).

Új értelmiséget! „Szomorú statisztika arról, hogyan rekesztették ki a múltban a kultúra sáncaiból az elnyomott népi rétegeket": a felső-mezőgazdasági iskolába „minden 33-ik nagy- és középbirtokos gyermek bekerült és minden 237-ik gazdasági tisztviselő gyermeke", továbbá „a kisbirtokos osztályból minden 1049-ik", ellenben „a szegényparasztságnak csak minden 80.792-ik gyermeke". A „parasztság és az eddig elnyomott munkásság" tagjaiból „kell új értelmiséget nevelni" (június 6., csütörtök).

Hivatalosan is rom. „Ötvenkét épületet nyilvánítottak hivatalosan rommá." Szegeden ennyi ház lett a háború áldozata. A tulajdonosok „egy éven belül kötelesek a romépületeket lebontani" (június 19., kedd).

Érett fiatalok. „345 érett fiatalembert bocsátottak útra az idén a szegedi középiskolák. Háborús nemzedék, háborús vizsgaeredmények: a leányok több szorgalmat, a fiúk több értelmet mutattak" (július 7., vasárnap).

Szent-Györgyi Londonban. „Megírtuk, hogy dr. Szent-Györgyi Albert jelenleg Londonban tartózkodik és az egyik legnagyobb tudományos díjjal tüntették ki. Ez az első eset, hogy magyar tudós megkapta a Camaron-díjat, amely egyike a legnagyobb díjaknak a Nobel-díj után. A díjban azokat a tudósokat részesítik, akik a legjobban szolgálják az orvostudományt. (...) Szent-Györgyi Albert kijelentette, mélyen meghatotta az a tény, hogy Angliában sehol sem éreztették vele, hogy hazája, ha forma szerint is, Németország oldalán állott" (július 26., péntek).

Tilos a csere. „Mától kezdve tilos a cserekereskedés a szegedi piacokon is. A város augusztusra 49 vagon és 20 mázsa gabona-kiutalást kapott" (augusztus 1., csütörtök).

Alsóvárosi búcsú. „Havas Boldogasszony hétfői ünnepén Szeged és a csanádi egyházmegye és katolikussága ezúttal is hagyományos formák között ünnepelte Szeged védőszentjét, Fekete Máriát". „A kegyúr város képviseletében dr. Pálfy György főispán" – „mintegy 15-20.000 hívő" részvételével kapcsolódott be a körmenetbe (augusztus 6., kedd).

Vasúti fahíd. „A Jugoszlávia felé irányuló forgalom egy része is a vasúti fahídon keresztül bonyolódik le." „Ha a MÁV Jugoszlávia segítségével még az ősszel meg nem javítja a hidat, megszakad az összeköttetésünk a Tiszántúllal és Jugoszláviával" (augusztus 23., péntek).

Nőszövetség. „A demokratikus Nőszövetség egyéves, áldozatos munkája – Anyavédelem, betegápolás, gyermekvédelem, egészségügyi nevelés és propaganda az MNDSZ megvalósított programja" (szeptember 1., vasárnap).

B listák. „A második B-listabizottság" is „a létszámcsökkentés szempontjából a mai napon befejezte munkáját". „A rendeletek szerint legalább 28 fő volt elbocsátandó, ezzel szemben a bizottság 39 egyént bocsátott el" (szeptember 4., szerda).

Kiemelik az uszályokat. „Az idei rendkívül alacsony vízállás, amilyen még soha nem volt a Tiszán, lehetővé tette a szegedi MFTR alkalmazottai számára, hogy saját erejükből" kiemeljék „a Tiszának 4-5 méter mély fenekén" pihenő 4 elsüllyesztett uszályt. „Befoltozzák a régi hajók bordáit, megtisztítják az iszaptól és a tápéi javítóműhelybe vontatják" (szeptember 8., vasárnap).

Érettségi nélküli doktorok. „Érettségi nélkül is lehet doktorátust szerezni." Ugyanis „kétéves esti tanfolyam" indul „a jogi egyetemen a munkások és parasztifjak számára". „Október elsején kezdődnek az előadások. A szegény sorsúaknak még a felvételi díjakat is visszatérítik" (szeptember 12., csütörtök).

Hídépítő szerencsétlensége. „Kónya Mihály 25 éves hódmezővásárhelyi munkás az ország újjáépítésének hősi halottja." „Munka közben az egyik tartókötél eddig még meg nem állapított ok következtében elszakadt és a fiatal munkás a vízbe zuhant. Olyan szerencsétlenül esett, hogy fejjel rázuhant a vízből kiálló egyik pontonrészre és koponyalapi törést, valamint agyrázkódást szenvedett és eltörte jobb karcsontját is." A sebészeti klinikára szállították, ahol „fél tizenkettőkor súlyos sérüléseibe belehalt" (október 10., csütörtök).

Üzletfosztogatók. „Péntekre virradó éjjel a kirakaton keresztül betörtek a Konzum Boldogasszony sugárút sugárúti fiókjába. Szombatra virradó éjjel valószínűleg ugyanaz a társaság Bokor Mihály Mérey utca 6/b szám alatti textilüzletének kirakatát törte be. A kirakatot teljesen kifosztották és az ott lévő nagy értékű kötöttkabátokat, ruhaféléket mind elvitték" (október 20., vasárnap).

Drága gáz. „Szegednek nem kell a drága gáz!" „Szeged 140.000 lakosából ez ideig mindössze 260-an kérték, hogy kapcsolják be őket a gázszolgáltatásba." A város „24 órán belül tisztázza a gázgyár kérdését" (november 5., kedd).

Tornásztoborzó. „Tornászokat toboroz az SzMTE." „A régi munkás tornászok, Cserép András és Lapusi Mihály ismét életre hívták a múlt érában az elnyomatás dacára is híressé vált tornász csapatot. Edzések minden hétfőn, szerdán és pénteken 6-tól 8-ig vannak, a kiváló szaktudású Szekszárdi tornatanár vezetésével" (november 17., vasárnap).

Új Bajazzók. „A Nemzeti Színház igazgatóságának az énekesgárda nevelése, de egyéb más művészi és műsorpolitikai szempontból is helyes kettős-szereposztási rendszere jóvoltából pénteken új szereplők léptek be a Bajazzók sikeres együttesébe. Nedda szerepében a fejlett muzikalitású és csiszolt kultúrájú Pogány Zsuzsa mutatta meg rátermettségét, mint Tonio pedig Kassai János érvényesített előnyösen énekesi és színészi képességeit" (december 7., szombat).

Újszeged – Szeged: 111 kilométer. A szegedi, valamint torontáli és csanád megyei gyárak, ipartelepek, amelyek eddig Szeged-nagyállomáson keresztül bonyolították le nyersanyag- és készáru szállításukat, a szegedi vasúti híd lezárása óta azonban óriási" kerülőre kényszerülnek. „Apátfalván és Hódmezővásárhelyen keresztül Újszegedről 111 kilométerrel hosszabbodik meg az árucikkek útja. Újszeged ez idáig 109 kilométerre esett Budapesttől. Most ez a távolság 309 kilométerre növekedett meg. A távolságnövekedés 50 százalékkal drágítja a fuvarköltséget a jelenlegi tarifa mellett" (december 17., kedd).

Ítéletek. „Két év alatt mindössze 371 fasisztát ítéltek el a szegedi népbíróság területén". A szegedi népbíróság kétéves működéséről készített mérleggel Lippay Irma arra keresi a választ: „Mi az oka a sok felmentő és enyhe ítéletnek?" (december 25., szerda).

Olvasóink írták

  • 4. comet 2009. március 06. 17:41
    „és millforintból fog születni az euro.”
  • 3. lelketlen 2009. március 02. 00:18
    „2.-nek.
    ez igaz,de szerintem ez egy hadizsákmány.ők ebben az időben a pps gyártását favorizálták.a világháborodást követően pedig jött kalasnyikov et.varázslata 1946 - ban.és a világ négy ötöde ma is ezzel osztja az "igazságot".igaz ez a "világcsoda"nem géppisztoly,hanem gépkarabély.
    egyébbként a közismert orosz igazmondást feltételezve feltehetőleg a kalasnyikov már 45 előtt is gyártásra készen állt,csak a háborodás alatt nem vállalták az átállást és a harcoló alakulatok átképzését.ja és nemcsak a fegyver,hanem a lőszergyárakat is át kellett volna állítani.”
  • 2. Mathiasking 2009. március 01. 13:47
    „Lopni már akkor tudtak a muszkák!”
  • 1. mentelmi-jog 2009. február 28. 21:56
    „Érdekes, ha jól látom az orosz parancsnokság előtt álló egyik katona kezében egy német (MP40) géppisztoly van.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sárban ragadtak a csempészek, otthagyták az árut

Kübekháza - Tisztaszesszel és cigarettával megrakott csempészautó akadt el a sárban szombatra virradóra Kübekházán. Tovább olvasom